Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
u ^Üepüjsäg 1979. június 21. Történelmi új hullám a magyar filmekben Nemrégen mutatták be a mozik Gábor Pál rendező új filmjét, az Angi Verát. A történet 1948-ban játszódik és itt a pontos évszámnak jelentősége van. Egy évvel korábban, vagy egy évvel később már nem ugyanúgy játszódták volna le a filmbéli eseményék. A rendező ezért nem is elégedett meg a szokásos módszerrel, hogy az első kockákra kiírják a történet időpontját, hanem külön „álhíradót” állított össze, amit majd mindenütt az Angi Vera előtt vetítenek. Ez a híradó csupán annyiban „ál”, hogy így, együtt, nem szerepeltek a benne látható események, de egyébként teljesen hiteles, 1948-ban bemutatott magyar filmhíradó-részletekből állította össze a rendező ezt az egyet. Szokatlan módszer, de mások is gondoltak rá már. Tudomásom szerint Kovács András is foglalkozott azzal, hogy valami hasonlót készít az 1951-táján játszódó A ménesgazda elé. Részt vehettem Fábri Zoltán Magyarok című filmjének egy olyan ankétján, ahol korabeli híradók bemutatásának ötlete ugyan nem merült fel, de a résztvevő fiatalok azon vitatkoztak: mindez 1943— 44-ben így megtörténhetett-e; milyen volt valójában az ország közvéleménye, miről mit tud ebben az időben az ország. Valamennyi film — az Angi Vera is — a múlt esztendőben készült. (Tulajdonképpen az 1944—45-ös múltat nyomozó Legato is besorolható a közelmúlt történelmét felidéző művek sorába.) S hasonló újabbak várnak bemutatásra ebben az esztendőben. Sándor Pál — bár Mándy Iván írásainak szokásos, kontúr nélküli összemosottságában — ismét csak 1944-et idézi a Szabadíts meg a gonosztól című filmben. Elkészült Kovács András új filmje is, az Októberi vasárnap, amely pontosan 1944 októberének arról a vasárnapjáról szól, amikor Horthy megpróbált kiugrani a náci szövetségből. S Szabó István is most készít új filmet Bizalom címmel, amely ugyancsak a második világháborús Magyar- országon játszódik. Elkészült Jancsó Miklós is az Életünket és vérünket című új produkciójának két részével, ami 1910—1945. között játszódik. Már volt egy periódusa a magyar filmgyártásnak, amikor ugyanilyen figyelemmel fordult a közeli és valamivel távolabbi múlt felé. (Hideg napok, Húsz óra, Tízezer nap, Szegénylegények, Apa, stb.) Mégis, ennek a mostani történelmi új hullámnak van valami, a korábbitól eltérő vonása és az Angi Vera elé szerkesztett híradó jól érzékelteti ezt. Míg- a hatvanas évek történelmi tematikájú filmjeinek a többsége úgynevezett modellteremtésre törekedett, addig ez a most készült sorozat láthatóan más művészi elképzelések nyomán jött létre. Jancsó filmjei kápcsán talán nem is kell bizonygatni ezt a mo- dellhelyzetet. Jóllehet, filmjei meghatározott történelmi pillanatokban játszódnak, egyre inkább arra törekedett, hogy — néhány, a kort hitelesítő mozzanatot leszámítva — kortalan típusjellemek mozogjanak a vásznon, akik a hatalom és az egyén ellentmondását testesítették meg. Kosa Ferenc Tízezer napja szinte az egész magyar szegényparasztság húszadik századi sorsát szimbolizálta. Szabó filmje, az Apa, a személyi kultusz lélektani mechanizmusát próbálta kideríteni. Még a Hideg napok földrajzilag konkrét történelmi eseményei mögött is az emberi felelősség, a „parancsra tettem’ nemzetközi ideológiájának elemzése állt. Ezért is, hogy a történészek mégoly finomra csiszolt érveik vésőivel sem tudtak igazán rést találni a művek belülről — s nem a történelem felől — konstruált egységén. A jelek szerint ma más a helyzet. Jancsót kivéve persze, hiszen valószínűleg ő most sem mond le a Bajcsy- Zsilinszky életútjából adódó általánosítható modell megteremtéséről. öt mindig az események mögött felismerhető legáltalánosabb törvényszerűségek érdekelték, amelyek, így vagy úgy, más időszakokban is érvényesek. Az új történelmi filmek viszont mintha arra helyeznék a fő súlyt, amit nem, vagy nem jól ismertünk egy adott korszakról. A Magyarok arról akar beszámolni, hogy az ország lakosságában akkor oly