Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. június 21. Befejezte bulgáriai látogatását a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) ügyi osztályának vezetője és Rácz Pál külügyi állam­Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meg­hívására 1979. június 18—20. között hivatalos, baráti láto­gatást tett a Bolgár Népköz- társaságban a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. A küldöttség Szófiában ma­gyar—bolgár barátsági nagy­gyűlésen vett részt, ahol Ká­dár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bol­gár nép életével, a fejlett szocialista társadalom építé­sének eredményeivel. Elláto­gattak a szófiai Elektromos- és Motoros Targonca Tervező Intézetébe. A magyar küldött­séget bulgáriai tartózkodása során mindenütt baráti és elvtársi légkörben fogadták. Ez híven tükrözte á Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a ma­gyar és a bolgár nép hagyo­mányos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbe­szélésekre került sor, ame­lyeken részt vett: magyar részről: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Pú­ja Frigyes, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, külügyminiszter, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársa­ság bulgáriai nagykövete. Bolgár részről: Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Dimitr Sztani- sev, a BKP Központi Bizott­ságának titkára, Milko Ba- lev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BNK államtanácsa elnökének ka­binetfőnöke, Vladimir Vide- nov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. o A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XI. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáról, a fejlett szocia­lista társadalom építéséről. Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködésének eredményeiről, a világhely­zetről, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság kapcsolatai < — teljes összhangban a két or­szág barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésével — az élet minden területén dina­mikusan fejlődnek. Sikerrel válnak valóra a Bolgár Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének 1973. évi magyarországi látogatásakor és az azt követő felső szintű találkozókon kidolgozott meg­állapodások. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­titkár. Jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. nista Párt meghatározó sze­repet tölt be a két ország hatékony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép ba­rátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpárt gyümölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működése, a két állam érde­keinek megfelelően bővül és mélyül. Ebben fontos szere­pet töltenek be a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányfői­nek rendszeres találkozói, to­vábbá a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság tevékenysége. A küldöttségek vezetői megerősítették „A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködés és szo­cialista integráció további fej­lesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra” el­nevezésű dokumentumot, amely a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak további bővítését és elmélyítését irá­nyozza elő a termelés számos fontos területén. Hangsúlyoz­ták, hogy ez az okmány össz­hangban áll a KGST komp­lex programjával, amelynek megvalósítását mindkét or­szág szorgalmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejez­ték, hogy a jövőben is hozzá­járulnak a tagállamok gazda­sági integrációjának kibonta­koztatásához, a sokoldalú együttműködés korszerűsíté­séhez, s a hosszú távú cél­programok hatékony meg­valósításához. A két küldöttség kiemelte, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság között a turistaforgalom továbbfejlesztése jól szolgál­ja a magyar és a bolgár nép kölcsönös megismerését. A felek kedvezően értékel­ték a kulturális, a tudomá­nyos életben, a művelődés és a tömegtájékoztatás terén kialakult együttműködést, amely jelentősen fejlődött az elmúlt években. Egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép hagyományos ba­rátságával összhangban — a jövőben is közösen emlékez­zenek meg a két nép haladó, forradalmi örökségéről, ki­emelkedő történelmi év­fordulóiról. Q A két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoztak a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületé 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatával, s megállapították, hogy ma is érvényes a nemzetközi helyzetről adott értékelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjaink­ban az enyhülés a nemzetkö­zi kapcsolatok meghatározó tényezője; jóllehet a szélsősé­ges imperialista körök és a reakciós erők megkísérlik megakadályozni további ki­bontakoztatását. Aláhúzták, hogy az enyhülés megerősíté­se és elmélyítése újabb, ha­tározott erőfeszítéseket igé­nyel, mert csak így válhat át­fogó, tartós és visszafordít­hatatlan folyamattá. A két küldöttség hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedésekkel. Ennek megfelelően síkra- szálltak a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a fegyve­res erők és fegyverzetek kor­látozását és csökkentését, a leszerelést — mindenekelőtt á nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézkedések mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontossá­gára, amelyeket a szocialis­ta országok terjesztettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelés átfogó prog­ramjának elemeiről, és állást foglaltak a leszerelési világ- konferencia összehívása mel­lett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége mélységes meg­elégedéssel üdvözli a hadá­szati támadófegyverek korlá­tozásáról aláírt újabb szov­jet—amerikai megállapodást. E megállapodásnak rendkí­vüli jelentősége van a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjá­ból, életbe léptetése pedig je­lentősen előmozdítaná a fegy­verkezési verseny korláto­zását. A két fél kifejezésre jut­tatta, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások sikere je­lentősen hozzájárulna a nem­zetközi enyhüléshez. Aláhúz­ták, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista orszá­gok múlt évi javaslatai reá­lis alapot nyújtanak az előre­lépésre. Ezt lehetővé tenné, ha a tárgyalásokon részt ve­vő nyugati országok késede­lem nélkül, konstruktív vá­laszt adnának e javaslatokra. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek te­kintik a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. május 14—15-i budapesti ülésén ki­dolgozott javaslatokat. Tá­mogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalom- erősítő intézkedések körét, és gyengitik a katonai szemben­állást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cse­lekvőén elősegíti egy politi­kai szintű értekezlet össze­hívását valamennyi európai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez le­hetőséget nyújt a bizalom- erősítő és a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedések, ja­vaslatok érdemi áttekintésé­re. Különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a ja­vaslatnak is. hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett álla­mok szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége . újból . hangsú­lyozta, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának egységes egészként való vég­rehajtása hozzájárul a nem­zetközi helyzet további javu­lásához, az enyhülési folya­mat erősödéséhez. Az 1980- ban sorra kerülő madridi ta­lálkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány valóra váltásának előmozdí­tásában. A Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság kész tevékenyen hoz­zájárulni a madridi találko­zó jó előkészítéséhez és sike­res lebonyolításához. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos és demokrati­kus átalakítása mellett. Fel­léptek a nemzetközi kereske­delemben alkalmazott diszk­riminációs korlátozások meg­szüntetéséért. Úgy vélik, hogy a KGST és az Európai Gaz­dasági Közösség megfelelő megállapodásának megkötése hozzájárulna az európai gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés bővité- séhez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szoli­daritását fejezte ki a külön­békét elutasító arab népek­kel és állást foglalt a konflik­tus igazságos és átfogó ren­dezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köztük a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet — részvételével. A felek cselekvő támoga­tásukról biztosították a nem­zeti függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért, az impe­rializmus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés el­len küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Alá­húzták, hogy az el nem köte­lezett mozgalomnak fontos szerepe van e harcban, és re­ményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havan­nában sorra kerülő értekezle­te újabb jelentős lépést tesz a népek békéjének és bizton­ságának erősítésére és hozzá­járul az imperializmus, a ko­lonializmus, a neokolonializ- mus, valamint a faji meg­különböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozot­tan elítélték a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elleni kí­nai agressziót. Megerősítet­ték pártjaik, országaik és né­peik internacionalista szoli­daritását a hős vietnami nép harcával, amelyet országa szuverenitásáért, területi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína hegemonista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nemzetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti a világ­békét, károkat okoz a forra­dalmi és felszabadító mozga­lomnak. Mindezek hangsú­lyozása mellett kifejezték, hogy készek normális állam­közi kapcsolatokat fenntarta­ni a Kínai Népköztársaság­gal a békés egymás mellett élés elve alapján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősöd­jék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormány- küldöttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a Szovjetunióhoz fűződő testvéri, internacionalista kapcsolatoknak. Nagyra érté­kelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja következetes elvi poli­tikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás érdekeit szolgálja. Hangsúlyozták Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének kiemelkedő személyes hozzá­járulását e politika kidolgo­zásához és megvalósításához. o A két küldöttség áttekin­tette a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megálla­pították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom erősödik, és növekvő befolyást gyakorol a világ­helyzet alakulására. Alá­húzták, hogy a kommunista és munkáspártoknak a bé­kéért és a társadalmi hala­dásért folytatott közös harca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerősí­tették, hogy pártjaik tovább­ra is a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján és a pro­letár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak pártjainknak a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista kö­zösség többi országa testvér­pártjához fűződő kapcsola­taira, a baráti és alkotó együttműködés állandó fej­lesztésére az élet minden te­rületén. Az MSZMP és a BKP kife­jezte készségét, hogy a jövő­ben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspár­tok együttműködésének elő­mozdításához. Hangsúlyozták az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi ber­lini konferenciája közös do­kumentumában foglalt elvek érvényesítésének és a közös feladatok megoldásának fon­tosságát a békéért, a bizton­ságért és a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelem­ben. Megerősítették szolida­ritásukat a tőkés országok­ban működő testvérpártok­nak a monopóliumok gazda­sági és politikai uralma meg­töréséért, a demokráciáért és a társadalmi átalakulásért folytatott harcával. Kifejez­ték pártjaik szolidaritását a nemzeti felszabadulásért, a függetlenségért és a társadal­mi felemelkedésért küzdő erőkkel, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika forradalmi pártjaival és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP ki­emelkedő fontosságot tulaj­donít annak, hogy a testvér­pártok alkotó módon alkal­mazzák a marxizmus—leni- nizmus tudományos elméle­tét. Meggyőződésük: a kom­munista pártok és valameny- nyi forradalmi, demokratikus erő érdeke, hogy következe­tes, elvi harcot folytassanak a maoizmus, a szovjetelle- nesség, az antikommunizmus minden válfaja ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok építését a szocialista és a szo­ciáldemokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki. hogy a két párt- és kor­mányküldöttség • találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézetazonosság jegyében foly­tak az összes kérdésben. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb, fontos hozzájárulást jelente­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri ba­rátságának további elmélyí­téséhez, sokoldalú együttmű­ködésének bővítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista kö­zösség egységét, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom összeforrottságának erősítését. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és a kormány nevében meghívta Todor Zsivkov elv­társat, hogy a Bolgár Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttségének élén tegyen hivatalos, baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszönettel el­fogadták. (MTI) BUDAPEST Elutazott hazánkból az Af­rikai Nemzeti Kongresszus (ANC) Oliver Tambo elnök által vezetett küldöttsége. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság meghívására érkezett de­legáció széles körű tájékozta­tást adott az Afrika déli tér­ségében kialakult helyzetről, a dél-afrikai felszabadítási mozgalom előtt álló újabb feladatokról. A Magyar Szo­lidaritási Bizottság vezetői­vel folytatott tárgyalások so­rán megvitatták a két moz­galom előtt álló időszerű feladatokat és megállapodtak az együttműködés tovább­fejlesztéséről. ^Magyarországi tartózkodása alatt a küldöttséget fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafils Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Ga- rai Róbert külügyminiszter­helyettes. MANAGUA A nyugati hírügynökségek managuai kormányforrásokra hivatkozva a nemzeti gárda ellentámadásainak megindu­lásáról számolnak be. Az ál­lítólagos támadások eredmé­nyéről nem számolnak be a hírügynökségek. Hírt adnak viszont arról, hogy Leonban, Nicaragua második legna­gyobb városában megalakult az ideiglenes kormányzó- tanács. A harcok állásának válto­zásáról keltett híreknek fel­tehetőleg az a célja, hogy a diktátor előnyösebb helyzet­ből tárgyalhasson az Ameri­kai Államok Szervezete kül­ügyminiszteri értekezletén. Az AÁSZ-értekezlet Észak- Amerika fáradozásainak nyo­mán — csütörtökön ül össze Washingtonban. Mint ismere­tes, az Egyesült Államok az AÁSZ leple alatt többször próbálta már befolyásolni a nicaraguai fejleményeket. A Kubai Köztársaság kül­ügyminisztériuma nyilatko­zatban fejtette ki a nicara­guai helyzettel kapcsolatos állásfoglalását. A dokumentum felszólítja Latin-Amerika országait: te­gyenek meg mindent annak érdekében, hogy az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) ne váljon az Egyesült Álla­mok agressziós tervei meg­valósításának az eszközévé. BAGDAD Röviddel Asszad szíriai el­nök hazaérkezése után, ked­den este Bagdadban és Da- maszkuszban nyilvánosságra hozták a szíriai—iraki csúcs- találkozón ünnepélyes kere­tek közt aláírt közös politi­kai nyilatkozatot. A dokumentum szerint a szíriai és iraki elnök közös politikai vezetőség létrehozá­sában állapodott meg. A hét szíriai és hét iraki delegátus­ból álló testület két társelnö­ke Asszad sziriai és Al-Bakr iraki államfő. A deklaráció rámutat arra, hogy a bagda­di csúcstalálkozón a felek egyezményt kötöttek a szíriai és iraki Baath Pártról, vala­mint az új alkotmány meg­szövegezéséről. BELGRAD Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök, aki hétfő óta jugoszláviai hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik, szer­dán kora délelőtt Belgrádból különrepülőgépen Pulába utazott, ahonnan Brioni szi­getére ment, hogy Tito köz- társasági elnökkel tárgyaljon. Ez volt a két államférfi első hivatalos találkozója. TEHERAN Mehdi Bazargan iráni mi­niszterelnök szerdán némileg átalakította kabinetjét: Asz- szadollah Mobaseri igazság­ügyi miniszter lemondott és helyét Ali Szajed Dzsavadi, eddigi belügyminiszter fog­lalta el. Az új belügyminisz­ter pedig Hacsem Szabbaghi- an, aki a „hatalom átadásá­nak megszervezéséért felelős” miniszterelnök-helyettes volt. Mehdi Bazargan, a teherá- ni ideiglenes kormány mi­niszterelnöke tv-beszédben foglalkozott az ország gazda­sági újjáépítésének kérdései­vel. Közölte, hogy a kormány a bankok államosítása után az ipar teljes államosítására készül. Közlemény

Next

/
Thumbnails
Contents