Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
1979. június 19. Brezsnyev és Carter aláírta a SALT-II szerződést & 6hÉPÚJSÁG _______________________________________________ ( Folytatás a 1. oldalról) jelentek hatalmas tapssal fogadták a két államfőt, akik maguk is tapssal viszonozták az üdvözlést. A televízió és filmkamerák, fényképezőgépek pergőtüzében foglalt helyet Leonyid Brezsnyev és James Carter az asztalnál és írta alá a vaskos kötetet, a több mint nyolcvan gépelt oldalt kitevő dokumentumokat. Az aláírás befejeztével Leonyid Brezsnyev és James Carter kicserélte az okmányokat és kézfogással köszöntötte egymást. Az amerikai elnök megölelte, megcsókolta a szovjet államfőt. Az ünnepélyes aláírást követően előbb Leonyid Brezsnyev, majd James Carter mondott rövid beszédet. Leonyid Brezsnyev beszéde ,,Carter elnök és én most írtiík alá a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szerződést és az azzal összefüggő okmányokat. A szovjet és az amerikai nép, más országok népe, mindenki, aki tartós békét akar és tisztában van a nukleáris fegyverkészletek további növekedésének veszélyével, már régóta várt erre az eseményre. A szerződés aláírásával minden ember legszentebb jogának, az élet •jogának megvédelmezését segítjük elő. Országaink sok képviselője végzett hosszú és fáradságos munkát a szerződés előkészítésében. Úgy gondolom, külön ki kell emelni azt a hozzájárulást, amelyet Cyrus Vance és Andrej Gromiko külügyminiszterek, Harold Brown hadügyminiszter, Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter tett. Carter elnöknek, s nekem ugyancsak sok munkát kellett végeznünk. A Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen vállalta magára azt a kötelezettséget, hogy a nukleáris háború kirobbanásának megakadályozását elősegítő módon cselekszik. A ma aláírt szerződés ismételten kifejezésre juttatja azt a szándékunkat, hogy teljesítjük ezt a kötelezettséget. Ez a szerződés messze túlmegy a SALT—I. szerződésen mind a hadászati fegyverek mennyiségi korlátozását, mind pedig minőségi korlátozását illetően. Hatályba lépte megnyitja a lehetőséget arra, hogy megkezdjük a további intézkedések kidolgozását, olyan intézkedések előkészítését, amelyek nemcsak korlátozzák a hadászati fegyvereket, hanem csökkentik is azokat. A SALT—II. szerződés aláírásával nagy lépést teszünk előre azon az úton, amely a szovjet—amerikai kapcsolatok egészének megjavításához, s ennek következtében az egész nemzetközi légkör javulásához vezet. A Szovjetunió számára ez annak a békés külpolitikai irányvonalnak logikus folytatása, amelyet pártkongresszusaink határoztak meg, s amelyet folytatni kívánunk. A szerződés aláírása méltó módon koronázta meg a bécsi szovjet—amerikai csúcs- találkozót. E kimagasló esemény alkalmából őszinte kö- szönetünket fejezzük ki az Osztrák Köztársaság elnökének, kancellárjának és kormányának, Ausztria népének az irántunk tanúsított meleg vendégszeretetért, szívélyes fogadtatásért”. James Carter beszéde A történelemben a legerősebb áramlatok gyakran éppen azok voltak, amelyek az országokat háborúba sodorták. Nos, ha visszatekintünk a rengeteg háború okaira, találhatunk olyan időszakokat, amelyekben az elővigyázatosabb magatartás — sőt, némi gondos körültekintés — az államokat jobban és előbb a béke útjára vezethette volna. Éppen ez a célja annak, amit itt Bécsben elvégeztünk. A nukleáris katasztrófa veszélye ma valamennyiünket fenyeget, egyébként több mint három évtizede ez a helyzet. Mindkét állam atomfegyverek ezreivel rendelkezik, mindegyikük abban a helyzetben van, hogy páratlan arányú pusztításokat okozhat. Ma már sok más államnak is vannak nukleáris fegyverei és sok további ország rendelkezik azzal a képességgel, hogy hasonló megsemmisítő erőre tegyen szert. A hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó megbeszélések, amelyek immár csaknem tíz éve megszakítás nélkül