Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

8 Képújság 1979. június 17. Amikor 1959. január else­jén Kubában megdöntötték Batista diktatórikus rendsze­rét, sokaknak úgy tűnt, hogy ez az esemény csak egyike Latin-Amerika számtalan fordulatának. Ám néhány hónappal a forradalom győ­zelme után a szigetország gyökeres gazdasági-társadal­mi átalakításokba kezdett. Végrehajtották Latin-Ameri­ka legradikálisabb föld­reformját, államosították az addig amerikai kézben levő cukoripart. A forradalom óta eltelt húsz esztendő szocialista épí­tésének eredményei kiérde­melték az egész világ elisme­rését. Kubában felszámolták az írástudatlanságot, fejlett oktatási rendszert hoztak lét­re, jelentősen fejlesztették az egészségügyi ellátást. Az amerikai gazdasági blokád ellenére sikeresen fejlődött a mezőgazdaság, az energia­ipar, a cukoripar, megterem­tették a szigeteken korábban nem létező iparágak alapja­it. A szocialista Kuba húsz esztendő alatt szervesen ösz- szefonódik a harmincéves KGST-vel Fidel Castro sza­vaival élve: a foradalom győzelme azoknak a kedve­ző nemzetközi erőviszonyok­nak az eredménye, amelyek a szocialista közösség meg­erősödésének köszönhetően alakultak ki a világban. Emellett a KGST-országok a kétoldalú kapcsolatok alap­ján lehetővé tették, hogy Ku­ba teljes mértékben kihasz­nálja a sokoldalú együttmű­ködés lehetőségeit, és- ezzel egyidőben erősítse testvéri politikai kapcsolatait. A legnagyobb gazdasági se­gítséget a Szovjetunió nyúj­totta Kubának, mind a két­oldalú kereskedelemben, mind a kubai gazdaság fej­lesztéséhez biztosított beru­házásokban. 1966—1967-től kezdve egyre nagyobb jelen­tőséget kapott a cukor- és enerigaipar újjáépítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott segít­ség. Ezen a területen kiemel­kedő fontosságú az 1972-ben aláírt kubai—szovjet megál­lapodás. Ezt a megállapodást 1976-ban tovább bővítették. Fejlődik Kuba együttmű­ködése a többi KGST-ország- gal is. Csehszlovákia villa­mos erőműveket, az NDK, Csehszlovákia és Románia cementgyárakat, Magyaror­szág üveggyárakat és gépja­vító üzemeket, Lengyelország gépgyártó vállalatokat és ha­jójavító üzemeket épített Kubában, Bulgária gépipari és vegyipari berendezéseket szállított. Nagy szerepet játszik a KGST a kubai szakember- képzésben. Jelenleg 4700 ku­bai fiatal tanul a szocialista országok egyetemein és főis­koláin. Kuba 1972-ben lépett be a KGST-be. Azóta megkezdő­dött az első KGST együtt­működésében készülő ipari létesítmény, a Las Camario- cas nikkelmű építése. A gyár évente 30 000 tona nikkelt termel majd, s Kuba fontos szállítója lehet a KGST-or- szágoknak CARLOS RAFAEL RODRIGUEZ, a Kubai Kommunista Párt KB PB tagja, az államtanács elnök­helyettese, miniszterelnök­helyettes, Kuba állandó KGST- képviselője A tudomány termelőerővé válik... Dialog CNC - Komputer a szerszámgépiparban Érdekes, számítógépes új­donságot fejlesztettek ki a Magyar Tudományos Aka­démia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató In­tézetében, s az új eszköz magy segítséget jelent közel­jövőnk szerszámgépiparában. E hasznos berendezésről be­szélgettünk Nemes Lászlóval, a kutatóintézet tudományos osztályvezetőjével. — Mit tud ez az új beren­dezés? — Ennek megválaszolásá­hoz néhány évet vissza kell lépnünk az időben, amikor még a szakmunkások a munkadarab kidolgozása előtt egy —■ az előkészítő al­katrész rajzával és méretei­vel ellátott — fénymásolatot, s egy műveleti utasítássoro­zatot kaptak. Ez utóbbi tar­talmazta, mit is kell a szer­számokkal tenni. — Nehézkes és bizony fá­rasztó is volt ez a módszer. Úgy, hogy hamarosan meg is jelentek az első NC beren­dezések, melyek célja e munka megkönnyítése volt. — Mit jelent az NC rövi­dítés? — Az angol, „numerical controll” szavak kezdőbetűi, s a kifejezés „számjegyes vezérlést jelent. A szakmun­kás egy lyukszalagot kap kézhez, amely digitálisan (ebben az esetben lyukak formájában) rögzíti a meg­munkálási folyamat lépése­it. Ezt a szalagot kell be­fűzni egy célberendezésbe, s az vezérli a fúrófejet vagy éppen a marógépet. Az NC berendezések azonban csak egy-egy speciális feladat ellá­tására készültek, ezért vi­szonylag drágák. — A vevőnek viszont ér­deke, hogy minél olcsóbban jusson egy-egy eszközhöz. — Igen, vagy ha az a be­rendezés drága, akkor leg­alább tudjon nagyon sokat. S az NC berendezésekről ez nem mondható el. Az igé­nyek növekedése és a számí­tógépek elterjedése egy mi­nőségileg új berendezés, a CNC kialakítását vonta ma­ga után. A szó a „computer numerical controll” (számí­tógépes számjegyes vezérlés) kifejezés rövidítése. — Ezek szerint a kompu­ter bevonult a szerszámgép­iparba is? — Igen, mégpedig nagy sikerrel. Régebben egy-egy berendezésen 30—50 nyomó­gomb is volt, s az egyes gombokhoz más és) más mű­veletvégrehajtások tartoztak, ráadásul a művelet sikerét vagy sikertelenségét továb­bi lámpák kigyulladása je­lezte. A nyomógomb- és lámipa-„zsungelben” egy vastag könyv, a kezelési utasítás segítségével lehetett eligazodni. Bizony még a legjobb szakember is gyakan tévedett. A nyomógombok kezelésével járó kényelmet­lenséget és felelősséget nagy­mértékben csökkentette a számítógépes vezérlés. Egy- egy műveletsorozat végre­hajtásához figyelni kellett, mikor, melyik nyomógombot kell lenyomni, s tudni, hogy ezzezl milyen cselekvés jár. Ez a két ténykedés jól rend­szerezhető, könnyen algorit­mizálható. Az algoritmus, ami tulajdonképpen a számí­tógép nyelvi eszköze, előírá­sok, utasítások sorozata. A szerszámgépipar kezelési utasításai tehát könnyen al­goritmizálhatok, azaz a vas­tag könyv beépíthető a szá­mítógépbe. Minden művelet­sorozathoz más és más prog­ram írható. — A számítógép vezérelt szerszámgépeken már nin­csenek nyomógombok? — De sajnos még vannak. A szerszámgéppel öszekap- csolt számítógépen is szükség van bizonyos cselekvések végrehajtására. A nyomó­gombok alatt ezért rajzok vannak, erre a legfogéko­nyabb ugyanis az emberi agy. A munkás csak ránéz egy gombra, s máris tudja, mi is történik, ha azt lenyomja. — És nem lehet ezt a nyo­mógombos rendszert vala­hogyan kiküszöbölni? —. Mérnökeinket is sokáig foglalkoztatta ez a problé­ma, mígnem egy egészen új­szerű megoldást találtak. Dialog CNC elnevezésű gé­pünk nyelvi eszközökkel közli „mondanivalóját”. Utasításai egy képernyőn, szöveg formájában jelennek meg. — De úgy tudom, hogy önök még ennél is tovább mentek új berendezésük ter­vezésénél. — Valóban. Készülékünk nemcsak közli az információ­kat, de képes azok tnegérté- sére is. — Beszélget a számítógép a munkásokkal? — Erről azért szó sincsen. Dialog CNC-ink működésé­nek alapja egy jól ismert játék, a barkochba. Ebben a játékban csak ,,igeh”-inel' és „nem”-mel lehet felelni a feltett kérdésekre. Nos, a mi „játékunk” a következő: a gép olyan kérdést tesz fel képernyőjén, amely ugyan választás elé állítja a szak­munkást, de az csakis olyan lehetőségek között választ­hat, amelyek megengedettek abban a pillanatban. Ha a választásnak következményei vannak, azt is jelzi a gép. — És hogyan válaszol a munkás? — Először a számítógép­technika legáltalánosabb „adatbeadó” eszközére, az írógépre gondoltunk, de ez valószínűleg nem lett volna népszerű a munkások között. Éppen ezért Dialog CNC be­rendezésünket úgy terveztük meg, hogy „igen”, „nem”, stb. nyombógombok lenyo­másával felelhet a dolgozó a feltett kérdésre. Ez mindösz- sze pár nyomógombot jelent. — Úgy tudom, a számítás- technikában ez a „párbeszé­des” módszer nem meglepő újdonság. —. Tényleg nem az. Dialog CNC-nk azonban először használja fel ezt az elvet a szerszámgépiparban. S ami különösen nehéz feladat volt, úgy kellett a dialógusrend­szert kidolgozni, hogy az he­lyesen képezze le a techno­lógiai folyamatot is, hiszen a feladatok elégtelen megfo­galmazása túlságosan nagy felelősséget róna a kezelőre, pontatlanul megfogalmazott feladatok esetén pedig a fo­lyamait részletes ismerete lenne szükséges, ami azon­ban cak hosszú betanulási idő alatt sajátítható el. — Köszönöm a beszélge­tést. HORVÁTH ANNAMÁRIA Gépesített tejüzemek A Mongol Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársai tej- és tejtermékgyártó üze­mek technológiáját dolgoz­zák ki. Segítségükkel kezdte meg munkáját az arhangáji kerület „Gerelit Zam” terme­lőszövetkezetének tejüzeme .is. A kutatók legutóbb tel­jesen automatizált üzemet terveztek a Góbi-Altáj kerü­let egyik termelőszövetkeze­tének tejgazdasága' számára. Az üzem napi négy tonna tejtermék előállítására ké­pes. Takarmány a sivatagban Rendkívül gyér a mon- góliai Góbi-sivatag növény­zete, helyenként a két fűszál közötti távolság eléri az egy métert. A sivatag nö­vényzete a helyi takarmány- igényeknek csak. mintegy 12 százalékát képes kielégíteni. Az álattartás fejlesztését te­hát csak az öntözéses gaz­dálkodás bővítésével lehet elérni. Már megtették az első lépéseket ebben az irányban: a mongol1 vízügyi intézet munkatársai elvé­gezték a talajminták elem­zését, felmérték a vízkészle­teket, és kijelölték az öntö­zés alá vonható területeket. A tervek szerint kezdetben három öntözőrendszer léte­sül — ezek segítségével kö­rülbelül 20 000 hektárnyi te­rület kap vizet. * * * Erdei „házasítás” A marhinszki erdészetben • szokatlan koronájú fák gyönyörködtetik a szemet. Ezek szibériai cédrusok, amelyeket Közép-Jakutiában most első ízben „házasították össze’” erdei fenyővel. A legutóbbi években már tö­megesen végzik a cédrusok erdei fenyővel való beoltá­sát. Az ellenállóképesebb, igénytelen fenyő ugyanis se­gítséget nyújt a szibériai er­dők daliájának ahhoz, hogy egyre messzebbre hatoljon észak felé. Genetika — Mit adhat a genetika az embernek, mennyire haté­kony ez a tudomány napja­inkban? — tette fel a kér­dést az APN tudósítója Dmitrij Beljajev akadémi­kusnak. — Erre a kérdésre külön­féleképpen lehet válaszolni. Azok az antibiotikumok pél­dául, amelyek óriási mennyi­ségben állnak rendelkezé­sünkre — a genetika nélkül elképzelhetetlenek volnának: ez pedig sok millió ember­élet megmentését jelenti. A genetika különféle uta­kon jár. Valamennyi iránya fejlődik majd, de vélemé­nyem szerint jelenleg az át­törés a növénygenetikában várható. Úgy gondolom, hogy a közeljövő új módszereket hoz a növények formaképzé­sének irányításában. A gene­tikai hibridizáció módszerei­nek felhasználását, hibridjei­nek távoli közbenső fajtáinak előállítását értem ezen. Már régen létrehozták a tritikale rozs-búza hibrideket, és kilá­tás van a köles-árpa hibri­dek létrehozására — ezen az alapon a formaképzés óriási fellendülése várható. Arra gondolok, hogy a hasznos gé­nekkel rendelkező kromoszó­mákat más fajtákba és fa­jokba is be lehet iktatni. — Hogyan lehet elérni, hogy a növények nagy ter- méshozamúak legyenek? — Egy példát idézek. A a mezőgazdaságban A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Ta­gozata Citológiai és Ge­netikai Intézetének kí­sérleti tábláján rendkí­vüli rozs terem: a szibé­riai takarmányrozs. kukoricában és az árpában olyan géneket találtak, ame­lyek biztosították az értékes összetevők magasabb rész­arányát. Sémákat dolgoztak ki e gének átvitelére. Az eredmények reményekre jo­gosítanak: a gabona lizin­tartalmának növelése 15—20 százalékkal fokozta a gabona tápértékét és ugyanakkor megőrizte terméshozamát. A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagoza­tában adatbankot és komp­lex programokat szerveztek a növénynemesítési módsze­reknek eltkronikus számító­gépekkel történő elemzésére. . Manapság a tavaszi búza 105 hibrid kombinációja ter­méshozamának valamennyi genetikai összetevője ismert a Szverdlovszktól Búrjátfói­dig terjedő térségben. Tanul­mányozták az egyes öveze­tek meteorológiai tényezőikre történő reagálásokat. Mód­szert dolgoztak ki a növény- nemesítők számára — milyen ismérvek alapján végezzék a válogatást, hogy az övezet­nek legjobban megfelelő faj­tákat kapjanak. A program megvalósítása során a tava­szi búza 15 új fajtáját állí­tották elő, amelyeknek ter­méshozama hektáronként 5 —8 mázsával múlja felül a szabványos fajtákét. SZVETLÁNA VINOKUROVA (APN—KS) Az egykori szegénynegyed - ma A 900 éves német város, a lengyel határnál fekvő Gör­litz egyike ama kevés váro­si településnek, amelyek nem szenvedtek károkat a II. világháborúban. Manap­ság mégis számos diszszer- táció foglalkozik a görlitzi városépítészeti tervekkel. A dolgozatok témája: ho­gyan lehet a történelmi ősi városmagot korszerű szocia­lista lakóhellyé változtatni. A reneszánsz és barokk építészet jegyeit egykor ma­gán viselő görlitzi óváros sok évszázados lakóházai a korai kapitalizmus idején már sokat vesztettek egykori fényükből, és a város ipari proletariátusának a lakóhe­lyéül szolgáltak. A szegény- nyegyeddé átalakult város­részben tönkrementek a homlokzatok, letöredeztek, elkoptak a jellegzetes épület- díszek. A 84 000 lakosú település építészeti emlékeinek vé­delmét az első német mun­kás—paraszt állam vállalta magára. Szanálási progra­mot dolgoztak ki, amely sze­rint az óváros közelében 10 000 lakosú új negyedet lé­tesítenek, s korszerű házai­ban 9000 óvárosi lakó közül 4000-ret helyeznek el. Az óvárosban a kultúrtörténeti- leg nem jelentős épületeket lebontják, a műemlékeket azonban korhű állapotban ál­lítják helyre. A díszesebb polgárházakban éttermek, kávéházak, sörözők kapnak majd helyet. A nagyarányú építőmunkában NDK-beli és lengyel építészek vesznek részt. Üvegszövés és egyebek Az üvegszövés új iparág Csehszlovákiában. A dél- morvaországi Moravsky Krumlov városban az idén kezdték meg az üvegrostok szövését. A szigetelési célok­ra az építőiparban használa­tos üvegszövet gyártása az új üzem termelése révén csaknem megkétszereződik az országban. * Több rétegű biztonsági üve­get készítenek a teplicei Sklo­tas Művekben. Az új üvegfaj­ta minden autótípusnál jól al­kalmazható szélvédő ablak­ként. * „Üvegház-várost” építet­tek Kodan városában. Az ed­digi legnagyobb csehszlovák övegház-komplexum 22 hek­tárnyi termőterületet fed be üveggel. További 6 hek­tárra hajtatóházakat telepí­tettek. Fűtésre a Tusimicei Erőmű kondenzhőjét hasz­nálják fel'. mmm Kuba és a KGST Az új berendezés

Next

/
Thumbnails
Contents