Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21. Képújság 3 * Körtés István, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefoldolgozó Vállalat igazgatója válaszol Nemes Dezsőnek az üzemlátogatás során feltett kérdéseire Nemes Dezső a Simontornyai Bőrgyár vezetőinek tájé­koztatóját hallgatja Vb-ülés Dombóváron Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem (Folytatás a 1. oldalról) A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat­nál János Jeromos, a ta­mási járási pártbizottság el­ső titkára, Szabó Sándor, a községi tanács elnöke, Kör­tés István igazgató és Szán­tó György párttitkár kö­szöntötte Nemes elvtársat. A vállalat vezetői végigkalau­zolták a vendégeket a gyár­részlegeken, bemutatták fél­kész és kész termékeit. Ne­mes elvtárs több helyen megállt, kérdezett. Érdeklő­dött, hogy mennyi az itt dolgozók átlagjövedelme, hogyan tudják összefogni a bedolgozókat, milyenek a nyersanyagárak és milyen a késztermékek értékesítési lehetősége. Kérdéseire gyors és alapos választ kapott. A bedolgozókról elmondták: még Debrecen környékén is vannak bedolgozóik, Viet­namban is varrnak labdákat a simontornyaik által elő­készített és kiszabott bőr­ből, a dolgozók átlagbére 32 800 forint. A panofix ér­tékesítésével voltak gond­jaik, de segítettek ezen. Most- olyan termékeket gyártanak belőle — be is mutatták —, hogy a bunda belül van. így keresik, veszik. A pano- fixből készült fregoli kabá­tok is keresettek. Az üzemlátogatás során, Gremsperger Károlyné, a hétszeres aranykoszorús Pe­tőfi szocialista brigád veze­tője kérte Nemes elvtársat: írjon pár sort a naplójukba. Nemes elvtárs érdeklődött a brigád összetételéről, meg­kérdezte, mióta dolgoznak együtt... Kérdésére a gyár vezetői válaszoltak. Elmond­ták: a brigád tagjai zöm­mel vállalati alapító tagok, kiváló munkájukat ismerték el azzal is, hogy a brigád­vezető nemrég a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát kapta. — És nem volt ebből vi­szály? — kérdezte Nemes elvtárs. — Nem! — válaszolta Gremsperger Károlyné. — Velem együtt örült min­denki. Nemes elvtárs belelapozott a brigádnaplóba, majd a következő sorokat írta le: „Köszöntőm a brigád min­den tagját és kívánom, hogy A Hőgyészi Állami Gazda­ság szárítótelepén nagy a sürgés-forgás. Mindenki a berendezések körül tesz-vesz, hogy a közelgő aratásra kifo­gástalan legyen a két nagy teljesítményű Bábolna szárí­tó műszaki állapota. A se- rénykedők között találkoztam Jászberényi Sándor fiatal te­lepvezetővel, aki agrármér­nök, de otthonosan mozog a műszaki berendezések között is. A munkásokkal együtt dolgozik ő is, mégpedig azért, hogy a nagy hajrá időszaká­ban egy pillanatra se kelljen megállni a gépeknek, a felü­letes karbantartás miatt. A termés fogadásával kapcso­latos dolgokról is úgy beszél­getünk, hogy közben a telep­vezető szereli a továbbító­szerkezetet. — Már a próbaüzemnél tartunk — mondja —, a fel­újítások nagyjával már meg­vagyunk. Csak a próba köz­ben előadódó hibákat javít­juk ezután. — A szárításhoz szükséges fűtőolajból van elég? — Egyszerre ötven köbmé­ter gázolajat tudunk tárolni a két tárolóban, melyek már föl vannak töltve. Ez a meny­érjenek el további sikereket termelői munkájukban és egész tevékenységükben.” A látogatás következő ál­lomása a Simontornyai Bőr­gyár volt, ahol Szántó Györgyné, a gyár párttitká­ra köszöntötte meleg sza­vakkal Nemes elvtársat, majd Vermes László igazga­tó tájékoztatta a vendéget a gyár közel kétszáz éves tör­nyiség elég lesz a hamarosan aratásra kerülő búza szárí­tásához. — Más terményt nem fo­gadnak? — De igen. Borsót is, de azt nem szárítjuk. A magas fehérjetartalom miatt nem szabad, mert elveszti csíra­képességét, s oda a vetőmag- nakvaló. Az ÁFOR ígérete szerint a szezonban nem lesz gond a fűtőolaj-utánpótlás. A tárolót, a búza szárításának befejeztével újra lehet töl­teni. — Mit szárítanak még a búzán kívül? — Szeptember első felében újra üzembe léptetjük a be­rendezéseket, a napraforgót fogadjuk. Ehhez kell a to­vábbi üzemanyag-mennyiség. — A napraforgó után mennyi idő múlva várható az első kukoricaszállítmány? — Szinte egy nap szünet sincs, mert a rövid