számottevő helyet elfoglaló szegényparasztság milyen mértékben volt tájékozatlan, s hogy ez miként segítette elő részvételüket az érdekeik ellen való háborúban. A ménesgazda arra figyelmeztet, hogy az ötvenes évek elején milyen lehetőségei voltak már egy újfajta nemzeti egység létrejöttének, s hogy a személyi kultusz miként számolta fel ezt a kedvező történelmi lehetőséget. Az Angi Vera megint csak egy nagyon pontosan meghatározott történelmi pillanatban azt vizsgálja, hogy a körülmények 1948-ban miként hatottak egy kialakulatlan jellemre, hogyan teremtődtek meg a személyi feltételei mindannak, ami az ötvenes évek elején történt. Felmerül a kérdés: van-e értelme annak, hogy a művészet mondja el azt, amit a történelemtudománynak kell — vagy kellene — elmondania. Kétségtelen: a tudomány pontosabb, árnyaltabb képet tud adni — bár ezt ma sem nagyon sieti el —, ami a tényeket, eseményeket illeti. Ám a tudomány soha nem képes arra — nem is dolga —, hogy megidézze egy történelmi pillanatban az emberek közérzetét. Amely természetesen nem független mindattól, amit az emberek a korunkról tudnak. Átélni egy történelmi pillanatot, erre soha nem a tudomány, mindig csak a művészet képes. S amíg a hatvanas évek filmjei kívülről a mi mai szemünkkel próbálták a történelmet' szinte tudományos objektivitással megközelíteni, addig ma az a törekvés a jellemző, hogy a mai embert megpróbálja visszahelyezni a történelmi pillanatba, s így maga is átéli azt; így jut bizonyos következtetésekre. Melyik a jobb módszer? Nehezen állítható szembe a kétféle megközelítési mód és persze nem is mindig választható szét kristálytisztán. BERNATH LÁSZLÓ PETŐFI NÉPE Köztudott, hogy a világ legjobb tejelő fajtájának a Holstein-frízt ismerik el. Ezért megyénk tenyésztői is e fajta meghonosítására, illetve az ezzel való keresztezésre tértek át. Az eredmények azt mutatják hogy jól döntöttek. Megyénkben ma már 55 üzem foglalkozik Holstein-fríz keresztezéssel. Megyénk nagyüzemei az elmúlt években számottevően előreléptek a tejtermelésben. Amíg 1975-ben a nagyüzemi tehénállomány tejtermelése 2554 kilogramm volt. addig a tavalyi esztendőt már 3479 kilogrammal zárták. Megteremtődtek azok a feltételek, amelyek elősegítik a további előrelépést. Megyénk nagyüzemi gazdaságai a tejtermelésben elérték, illetve már kissé meg is haladták az ötödik ötéves tervben 1980-ra előirányzott hozamot. Még sem elégedettek, mert a termelési eredmények nagy szóródást mutatnak. A statisztikai számok azt bizonyítják, hogy üzemek nagv része nem használja ki tehénállományának genetikai képességét,. Somami Néplap A közelmúltban több újságcikk és a rádió foglalkozott a balatoni gyorsfejlesztési programmal. Az idegen- forgalom növekedése, néhány régebbi és sok új szükséglet kielégítése az érdeklődés középpontjába helyezte a programot. A hét végén a program keretében a Boglárlelle és Vidéke ÁFÉSZ Bogláron, a Marx téren átadta rendeltetésének a déli parton elsőként megépült létesítményt: egy korszerű bisztrót. Ez a gyorsan fejlődő üdülő- és lakótelep a múlt év tavaszán kapott egy modern kis ABC-t, mellette most két hónap alatt készült el az új vendéglátóhely, mely összesen 350 négyzetméter alapterületet foglal el. Szervesen kapcsolódik hozzá egy fedett és egy nyitott terasz. Szokatlan az alapterület megoszlása, de úgy látszik, hogy előre számoltak annak további növekedésével, egyben a balatoni idény egyre növekvő munkaerőgondjával is. A magas fokon gépesített, leginkább az ételbárrendszerhez hasonlítható egység, amely megfelelő hűtő- és egyéb berendezésekkel van ellátva, alkalmas a növekedő fogyasztásból és a csökkenő dolgozólétszámból eredő gondok megoldására. Dunántúli napló Hat év óta fogad angol diákokat a Pécsi Tanárképző Főiskola, és ugyancsak 1973- ban nyílt először lehetőség arra, hogy a tanárképző főiskola angol tanszékének hallgatói egyhónapos tapasztalatcserére induljanak a délangliai Exeter városába, az ott lévő tanárképző jellegű főiskolára. Az exeteri főiskola azóta egyesült