Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
2 mEPÜJSÄG 1979. június 15. Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszél. (Folytatás az 1. oldalról.) Beszédében a többi között hangsúlyozta: a világpiac kedvezőtlen változásai következetesebb magatartásra kényszerítenek bennünket a termelés, az áruforgalmazás és a fogyasztás területén. Gazdaságpolitikai céljaink a múltban is igényelték a hatékonyan végzett munkát, a jó minőségű termékeket, az import ésszerű alakítását és a takarékosságot. Most, az eddigieknél hatékonyabb intézkedésekkel kell megalapozni további fejlődésünk feltételeit. — Teendőink jól körülhatároltak, s nyilvánosságra hozatalukat az érdekeltek egyetértése követte. Gazdálkodó egységeink idejében hozzákezdhettek és hozzákezdtek ez évi teendőik körvonalazásához, majd pontosításához. A tervek és a szervezettség javulása azt is jelzi : a politikai és gazdasági vezetőink felismerték, hogy mi a teendő, önelemzés és a hibák kijavításának szándér ka akarata érződik a terveken. — Célunk az — hangsúlyozta ezután —, hogy az ipari termelésben erőteljes szelekció valósuljon meg. Az olyan vállalatokat, amelyek tevékenysége nem gazdaságos, és amelyek a racionalizálás útján sem tehetők jövedelmezővé, nem szabad állami támogatásban részesíteni. Módot kell találni részleges vagy teljes felszámolásukra úgy, hogy termelőberendezéseiket máshol vagy a régi telephelyen, úi feladatok megoldására használják fel. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólt arról is, hogy súlyosan sérti a takarékos gazdálkodás elvét a beruházások elhúzódása, a minőségileg kifogásolható munka és az a hanyagság, amely a kötelező gondoskodás elmulasztásával hagy pusztulni nagy értékű gépeket, anyagokat, épületeket. Sarlós István a továbbiakban foglalkozott a munkaerő- hiány kérdéseivel is. Az erről szóló nyilatkozatok és beszámolók — mondotta már-már tragikusnak tüntetik fel a helyzetet. A valóság azonban az, hogy nincs abszolút munkaerőhiány: a hiba a „felhasználásban” és az elosztásban van. Ennek kapcsán megemlítette, az idén sok közigazgatási egység területén kezdtek hozzá a munkaerő átcsoportosításához, s ez örvendetes jelenség. A termelésben ugyanakkor sok múlik azon is — mondotta a többi között —, hogy milyen jó a munkahelyi légkör, hiszen a dolgozók szocialista szellemű kapcsolata egymáshoz anyagi erővé válik, a világos célokért végzett munka során. Palkó Sándor (Baranya m., 13. vk.) a Baranya megyei Tanács nyugalmazott elnöke a többi között azt hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben nőne a termelékenység, ha minden dolgozó jobban hasznosítaná munkaidejét. Kurucz Márton (Csongrád m. 11. vk.), a szentesi Termál Tsz elnöke rámutatott: a mezőgazdaság most nagy erőfeszítéseket sürget, és az ország közvéleményétől megértést, a közreműködőktől pedig minél tökéletesebb összhangot és fegyelmezett cselekvést kíván. Koltai Nándorné (Veszp- rén m. 4. vk.), a Herendi Porcelángyár porcelánfestője után Fritz László (Zala megye 8. vk), a Dunántúli Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat motorszerelője aláhúzta: jól felfogott területi érdek is, hogy a helyi kezdeményezésék, a jól összpontosított helyi erőforrások az egész népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgálják. Szabó Béla (Szabolcs m., 6. vk), a demecseri Kossuth Termelőszövetkezet elnöke után Nics János (Fejér m. 9. vk.), a Dunai Vasmű acélművének főolvasztára példák sorával érzékeltette, hogy sok vállalatnál nem érzékelik pontosan- hogy a jogtalan előnyök, az indokolatlan preferenciák csak növelik a költségvetésre háruló terheket, de a tényleges, valódi gondokat nem szüntetik meg. Ezután Makkos Antalné (Győr, 7. vk.), a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár párt- bizottságának