tenyész­idejű kukoricafajták erre az időre már arathatok. A ku­korica, magasabb nedvesség- tartalma miatt több üzem­anyagot is igényel, ezért fo­galmaztam úgy, hogy számí­tunk az ÁFOR folyamatos szállítására. Csak úgy érde­ténetéről, jelenéről, jövőjé­ről. — Jövőre lesz kétszáz éves a gyár! — És milyen eredmények­kel készülnek a megünnep­lésére? A kérdésre válaszolva Vermes László igazgató rész­letesen ismertette a gyár előtt álló feladatokat, szólt a nyersbőrárak emelkedésé­kességként említem meg, hogy a kukoricaidőszakban szinte naponta kell jönniük a tartálykocsiknak. — Előreláthatólag a nyári és az őszi szárításokhoz meny­nyi üzemanyagra lesz szük­ség? — Ezt hektoliterben kife­jezni nagyon nehéz, ezért in­kább úgy mondom, hogy egy kilogramm terménynedves­ség elpárologtatásához 1100— 1200 kilokalória energia szük­A hőgyészi gabonafeldolgo­zó üzem várja az idei ter­mést ről, az ezzel kapcsolatos problémákról. Nemes elvtárs .több kér­dést tett fel a nyersanyag- árakkal, a nyersbőr-beszer­zési lehetőségekkel kapcso­latban, majd megkérdezte: „És mennyi sertésbőrt tud­nának feldolgozni?” A vá­lasz, annyit, amennyi mar­habőrt most. De kevés a magyar sertésbőr is, mert a sertések nagy részét á vágó- hídakon forrázzák. Nem ér­dekeltek a vágóhidak ab­ban, hogy minél több sertés­bőrt értékesítsenek. — De a bőrgyárak érde­keltek! — jegyezte meg. A bőrgyáraknak is ösztönöz-, niük kellene valahogy a ser­tésfeldolgozó üzemeket. Tár­sulás, vagy más módon. Ezen érdemes gondolkodni, mert jelenleg sok sertésbőr marad feldolgozatlanul. A tájékoztatót gyárlátoga­tás követte, majd Nemes elvtárs és kísérete a simon- tornyai várba látogatott, ahol Vincellér Lászlóné, a vár vezetője ismertette meg a vendégeket a vár törté­netével. Nemes Dezső a vár­látogatás után visszautazott Budapestre. Sz.—Kz. séges. Ez jó érték, mert az ilyen típusú szárítókra 1300 kilokalória az országos ener­giafelhasználási norma. Egy mázsa búza szárításához 0,9 kilogramm, a napraforgóhoz 2,6 kilogramm, s a kukoricá­hoz pedig 1,8 kiló fűtőolaj szükséges, összességében öt­száz tonna körüli fűtőolajra lesz szüksége a gazdaságnak. * Regölyben július első felé­ben tervezik az aratást. Saj­nos, az ősszel elvetett 1300 hektárból csak 650—700 hek­tár maradt, a többi a tél fo­lyamán kifagyott. Két Bábolna típusú szárí­tóval várják a korábbinál kevesebb termést. A beren­dezések nagyjavítását most végzik a szakemberek. Azt mondták a tsz vezetői, hogy a munkákat június 23-ra be tudják fejezni, ekkor lesz a gépszemle. Fűtőolajból van elég, egy­szerre 120 ezer litert tartalé­kolnak. így zavartalanul tud­ják majd szárítani a 70—80 vagonra becsült őszi árpát, s a várható 250 vagonnyi bú­zát. A saját termésen felül bérmunkában is tudnak majd szárítani, ha lesz rá igény. —b— (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dr. Bitter Vilma városi főorvos számolt be a dom­bóvári Városi Tanács vég­rehajtó bizottsági ülésén az anya-, csecsemő- és gyer­mekvédelem területi felada­tairól. A beszámoló törté­neti visszapillantást adott a hazai anya- és gyermek- védelem fejlődéséről, a fel- szabadulás előtti és utáni helyzetről. Utalt arra, hogy a fejlődés fontos határköve volt az 1953-as, majd az 1973-as minisztertanácsi ha­tározat az anya- és csecse­mővédelem fejlesztéséről, illetve a népesedéspolitikai irányelvekről. Dombóváron 1975-től fő­foglalkozású tanácsadó szü­lész szakorvos dolgozik, aki ellátja a nővédelmi, gondo­zási feladatokat. Ugyancsak megoldott a terhes anyák gondozása is. Ehhez a mun­kához nagy segítséget nyúj­tanak a védőnők. A városi terhesgondozó ellátja a vá­roskörnyéki községek terhes­szaktanácsadását is. A kiter­jedt, megelőző, felkutató és Tegnap délután ülést tar­tott a szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A szolgáltatások helyzetéről részletesen tájékoztatták a végrehajtó bizottság tagjait a Szakály testvérek Építő­Tegnapi ülésén a szek­szárdi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága — egyebek közt — a városfejlesztési tervekkel, illetve azok való­ra váltásával is foglalko­zott. Az már régi igazság, hogy a tervek többnyire annyit érnek, amennyi azok­ból megvalósul. Nos, Szek- szárdon nagyon sok minden már megvalósult, de leg­alább ennyinek még a jövő­ben kell valóra válnia, hogy a megyeszékhely lakói jó közérzetben tölthessék nap­jaikat. Az alábbiak a városi tanács elnökhelyettesének írásos beszámolóján alapul­nak, melyben azt boncol­gatta, hogy az ötéves terv során, időarányosan idáig mi készült el, továbbá mi és meddig várat magára. A fejlesztésekre rendelke­zésre álló közel egymilliárd forintos összegből a tavalyi év végéig kereken három­negyed milliárdot használ­tak fel. Ez olyan nagyság- rendű összeg, melyen a pénzügyileg általában kevés­bé iskolázott olvasó szívesen átsiklik, ugyanis nem tud mit kezdeni vele. Talán kö­zelebb kerülünk a lényeg­hez akkor, ha tudjuk, hogy ez — egyebek közt — 943, úgynevezett „célcsoportos keretből” épülő lakás közül 524-nek az elkészültét jelen­ti. Ezenkívül, az Országos Takarékpénztár hathatós tá­mogatásával, magánerőből még további 850 lakás épült. A lakások a városközponttól délre, a Mérey utca felett, a Bottyán-hegyen és a Bak- tán, koncentráltan épülnek. Az eredmények, a város lélekszámához viszonyítva, szépek, de tévedés lenne azt hinni, hogy mindez jelen­tősen csökkentette volna a lakásigénylők számát, 1975 óta a város csapadék­víz-csatorna hálózata 5,2 kilométerrel bővült. Elké­szült 17 579 négyzetméter járda, 16 962 méter szilárd burkolatú és 2770 méter ki­gondozasi munka eredmé­nyeképpen jelentős javulás tapasztalható a koraszülések és csecsemőhalálozások csökkenésében, a korábbi évekhez viszonyítva. A ter­hesség-megszakítások száma pedig nem éri el a szülések 40 százalékát, amely jobb az országos átlagnál. Egyes városkörnyéki tele­püléseken (pl. Gyulaj, Vá- rong, Lápafő) igen alacsony az egészségügyi kulturált­ság. Ezeken a helyeken a jövőben intenzívebb felvilá­gosító tevékenységet kell folytatni. Születés után a gyermek egészségének további védel­me a csecsemő- és gyer­mekvédelmi hálózat intéz­ményeire vár. E hálózat Dombóváron és környékén jól szervezett, de a személyi ellátottság (orvos és védő­nő) hiánya miatt nem mond­ható egyenletesen jónak. A vb megbízta az egész­ségügyi szakigazgatási szerv vezetőjét, hogy a fenti gon­dok enyhítésére keressen megoldást. Magyarszéki Endre Vb-ülés Szekszárdon Beszámolók a szolgáltatásokról Lakásépítés és vastalanító ipari Szövetkezet, a Tolna megyei Festő és Lakáskar­bantartó Szövetkezet és a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet képviselői. A beszámolókat élénk vita követte. építetetlen út. Mindez rend­kívül fontos, hiszen a leg­modernebb lakótelepeken is kínszenvedéssé válhat az élet a nélkülözhetetlen, úgy­nevezett kapcsolódó beruhá­zások nélkül. Ilyen például a szennyvíztisztító is, mely­nek első üteme épül — idáig minden határidőt pon­tosan betartottak — és elő­reláthatólag 1979 végére el­készül. Számtalan háziasz- szonyt bosszantott már mo­sáskor az időnként cseppet sem vízszínű szekszárdi víz. Ezzel kapcsolatban Sztárcse- vity Ervin tanácselnök­helyettes beszámolójában szó szerint ez olvasható: „A város ivóvízellátásá­nak javulását nagymérték­ben befolyásoló beruházás a vas-mangántalanító bőví­tése, melynek belépésével 1982-ben számolunk”. Az utóbbi három évben a Mérey, Bezerédj és Rákóczi utcákban összesen 200 férő­helyes óvodák létesültek. A 150 férőhelyes Tambov - lakótelepi és a mellette lé­vő 80 férőhelyes bölcsőde az idén készül el. Az óvodai ellátást javítja majd az az NDK könnyűszerkezetes óvoda, melynek építése a Honvéd utcában megkezdő­dött és ami 216 helyes lesz. A tanácselnök-helyettesi beszámoló mindezeken túl részletesen foglalkozott az üzlethálózat fejlesztésével, melyen a közismert Skála áruház elkészülte nagyon sokat javított és 1981-re elő­reláthatólag a DOMUS-áru- ház tovább javít majd. Van­nak más, részben» folyamat­ban lévő nagy beruházások is, melyek a város egészére lesznek hatással. Ilyen pél­dául a Damjanich utcai fe­lüljáró, melytől a közleke­dési gondok könnyülését várják. A hátralévő terv­időszak feladataihoz a kö­vetkező V. ötéves terv át­gondolt előkészítése is. O. I. A terményt fogadni tudják Nemes Dezső Tolna megyében

Next

/
Thumbnails
Contents