Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
1979. június 21. Képújság 3 * Körtés István, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefoldolgozó Vállalat igazgatója válaszol Nemes Dezsőnek az üzemlátogatás során feltett kérdéseire Nemes Dezső a Simontornyai Bőrgyár vezetőinek tájékoztatóját hallgatja Vb-ülés Dombóváron Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem (Folytatás a 1. oldalról) A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál János Jeromos, a tamási járási pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a községi tanács elnöke, Körtés István igazgató és Szántó György párttitkár köszöntötte Nemes elvtársat. A vállalat vezetői végigkalauzolták a vendégeket a gyárrészlegeken, bemutatták félkész és kész termékeit. Nemes elvtárs több helyen megállt, kérdezett. Érdeklődött, hogy mennyi az itt dolgozók átlagjövedelme, hogyan tudják összefogni a bedolgozókat, milyenek a nyersanyagárak és milyen a késztermékek értékesítési lehetősége. Kérdéseire gyors és alapos választ kapott. A bedolgozókról elmondták: még Debrecen környékén is vannak bedolgozóik, Vietnamban is varrnak labdákat a simontornyaik által előkészített és kiszabott bőrből, a dolgozók átlagbére 32 800 forint. A panofix értékesítésével voltak gondjaik, de segítettek ezen. Most- olyan termékeket gyártanak belőle — be is mutatták —, hogy a bunda belül van. így keresik, veszik. A pano- fixből készült fregoli kabátok is keresettek. Az üzemlátogatás során, Gremsperger Károlyné, a hétszeres aranykoszorús Petőfi szocialista brigád vezetője kérte Nemes elvtársat: írjon pár sort a naplójukba. Nemes elvtárs érdeklődött a brigád összetételéről, megkérdezte, mióta dolgoznak együtt... Kérdésére a gyár vezetői válaszoltak. Elmondták: a brigád tagjai zömmel vállalati alapító tagok, kiváló munkájukat ismerték el azzal is, hogy a brigádvezető nemrég a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. — És nem volt ebből viszály? — kérdezte Nemes elvtárs. — Nem! — válaszolta Gremsperger Károlyné. — Velem együtt örült mindenki. Nemes elvtárs belelapozott a brigádnaplóba, majd a következő sorokat írta le: „Köszöntőm a brigád minden tagját és kívánom, hogy A Hőgyészi Állami Gazdaság szárítótelepén nagy a sürgés-forgás. Mindenki a berendezések körül tesz-vesz, hogy a közelgő aratásra kifogástalan legyen a két nagy teljesítményű Bábolna szárító műszaki állapota. A se- rénykedők között találkoztam Jászberényi Sándor fiatal telepvezetővel, aki agrármérnök, de otthonosan mozog a műszaki berendezések között is. A munkásokkal együtt dolgozik ő is, mégpedig azért, hogy a nagy hajrá időszakában egy pillanatra se kelljen megállni a gépeknek, a felületes karbantartás miatt. A termés fogadásával kapcsolatos dolgokról is úgy beszélgetünk, hogy közben a telepvezető szereli a továbbítószerkezetet. — Már a próbaüzemnél tartunk — mondja —, a felújítások nagyjával már megvagyunk. Csak a próba közben előadódó hibákat javítjuk ezután. — A szárításhoz szükséges fűtőolajból van elég? — Egyszerre ötven köbméter gázolajat tudunk tárolni a két tárolóban, melyek már föl vannak töltve. Ez a menyérjenek el további sikereket termelői munkájukban és egész tevékenységükben.” A látogatás következő állomása a Simontornyai Bőrgyár volt, ahol Szántó Györgyné, a gyár párttitkára köszöntötte meleg szavakkal Nemes elvtársat, majd Vermes László igazgató tájékoztatta a vendéget a gyár közel kétszáz éves törnyiség elég lesz a hamarosan aratásra kerülő búza szárításához. — Más terményt nem fogadnak? — De igen. Borsót is, de azt nem szárítjuk. A magas fehérjetartalom miatt nem szabad, mert elveszti csíraképességét, s oda a vetőmag- nakvaló. Az ÁFOR ígérete szerint a szezonban nem lesz gond a fűtőolaj-utánpótlás. A tárolót, a búza szárításának befejeztével újra lehet tölteni. — Mit szárítanak még a búzán kívül? — Szeptember első felében újra üzembe léptetjük a berendezéseket, a napraforgót fogadjuk. Ehhez kell a további üzemanyag-mennyiség. — A napraforgó után mennyi idő múlva várható az első kukoricaszállítmány? — Szinte egy nap szünet sincs, mert a rövid tenyészidejű kukoricafajták erre az időre már arathatok. A kukorica, magasabb nedvesség- tartalma miatt több üzemanyagot is igényel, ezért fogalmaztam úgy, hogy számítunk az ÁFOR folyamatos szállítására. Csak úgy érdeténetéről, jelenéről, jövőjéről. — Jövőre lesz kétszáz éves a gyár! — És milyen eredményekkel készülnek a megünneplésére? A kérdésre válaszolva Vermes László igazgató részletesen ismertette a gyár előtt álló feladatokat, szólt a nyersbőrárak emelkedésékességként említem meg, hogy a kukoricaidőszakban szinte naponta kell jönniük a tartálykocsiknak. — Előreláthatólag a nyári és az őszi szárításokhoz menynyi üzemanyagra lesz szükség? — Ezt hektoliterben kifejezni nagyon nehéz, ezért inkább úgy mondom, hogy egy kilogramm terménynedvesség elpárologtatásához 1100— 1200 kilokalória energia szükA hőgyészi gabonafeldolgozó üzem várja az idei termést ről, az ezzel kapcsolatos problémákról. Nemes elvtárs .több kérdést tett fel a nyersanyag- árakkal, a nyersbőr-beszerzési lehetőségekkel kapcsolatban, majd megkérdezte: „És mennyi sertésbőrt tudnának feldolgozni?” A válasz, annyit, amennyi marhabőrt most. De kevés a magyar sertésbőr is, mert a sertések nagy részét á vágó- hídakon forrázzák. Nem érdekeltek a vágóhidak abban, hogy minél több sertésbőrt értékesítsenek. — De a bőrgyárak érdekeltek! — jegyezte meg. A bőrgyáraknak is ösztönöz-, niük kellene valahogy a sertésfeldolgozó üzemeket. Társulás, vagy más módon. Ezen érdemes gondolkodni, mert jelenleg sok sertésbőr marad feldolgozatlanul. A tájékoztatót gyárlátogatás követte, majd Nemes elvtárs és kísérete a simon- tornyai várba látogatott, ahol Vincellér Lászlóné, a vár vezetője ismertette meg a vendégeket a vár történetével. Nemes Dezső a várlátogatás után visszautazott Budapestre. Sz.—Kz. séges. Ez jó érték, mert az ilyen típusú szárítókra 1300 kilokalória az országos energiafelhasználási norma. Egy mázsa búza szárításához 0,9 kilogramm, a napraforgóhoz 2,6 kilogramm, s a kukoricához pedig 1,8 kiló fűtőolaj szükséges, összességében ötszáz tonna körüli fűtőolajra lesz szüksége a gazdaságnak. * Regölyben július első felében tervezik az aratást. Sajnos, az ősszel elvetett 1300 hektárból csak 650—700 hektár maradt, a többi a tél folyamán kifagyott. Két Bábolna típusú szárítóval várják a korábbinál kevesebb termést. A berendezések nagyjavítását most végzik a szakemberek. Azt mondták a tsz vezetői, hogy a munkákat június 23-ra be tudják fejezni, ekkor lesz a gépszemle. Fűtőolajból van elég, egyszerre 120 ezer litert tartalékolnak. így zavartalanul tudják majd szárítani a 70—80 vagonra becsült őszi árpát, s a várható 250 vagonnyi búzát. A saját termésen felül bérmunkában is tudnak majd szárítani, ha lesz rá igény. —b— (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dr. Bitter Vilma városi főorvos számolt be a dombóvári Városi Tanács végrehajtó bizottsági ülésén az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem területi feladatairól. A beszámoló történeti visszapillantást adott a hazai anya- és gyermek- védelem fejlődéséről, a fel- szabadulás előtti és utáni helyzetről. Utalt arra, hogy a fejlődés fontos határköve volt az 1953-as, majd az 1973-as minisztertanácsi határozat az anya- és csecsemővédelem fejlesztéséről, illetve a népesedéspolitikai irányelvekről. Dombóváron 1975-től főfoglalkozású tanácsadó szülész szakorvos dolgozik, aki ellátja a nővédelmi, gondozási feladatokat. Ugyancsak megoldott a terhes anyák gondozása is. Ehhez a munkához nagy segítséget nyújtanak a védőnők. A városi terhesgondozó ellátja a városkörnyéki községek terhesszaktanácsadását is. A kiterjedt, megelőző, felkutató és Tegnap délután ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A szolgáltatások helyzetéről részletesen tájékoztatták a végrehajtó bizottság tagjait a Szakály testvérek ÉpítőTegnapi ülésén a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága — egyebek közt — a városfejlesztési tervekkel, illetve azok valóra váltásával is foglalkozott. Az már régi igazság, hogy a tervek többnyire annyit érnek, amennyi azokból megvalósul. Nos, Szek- szárdon nagyon sok minden már megvalósult, de legalább ennyinek még a jövőben kell valóra válnia, hogy a megyeszékhely lakói jó közérzetben tölthessék napjaikat. Az alábbiak a városi tanács elnökhelyettesének írásos beszámolóján alapulnak, melyben azt boncolgatta, hogy az ötéves terv során, időarányosan idáig mi készült el, továbbá mi és meddig várat magára. A fejlesztésekre rendelkezésre álló közel egymilliárd forintos összegből a tavalyi év végéig kereken háromnegyed milliárdot használtak fel. Ez olyan nagyság- rendű összeg, melyen a pénzügyileg általában kevésbé iskolázott olvasó szívesen átsiklik, ugyanis nem tud mit kezdeni vele. Talán közelebb kerülünk a lényeghez akkor, ha tudjuk, hogy ez — egyebek közt — 943, úgynevezett „célcsoportos keretből” épülő lakás közül 524-nek az elkészültét jelenti. Ezenkívül, az Országos Takarékpénztár hathatós támogatásával, magánerőből még további 850 lakás épült. A lakások a városközponttól délre, a Mérey utca felett, a Bottyán-hegyen és a Bak- tán, koncentráltan épülnek. Az eredmények, a város lélekszámához viszonyítva, szépek, de tévedés lenne azt hinni, hogy mindez jelentősen csökkentette volna a lakásigénylők számát, 1975 óta a város csapadékvíz-csatorna hálózata 5,2 kilométerrel bővült. Elkészült 17 579 négyzetméter járda, 16 962 méter szilárd burkolatú és 2770 méter kigondozasi munka eredményeképpen jelentős javulás tapasztalható a koraszülések és csecsemőhalálozások csökkenésében, a korábbi évekhez viszonyítva. A terhesség-megszakítások száma pedig nem éri el a szülések 40 százalékát, amely jobb az országos átlagnál. Egyes városkörnyéki településeken (pl. Gyulaj, Vá- rong, Lápafő) igen alacsony az egészségügyi kulturáltság. Ezeken a helyeken a jövőben intenzívebb felvilágosító tevékenységet kell folytatni. Születés után a gyermek egészségének további védelme a csecsemő- és gyermekvédelmi hálózat intézményeire vár. E hálózat Dombóváron és környékén jól szervezett, de a személyi ellátottság (orvos és védőnő) hiánya miatt nem mondható egyenletesen jónak. A vb megbízta az egészségügyi szakigazgatási szerv vezetőjét, hogy a fenti gondok enyhítésére keressen megoldást. Magyarszéki Endre Vb-ülés Szekszárdon Beszámolók a szolgáltatásokról Lakásépítés és vastalanító ipari Szövetkezet, a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Szövetkezet és a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet képviselői. A beszámolókat élénk vita követte. építetetlen út. Mindez rendkívül fontos, hiszen a legmodernebb lakótelepeken is kínszenvedéssé válhat az élet a nélkülözhetetlen, úgynevezett kapcsolódó beruházások nélkül. Ilyen például a szennyvíztisztító is, melynek első üteme épül — idáig minden határidőt pontosan betartottak — és előreláthatólag 1979 végére elkészül. Számtalan háziasz- szonyt bosszantott már mosáskor az időnként cseppet sem vízszínű szekszárdi víz. Ezzel kapcsolatban Sztárcse- vity Ervin tanácselnökhelyettes beszámolójában szó szerint ez olvasható: „A város ivóvízellátásának javulását nagymértékben befolyásoló beruházás a vas-mangántalanító bővítése, melynek belépésével 1982-ben számolunk”. Az utóbbi három évben a Mérey, Bezerédj és Rákóczi utcákban összesen 200 férőhelyes óvodák létesültek. A 150 férőhelyes Tambov - lakótelepi és a mellette lévő 80 férőhelyes bölcsőde az idén készül el. Az óvodai ellátást javítja majd az az NDK könnyűszerkezetes óvoda, melynek építése a Honvéd utcában megkezdődött és ami 216 helyes lesz. A tanácselnök-helyettesi beszámoló mindezeken túl részletesen foglalkozott az üzlethálózat fejlesztésével, melyen a közismert Skála áruház elkészülte nagyon sokat javított és 1981-re előreláthatólag a DOMUS-áru- ház tovább javít majd. Vannak más, részben» folyamatban lévő nagy beruházások is, melyek a város egészére lesznek hatással. Ilyen például a Damjanich utcai felüljáró, melytől a közlekedési gondok könnyülését várják. A hátralévő tervidőszak feladataihoz a következő V. ötéves terv átgondolt előkészítése is. O. I. A terményt fogadni tudják Nemes Dezső Tolna megyében