az exeteri egyetemmel, de a kapcsolat a két intézmény között továbbra is megmaradt, sőt egyre többen látogathatnak kölcsönösen a két városba. Angliából minden év tavaszán, nyár elején érkeznek a diákok Pécsre, míg a pécsi főiskolások az év elején februárban töltenek egy hónapot Exeterben. Az exeteri csoport idén júniust választotta. Az angol diákok már megismerkedtek a város nevezetességeivel, környékével, néhány üzemével. Még megtekintik Siklóst, Harkányt, Villányt, a Pécsi Porcelángyárat, a sörgyárat és néhány óvodába is elmennek. Vasárnap utaznak Budapestre, ahol az Egri Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozatának vendégei lesznek FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A közép- és általános iskolás tanulók többsége nyári szünidejét úgy osztja be, hogy a pihenés, szórakozás mellett maradjon idő munkára is. Fejér megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet három éve segít a fiataloknak a döntésben, melyik üzemben, gazdaságban vállalhatnak nyári munkát. Nyári szünidei munkát csak a 14. életévüket betöltött tanulók vállalhatnak. A megye majd valamennyi üzeme, gazdasága alkalmas nyáron diákokat, egyrészt az idényfeladatok elvégzése miatt, másrészt a szabadságra menő dolgozók helyettesítésére. Bárhova is menjenek dolgozni a fiatalokba lényeg mindenképpen az, hogy csak értelmes, hasznos munkával bízzák meg őket. Olyan feladatokat kapjanak, hogy kipróbálhassák képességeiket, erejüket; belekóstolhatnak a felnőttek munkájába, és örömet is találhatnak benne. Nyílt napok a múzeumban Az utóbbi időben alaposan megváltozott néhány budapesti múzeum légköre. A termek hangosak a gyerekek nevetésétől, akik uram bocsá’ olykor szaladgálnak is. A műtárgyakat nemcsak csodálják, hanem közelebbről megismerve megpróbálják másolni, vagy valami hozzá hasonlót agyagból, papírból, gyékényből, fából létrehozni. Vem is olyan egyszerű az agyaggal bánni Mészáros Johanna, a Néprajzi Múzeum közművelődési osztályának munkatársa elmondta: — Két évvel ezelőtt rendeztük az első nyilvános gyermeknapot. A bábműsor és a közös bábkészítés óriási sikert aratott. Ez adta az ötletet, hogy megkeressük azokat a lehetőségeket és pedagógiai módszereket, amelyek segítségévei könnyen, játékosan ismerheti meg népi kultúránkat a legifjabb korosztály. A kiállítások anyagához kötődő témákból már korábban is tartottunk előadásokat, filmvetítéseket. A manuális foglalkozás ennél hasznosabb. Ezért tavaly novemberben szakkört szerveztünk 10—12 éves gyerekeknek. A résztvevők Mezopotámia művészetét megismerve az agyagművesség mestertitkai- bój is ízelítőt kaptak. Rövid előadás, némi tárgyismertetés után maguk készítettek domborműveket, figurákat, edénykéket. A siker akkora volt, hogy egész egyszerűen nem tudtuk befejezni az egy kurzusra, fél évre tervezett szakkört. A foglalkozások folytatódtak. Ezúttal Egyiptom ősi művészetével ismerkednek, s a gyakorlati órákon mintáznak. A Néprajzi Múzeumot tömegesen keresik fel az óvodás és iskolás korú gyermekek. Az elmúlt két évben nyolcezren jártak itt. A nyílt . gyermeknapokat a múzeumi hónap keretében, illetve azokon az ünnepeken rendezik, amelyek szorosan kötődnek a népi hagyományokhoz. Legutóbb húsvétkor tojásfestéssel, papírkivágással, bábkészítéssel kötötték egybe a gyermeknapot. Népi játékokat tanítottak, és akiknek nem jutott a festésre váró tojásból, papírra festette a népi motívumokat. 1400 látogató érkezett, holott 3—500 gyerekre számítottak. — A jövőre nézve? — Minden kiállításunkhoz szervezünk gyermekprogramot. A nyári szünetben a napközis táborok lakóit látjuk vendégül. Természetesen nemcsak múzeumi sétán, hanem a manuális foglalkozásokon is részt vehetnek. Később szeretnénk bővíteni szakköreink számát: a kerámiaszakkörön kívül kosárfo- ígérkezik a játékkészítés is, nás iránt volna óriási érdek- gyékényből, kukoricaszárból, lődés, de jó szórakozásnak ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA A szakkörvezető megtanítja őket a formázás fortélyaira Munkalázban