folynak, arra utalnak, hogy egy nukleáris fegyverkezési verseny közösen rögzített szabályok nélkül, ellenőrizhető határok és állandó párbeszéd nélkül „felhívás katasztrófára” lehet. Egy ilyen kíméletlen verseny a sors és a jövő kihívása lenne, megcsúfolása értelmünknek, egyszersmind létében fenyegetné az emberiséget. * * Miként a SALT—I., a ra- kétaelhárító rakétarendszerekre vonatkozó szerződés és korábban a részleges atomcsend-szerződés, a SAJLX—II. szerződés is álla- mafttkr tényleges biztonsági szükségleteire épül. A SALT—II. lehetővé teszi számunkra, hogy a SALT—III. megállapodásba foglalt lényegesebb korlátozások és számszerű csökkentések biztonságosabb világába lépjünk át. Ezt a folyamatot nem szabad megszakítanunk, vagy veszélyeztetnünk. Rám van bízva az Amerikai Egyesült Államok biztonsága. Soha nem fogok olyasmit tenni, ami ezt a szent kötelezettségemet veszélybe sodorná. Elnök úr mindkettőnknek vannak gyermekei, azt akarjuk, hogy éljenek és békében éljenek. Mindketten keményen megdolgoztunk azért, hogy megadjuk ezt a biztonságot saját gyermekeinknek és országaink gyermekeinek. Ma, amikor gondosan megvont határokat szabunk erőnknek, határokat szabunk egymástól való félelmünknek is. Azzal, hogy megkezdjük félelmünk leépítését, jobban biztosíthatjuk jövőnket. Mindegyikünknek csak egy állama van, de mindkettőnk világa közös. Ma itt valamennyien győzelmet ünnepelünk. Ebben az időszakban, amelyben élünk, megtanultuk, hogyan lehet az atom felszabadításán keresztül, olyan erővel, amelyet magunk alkottunk meg, háborút folytatni. A békét megteremteni azonban úgy kell, hogy korlátozzuk ennek az erőnek alkalmazását — közös bátorsággal, közös bölcsességgel és hittel. Az emberiségnek ezek az alapvető erői hoztak össze bennünket most ennél az asztalnál. . Amikor ezt a szerződést valóra váltjuk, lehetővé tesszük államainknak, hogy biztosabb úton járjanak. Keményen megdolgoztunk azért, hogy a SALT—II-t biztonságosabb és hasznos útmutatóvá tegyük jövőnk számára. Kötelezzen bennünket ez a szerződés arra, hogy tovább járjuk a béke útját. A teremben jelen lévő meghívott közönség nagy tapssal köszöntötte a Szovjetunió és az Egyesült Államok államfőjének szavait. Leonyid Brezsnyev és James Carter ezután baráti kézfogással ' búcsúzott el a két tárgyaló küldöttség tagjaitól. Az államfők mosolyogva, integetve, együtt hagyták el a termet. ELUTAZTAK AZ ÁLLAMFŐK Hétfőn kora délután — röviddel a SALT—II. szerződés aláírása után — elutazott Bécsből Carter amerikai elnök. Az elnököt, feleségét és a kíséretében lévő személyiségeket a schwe- chati repülőtéren Kirchschläger osztrák köztársasági elnök, Kreisky kancellár és az osztrák kormány több tagja búcsúztatta. Carter tiszteletére felsorakozott az osztrák hadsereg díszalakulata. Eljátszották a két ország himnuszát is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn délután elutazott Bécsből. Leonyid Brezsnyevvel együtt hazautazott Moszkvába Andrej Gromiko külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov marsall honvédelmi miniszter, Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke, valamint a tárgyalásokon részt vett szovjet küldöttség több más tagja. A szovjet államfő tiszteletére a schwechati repülőtéren felsorakozott az osztrák hadsereg díszalakulata. Búcsúztatására megjelent dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke, Bruno Kreisky szövetségi kancellár, valamint az osztrák kormány több tagja. Ott voltak a Szovjetunió nagy- követségének vezetői, a szovjet kolónia tagjai. LEONYID BREZSNYEV TÁVIRATA A MAGYAR VEZETŐKHÖZ Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a bécsi csúcs- találkozóról hazatérőben a következő táviratot küldte a repülőgép fedélzetéről a magyar vezetőknek: „Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának; Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének; Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest A testvéri Magyar Nép- köztársaság területe fölött hazafelé tartva, megragadom az alkalmat, kedves elvtársak, hogy Önöknek és az egész magyar népnek szívélyes üdvözletemet küldjem és további nagy sikereket kívánjak a szocialista Magyar- ország felépítésének nemes ügyéhez. Harminc évvel ezelőtt, 1949. június 18-án tartották meg Budapesten az I. magyar békekongresszust, s hívták életre a „Megvédjük a békét” mozgalom országos tanácsát, mai nevén az Országos Béketanácsot. Erre az eseményre emlékezve békenagygyűlést rendeztek hétfőn az Ut- és Vasúttervező Vállalat és a Mélyépítési Tervező Vállalat budapesti székházában. Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára, a gyűlés szónoka felidézte a magyar békemozgalom első jelentős állomásának eseményeit, s az azóta megtett utat. A békekongresszuson a munkásság, a parasztság, az értelmiség, az egyházi személyek ötszáz küldötte vett részt, s a Parlament előtti téren — ahol népgyűlésen jelentették be a Béketanács megalakulását — százezrek tettek hitet a békemozgalom mellett — mondotta. A békemozgalom legfelsőbb irányító szerve, azóta minden jelentősebb nemzetközi eseményhez kapcsolódva kifejezésre juttatta a magyar nép akaratát, törekvéseit. Szervezte a különféle szolidaritási akciókat, így a koreai háború elleni tiltakozást, támogatta a vietnami népet a francia gyarmatosítók, majd az amerikai imperialista erők, s a kínai agresszorok elleni harcában, részt vett az atombomba és a neutronbomba elleni tiltakozási akciókban. A világ haladó, békeszerető erőivel együtt a magyar békemozgalomnak is szerepe volt abban, hogy ezen a napon Bécsben aláírták a hadászati támadófegyverzetek korlátozásáról szóló, SALT—II. egyezményt. A gyűlésen részt vett az Országos Béketanács meghívására hazánkban tartózkodó összindiai Béke- és Szolidaritási Tanács küldöttsége, s vezetője, Triputi Prasad Singh parlamenti képviselő felszólalt az ünnepi megemlékezésen. Hangsúlyozta a magyar és az indiai nép a világ más népeihez hasonlóan a béke megőrzésére, megszilárdítására törekszik. Az ünnepi gyűlés kulturális műsorral ért véget, amelyben neves fővárosi művészek működtek közre. (MTI) Ülésezik a kínai parlament Peking, Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Többszöri halasztás után (tizenöt hónappal az előző után) hétfőn megnyílt Pe- kingben az ötödik kínai országos népi gyűlés (parlament) második ülésszaka. Az ülésszakot köszöntő vezércikkében a Zsenmin Zsipao a parlamenti képviselők központi feladataként jelöli meg az időközben „kiigazított” modernizálási tervek valóra váltásának előmozdítását, illetve az éveken át elhanyagolt jogrend és törvényesség megszilárdítását Kínában. A kéthetesre tervezett ülésszakon Hua Kuo-feng miniszterelnök számol be a kormány tevékenységéről, megvitatják az idei népgazdasági terv irányszámait és jóváhagyják az idei költség- vetés mutatóit. A hírek szerint drasztikus mértékben módosított gazdasági célkitűzések mellett a képviselők módosítják Kínában a választási rendszert, a bíróságok és az ügyészségek jogkörét, s felszámolják a kulturális forradalom kényelmetlen örökségét, a forradalmi bizottságokat és visz- szatérve az 1954-es alkotmány gyakorlatához, ismét lehetővé teszik Kínában a helyi népi kormányok (tanácsok) létrehozását. Finn vendégeink hétfSi programja A magyar—finn barátsági hét alkalmából Magyarországon tartózkodó finn politikai küldöttség Jaakko Itälä, a Liberális Néppárt elnöke vezetésével hétfőn látogatást tett a Külügyminisztériumban. A delegációt Rácz Pál külügyi államtitkár fogadta, s tájékoztatta hazánk külpolitikájáról. Hangoztatta: Magyarország nagyra értékeli Finnország pozitív semlegességét, békepolitikáját. A finn küldöttség tagjai elismeréssel szóltak a magyar külpolitikának a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett erőfeszítéseiről. Méltatták a hagyományos finn—magyar testvéri barátságban