Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Hazai tájakon az AFIT KISZ-esei A KISZ KB felhívására és a megyei KISZ-bizottság támogatásával az AFIT KISZ-alapszervezete „Hazai tájakon túrasorozatot szervez. A sorozat célja: hazánk nevezetesebb tájainak, tör­ténelmi múltjának megis­merése. Az első túra programja: Az indulás napja: június 24. 7 óra. Érkezés Agárdra: (A műszaki pihenővel együtt.) 0.9,08 órakor. Indulás Velen­ce fürdőre: 12.00 órakor. Indulás Velence fürdőről: 16.00 órakor. Érkezés Székes- fehérvárra: 16.30 órakor. In­dulás Székesfehérvárról: 18.00 órakor. Érkezés Szek­szárdra: 19.50 órakor. Gyü­lekezés helye: pártbizottság előtt. Programtervezet: Agárdon: hajókirándulás Pákozdra a 48-as honvéd­emlékműhöz, itt megemléke­zés az 1848. szeptember 29-i pákozdi ütközetről. Visszatér­ve Agárdra: főzőcske, de okosan, férfiaknak és nők­nek. Az első 3—3 helyezett részére tárgyjutalom és okle­vél. További 4—4., 5—5., 6— 6 helyezettek oklevél. Főzőcske után villásreggeli a ki-ki által főzöttekből. Velence fürdőn: fürdés. Székesfehérváron: A Bory vár történetének ismertetése, megnézése, hazafelé rövid sé­ta a Romkertben és annak is­mertetése. AFIT KISZ-vezetőség Találkozó a Kapos mentén Hetedik alkalommal ren­dezik meg Szakályban a Ka­pos menti fiatalok találkozó­ját. Tegnapig tizennyolc község KISZ-alapszervezete nevezett be a különböző ver­senyekre. A megnyitó ünnepségre június 24-én, vasárnap ke­rül sor. A részletes program a következő: a nyolc órakor megnyitott rendezvénysoro­zat első jelentősebb eseménye fél kilenckor kezdődik: ekkor bonyolítják le a férfi kispá­lyás labdarúgásban a verse­nyeket. Hasonló méretekben, tehát kispályán, a nők és az úttörő korosztályúak kilenc­től fél tizenkettőig vetélked­nek. Ugyancsak kilenckor kezdődik a női kézilabda­torna, az úttörők akadályver­senye és a lövészet. Tízkor veszi kezdetét a modellező bemutató és a súlylökés. Fél tizenkettőtől előrelátható­lag délután egyig tart a szel­lemi vetélkedő. Délután kettőtől háromig az úttörő kerékpárosok ver­senyeznek, fél háromtól há­romig tart majd a váltófutás, amit a zsákban futás és a kö­télhúzás követ. Négykor lesz az eredményhirdetés, a vesz­teseket pedig a szakályi ci- terazenekar műsora vigasz­talja. Fél öttől fél hatig a mo­torosok ügyeskednek, illetve vetélkednek. Ezután kerül sor a szekszárdi irodalmi színpad műsorára, színre lépnek a hőgyészi fúvósok is, majd a Fórum együttes talp alá való muzsikájával veszi kezdetét az ifjúsági bál, ami egyben a Kapos menti ifjú­sági napok hetedik alkalom­mal megrendezendő találko­zójának a végét is jelenti. a fiataloknak. Az ilyen jelle­gű megmozdulások közül kü­lönösen a szekszárdi irodal­mi színpad produkciója emel­kedett ki. A tábori sport- bajnokság sikere a KISZ- bizottság jó szervezőmunká­ját dicséri. A turnus záró­aktusa a Pécs—Villány—Sik­lós útvonalra szervezett autó­busz-kirándulás. A második csoport június 24-től népesíti be a tábort. A fiatalokat nem kisebb feladat várja, mint a váraljai ifjúsá­gi tábor és a parkerdő sza­bad idős létesítményeinek építése. Az új táborlakók a Petőfi Sándor Gimnázium és az 504.- sz. szakmunkásképző diákjaiból verbuválódnak. BAYER BÉLA Aísópéi Hétfőn megnyílt az Alsó- tengelici Állami Gazdaság alsópéli kerületének országos ifjúsági építőtábora. Az idén csak Csongrád megyei fiata­lok a tábor lakói. Középisko­lások és szakmunkások Sze­gedről és Makóról kétszáz­egyen és nyolc főiskolás a tanárképzőből Nóbik Sándor vezetésével, aki egyben a tábor vezetője is. Az idén öt turnusban vált­ják majd egymást a diákok június 17-től augusztus 26-ig, főként a gazdaság gyümöl­csösében dolgoznak, de a cse­resznye, meggy, kajszi, körte leszedése után. illetve köz­ben p hibrid kukorica címe- rezésébe és az uborkaszedés­be is besegítenek majd. A tábor napirendje a ko­rábbi évekhez hasonló. Reg­gel hatkor ébresztő, hétkor rövid buszozás után meg­kezdik a cseresznyeszedést. Délután fél kettőkor ebéd, majd szabad idős program a központi építőtáborban. Film­vetítés. vetélkedők, sportver­senyek, zene, ének és egyál­talán olyan program van, amilyet a diákok akarnak és meg tudnak csinálni. A bonyhádi II. számú általános iskolánál is szorgoskod­tak a lengyeli fiatalok. __________________________________________________ T amásiban is szerveztek helyi építőtábort. A legjobb mun­kát végzett fiataloknak Papp László tanácselnök-helyettes adta át a jutalmakat. A tábor délelőtt csendes, csak az ügyeletesek takarítanak Bonyhád Nyolcadik alkalommal nyi­totta meg kapuit a helyi ön­kéntes ifjúsági építőtábor Bonyhádon. A lengyeli mező- gazdasági szakmunkásképző fiataljaiból szerveződött első turnus sportpályaépítési munkálatokat végzett, ezzel is enyhítve a közgazdasági szakközépiskola és a II. szá­mú általános iskola gondjait. — Az ellátás és a szállás kiváló, a tábor az előző évek­hez viszonyítva jobban elő­készített. A társaság lelkes és fegyelmezett — ez derült ki Kovács János tanár, csoport- vezető szavaiból. Biztosították a munka utá­ni kikapcsolódást és a pihe­nést is. A városi művelődési ház magas színvonalú és vál­tozatos programot biztosított Bonyhád. A szakközépiskola leendő sportpályáján dolgoz nak a lengyeliek Tízóraiszünet, májkrémes kenyérrel az alsópéli építő­táborban A vállalkozókedvűek föl­másznak a cseresznyefára... Szerelem, szex, szokások 4-. Előítéletek és tabletták Nincs még egy olyan funk­ciója az embernek, amelyet annyi titok, hiedelem és szo­rongás venne körül, mint a nemi életet. Különösen a házasság előt­ti és a házasságon kívüli ne­mi életet korlátozza a társa­dalmi tudat — a szokásokra, 'erkölcsökre, ízlésre hivatkoz­va, valójában pedig a család­közösség védelmében. Ezek­nek a korlátozásoknak rész­ben még ma is megvan a funkciójuk — hiszen a gya­kori „házasságtörés” könnyen váláshoz, a család széthullá­sához vezethet —, másrészt azonban valóságos alapjukat elveszítették akkor, amikor az emberiség megoldotta a korszerű fogamzásgátlás problémáját. A szájon át szedhető sze­reknek a feltalálása volta­képpen forradalmi tett volt; felszabadította a szexuális életet a szorongás, a követ­kezményektől való félelem nyomasztó súlya alól, és igazi örömforrássá tette azt. A fo­gamzásgátlás hagyományos formái egyébként mind a nők, mind a férfiak számára kellemetlenek, olykor illúzió­rombolók voltak, noha álta­lában a nőket szokás az ál­dozat szerepében emlegetni. Igaz, ha a védekezés nem volt hatásos, és művi veté­lésre került sor, a veszélyt a nőknek kellett vállalniuk. Sajnos, a művi