Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

a Képújság 1979. június 20. • • i-tv: ON KERDEZ Legeltetési díj Értényből Ábrahám József írja a következőket: „...Mindig azt hallom, hogy a nyugdíjasokat hogyan se­gítik a termelőszövetkezetek. A Nagykónyi magazinban is olvastam Horváth Károly nyilatkozatát', aki azt mond­ta, hogy a nyugdíjasok kap­nak alomszalmát. Persze, nem ingyen. Az sem igazsá­gos, hogy mi 650 forint legel­tetési díjat fizetünk, míg a bedolgozók csak ötszázat. Ta­lán a mi állataink többet esz­nek mint a tagoké? Szeret­ném tudni, miért van ez a különbség? Nemcsak engem érdekel, hanem több társa­mat is. Vagyunk páran, akik tartunk állatokat, mert egyébként megölne bennün­ket sv* unalom. Aki életében munkához szokott, az nem tud tétlenül élni...” Olvasónk levelét elküldtük a Koppánymenti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet elnökének. Molnár Jánosnak, aki a következőket válaszolta: ....A legeltetési költséget s zövetkezetünk IV/3 1977-es számú vezetőségi határozata állapította meg, mely szerint a II. legkedvezőbb fizetési kategória a nyugdíjasoké. Ábrahám József levelében foglaltak eddig tényszerűek. A lényeg, ami a levélből nem T elefonszámun k: 129-01, 123-61. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 derül ki, az, hogy ezen össze­get egy egész idényre, azaz május 1-tői szeptember 30-ig terjedő időszakra kell fizetni. A legelővel kapcsolatos fenntartási költséget, mely magában foglalja a villany­pásztor beruházási összegét, a terelőszemélyek bérköltségét, a meliorációs munkák költ­ségét, mindezek összességük­ben töredékében fedezhetők a legeltetési díjból, ez indokol­ja azt, hogy a növendék állat után is azonos legeltetési dí­jat kell fizetni. A fentieken túl Ábrahám Józsefnek a tejeladásból szár­mazó ez évi (januártól áprili­sig) kimutatott és elszámolt tejértékesítési bevétele 2400— 3000 forint között mozog. Ha alapul vesszük; hogy a legel­tetési idényben az abrak és egyéb háztáji takarmány he­lyett a legeltetés fedezi az állattakarmány szükségleté­nek 60—80 százalékát és ha­sonló összegű bevételre szá­míthat a leadott tejmennyi­ség után, mint a megelőző időszakban, úgy a jövedel­mezőség könnyen kiszámít­ható...” Bedolgozás K. I.-né írta Dombóvárról: ....Szeretném, ha segítsé­gemre lennének. Lehet, hogy ez a téma nem is Önökhöz t artozik, de nem tudok kitől információt kérni. Azt sze­retném kérdezni, hol van olyan kis részleg, ahová má­sodállásban lehetne bedol­gozni, hímezni, vagy a meg­lévő saját hímzéseimet hol tudnám értékesíteni?” A levelet elküldtük a dom­bóvári Városi Tanács elnö­kének, Vidóczy Lászlónak, aki az alábbiakat válaszolta: „...Városunkban jelenleg nincs olyan Vállalat, melynél lehetőség volna arra, hogy a kérelmező mint hímző, be­dolgozó lehessen. Tudomá­sunk van arról, hogy a Decsi Háziipari Szövetkezet részére dombóváriak is végeznek a fenti munkakörben bedolgo­zói tevékenységet, azonban ezek a munkaviszonyok mind egyéni kezdeményezésre szü­lettek. A szövetkezetnek úgy­nevezett .részlege’ nincs Dombóvárott. Hasonló lehe­tőség van a Pécsi Háziipari Szövetkezet keretén belül is- Saját hímzések eladására csak abban az esetben van lehetőség helyben, ha az ipar­kereskedelmi hatóságunktól erre engedélyt kér, illetve kap. Helyi kereskedelmi egy­ségeink is csak iparjogosít­vánnyal rendelkező szemé­lyekből vásárolnak egyedi árut...” Időszakos ellenőrzés Nyárádi Jánosné Nagymá- nyokró] az iránt érdeklődött szerkesztőségünktől, hogy mi­lyen időközönként ellenőrzik a gáztűzhelyeket. Levelére a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalat szekszárdi önálló üze­mének vezetője, Kovács Jó­zsef válaszolt. Az 1/1977. (IV. 6.) NIM számú rendelet a következő­ket írja elő: „A tömlős csatlakozással üzemelő háztartási gázfo­gyasztó berendezést használó háztartási pb-gázfogyasztók fogyasztói berendezésének időszakos ellenőrzésére a fo­gyasztó 5 évenként köteles a gázszolgáltatónak bejelentést tenni. A bejelentés elmara­dásáért és az abból eredő kö­vetkezményekért a fogyasztó felel. Az előbbi pb-gázfo- gyasztó berendezésének idő­szakos ellenőrzését a gáz- szolgáltató a fogyasztó beje­lentésére köteles elvégezni.” Tehát, ha ön bejelenti a bonyhádi gázcseretelepen, hogy kéri a gáztűzhely ellen­őrzését, akkor a szerelőnk keddi vagy pénteki napon — ekkor van Nagymányokon javítási napja — az ellenőr­zést, karbantartást elvégzi...” Ml VÁLASZOLUNK Az időjárásra mindig panaszkodtak Egy kis időjárás-történet Tolna megyében Alig múlott ei a szárazság, máris hallani olyan hango­kat, hogy a sok esőzés miatt most meg el fog rothadni minden. Vajon mindig ilyen szeszé­lyes volt az időjárás hazánk­ban? A huszadik századról megfelelő adatok állnak ren­delkezésre a levéltárakban, hiszen a mezőgazdaság miatt az időjárást rendszeresen elemezték, mint alapvető té­nyezőt ! Ha öregjeinket kérdezzük valami szokatlan időjárási ciklusról, akkor ők némi ta­nakodás után emlékeznek hasonlóra, hogy ekkor vagy akkor, lehet húsz, harminc éve, de volt hasonló jelenség. A fagyosszentekről, Me- dárdról szóló legendák sem lehetnek eleve véletlenek. Ne irigyelje a kedves ol­vasó a régi idők emberét azért, hogy jobb időjárási vi­szonyok között élt, mint mi. S ha mezőgazdasági szakem­bert hall sopánkodni az idő­járás okozta problémákról, mondhatja neki, hogy a ma­gyar időjárás ilyen, s ilyen is volt (valószínűleg ilyen is lesz sokáig). Hát ehhez szeretne néhány adalékot adni a cikk írója meggyőzésül, történeti hű­séggel. Jó lenne úgy egyszerűsíte­ni, hogy kiemelnénk a tár­gyalt időszakból a jó, a közé­pén és a rossz éveket, azon­ban a kérdés nem ilyen egy­szerű. De ha erre kényszerül­nénk, akkor csak azt mond­hatnánk, hogy jó évnek szá­míthat 1923 és 1937, rossznak pedig 1924 és 1931 mondható, a többi közepes. Vagyis a legtöbb évről egyértelmű ér­téket nem tudunk mondani. Sőt, ha csak a kiemelteket vizsgáljuk, akkor is találunk ellentmondásokat, hiszen a rossz 1924-ben jói termett a kukorica, a jó 1923-ban he­lyenként 60—80 százalékos peronoszpórakár volt megfi­gyelhető. De ellentmondás fi­gyelhető meg a következő Tolna megyei alispáni jelen­tésrészletből is 1923-ból. „Az áldott magyar föld, az aranykalásztól ékes rónaság, a dunántúli bájos dombvidék az idén is megtermetté egy­évi kenyérszükségletünket. Sőt, mintha a magyarok jó­ságos Istene megelégelte vol­na szenvedéseinket, mert nemcsak adott, de elég bőség­gel árasztotta áldását, ameny- nyiben idei gabonatermésünk jó közepes.” íme a múltban gyökeredző, de ma is tovább élő, mítoszba átcsapó magyar „agrárius”- szemlélet, a földünk csodái­ról, melyben a „jó közepes” is már áldás. De maradjunk szorosabban a témánál. Az ellentmondások muta­tója az aszály és a túlzott esőzések között mozog. 1925— 26-ban, például esős nyár miatt a gabonatermés gyen­ge, a kapások terméseredmé­nye kiváló. 1930-ban viszont éppen fordítva. Szárazság miatt gyenge a kukorica, de jól beért a búza. Ugyanilyen szempontból tanulságos 1930 időjárása. „A betakarítási és cséplési munkálatok a kedvező időjá­rás hatására akadálytalanul voltak végezhetők.” De! „A nagy szárazság folytán a takarmánytermés igen gyenge volt. A rétek, legelők nagy része kisült.” Szerencsére azonban: „Az őszi esőzés a kiégett rét- és legelőterületeket is­mét növekedésre indította.” Jó és a kedvezőtlen válta­kozása a szélsőségekig el­megy. Nézzünk erre két pél­dát, ugyancsak alispáni je­lentések segítségével! 1924-ből: „A tavasz ... április hó 4-én köszöntött be erős hó­olvadással, aminek követ­keztében a Kapos vize az árterületeket elöntötte. Ápri­lisban a búzán már látszik a fagykár...” 1934-ből: „Az időjárás az ősz folya­mán meleg és igen száraz jel­legű volt... A kertekben lévő gyümölcsfák, díszbokrok, cserjék és virágos növények másodfejlődésnek, rügyezés- nek indultak, sőt az alma több helyen másodtermést is adott.” A mezőgazdaság tele van a korszakban időjárás okozta gondokkal. Az ősz 1923-ból: „A gazdasági munkálatok a nedves, esős őszi hónapokban sok vesződséggel, csak rész­ben voltak elvégezhetők.” Nyár 1924: „A nyár folyamán a sok esőzéssel fellépő rozsda, majd a nagy forróság következté­ben a búza szeme megszorult. Az átlagtermés 3—4 q.” Mint már az idézetekből is kiderült, tehetetlenek az idő­járás viszontagságaival szem­ben. Különösen a szárazság okoz megoldhatatlan nehézsé­get. 1941 szeptemberében mindössze 5—6 milliméteres csapadék hullott a megyében. 