gyökerező együttműködés eredményeit, különös tekintettel a kulturális kapcsolatokra — s egyetértve a vendéglátókkal — kívánatosnak tartották a jelenleginél szélesebb körű gazdasági együttműködést, a kereskedelem további élénkítését, amelyre az államközi, s a társadalmi kapcsolatok jó alapot teremtettek. A finn delegációt a városházán fogadta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Áttekintést adott Budapest életéről, a városfejlesztés terveiről, teendőiről. A finn vendégek részletesen érdeklődtek a lakás- és közműépítésről, s a főváros egészségügyi és kulturális helyzetéről. A látogatásokon jelen volt Kaarlo Jirjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. II Koreai Munkapárt küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására a Koreai Munkapárt küldöttsége — Kim Jong Namnak, a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével — június 13—18-a között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Gyenes András, az MSZMP KB titkára megbeszéléseket folytatott a koreai delegációval. A megbeszéléseken részt vett Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Varga István osztályvezető-helyettes, valamint Kim Jong Szu, a KMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Kim Ze Szűk. a KNDK budapesti nagykövete. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon a két párt képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették kétoldalú kapcsolatainkat. Kim Jong Nam tájékoztatást adott a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország egyesítésére irányuló tevékenységéről. Az MSZMP képviselői ismételten kifejezték pártunk és népünk szolidaritását mindazokkal a konstruktív kezdeményezésekkel és erőfeszítésekkel, amelyeket a Koreai Munkapárt, a KNDK kormánya, és a koreai nép hazája békés, demokratikus alapon történő egyesítése kedvező feltételeinek és létrehozásának érdekében tesz. A két küldöttség megerősítette készségét, hogy továbbfejlesztik pártjaik kapcsolatait, népeik barátságát, kölcsönös szolidaritását és együttműködését a marxizmus—leninizmus elvei és a proletár internacionalizmus szellemében, a szocializmus és a béke ügye javára. A koreai pártküldöttség hétfőn elutazott Budapestről. Terrortámadások az OKP székházai ellen Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Súlyos fasiszta akciók történtek Olaszországban a hét végén. Valamennyit az OKP körzetei ellen követték el. Huszonnégyen sérültek meg és anyagi károk keletkeztek. A legsúlyosabb akció színhelye az OKP egyik római körzete volt. Egy fasiszta csoport rátámadott a jelenlévőkre, riasztó gránátokat hajított az egybegyűltek közé és hat pisztolylövést adott le rájuk. A szilánkok és a lövedékek 24 embert sebesítettek meg a teremben. Legtöbbjüket kórházban ápolják. A védtelen embereknek nem sikerült elfogniok a támadókat. A rendőrség most az után nyomoz, hogyan került a fasiszták birtokába az olasz hadseregnél rendszeresített SROM gránáttípus. Eddig csupán azt sikerült kideríteni, hogy a közelmúltban 75 ládányit raboltak el belőlük egy észak-olasz laktanyából — írja az Ansa olasz hírügynökség. A fasiszták a szicíliai Mi- lazzóban is feldúlták az OKP egyik helységét. A falakja az SS-t éltető feliratokat mázoltak, elpusztították Lenin és Togliatti arcképét, széttéptek egy vörös és egy nemzetiszínű zászlót, elraboltak 150 ezer lírát, amelyet a párttagok egy pénzgyűjtő kampányban gyűjtöttek össze. Római megfigyelők úgy vélik, hogy az OKP ellen irányuló nyílt fasiszta akciók mögött ugyanazok az erők állnak, amelyek a választások előtt a „vörös brigádok” mezét öltötték magukra. Mivel nem váltak be számításaik. nem sikerült döntő mértékben visszaszorítaniuk a kommunistákat a választáson, most nyíltan fasiszta módszerekkel provokálnak és támadnak. Céljuk az olasz kommunisták, a dolgozók megfélemlítése. Csapást akarnak mérni a munkásmozgalom szervezett erejére. Békenagygyűlés