vetélésről még sokáig nem lehet múlt­időben beszélni. A műtétek száma természetesen csök­kent, mióta a tablettákat or­vosi rendelvényre meg lehet venni, de még mindig maga­sabb, mint azt várni lehetne, ha azok. akik egészségi álla­potuk alapján megtehetik, él­nének a fogamzásgátlás meg­előző lehetőségével. A szerek ellen számos ki­fogás forog közszájon. Ezek a kifogások egyedi esetekben indokoltak lehetnek, hiszen nem véletlen, hogy többféle készítmény van forgalomban; nem mindegyik jó mindenki­nek. Hiszen minden gyógy­szerkészítménynek lehetnek mellékhatásai; ezeket a gyógyszer csomagolásán fel is tüntetik. Az az állítás azonban, hogy a fogamzás- gátlók ártalmasak lennének, ha a megfelelő módon szedik, és betartják az előírt szüne­teket is; nem igaz. Magyar- országon nem kerül gyógy­szertári forgalomba olyan szer, amelynek káros hatását ki ne zárták volna. Másrész­ről minden készítménnyel vissza is lehet élni. Mi lehet az oka annak, hogy a nők — s különösen a kisebb városokban élők — nem szívesen választják a fo­gamzásgátlásnak ezt a korsze­rű formáját? A mellékhatá­soktól való félelem nyilván csak az egyik ok. Aki az egészségét félti, miért válasz­taná. szívesebben a műtétet, amiről az orvosok is állítják, hogy nem veszélytelen, sőt, későbbi meddőséghez vezet­het? A tabletták alkalmazásá­nak két igen egyszerű felté­tele van. Az első, hogy el kell menni orvosi vizsgálatra, és a receptet fel kell íratni, majd kiváltani a gyógyszer- tárban. A második, hogy a gyógyszert rendszeresen be kell venni. Orvoshoz mindenki jár, ed­dig nem is lenne baj. Csak­hogy az orvos rendszerint nincs egyedül; védőnő vagy nővér, adminisztrátor is ül a szobában. S ha az orvosban bízik is az ember, ki tudja, mit gondol róla a másik asz- szony, nem fogja-e kibeszél­ni, hogy miért jött? Ott, ahol mindenki mindenkit ismer, a nők, főként a hajadon nők nem mernek ilyen kéréssel bekopogtatni a rendelőbe. Nőgyógyászatra meg kivált­képpen csak akkor mennek el. amikor nagyon muszáj, s akkor rendszerint már késő. ..Majd a jövő hónapban” — halogatják a dolgot még azok is, akik már rászánták ma­gukat a vizsgálatra. Mások elmennek ugyan, de arra már nem tudják rászán­ni magukat, hogy a receptet ki is váltsák. „A gyógyszer- tár mindig tele van emberek­kel. de egy-egy néni biztosan ott toporog, amikor kiadják a dobozokat, és meglátják, mit vittem. Meg is kérdezik, ki a beteg, s akkor mit mon­dok?” Akik félnek a közösség íté­letétől, bizonyára el nem hin­nék, hogy valaha — nem is olyan régen — még azt is megszólták, aki fürdőszobát építtetett a házába, később azt, aki géppel mos, és még ma sem lehet száraz tésztát venni itt-ott anélkül, hogy egy-egy idős asszony rosszal­lóan ne csóválná a fejét. Miért rázzuk le ezeket a ma­radi megjegyzéseket olyan könnyen, és miért szégyen- kezünk a tabletták miatt? Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak a háztartásban következett be az utóbbi em­beröltő alatt gyökeres válto­zás. Szexuális szükségleteink nem szégyellnivalóák, s ha ezeket kulturáltan, éretten, s nem mások — akár szüle­tendő gyermekünk — rová­sára elégítjük ki, ebben nincs kivetnivaló. K. 3. Építőtábor itt is, ott is ...a kényelmesebbek pedig alulról csipegetik a vita­mint

Next

/
Thumbnails
Contents