Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. június 17, 11 bét bécsi kérdése Kiküldött tudósítónk, Réti Ervin jelenti Bécsből: A türkizkék borítású fehérarany berakásokkal díszí­tett három és fél méter hosszú asztalt már elhelyezték a Hofburg államtanácsi termében. Ezen a bútormű­remeken, amelyet még Ferenc József kívánságára ké­szített el 1860-ban az udvari főasztalos, írják alá hétfőn, tehát holnap délben a SALT—2. megállapodást. Addig is folyamatosan tartanak a bécsi csúcstalálkozó tár­gyalásai. A csúcsdiplomáciában nincs munkaszünet, Leonyid Brezsnyev és James Carter vasárnap is há­romszor találkozik egymással. Ha a nukleáris tömegpusztító fegyverzet korlátozását célzó SALT-témát a kérdések kérdésének nevezik — akkor alighanem jogos, híi heti összefoglalónkat is en­nek az egy problémának szenteljük. Hiszen csaknem 7 esztendőn keresztül folytak a beható tárgyalások a terjedelmes, 80 oldalasnak mondott okmány megfogal­mazására, amelyet végül is a csúcs előestéjén sikerült végleges formába önteni. S magának az újabb szovjet- amerikai magas szintű párbeszédnek rendkívüli jelen­tőségét mutatja, hogy legutóbb 1974 novemberében Vlagyivosztokban bonyolítottak le hasonló jellegű esz­mecserét. S engedjen meg az olvasó egy személyes mozzanatot: amikor ezeket a sorokat írom, a bécsi Hofburg sajtóközpontjában körülöttem egyszerre 190 írógép kattog, és a zajt tetézi az az 52 rendkívüli vonal, amelyek valamelyikén Tokió, Moszkva, Washington, Buenos Aires vagy Budapest hívja a telefonhoz külön- tudósítóit, akiknek felszabaduló helyén azonnal új kommentár írásába kezd a már várakozó újságíró. A SALT—2. aláírása úgy fejez be egy eseménysoro­zatot, hogy rögtön megindít egy új fejezetet. Természe­tesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a fegyverzet korlátozása, egy közös felső szint meghúzása a nukleáris eszközöket célba juttató rakétáknál, stra­tégiai bombázóknál és atom-tengeralattjáróknál, ön­magában még nem jelenthet, radikális leszerelést. Csak­hogy mégis először sikerült közös nevezőre jutni az atomfegyverek szabályozásának olyan területén, amely alapvetően érinti a két nagyhatalom, s az egész világ biztonságát. Ezzel a SALT-szerződés kiemelkedő he­lyet kapott a szovjet—amerikai kapcsolatrendszerben, amelyben húsz év alatt nagyon sok — kb. hatvan — megállapodás és más, a különböző részterületeket érintő fegyverkorlátozó egyezmény született. A hangsúly érthetően a hogyan tovább kérdéseire összpontosul, s a továbblépéshez nagy segítséget adhat a SALT—2. bizalomépítő hatása, valamint magának a csúcstalálkozónak ténye. Ugyanakkor a bécsi meg­figyelők joggal óvnak minden megalapozatlan és túl­zott optimizmustól, miután az eddigieknél is bonyo­lultabb ügyek kerülnek napirendre. Mindenekelőtt a SALT—3., amelynek célja már a fegyverek mennyisé­gének valóságos csökkentése. A Szovjetunió és az Egyesült Államok természetesen sok más világpolitikai kérdésben érdekelt, a fegyver­kezési verseny általános mérséklésétől, a válságterü­letek gondjain át az energiajövőig. A hétórás kétoldalú beszélgetés lehetőséget nyújt majd számos probléma érintésére, de a pontos tárgyalási dossziéról csak az eszmecsere befejezése után, az elhangzott tájékozta­tások nyomán lehet majd képet alkotni. Annyi bizo­nyos, hogy a csúcstalálkozó már régóta érett, de létre­jöttének elengedhetetlen feltétele volt a SALT—2. tető alá hozása. A folytatáshoz most különösen kedvezőek a lehetőségek, de ehhez szükséges az is. hogy a Szovjet­unió által már többször hangsúlyozott konstruktív tár­gyalási szándék mellett hasonló következetes törekvés valósuljon meg az Egyesült Államok részéről is. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert a szélsőséges héják nem fújtak visszavonulót az amerikai politiká­ban. Miután a SALT-aláírást már nem tudják meg­gátolni, a szenátusi ratifikálás ellen lépnek fel, és azt remélik, hogy nem sikerül majd megszerezni a tör­vénybe iktatáshoz szükséges 67 szavazatot, a száztagú testületben. A nyugati sajtó egy része nagy szenzáció­ként tálalta, hogy két, eddig ingadozó szenátor a SALT ellen foglal állást, ezáltal a 40—45 helyeslő szavazat mellett 22 biztos ellenszavazat ígérkezik, s a nagy­számú ingadozótól, határozatlantól függ végső soron még mindig a ratifikálás sorsa. Pedig mind nyilvánvalóbb, hogy a SALT-megállapodással a körülmények adta leg- kielégítőbb kompromisszum született, amelynek során, akár Helsinkiben, nem voltak nyertesek és vesztesek, hanem a békés együttműködés erősödésére nyílott le­hetőség. A csúcstalálkozó komolysága nem tette lehetetlenné azt a kedves eseményt, hogy a Bécs környéki szőlős­gazdák hát négyzetméteres „birtokot” ajánljanak Brezs- nyevnek és Carternek, kiemelve: ha beérik a termés, hat-hat liter leszerelési nedűvel ajándékozzák meg őket immár saját borukból. Remélhetőleg jó termés lesz, kedvező időjárással és politikai klímával. MADRID A Mundo Ofarero, az SKP lapja szombaton vezércikk­ben üdvözölte a SALT—II. megállapodás bécsi aláírását, és emlékeztetett arra, hogy európa biztonsága és békéje milyen nagy mértékben függ a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti enyhüléstől. BONN A nyugatnémet kormány üdvözli, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetői Bécsben aláírják a SALT—II. megállapodást. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter péntek este egy televíziós in­terjúban pozitív eredmény­nek mondotta a stratégiai fergyverzetkonlátozási meg­állapodást, amelytől — sza­vai szerint — az NSZK nem­csak katonapolitikai, hanem az enyhülés más területein is új impulzusokat remél. A szombaton megjelent la­pok vezető helyen foglalkoz­nak a bécsi csúcstalálko­zóval. A Frankfurter Rundschau szerint Brezs­nyev és Carter első szemé­lyes találkozója a „béke misz- sziója” amelytől kedvező esetben újabb haladás re­mélhető a kelet—nyugati le­szerelési tárgyalások más fó­rumain. A Süddeutsche Zeitung megállapítja: sajnálatos mó­don világszerte egyre na­gyobb összegeket költenek fegyverkezésre, jóllehet azok. az anyagi források más, az emberiség számára sokkalta fontosabb területeken, pél­dául az éhség és az energia- válság leküzdése terén sok­kal nagyobb szolgálatot te­hetnének. PÁRIZS Az L’Humanité vezércikké­ben Yves Moreau a SALT— II. szerződés fontosságát mél­tatva utal rá, hogy a nem­zetközi békekrutató intézet becslése szerint a világon je­lenleg felhalmozott atom­fegyverek róbbanóereje egy­millió hirosimai típusú atom­bombáéval ér fel. A hétfőn aláírásra kerülő SALT—II. szerződés a stratégiai táma­dó fegyverek korlátozásáról üdvös lesz, mert hozzájárul a veszélyek növekedésének fékezéséhez és megfelelő feltételeket biztosít a politi­kai enyhülés katonai térre való kiterjesztésére — írja a kommunista lap. A polgári lapok részletesen foglalkoznak azokkal a bé­csi, nyugati forrásokból szár­mazó találgatásokkal, ame­lyek szerint újabb kezdemé­nyezés várható a csúcstalál­kozón a bécsi tárgyalások előmozdítására a szovjet de­legáció részéről. WASHINGTON Az amerikai sajtó, a rádió-, tv-álilomások péntek esti és: szombati tudósításaikban to­vábbra is vezető helyen, be­hatóan foglalkoznak a bécsi eseményekkel. Több tudósí­tó, köztük az NBC és a The New York Times kommentá­tora kiemelte: a Szovjetunió igen magas szintű, Leonyid Brezsnyev mellett az SZKF Politikai Bizottságának több más tagját is magában fog­laló, delegációt küldött a csúcstalálkozóra. BELGRAD A Nin című tekintélyes belgrádi hetilap szombati számában megállapította: aligha akad a világon akár egyetlen olyan értelmes em­ber, aki nem örülne a stra­tégiai nukleáris fegyverke­zést korlátozó szerződésnek. Brezsnyev és Carter talál­kozója éppen ezért fontos esemény. Megjavíthatja nem­csak a nemzetközi légkört, de új reményeket támaszt­hat arra is, hogy a jövő vi­lága mégis csak békésebb és szebb lesz a mi, mai vilá­gunknál. Megkezdődött a szovjet-amerikai csúcs Az osztrák köztársaság elnöke Rudolf Kirschläger és Bruno Kreisky kancellár Leo­nyid Brezsnyev és Jimmy Carter társaságában a Hofburgban. (Folytatás a 1. oldalról) ország közötti kapcsolatok, a leszerelési tárgyalások, a nemzetközi kérdések értéke­léséről és főként a leszerelési kérdéseket, a hétfőn aláírásra kerülő SALT—II. megálla­podás kérdéseit helyezte elő­térbe. Az amerikai nagykövetség épületéhez elsőnek — há­romnegyed 11 órakor — Car­ter elnök és kíséretének tag­jai érkeztek szálláshelyükről. Nagyjából ekkor indult el a szovjet nagykövetségről Leo­nyid Brezsnyev is, aki három perccel 11 óra előtt érkezett meg. Carter elnök az épület előtt üdvözölte a szovjet ál­lamfőt, aki röviden bemutat­ta az Egyesült Államok elnö­kének a kíséretében lévő sze­mélyiségeket. A fotóriporte­rek, a televíziósok, filmesek kérésére a két államfő és a kíséretükben lévő személyi­ségek az épület előtt megáll­tak, hogy képet készíthesse­nek róluk. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev és James Carter először pénteken dél­után, az Osztrák Köztársaság elnökénél tett látogatás során találkozott személyesen egy­mással. Az amerikai nagykövetség épületében a tanácskozótes- rem hosszú asztalánál egy­mással szemben foglalt he­lyet Leonyid Brezsnyev és James Carter, aki a szovjet államfőt személyesen kalau­zolta a megbeszélés színhe­lyére. A két küldöttség tag­jain kívül a tárgyalás mun­kájában részt vett szovjet részről Dobrinyin washingto­ni szovjet nagykövet, Alek- szandrov, az SZKP KB főtit­kárának tanácsadója és Kor- nyijenko külügyminiszter­helyettes. Amerikai részről a tárgyaláson részt vesz Toon moszkvai nagykövet és Jor­dan az elnök tanácsadója. A délutáni órákban sor ke­rült Brezsnyev és Carter második tanácskozására. Bécs a nemzetközi érdeklődés középpontjában MOSZKVA i A szovjet sajtó figyelmé­nek középpontjában a pén­teken megkezdődött szovjet —amerikai csúcstalálkozó áll. A szombat reggeli köz­ponti lapok kivétel nélkül, részletes fényképes tudósítá­sokban számolnák be Leo­nyid Brezsnyev és kísérete elutazásáról és szívélyes bé­csi fogadtatásáról, a csúcs- találkozó első napi esemé­nyeiről. A lapok bécsi keltezésű tu­dósításaikban, helyszíni ri­portjaikban rámutatnak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői kö­zötti közvetlen személyes kapcsolatok felújítása meg­felel az enyhülés megszilár­dítása érdekeinek. A moszkvai Pravda külön- tudósítói azt hangsúlyozzák, hogy a termonukleáris há­ború veszélyének kiküszöbö­lése korunk első számú fel­adata. — A felelős és fárad­ságos munka jelentősége az emberiség békés jövőjére nyilvánvaló. A szovjet fél, mint többször kijelentette, minden lehetségest megtesz a siker érdekében. Szeretnénk remélni, hogy az amerikai fél is kellő jóakaratot tanú­sít — hangsúlyozzák az SZKP KB lapjának bécsi tu­dósítói. A Szovjetszkaja Rosszija bécsi különtudósítója azt emeli ki, hogy a hadászati támadó fegyverzetek korlá­tozásáról megkötendő új szerződés a nemzetközi szín­téren végbemenő bonyolult sorsfordulók közepette szü­letik meg és valóra váltása, kétségtelenül, kedvező ha­tást gyakorol az egész vi­lágra, köztük a szovjet—ame­rikai kapcsolatok fejlődésé­BÉCS i „Régóta esedékes volt már ez a találkozó” — idézik a szombati osztrák lapok Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter első közös megállapí­tását, amely az osztrák szö­vetségi elnök dolgozószobá­jában rendezett rövid talál­kozón hangzott el. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének érkezé­séről, valamint a pénteki nap különböző mozzanatairól bő terjedelemben és fénykép­anyaggal beszámoló osztrák sajtó a szovjet és az ameri­kai államfő első személyes találkozóját tekinti a pénte­ki nap legfőbb eseményének. Az osztrák sajtó örömmel nyugtázta a magas rangú vendégek azon döntését, hogy időt szakítottak az osztrák főváros és környékének rövid megtekintésére. TOKIÓ Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter a Hofburgban Mária Terézia képe előtt. A japán lapok hírmagya­rázói nagy várakozással te­kintenek Leonyid Brezsnyev és Carter bécsi találkozójá­nak eredményei elé. A Jo- miuri Simbun egymás után két vezércikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy bármi­lyen bonyolult is a szovjet— amerikai kapcsolatok problé­maköre, a két államférfi megbeszélései minden bi­zonnyal meghatározó jelle­gűek lesznek a nemzetközi enyhülésnek a nyolcvanás évekbe való átvitele szem­pontjából. Az Aszahi Simbun vezér­cikkének szerzője hangsú­lyozza: „A lehető legnagyobb mértékben üdvözlendő a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó, mivel a két ország kölcsönös kapcsolatainak ja­vítása révén hozzájárulhat az atomháborús veszély csökkentéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents