Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

•• • •* . A sport az egész társadalom ügye Közismert paradoxon: a civilizáció áldásai a civilizációs _____________ ártalmak szülői is egyben. A repülőgép, az a utó, a mozgólépcső megteremti a gyorsaság, a kényelem maximális feltételeit, ugyanakkor redukálja is a természetes emberi cselekvésingereket és -igényeket. A mozgásszegény életmód, a kényelem elfogadása és igénylése — ha eluralkod­nék — az ember elkorcsosulásához vezethetne. Riadót kellett fújni! A Magyar Szocialista Munkáspárt 1967-ben alaphatároza­tot hozott a testnevelési és sportmozgalom feladatairól, ezt követően a legmagasabb párt- és állami fórumok rendszeresen napirendre tűzték a kérdést. Kialakultak az élsport és az ifjúsági, tömegtestedzés helyes arányai; uralkodóvá lett az a szemlélet, miszerint a versenysportban elért sikerek önmaguk­ban nem reprezentálhatják az ország edzettségét. A sportsike­rek fontosak, lelkesítenek, az olimpiai, világ- és Európa- bajnoki érmek, helyezések sportmozgalmunk tekintélyét, hí­rét öregbítik. Ám hiába szép és gazdag a kirakat, ha szegé­nyes a raktár... A testedzés ®s a sP°rt állami irányításának megvalósí­_________________ tása volt az első lépcső. A sportélet állami, tanácsi felügyelete egyben azt is jelenti és garantálja, hogy a testedzés társadalmi ügy; megszervezéséért, irányításáért az államigazgatás apparátusa felelős. Kialakultak az előbbre lé­pés feltételei. Az általános és középiskolákban heti háromra emelték a testnevelésórák számát, kidolgozták — és gondos, alapos kísérletezés után bevezették — a szellemi-fizikai har­móniát sokoldalúbban, komplexebben szolgáló új tantervet. Megvalósulhatott, ami Comenius vagy Eötvös óta is csak il­lúzió volt: képességeitől, adottságaitól függetlenül minden gyerek örömét lelheti a testedzésben! Hiszen az új tanterv nem uniformizált követelményeket szab, hanem mindenkitől önmagához mért fejlődést kíván meg. Ez pedig egyik — és talán legfőbb — garanciája lehet annak, hogy az iskolapadból kinőve is igényelje a felnövő nemzedék a mindennapos, rend­szeres testedzést. Sportéletünk kulcskérdése az iskolai, ifjúsági test­' ______________ edzés, amelynek minősége, intenzitása a z élsport eredményességét is alapvetően meghatározza. A létesítményfeltételek és a szaktanár-ellátottság javítását célzó törekvések és erőfeszítések állandóan napirenden vannak. Az elmúlt néhány évben tornatermek és -szobák, kispályák, sportudvarok százai, uszodák, csarnokok tucatjai épültek, rész­ben állami támogatással, részben társadalmi összefogással. A TF-en, a tanárképző főiskolákon emelték a testnevelés-tagoza­tosok felvételi keretszámait; a tanítóképző főiskolák speciális kollégiumain egyre több fiatal kap testnevelési szakképzést. És ami tulajdonképpen új vonás: ma már az óvodások napi­rendjében is jelen van a tudatos testedzés! Valójában ezzel már a rendszeres testnevelést készítik elő, mely az iskolák alsó tagozatos osztályaiban fontos tantárgyként kell, hogy sze­repeljen. A mozgás az ember vele született, természetes életszük­séglete. Figyeljük csak a két-három éves apróságokat: a szü­net nélküli, örökösen megújuló lendület nem fárasztja őket; sőt, akkor bágyadnak el, ha fegyelmet, mozdulatlanságot pa­rancsolnak rájuk. A szemek csillogását, az energiát és robbanékonyságot, a mozgás, a játék önfeledt örömét kell megőrizni és átmenteni a felnőttkorba is. A gyermek perpetuum mobile-vágyait kell ébren tartani mindvégig. Hogy milyen módon és hogyan, az a körülményeken, a lehetőségeken múlik. De legfőképpen az embereken: a testnevelőkön, az edzőn, sportvezetőn; a szülő­kön, a hivatali főnökön, a barátokon, társakon. És azon a fel­ismerésen, hogy az edzettség nem magánügy, hanem nagyon fontos gazdasági, társadalmi tényező! Ha a Sportról a mozgásról, az Edzett ifjúságért moz- __________________! galomról beszélünk, nem egyszerűen ar­ról van szó, hogy X vagy Y egészséges-e. Hanem arról, hogy mennyivel többet tudnak nyújtani a nagy közösségnek — a társadalomnak —, ha edzettek, egészségesed. Ezért is nagyon fontos, hogy a testedzés mindennapos téma maradjon, s hogy a párt- és állami fórumok rendszeresen tűzzék napirendjükre az időszerű sportpolitikai kérdéseket. A párt sportpolitikája ugyanis szerves és elválaszthatatlan része az általános politi­kának. M a kezdődik az országos kommunista sportaktíva, amely a testnevelés, a sport, az egészséges életmód jelenéről és táv­latairól tanácskozik, értékeli sportéletünk minden jelentős kérdését. Bizonyos hogy a tanácskozáson az arányok majd mar­_______' ’ kánsabban bontakoznak ki, mint a fentiekben. H iszen szólni kellett volna még az iskolákban folyó utánpót­lás-kiválasztásról, a tudatos utánpótlás-nevelésről, az élsport terveiről, céljairól, olimpiai reményeiről. Miért esett mégis több szó az egészségügyi és tömeg­testedzésről? Mert itt vannak elsősorban adósságaink. önmagunkkal és — legfőképpen — a társadalommal szemben. 1979. június 20.____________________________________________ A BNV és Innsbruck után Üzletkötésekről a SIMOVILL-ban Két rangos helyen állít­hatta ki termékeit a SIMO- VILL Ipari Szövetkezet. A közelmúltban a BNV-n, ki­csivel korábban ^>edig Innsbruckban. Először azon­ban a BNV-ről beszélgetünk Fodor Tiborral, a szövetke­zet főmérnökével. — Minek volt a legna­gyobb sikere a kiállításon? — A kiállított termékek közül a legnagyobb szak­mai érdeklődést az extrudált alumíniumtestű fénycsöves lámpatestek váltották ki. Ezt az is bizonyítja, hogy aá OKISZ értékelő bizott­sága ennek a termékcsalád­nak ítélte oda a „BNV 1979. OKISZ”-díjat. — Beszéljünk egy kicsit a díjnyertes lámpáról. — A szövetkezet, ezt a lámpatestcsaládot a 26-os ÁÉV felkérésére fejlesztette ki. Az 1980—81-es évektől kezdve ebből a lámpatest­ből ez az egy vállalat 25— 30 ezer darabot kíván ren­délni. — Más nem érdeklődött az új termék iránt? — A BNV-n, ez a termék az ÉVI TERV érdeklődését is kiváltotta. Ezt igazolja az is, hogy a tervező intézet vezető tervezői az elmúlt napokban fölkeresték szö­vetkezetünket és tárgyaltak a lámpatestek széles körű felhasználásáról. — Miben állapodtak meg? Mire lesz alkalmas a lámpa­testcsalád? — Előzetes egyeztetések szerint ez a lámpatestcsalád alkalmas lesz különböző Az OKISZ díja, melyet az extrudált alumínium­ból készülő lámpatestekért kapott a SIMOVILL. A felvételt Baum Ferenc ké­szítette. ipari, kommunális létesít­mények — így például autó­szervizek, ABC-áruházak, iskolák, óvodák, bölcsődék — könnyűszerkezetes építmé­nyek megvilágítására. — Mikortól gyártják eze­ket a lámpákat? — A család egyik tagjá­nak kísérleti gyártását ez év végén kezdi meg szövet­kezetünk. Ezt a szériát, mely ezerdarabos lesz, Budapest egyik lakótelepén; Békás­megyeren akarja fölszerelni a megrendelő. — A már említett meg­rendelések mennyit hoznak pénzben a SIMOVILL-nak? — Az előzetes felmérések szerint, a VI. ötéves terv első éveiben is, már 20—25 millió forint termelési érték- növekedést jelent majd. * Innsbruckban Bajcsi Géza elnök járt, így ő tud be­szélni róla. — Érdeklődtek a SIMO- VILL-termékek iránt? — Igen. A kiállítást kö­vető tárgyalásokból már ki­kristályosodott, hogy az Al­gírban felépülő 2500 lakásos lakótelephez mi szállítjuk majd az erőátviteli berende­zéseket. Az innsbrucki ki­állításnak azonban mégsem ez a fő érdeme, hanem az, hogy fölmérhettük szövet­kezetünk helyét a világban. Ez nagyon hasznosnak bizo­nyult, mert azóta tisztán látjuk, hogy Magyarország­ról, ilyen nagyságrendű vál­lalatok, szövetkezetek, csak valamilyen külföldi part­nerrel közösen tudnak be­törni a nyugati piacra. — Sikerült találni ilyen „bevezető” partnert? — Sikerült, az osztrák FRILLA céget, melynek kép­viselőivel már meg is ál­lapodtunk lámpatestek kö­zös kifejlesztésében, gyár­tásában, s abban, hogy az osztrák cég által gyártott lámpatestekhez mi készítünk alkatrészeket. A beszélgetésben vázolt feladatokat a simontornyai ipari szövetkezet létszámbő­vítés nélkül, a jelenlegi fel­tételek ' reális figyelembe­vételével, belső átszervezés­sel, a hatékonyság emelésé­vel akarja megoldani. BEKE LÁSZLÓ Dombóvári ifjú propagandisták % Jó munkát végeztek Az ifjúkommunistáknál már hagyomány, hogy a politikai képzési év végén tanács­kozáson összegezik a tapasztalatokat. Ezt a feladatot végezte el a dombóvári konfe­rencia. amelyen ötvenegy vezető propa­gandista vett részt. Az elnökségben foglalt helyet többek között Gyimesi György, a városi KISZ-bizottság titkára és Kurucz József, a HNF városi titkára. A fiatalok meghallgatták Simon Károlynak, a TIT városi titkárának előadását a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről, az MSZMP nemzetközi politikájáról. A jól szerkesztett tájékoztató után Dianovics Lajos, a városi KISZ-bizottság munkatársa ismertette a politikai képzési bizottság értékelését a propagandista munkáról. Dianovics Lajos elemezte az éves felkészítés, a vezetőkép­zés, az ifjúsági vitakörök Kilián-ikörök munkáját. Különösen az ifjúsági vitakörök tevékenységével foglalkozott, hiszen ez az a képzési forma. amely különösen sok KISZ-.tagnaik, szervezeten kívüli fiatalnak biztosít vitafórumot. A beszámoló az 1978/79-es képzési évet minden képzési formánál eredményesebbnek értékelte. Megköszönte a területen dolgozó propa­gandisták elismerésre méltó munkáját. Gyimesi György kitüntetéseket adott át. KlSZ-propaigandista aranyjelvényt és 500 forintos könyvvásánlási utalványt kapott Kerbalt József, Iván Erzsébet és Takács József. Kilenc fiatal vehette át az ezüst, illetve 23 a bronz jelvényt a vele járó könyvvásárlási utalvánnyal együtt. A politikai képzési munkabizottság a városi KISZ-bizottsággal közösen idén hir­dette meg először a „Városi kiváló ifjúsági vitakör” pályázatot. A kitüntető címet és az 1000 forintos vásárlási utalványt kilenc ifjúsági vitakör képviselője vette át. WILHELM ÁDÁM Uj tehenészeti telep A nagydorogi Uj Barázda Tsz-ben egy 330 férőhelyes tehenészeti telepet építenek. A telepet 8I-ig folyamatosan betelepítik F—1-es állománnyal. Képünkön a 2-71 férő­helyes termelőistálló. Fotó: G. K. ^NÉPÚJSÁG 3 A zaj is szennyezi a levegőt A nő, akinek hangja ze­neileg nem minősíthető, nyolcadszor szólítja üvölt- ve a boldogságot, hogy jöjjön hamar. Azt hiszem, ő volt az, akinek diákko­rában, ha karének volt, kérlelve mondta az ének­tanár, hogy csak tátogas­son, mert botrányba fullad a kórus szereplése. Vál­toztak az idők és a dísz­letek, az illető hölgy most a rádión keresztül szólít­ja a boldogságot, amely valahol késik, a környék lakóinak boldogtalansága viszont decibellel mérhető. S jelen pillanatban az egyes énekesnők képessé­génél lényegesen fonto­sabb a hangerő, mely át­tör téren és falon, s hova­tovább egy örök vurstli hangulatát árasztja a vá­rosban. A nyár kiváltképp próbára teszi az idegeket, mert a nyitott ablakokon át szabadon áradhat a zaj és zene, mert a végsőkig fölerősített rádiók, mag­nók, tv-ék hangzavarába időnként családi veszeke­dések nem éppen ízléses szidalmai is vegyülnek. Csorba Győző, kitűnő költőnk, azt javasolta, hogy a jog a csendháborítókat éppúgy ítélje meg és el, mint azokat, akik ki­sebb, nagyobb testi sértést okoznak, ami teljesen in­dokolt is, hisz a szomszéd­ság szórakozása vagy ép­pen veszekedése után az ember gyakran úgy érzi, mintha fejbe kólintották volna. Fennálló rendelke­zéseink az ilyen megíté­lésnél jóval szerényebbek, viszont fennálló rendelke­zések, amiket be kell, vagy pontosabban, be kel­lene tartani. Mert mégis­csak képtelenség, hogy fe­lelőtlen felnőttek vagy éppen magukra hagyott gyerekek, akik a szülői gondoskodást csak egy magnó erejéig tapasztal­ják, rettegésben tartsanak lakónegyedeket, fittyet hányva arra, hogy a csend és nyugalom mindenkinek nemcsak legtermészete­sebb joga, de a munkaerő regenerálásának alapvető eszköze. Valóban nem le­het megfékezni azokat, akik konokul elutasítják a társadalmi együttélés leg­természetesebb követel­ményét is? Nemrég Szekszárd ta­nácselnöke, dr. Nedók Pál felhívással fordult a la­kókhoz, kérve, vigyázza­nak környezetük tisztasá­gára. Az eredményét nem ismerem, ha csak annyi valósult meg a kérésből, amennyit napi utamon ta­pasztalok, az bizony nem sok. Ugyanis Szekszárd — mellőzzük a kemény jelzőket —, lehetne tisz­tább is. De élhetnénk nyu- godtabban is, ha úton- útfélen nem lennénk ki­téve kíméletlen embertár­saink tapintatlanságának, akik naponta elfelejtik, hogy a zaj is szennyezi a levegőt. Ezen pedig köny- nyű lenne változtatni, nem kellenek hozzá drága utcasöprő- és -mosógépek, a munkaerő kérdését sem veti fel. Csak épp egy kis figyelem kellene hozzá, megértés és tisztelet egy­más iránt. Aminek egye­lőre, sajnos, nagyon sok­szor híjával vagyunk. CSÄNYI l.

Next

/
Thumbnails
Contents