Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
1979. június 19. "nÉPÜJSAG 3 Nyugdíjasok a közéletben Csendes ajánlkozás Túl n mely ponton Eredményesen gazdálkodik az öcsényi Kossuth Tsz Nyomott volt a hangulat jó három évvel ezelőtt az öcsényi pártvezetőség ülésén, amikor a termelőszövetkezet pártvezetősége számolt be a zárszámadási előkészületekről. A mérlegadatok már készen voltak, kiderült belőlük, hogy — ezúttal harmadízben — ismét szanálás lesz. Legutóbb a szekszárdi járási párt-végrehajtóbizottság ülésén került szóba az őcsé- nyi termelőszövetkezet. A községi pártvezetőség munkája volt napirenden és ilyenkor, még ha a jelentés nem is foglalkozik vele részletesen, előtérbe kerül a szövetkezet. Csakhogy most ellenkező előjellel: azt kérdezte az egyik vb-tag Deák István községi párttitkártól, hogyan sikerült így „felhozni” a szövetkezetei A titkár számokat, adatokat sorolt fel, intézkedésekről beszélt, végül jegyzőkönyvbe került a vita összefoglalásakor. Kiemelten foglalkozott a szövetkezettel a pártvezetőség, minden tiszteletet megérdemel a szövetkezet vezetősége, tagsága, de elsősorban a kommunisták, a pártszervezetek. Jól oldották meg feladatukat. De térjünk vissza a három-négy év előtti állapotokra. Tiszta képet! Annak idején, a zárszámadás előkészítéséről szóló jelentést a főkönyvelő készítette el. Természetes, hogy itt a számok, forintok domináltak. Kirajzolódott a kép: a szövetkezet éveken keresztül ..elszaladt” a beruházásokkal. a vezetés csak azt nézte. hogy kapni lehet valamit, hozzá nagy állami támogatást és alaposabb megfontolást, gazdaságossági számítások nélkül vágott bele a fejlesztésbe. Nemrég készült el a korszerű és drága lucernafeldolgozó üzem. ám már az indulásnál kiderült, hogy a megalapozás, a nyersanvag- bázis-háttér hiányzik. Egyszerűen. a szövetkezet képtelen akkora területet kihasítani lucernának, amely ellátná az üzemet nyersanyaggal. Hitei ide, beruházási támogatás oda, az üzem, mivel kapacitását nem lehet kihasználni, már eleve csak ráfizetéses lehet. A vezetőségi ülésen azonban kiderült az is, hogy nemcsak a szövetkezet beruházáspolitikája volt hibás. Súlyos bajok voltak a munka- és technológiai fegyelemmel. Szinte mindennapos látvány volt a presszó előtt a traktor. Néha nem is egy. Hatkor kezdődött a munkaidő, de néha jó volt, ha a traktor nyolckor- kilenckor kezdett el szántani. Bajok voltak a gépi munkák minőségével is. A tehenészetben 20 százalékos volt a borjúelhullás. Igaz, hogy a kilátástalan- ság is demoralizál — ha egyszer a sok adósság eleve veszteséget okoz, könnyen _ úrrá lehet az „akkor nem "érdemes dolgozni” hangulat. Úrrá lehet, ha nincs ki fellépjen ellene. Ám a munka- és technológiai fegyelem lazulása inkább csak párhuzamban állt a túlhajtott fejlesztéssel. Ez — mint a pártvezetőség megállapította — inkább csak ürügy. Ha egy, jó természeti adottságokkal rendelkező gazdaság évről évre veszteséges — márpedig a Sárközben nem lehet a természetiföldrajzi adottságokra panaszkodni — annak csak szubjektív okai lehetnek. , Ezért döntött a pártvezetőség úgy, hogy a szövetkezet kommunistái lépjenek fel erélyesen a lazaságok ellen, ebben maguk mögött tudhatják a tagság becsületes többségét, a vezetőség — szinte valamennyien ebben az időben kerültek beosztásukba — fegyelmileg vonja felelősségre a lógósokat. Vizsgálja meg a vezetőség, hogy a szövetkezet eszközállományát hogyan lehet gazdaságosan felhasználni, mit lehet és kell — a rendelkezésre álló szűkös lehetőségek keretein belül — fejleszteni, esetleg mit lehet „leadni”. Legyen tiszta kép a szövetkezet gazdasági helyzetéről, lehetőségeiről. Fejlesztés, átadás A szövetkezet hitelállománya ebben az időben több tízmillióra rúgott. Az már ekkor is nyilvánvaló volt, hogy nincs adósságelengedés. A hároonszori szanáláskor felvett milliókat ki kell gazdálkodni, az egyéb hiteleket is vissza kell fizetni. És mindaddig, amíg a szanálási hitelt vissza nem fizették, újabb beruházásra csak saját erőből kerülhet sor. — Fájó szívvel egyeztünk bele, de nem volt mese, meg kellett tenni: sertéstelepünket eladtuk az állami gazdaságnak — mondja Nagy István alapszervezeti titkár. — Ahhoz, hogy komplett legyen, újabb milliókra lett volna szükség, ez abban a helyzetben képtelenség volt. A kapott pénzt hiteltörlesztésre fordíthattuk. A lucernaüzemben viszont láttunk fantáziát — így Drüszler József főkönyvelő. — Ha lucernával nem is tudtuk folyamatosan ellátni, alkalmas volt egyéb nyári zöldtakarmányok feldolgozására. Jók voltak az exportkilátások is, a feldolgozott teljes kukoricát például tőkés piacra exportáltuk. Az állat- tenyésztésen belül lehetőségünk volt a tehenészet és a juhászat fejlesztésére. Éltünk vele. Érdekeltség és felelősségre vonás Kibővített párttaggyűlés — amelyen párton kívüli vezetők és a középvezetők is részt vettek — foglalt állást, hogy a szövetkezetben be kell vezetni az ágazati felépítést, az ágazatok részére tervet, jövedelmezőségi követelményt kell előírni és a jövedelmezőségtől függő premizálást bevezetni. Taggyűlésen alakult ki az a vélemény, hogy szigorúan felelősségre kell vonni azokat, akik vétenek a munkafegyelem ellen. Két évvel ezelőtt Szabó Sándor nyugdíjas tehenész egyenesen követelte a rendcsinálást a szarvasmarhatelepen — ahoi még a tehenek rendszeres itatását sem végezte el a gondozó. Többen csatlakoztak a véleményéhez, mondván, ha a figyelmeztetés sem használ, csináljon a vezetőség személycserét. Jó néhány fegyelmi eljárást folytatott le a szövetkezet vezetősége. Párttag ellen azonban egyetlen esetben sem kellett eljárni. Az alapszervezetek tagsága példamutatóan végezte munkáját. Két-három éve sokan hitetlenkedtek, amikor a prémiumról volt szó. Mármint arról, hogy prémiumot kaphat, aki jól dolgozik. Ma már, 1977 óta ez természetes. Optimizmus Nagyot lépett előre az elmúlt három, három és fél év 'alatt a szövetkezet. Ám távol van még attól, hogy a legjobbak között lehessen emlegetni. Bár ki tudja? Az 1975-ös év rosszul záródott, szanálni kellett a szövetkezetét. Hetvenhatban már volt nyereség, hetvenhétben már prémiumot és év végi részesedést osztottak, hetvennyolcban úgyszintén. Az egész hitelállomány a három esztendő alatt kereken a felére csökkent, ám e „maradéknak” tekintélyes része hosszú lejáratú. Van még feltáratlan tartalék, a jó sárközi földben és... az emberekben is. JANTNER JÁNOS Nem vagyunk messze attól az időtől, amikor a 10 millió 700 ezer főnyi lakosságunkból kereken kétmilló nyugdíjas lesz. ök kikerülnek tehát az „aktív keresők” táborából. A nyugdíjazásokra fordított összeg évről évre gyarapodó milliárdokban fejezhető ki. A ma nyugdíjasa, jóllehet, tegnap még aktív volt, s növelte a nemzeti jövedelmet, ma „passzív kereső”, sok sok évi munkája után, kezdi kivenni a közösből annak az értéknek kamatait, amelyet megtermelt. Ennyit a számokról és a pénzről. A nyugdíjasokról szólva dolgunk ennél sokkal több. A kérdés, az hogy mennyire tudja hasznosítani társadalmunk, népességünk azt az óriási energiamennyiséget, amely a nyugdíjasokkal „tartalékba kerül”? A felszabaduló és mégis bizonyos fokig kihasználatlan energiáról kell szólnunk, amelynek sorsa, nemzeti értékhordozó szerepéből adódóan sem lehet közömbös. Az idős korúak, a nyugdíjas népesség tevékenységének köre több területen vizsgálható. Nem fontossági sorrendben, inkább önkényes megállapítás szerint. A nyugdíjas korú nők és férfiak „továbbdolgozásá- nak” egyik lehetősége: a közösségért végzett közéleti tevékenység volna. Egyszerű és kézzelfogható dolgokról van szó. Elsősorban arról, hogy a szellemileg friss, egészségi állapotát tekintve kielégítő kondíciójú nyugdíjasok nagy tábora, — és szerencsére ők vannak többségben — társadalmunkban olyan közéleti tartalékot jelent, amelyről semmiképpen sem mondhatunk le. Kell, hogy feltételes módban fogalmazzunk, mert ezeknek az energiáknak tetemes részéről sajnos — ténykérdés — lemondunk! Akár a népfrontnál, akár a nőtanácsi, vagy a különböző tanácsi nyilvántartásokban lapozgatunk az adatok között, szembetűnő: nem a lakossági számarányához mérten vesz részt a nyugdíjas korú lakosság a különböző közéleti teendők végzéséből. S nem is elsősorban a különböző látványosabb, regisztrálhatóbb tisztségekről van szó. Ami lényegesebb: rengeteg a csendes felajánlkozás — segíteni akarás, ez csupán jelzés arra, hogy mennyi mindent tudnának tenni falujukért, városukért a nyugdíjas korúak. Sajnos sokszor viszonzatlan, kihasználatlan marad. A népfront egyik tanácskozásán sorolta fel az előadó, hol s milyen nagy mértékben lenne szükség az egészséges idősek tevékenységére. Véget nemérővoltalista. Lakóbizottsági munka, társadalmi akíá- ókban mozgósítás, kismama- klubokban ügyelet, társadalmi rendezvényeken való közreműködés. Művelődési programokban rájuk vár a szervezés sok teendője. Sok dolguk lehetne a köztulajdon vi- gyázásától, egészen az önkéntes rendőri munkáig. .. i:n Különösen a városok új lakótelepein lenne mód újfajta, eddig nem is „jegyzett” munkák végzésére. Ott, ahol amúgy is roppant mértékben ráutaltak lennének a fiatalok az idősek okos szavára, segítő ajánlkozására. A hívó szó, s az elengedhetetlenül szükséges szervező, mozgósító erő, módszer, azonban sok helyütt hiányos még. Azok a nyugdíjasok, akik közéleti tevékenységet végeznek, (s gondjaink ellenére sok tízezren vannak ilyenek) gyakran a fiatalokat is megszégyenítő odaadással és munkabírással teszik dolgukat. Szakértelmükkel, hozzáértésükkel kevés gond akad, hiszen sok-sok évnyi felrétegződött tapasztalat, szó szerint életbölcsesség határoz meg módszereket és ötleteket. Más kérdés, hogy figyelmességre és támogatásra várnak. Kiaknázatlan kincsesbányánk a közéleti teendők ezerféle ágában a nyugdíjasok nagy hadserege. Érdemes lenne közülük sokat, nagyon sokat ismét behívni a sorba ... VÁRKONYI MARGIT Aszály után felhőszakadások Kisebb-nagyobh károkat okozott a lezúdult eső A majd másfél hónapos forró, száraz idő után, Me- dárdtól, törleszt a természet. De adósságát, a több mint száz milliméter csapadékot olyan vad hevességgel zúdítja a földre, hogy annak néha még a legjobban eső után áhítozó mezőgazdák sem örülnek. A hét végén megyeszerte záporok, zivatarok formájában hullott rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék. Szombaton Kölesd, Kajdacs, Űzd térségében volt felhő- szakadás. Az átereszek, árkok nem bírták levezetni a nagy mennyiségű csapadékot, ezért sok helyen átfolyt az utakon a víz, kisebb károkat okozva. Kölesden a Rákóczi utca sarkán kilépett medréből a falun keresztül folyó patak — Hidas-pataknak is nevezik — Kiss Józsefné portáján elsodorta a kerítést és kidöntötte a lakóház falát. Kisséket a tanács szükség- lakásba költöztette, mivel az épület lakhatatlanná vált. Kajdacson jég is esett, jelentős károkat okozva a szántóföldi kultúrákban, főként a kukoricában, dohányban, búzában és a házikertekben. A hét végi felhőszakadásnál is hevesebb volt a hétfő déli ítéletidő. Szerencsére a vízáradat nem öntötte ei az egész megyét — például Dombóváron csak délelőtt 11-kor volt egy kis eső —, de Bony- hád környékén és Szekszárdon komoly gondokat okozott. Valószínű Bonyhád táján, Széptölgyesnél keletkeztek a legnagyobb károk, ott ahol az áthatolhatatlan esőfüggönyben egy teherautóba futott egy személyautó. A sérülteket a mentők szállították kórházba. Sok járművet a kisebbfajta vízözön magával sodort az árokba. Itt sajnos jelentős mennyiségű jég is hullott. A mőcsé- nyi Völgység Népe Tsz hidasi területén 10 centi vastag jégszőnyeg borította a szántóföldet, s a tíz percig tartó jégeső teljesen elverte a tsz borsó- és kukoricavetését. Jutott a jégből, bár ennél kevesebb, a szekszárdi dombokra is, de itt az első felmérések szerint a völgyekbe lezúduló víztömeg okozott több kárt. A tűzoltók, miután eltávolították a kórház elől az úttestre dőlt fát, a Remete utcába kellett menjenek, ahol a víz az 1/b számú háznak kidöntötte egyik oldalát. Szinte ezzel egyidő- ben érkezett a segélykérés Sióagárdról is, ahol a Kölcsey utcában kellett egy pincéből harminc köbméter vizet kiszivattyúzni. Ennél a mennyiségnél sokkal több árasztotta el a posta új telefonközpontjának alagsorát. Ugyanis a Séd, mikor a sok törmelék, szemét a Hármashídnál eltorlaszolta a víz útját, kilépett medréből, s az iszapos ár a Skála előtt hömpölyögve betört a telefonközpontba. A közvetlen ok az volt, hogy az építők a többszintes épület egyik dilatációs hézagát nem tömhették el rendesen. Emiatt a posta műszaki dolgozói csak több órás megfeszített munkával tudták elhárítani a veszélyt. Szerencsére az értékes berendezésekben nem keletkezett kár, s a telefonösszeköttetés sem bénult meg. A mentőket a vihar miatt egyetlen helyre hívták ki Szekszárdon. A Bartina utca elején a felhőszakadás be- döntötte egy ház falát, de az anyagi káron kívül, szerencsére csak ijedtséget okozott. Senki nem sérült meg. A felsőváros Remete völgyi részén is csak anyagi károkat okozott az ítéletidő. Szerencsére, mert például mikor az autókat sodorta az ár — egy Ladát az árkon is átemelt — a benn ülők rosz- szabbul is járhattak volna. Érdeklődtünk a DÉDÁSZ üzemviteli osztályán is. Kérdésünkre kedvező választ kaptunk, miként a megye távbeszélő-hálózatában sem, a villamos vezetékekben sem okozott kárt. a vihar. Szekszárdon, a Meteorológiai Intézet helyi megfigyelőid Szekszárd, Remete u. l/b0 A lezúduló víz kidöntötte a ház falát. ;vo je, Frey József tegnap déli tizenkét órától tizenöt óráig 25,7 mm csapadékot mért. Szekszárd-Csatáron az úttesten folyt át a víz Kölesden az egyik ház falát elmosta a medréből kilépett patak. Felsővárosban a víz a képen látható Ladát az árokba vitte