titkára, Mérten Lajos (Komárom m. 9. vk.), az MSZMP Komárom megyei Bizottságának titkára, Sebesi Lászlóné (Békés m. 5. vk.), a kétegyházi általános iskola tanítója, Udvarhelyi i Károlyné (Budapest, 23. vk.), nyugdíjas, Farkas Pál (Borsod m. 12. vk.), a putno- ki Egyetértés Tsz elnöke, majd Orbán József (Szolnok megye 2. vk.), a Szolnoki Cukorgyár asztalos csoport- vezetője szólalt fel. Ezután az országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Az országgyűlés pénteken az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. (MTI) Hadászati, védő és támadó... Mi is az a SALT? Pirintyi Sándor, az MTI szerkesztője írja: 1. HADÁSZATI A hadászati jelleg meghatározása, a fegyverrendszer leszereléstechnikai megközelítése és a korlátozás fogalmi tisztázása kezdettől fogva problematikus oldalai voltak a szovjet—amerikai SALTtárgyalásoknak. Bonyolította a helyzetet, hogy a szóban forgó fegyverrendszereket nem csupán a fegyveres küzdelem kontextusában, hanem politikai eszközökként is vizsgálni kellett, s jóllehet a tárgyalások kétoldalúak, a hadászati fegyverrendszerek mind szovjet, mind amerikai vonatkozásban harmadik hatalmak fegyverzetének tekintetbevételével kerültek és kerülnek korlátozásra. ‘fi fegyverrendszerek hadászati jellegének megítélése alapvetően háborús kategóriát érint, hiszen a hadászat tárgya a legmagasabb szinten integrált fegyveres küzdelem. Hadászati célnak egy olyan állapot, helyzet elérését szokás nevezni, amikor a háború egészének menetében, vagy egy adott hadszíntéren gyökeresen megváltozik a katonapolitikai, vagy hadászati helyzet. Rakéta-atomha- borúban hadászati célok — legalábbis elméletileg — hadászati fegyverrendszerekkel érhetők el, vagyis itt a pusztító és célba juttató eszközök olyan kombinációjáról van szó, ismelyben hatalmas pusztítóerő kontinentális vagy inkább interkontinentális távolságok áthidalásának lehetőségével párosul. A SALT-tárgyalásokon és megállapodásokon a korlátozás tárgyai mindegyik félnek azok a célba juttató eszközei, amelyek a másik fél kontinentális területének elérésére képesek. Természetesen tengerről vagy levegőből indított hordozóknál az összesített képességet kell tekintetbe venni. Említésreméltó, hogy a küldöttségvezetők kézjegyével, 1972. május 26-án ellátott és az első SALT-megállapodáso- kat kísérő „egyeztetett értelmezések” olyan szárazföldről indítható rakétákat tekintenek hadászati támadó rakétáknak, amelyeknek hatótávolsága nagyobb, mint az Egyesült Államok kontinentális területének északkeleti határa és a kontinentális Szovjetunió északnyugati határa közötti távolság. 2. VÉDŐ ÉS TÁMADÓ Mielőtt a hadászati fegyverrendszerek védő és támadó osztályozására áttérnénk, hangsúlyozzuk, hogy a hadászati fegyverek a legfelsőbb politikai és katonai vezetés eszközei. Velük kapcsolatos minden alapvető kérdésben — a fejlesztés irányától, méretétől és ütemétől kezdve, az adott esetben való alkalmazásig — a legfelsőbb politkai — állami vezetés közvetlenül dönt, természetesen a katonai vezetésre ruházva katonai-technikai működtetésük feltételeinek biztosítását, alkalmazásuk megtervezését. A hadászati védő- és támadófegyverek elkülönítése alkalomszerű és viszonylagos. Világos ugyanis, hogy hadászati védőfegyverek is szolgálhatják az agressziót az agresszor megtorló csapásokkal szembeni védelmével, és a támadó fegyverrendszerek is lehetnek az agresszor visz- szatartásának, „elrettentésének”, végső fokon tehát a védelemnek az eszközei. A szovjet—amerikai SALT-tárgyalásokon a válaszcsapást, vagy a megelőző csapást mérő hadászati fegyverek nem kerültek a védőfegyverek'kategóriájába. Ide csak a hadászati célok rakétavédelmének eszközeit, csak a támadó hadászati rakéták elleni védelem közvetlen eszközeit, tehát az ellenrakétákat és azok rádiólokációs rendszereit sorolták. 3. CÉLBA JUTTATÓ ESZKÖZÖK Ami a hadászati támadó fegyverrendszereket illeti, napjainkban ezek között említik az interkontinentális ballisztikus rakétákat, a tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakétáknak, az atom- és rakétafegyvert hordozó hadászati bombázó repülőgépeket és természetesen a felsorolt hordozókhoz, célba juttató eszközökhöz rendszeresített nukleáris és termonukleáris robbanófejeket, illetve bombákat. Ma kezdődik Brezsnyev és Carter találkozója Carter amerikai elnök csütörtök esti érkezésével indul meg a gyakorlatban is a szovjet—amerikai csúcstalálkozó gépezete az osztrák fővárosban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, pénteken dél körül érkezik meg Bécsbe, s a két államfő első alkalommal pénteken késő délután, Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél találkozik először. Brezsnyev és Carter érdemi tárgyalásai szombaton kezdődnek * meg, s vasárnap folytatódnak. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló újabb szovjet—amerikai megállapodást hétfőn írják alá a bécsi Hof- burgban. Az osztrák fővárosban minden kész Leonyid Brezsnyev és James Carter fogadására. A bécsi Hofburg-palota termében írják majd alá a SALT—II. szerződést. Nicaragua Folytatódik a polgárháború Rövid szünet után szerda délután ismét fellángoltak a harcok Managuában: Somoza diktátor nemzeti gárdája és a Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front harcosai nagy tűzerővel lőtték egymás állásait. A nicaraguai légierő öt órán át bombázta a város északkeleti részén fekvő szegénynegyedet. Szemtanúk szerint a nicaraguai légierő szőnyegbombázásnak tekinthető akciója rengeteg halálos áldozattal járt. Heves harcok színtere a managuai nemzetközi repülőtér körzete is. A front harcosait Somoza itt is repülőgépekkel támadta és alakulatai páncélozott szállítójárművekkel is megpróbáltak behatolni a repülőtér környékére, de kénytelenek voltak visszavonulni. Jól értesült diplomáciai körök szerint mindamellett a szerda délután kirobbant és az éjszakába is átnyúló harcokat még nem lehet a szabadságharcosok „végső támadásának” nevezni: a felkelők offenzívájának második hulláma még hátra van. Az Excelsior mexikói napilap managuai tudósítója úgy értesült, hogy a diktátor családjának több tagja már le is telepedett Guatemalában. Ottani címükre Managuából konténerek tömegein szállítják Somoza vagyontárgyait. Washington időközben lázas sietséggel próbálja menteni Somoza diktatórikus rendszerét. Egyik lépésként William Bowdler, a külügyminisztérium felderítő irodájának igazgatója titkos küldetéssel több latin-amerikai országot keres fel. Hivatalosan azt jelölték meg úti céljául, hogy „tanácskozásokat tartson a térség kormányaival a közös cselekvés kimunkálásáról”. Más szavakkal, olyan tömb összekovácsolására készül, amely felszámolhatná a nicaraguai össznépi felkelést. Magyar-finn barátsági hét Az V. magyar—finn, illetve finn—magyar barátsági hét finnországi eseménysorozatára csütörtökön reggel — tizenhárom magyar testvér- város képviseletében — 300 tagú magyar társadalmi küldöttség utazott el Budapestről. A politikai delegációt Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke vezeti. A magyar küldöttség elutazásával egyidejűleg megérkezett Budapestre a barátsági hét magyarországi eseményein részt vevő 300 tagú finn társadalmi küldöttség. A tíztagú politikai delegációt Jakko Itäla, a Liberális Néppárt elnöke vezeti. A magyar delegáció elutazásánál, illetve a finn küldöttség érkezésénél jelen volt Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Ott volt Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos tanácsának titkára, a barátsági hét szervező bizottságának elnöke. (MTI) *Az a megfontolás, hogy a szabályozás, csökkentés, vagy korlátozás tárgyaivá nem magukat az atombombákat, robbanófejeket kell tenni, hanem a célba juttató eszközöket, sokkal régebbi eredetű, mint a SALT-tárgyalá- sok. Magyarázata a atomeszközöknél sokkal kisebb számú célba juttatók jobb ellenőrizhetőségében rejlik. Ily módon hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról beszélünk, bár lényegében a célba juttatók, sőt egyes esetekben az indítóállások számának korlátozásáról van szó. Számolni kell azonban azzal, hogy a robbanófejek tárgyalási „súlya” megnő, amint a mennyiségi korlátozás mellett nagyobb szerepet kap a minőségi korlátozás, másfelől azzal is, hogy a nagy pontosságú precíziós fegyverrendszerek „hagyományos” robbanófejjel is hadászati jelentőségűekké válhatnak. Mind a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról kötött 1972-es ideiglenes szovjet—amerikai egyezmény, mind pedig az 1974-es nyári szovjet—amerikai csúcstalálkozó záróközleménye utal a hadászati támadó- és védőfegyverek közötti kölcsönös kapcsolatra, illetve a fejlesztésük közötti összefüggésre. Az eddigi megállapodásokból úgy tűnik, hogy a hadászati fegyverkezési verseny lefékezése szempontjából a felek elsődleges fontosságot tulajdonítottak a hadászati védő fegyverrendszerek korlátozásának. 4. KORLÁTOZÁS ÉS LESZERELÉS A SALT-témát a nyugati irodalom a fegyverzetellenőrzés fogalomkörébe sorolja. Tény az, hogy itt még nincs szó klasszikus értelemben vett leszerelésről, illetve fegyverzetcsökkentésről. A korlátozás a fegyverzetszabályozásnak az a fajtája, amely mennyiségi, illetve minőségi korlátokat állít a fegyverkezés útjába. Szó lehet a kikísérletezés, az előállítás és a rendszerbeállítás korlátozásáról, amely helyenként tilalom formájában kerül megfogalmazásra. Közhiedelem, hogy az 1972-es SALT-megállapodások kizárólag mennyiségi korlátozásokat tartalmaztak. Erről szó sincs. A rakétavédelmi rendszerekről szóló szerződés kifejezetten minőségi korláto- • kát szab, amikor megtiltja olyan rakétavédelmi rendszerek kiépítését, amelyek tengerről, a levegőből, vagy a kozmikus térségből működnének, vagy olyan indítóállások létesítését, amelyek egyszerre több ellenrakéta indítására alkalmasak, vagy amelyek automatikusan, fél- automatikusan, vagy más gyors módszerre újratölthetők. Ugyancsak minőségi korlátozások foglaltaknak a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló 1972-es ideiglenes egyezményben, amikor az úgy intézkedik, hogy tilos bizonyos könnyű és régebbi rakétatípusok indítóállásainak átépítése modern rakéták számára, vagy a csatlakozó jegyzőkönyvben, amikor az meghatározza a „minőségi cserólr” Lrűi’of f BUDAPEST Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese június 11—14 . között Moszkvában tárgyalásokat folytatott a szovjet kormány több tagjával hazánk és a Szovjetunió műszáki-tudományos és gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről. Szekér Gyula csütörtökön hazaérkezett. PRÄGA A Szakszervezeti Világszövetség felszólította az összes szakszervezeteket, tekintsék június 15-öt a libanoni néppel való szolidaritás nemzetközi napjának s tegyenek meg mindent e szolidaritás megerősítéséért. HELSINKI A Béke-világtanács Helsinkiben nyilatkozatban ítélte el a közép-amerikai Salvador kormányzatának jogtipró politikáját. A szervezet azért adott ki nyilatkozatot, mert Carlos Humberto Romero tábornok diktatúrája újabb megfélemlítő akciókkal sanyargatja a lakosságot. Százak sínylődnek a rendszer tömlöceiben, a politikai foglyok testi és lelki kínzása a hatóságok mindennapos eszközévé vált. TUNISZ Az arabközi parlamentáris unió hetedik ülésszakának résztvevői csütörtökön úgy határoztak, hogy kizárják Egyiptomot a szervezetből. A döntést az izraeli—egyiptomi különalku elleni tiltakozásul kozták.