1939—40 telén például a me­gyében minden folyó kiönt a hirtelen hóolvadás, majd az ezt követő esőzések következ­tében. Hallottunk fagykárról. (Pl. 1934 májusában erős ta­laj menti fagyok.) Jégkár sem ismeretlen. 1924-ben Győré községben a vetések 60—80 százalékát elverte a jég. Láthatjuk, hogy a mező- gazdaság eredményeit nem lehet egyoldalúan, valamifé­le jobb időjárásban keresni, sokkal inkább abban a sok­oldalúságban, ahogy a ma­gyar termelő alkalmazkodott körülményeihez. Múltunk és jelenünk időjá­rását jól jellemzi az 1936-os év alispáni jelentéseinek a téma szerinti összeollózása: „A tél enyhe lefolyású.” „A szélsőséges tavaszi és nyári időjárás a gabonafélék jónak ígérkező terméskilátá­sait lényegesen lecsökkentet­ték. A cséplési eredmények ennek folytán a legtöbb he­lyen csalódást keltettek.” De: „A kapás és kerti növények, különösen a takarmányfélék fejlődésére az időjárás álta­lában kedvező volt.” Esős ősz következik, mely­ben a betakarítás nehéz, de a vetések jól kelnek. A fentiek alapján elmond­hatjuk. hogy időjárásunk a két világháború közti időben nagy átlagban olyan volt, mint napjainkban. Azaz egy esetben lehet újat mondani. Az írott anyagok a tárgyalt korból vastag hótakarókról számolnak be általában. Ez mostanában valóban hiányzott. ILLÉS FERENC Hatékony együttműködés Évről évre gazdagabbá, tar­talmasabbá válnak a ma­gyar—bolgár írószövetségi, kiadói kapcsolatok. Magyar és bolgár írók rendszeres ta­pasztalatcseréjét, műfordítók kölcsönös cserelátogatását, irodalmi folyóiratok szerkesz­tőinek találkozóját teszi lehe­tővé — egyebek között — a két írószövetség között ez év elején aláírt együttműködési megállapodás. A Magyar írószövetség a bolgár kollégákat is várja a Móricz Zsigmond születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából megrendezendő alko­tói találkozókra, és a klasszi­kus magyar realista író éle­tével és munkásságával fog­lalkozó debreceni irodalmi napokra. Az együttműködés új formája, hogy mindkét or­szág fiatal írói tanulmányoz­zák egymás életét, munkás­ságát. A magyar írók is szívesen látott vendégek a Bolgár író­szövetség rendezvényein. Minden évben magyar kül­döttség is részt vesz a nem­zetközi hírű gabrovói humor és szatíra hetén, s a hazai lí­ra képviselői is ott vannak a bulgáriai költészetnapi ün­nepségeken. Bolgár barátaink tervezik, hogy a Szófiai Ma­gyar Intézet, a Bolgár írók Szövetségének közreműködé­sével. 1980-ban megemlékezik József Attila születésének 75. évfordulójáról. Az írók, az írószövetségek hatékony együttműködésének gyümölcsét az olvasók az egyre sokasodó kötetek ré­vén élvezhetik. Magyarorszá­gon évente 5—10 bolgár szer­ző műve jelenik meg. Svájci rendező Első alkalommal vendég­szerepei svájci rendező a Magyar Televízióban: Leo Nadelmann, aki nyugdíjba vonulásáig a Svájci Televízió zenei osztályának vezetője és egyben zenei főrendezője volt. két balett televíziós fel­vételeit készíti el a napokban a IV-es stúdióban. Magvar kollégák közremű­ködésével — Balassa Sándor Iris című műve felvételeinek forgatását irányítja Leo Na­delmann. A gazdasági bír­ságról szóló, jelen­ei leg hatályban lévő | jogszabályt módo- í sítja a Miniszter­ül tanács (20/1979. (V. 26.) számú rendelete, amelyre elsősorban gazdál­kodó szerveink figyelmét hívjuk fel. A módosító ren­delkezés az eddiginél széle­sebb körben teszi kötelezővé gazdasági bírság kiszabását. Gazdasági bírságot kell ki­szabni — többek iközött — ha a vállalat jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütkö­ző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellen­tétes módon súlyosan sérti, illetőleg veszélyezteti a la­kosság érdekeit, különösen, ha rendszeresen vagy jelen­tős mennyiségű, illetve érté­kű terméknek a termék minő­segéről, tulajdonságairól va­lótlan tényeket állít, ilyene­ket tanúsít, vagy nem tesz eleget a vásárlók tájékozta­tására vonatkozó lényeges kötelezettségeinek, továbbá ha nem tesz eleget az alkat­részek, a tartozékok és a ja­vítószolgálat folyamatos biztosítására . vonatkozó kö­telezettségének. ugyancsak gazdasági bírságot kell ki­szabni, ha a vállalat gazda­sági erőfölényével visszaélve a másik felet a szerződésből eredő jogos igényei érvé­nyesítésének mellőzése érde­kében bármilyen módon be­folyásolja, stb. A rendelet, amely a Magyar Közlöny idei 31. számában jelent meg, 1979. évi július hó 1. napján lép hatályba. Ugyanitt jelent meg az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének 2/1979. (V. 26.) OVH számú rendelkezése az ipari üzemek vízgazdálkodási te­vékenységéről. A vízgazdálko­dási tevékenység általános szabályai mellett meghatá­rozza a rendelkezés az ipari üzemek vízgazdálkodási te­vékenységének rendjét és irányítását, a tevékenység fejlesztését, előírja a vízügyi hatósági szabályokat, sza­bályozza a vízgazdálkodás ágazati ellenőrzését, vala­mint az ipari vízgazdálkodá­si szakemberek képesítését és szakképzését, a rendelke­zés mellékletei pedig részle­tesen megjelölik a hidro- technológusok feladatait üzemi, vállalati és miniszté­riumi szinten, megjelölik az ún. rendszervizsgálatok kere­tében végzendő teendőket és azt is, hogy mit kell tartal­maznia az üzemi vízgazdál­kodás-fejlesztési .program­nak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő f. évi 10. számában jelent meg a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10/1979. MÉM sz. utasítása az 1979. évi népgazdasági terv élelmiszer- ipari előirányzatainak érde­kében megoldandó felada­tokról. Az utasítás külön- külön jelöli meg a termelési, az értékesítési valamint a gazdálkodási feladatokat, ez utóbbiak között szerepel, hogy „a személyi jövedel­mek minden szinten legye­nek összhangban az egyéni teljesítményekkel”, az irá­nyítási intézkedések között pedig előírja az utasítás, hogy „tökéletesítem kell az ellenőrzési módszereket, a belső ellenőrzés fogja át a gazdálkodás egész területét.” A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumnak ugyanitt megjelent, a mező- gazdasági, élelmiszeripari és faipari üzemekhez intézett felhívásából itt csu­pán ennyit idézünk: „El kell érni, hogy valamennyi munkahely és dolgozó is­merje a vállalati (szövetkeze­ti) célok és a felmért hely­zet szembesítése alapján a vállalat (szövetkezet) hely­zetét, valamint a termés- kiesések pótlására, továbbá a költség- és jövedelemhelyzet ellensúlyozására kidolgozott vezetői (vezetőségi) intézke­déseket.” Az Építésügyi Értesítő idei 15. számában jelent meg az építésügyi és városfejleszté­si miniszter 4/1979. ÉV1VI számú utasítása a munkavédelmi tevékenység továbbfejlesztéséről, az uta­sítás mellékletei megjelölik a vállalati munkavédelmi sza­bályzat főbb alapelveit, irányelveket adnak a techno­lógiák, gépek és berendezé­sek munkavédelmi felülvizs­gálatához. Az utasítás nyo­matékosan kiemeli a munka- védelmi ismeretek oktatásá­nak fontosságát. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Természet és fantázia A változatos alakú ágak, különleges kéregformák, a fában keletkező kinövé­sek mindig magukra von­ták a fafaragók figyelmét. Arkagyij Sorov, a geoló­giai és ásványtani tudo­mányok kandidátusának házi gyűjteményében több mint 50, olyan, fából készült szobor található, melynek alapanyagát a természet­től „félkész termékként” kapta. Geológusként 20 éven keresztül számos te­rületen járt. Az expedí­ciókról nemcsak ásvány­Colas Bregnon kincsmintákat hozott ma­gával, melyekben oly gaz­dag a távol-keleti táj, de szokatlan formájú fadara­bokat, melyekből szobrai születtek. A tudós geoló­gus vésője az érdekes for­májú fákból szobrokat, ál­arcokat, lírai kompozíció­kat faragott. APN—KS Szerelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents