Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból A BARÁTSÁG EZER SZÁLA (3. old.) XXIX. évfolyam, 140. szám. ÁRA: 1,M Ft 1979. június 17., vasárnap. n imllfívfiCEnk' : ritmusa '.9 ■ : - ■ KÉZENFEKVŐ logikai kapocs fogta egybe az ország- gyűlés nyári ülészakának napirendjét, hiszen az 1978. évi költségvetés végrehajtásának tapasztalatai, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat olyan tárgysorozatot alkotott, amelynek sokféle eleme közös. Közös elsősorban olyan értelemben, hogy a gazdálkodás mikéntje — fegyelme, ésszerűsége, következetessége, szervezettsége — folyamatosan növekvő szerephez jut nemcsak a termelő ágazatokban, hanem társadalmi te­vékenységünk minden területén. Ezt igazolta egyébként a két törvényjavaslat vitájában szót kérő képviselők véleménye is, akik tények sorával bizonyították, jelen­tősek a tartalékok, a kiaknázatlan fejlődési lehetősé­gek. A miniszteri expozék, a felszólalások legfőbb vo­nása — leegyszerűsítve — a változások ritmusának vizs­gálata volt, azaz a parlament tanácskozása a teendők fölismerése és a cselekvés közötti gyakran jelentős idő­beli eltérés, ennek hátrányait, következményeit ele­mezte. HA ŰGV TESSZÜK FEL a kérdést, hogy a tavalyi gazdálkodásnak vannak-e kedvező változásokról tanús­kodó jegyei, akkor habozás nélkül felelhetünk igennel. A költségvetési befizetések valamelyes növekedése több területen a termelésnövekedés egészének a termelé­kenység javulásából történő fedezése, a termékszerkezet korszerűsítésének némely biztató eredménye, a tanácsi gazdálkodás — 100 milliárd forint állt rendelkezésünkre — kiegyensúlyozottsága, jó néhány más tényezővel egyetemben támasztja alá ezt az igent. Ha azt akarjuk megismerni, hogy az előbb említett — s a hozzájuk hasonló — kedvező változások megegyeznek-e a terve­zett mértékkel, összességükben létrehozták-e azt, amit a társadalom várt, akkor megint habozás nélkül felel­hetünk, csakhogy sajnos, a nem hangzik el válaszként. S mert a gazdálkodási tapasztalatok egyben a további feladatok meghatározói is, érthetően most azt hang­súlyozták a nyári ülésszakon; a kedvezőtlen jelekből okulni kell. GAZDÁLKODÁSUNKNAK vannak olyan visszatérő elemei, melyeknél könnyen felfedezhetjük a célok és cselekedetek közötti összhang hiányát. A tervezettnél 15 milliárd forinttal többet fordítottak a szocialista szektorban beruházásokra, a számítottnál sokkal na­gyobb mértékben bővültek a készletek, s ennek elle­nére — vagy éppen ezért — nem sikerült javítani a kivitel és behozatal egymáshoz viszonyított arányán. Ugyanakkor az egy esztendővel korábbihoz képest 7,8 százalékkal többet költöttek társadalombiztosítási ki­adásokra, vállalatok jelentős csoportja hajtott végre olyan bérfejlesztést, melyet a későbbiekben nem fe­deztek teljesítmények, nem igazoltak a gazdálkodási eredmények. Ha most szembesítjük a pozitív és negatív jelenségeket, be kell látnunk: párhuzamos létük hosz- szabb távon megengedhetetlen, mert keresztezi a tár­sadalom érdekeit. Ez utóbbi, a társadalmi érdekeltség érvényesítésének igénye diktálta azt az új törvényt is, amelyet az állami pénzügyekről fogadott el az országgyűlés nyári ülés­szaka. Eddig nem volt olyan átfogó, magas szintű jog­szabály a gazdálkodás e terepe dolgainak rendezésére, mint amelyet most jóváhagytak. S még inkább jelen­tőssé válik e lépés, ha hozzátesszük: az állami pénz­ügyek mögött valójában mindennapjaink sűrű szövevé­nye áll, a banki munkától, a hitelezéstől a vállalatok fizetési fegyelméig — amivel elég sok gond akad —, a kötségvetési tevékenység korszerűsítéséig. Az új jogi keretek olyan formát alkotnak, amit hatásosabban használhatunk a megváltozott gazdasági, gazdálkodási körülmények közvetítésére, ha kell, ösztönzésre, ha kell, kényszerítésre. Mindkettőre szükség van. ISMÉT EGY PÉLDA: tavaly a vállalatok száz forint értékű társadalmi terméket harminc fillérrel nagyobb ráfordítással hoztak létre, mint egy évvel korábban, s így a ráfordítás teljes összege 85,90 forintra emelkedett. A csekélységnek látszó harminc fillér mögött olyan tények sorakoznak, mint az élőmunka és az állóeszkö­zök pazarló hasznosítása, az anyagok és az energia cél­szerűtlen földolgozása félkész és késztermékké, a mű­szaki fejlesztés kamatainak a vártnál kisebb mértéke, az árrendszer tökéletlen működése. Igaz, a figyelmez­tető tényekkel szemben biztató eredmények is állnak, hiszen sikerült fenntartani a lakásépítés magas szín­vonalát; a költségvetés az egészségügyi és a szociális intézmények fenntartására 16 milliárd forintot — 15,3 százalékkal többet mint 1977-ben — adott ki. Ugyan­akkor szűkült a vállalati költségvetési támogatások koré; 203 ezer négyzetméterrel bővült a kiskereskede­lem üzlethálózatának alapterülete, stb. Ám hiba lenne hallgatni arról, hogy mindezek ellenére egyre élesebben mutatkoznak meg a várt és a tényleges teljesítmények közötti távolságok a gazdasági szervezetek munkájában. ÉPPEN AZ ELŐBBI miatt nemcsak érthetőnek, hanem egyenesen indokoltnak kell tartanunk — az ország- gyűlési tanácskozás anyagának ismeretében — a par­lamenti vita stílusát, a nyersebb fogalmazást, a gondok fölmutatását. A szót kérők egyöntetűen azt hangsúlyoz­ták, hogy lehetőségeink jóval nagyobbak, mint amit a változások eddigi tényei tanúsítanak, azaz: a válto­zások ritmusát kell gyorsítanunk, az irányítás körében éppúgy, mint a termelőhelyeken. ' Megkezdődött a szovjet-amerikai csúcs Bécs, Kis Csaba, Pirityi Sándor és Szabó Zoltán, az MTI tudósítói jelentik: Az Egyesült Államok bécsi nagykövetségének épületében szombaton délelőtt pontosan 11 órakor megkezdődött az első munkaülés Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke között. Az ülésen részt vettek a két ország küldöttségének tagjai: szovjet részről Gromi- ko külügyminiszter, Usztyi­nov honvédelmi miniszter, Csemyenko, az SZKP KB titkára, Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnöke. Amerikai rész­ről Vance külügyminiszter, Brown hadügyminiszter, Brzezinski, az elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója. Mindkét részről számos szakértőit vontak be a mun­kába. Az első munkaülésen Brezsnyev és Carter általá­nos áttekintést adott a két (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­ra vezetésével a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába utazik, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népkí.' rtársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsá­nak meghívására. (MTI) TSZ-TÖRTÉNELEM (4. old.) NAGYSZÜNET (5. old.) RANG, HATALOM, SZOLGÁLAT (5. old.) A TUDOMÁNY TERMELŐERŐVÉ VÁLIK... (8. old.) ÉDESVÍZ AZ ÓCEÁNBÓL (9. old.) TELEMETRIKUS VÍZGAZDÁLKODÁS (9. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.) ÉPÜL A NYUGATI FAL (9. old.) KONZILIUM (10. old.) DUNATÁJ (10. old.) KÜLFÖLDIKÉNT AZ ATOMVÁROSBAN (7. old.) KUBA ÉS A KGST (8. old.) GENETIKA A MEZŐGAZDASÁGBAN (8. old.) VITORLÁS (11. old.) KÉT KERÉKEN A BALATONRA (14. old.) Pihentet, megnyugtat, felzaklat, kiárad. hiányzik... Mind-mind a víz arca. Éppen ezért öröm és gondok forrása. Ám akármelyik arcát is mutatja, életünknek elválaszthatatlan eleme. Képes összeállításunk az 5. oldalon. vy*

Next

/
Thumbnails
Contents