Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
8 "nEPÜJSÄG 1979. május 13. Fiatalok az iparban A bolgár ipari üzemekben foglalkoztatott, felsőfokú képzettségű dolgozóknak körülbelül a fele fiatal. Az egyik, ifjúsági kérdésekkel foglalkozó, kutatóintézet adatai szerint a főiskolát, egyetemet végzettek több mint egyötöde közvetlenül a termelésben vállal munkát. Az összes végzettek 45 százaléka az iparban helyezkedik el. Az ipari üzemek szakemberei főleg a 35 éven aluliakból kerülnek ki. A műszaki értelmiségiek száma az országban az utóbbi évtizedekben megnégyszereződött. A munkát vállaló nők csaknem 50 százaléka is az iparban dolgozik. Őket főleg a könnyű- és élelmiszeripar foglalkoztatja, ahol számarányuk is nagyobb: 66 é> fél százalék. Érdekes jelenség, hogy a fiatalak értelmiségiek kétharmada nem tér vissza tanulmányai befejeztével a szülőhelyére, hanem a városokban marad. A Szövetség gázvezeték a barátság útvonala ,A.z orenburgi vidék gazdag gabonában és sóban, nikkelben és rézben, azbesztben és olajban. Most ezek az orenburgi kincsek egy újabbal egészültek ki, amelyre méltán büszkék vagyunk, méghozzá nemcsak mi: ritka összetételű földgázzal” — írják A Szövetség — a testvéri barátság útvonala című új könyv szerzői. A szerzői munkaközösség élén Borisz Jev- dokimovics Scserbina, a Szovjetunió kőolaj- és gázipari üzemépítési minisztere áll. A könyv a Nyedra kiadó gondozásában jelent meg 1978-ban. A területi központtól 40 kilométernyire lévő orenburgi lelőhelyet 1966 őszén fedezték fel, amikor a 13-as számú kutatóaknából hatalmas fáklyában tört fel a gáz. A lelőhely készletei kolosszálisak: 1,8 billió köbméterre tehetők. A mindennapi életben ritkán van dolgunk olyan számokkal, ahol az egyes számjegy mögött 12 nulla sorakozik fel. A gázkondenzá- tumkincs nemcsak a készletek mennyiségét, hanem a vegyipar számára nyersanyagot tartalmazó gáz minőségét tekintve is egyedülálló, ösz- szetételében metán, etán, propán, kénhidrogén, széndioxid és más komponensek vannak. A kondenzátum sok ként tartalmaz és csaknem kilencven százalékban benzinfrakciókból áll. Az orenburgihoz hasonló lelőhelyek felderítése általában hosszú ideig tart. A tudósok és geológusok új kutatási módszereket alkalmazva, nem egészen két esztendő alatt megvizsgálták a lelőhely geológiai szerkezetét, kiszámították a gázkészleteket és előkészítették a lelőhelyet az ipari kiaknázásra. A területi pártszervezet, minden orenburgi ember számára becsületbeli üggyé vált, hogy a „kék tüzelőanyagnak” és a vegyi nyersanyagnak ezeket a gigantikus készleteit minél előbb a népgazdaság szolgálatába állítsák. A sztyeppén már 1969-ben megjelentek az első fúrótornyok, két év múlva pedig megkezdődött a gázfeldolgozó üzem építése. A vállalat 1974. februárjában szolgáltatta az első ezer köbméter megtisztított gázt, márciusban pedig az első kénszállítmányt. A szerzők bemutatják, hogy a föld alatti vezetékek építése ma már magas szinten iparosított gazdasági ágazattá vált. A szovjet népgazdaság szüntelenül növekvő kőolaj- és gázfogyasztása szükségessé tette az említett energiahordozók kitermelésének és feldolgozásának szüntelen növelését, a csővezetékes szállítás dinamikus fejlesztését. A Szovjetunióban a kőolaj- és gázfővezetékek együttes hossza már jóval meghaladja az ország vasútvonalainak hosszát és elérte a 178 000 kilométert. A fővezetéknek több mint a fele a legutóbbi tíz esztendő leforgása alatt épült. Nagy csővezetéképítési programokat hajtanak végre, évente 10—15 000 kilométernyi csövet fektetnek le, méghozzá egy méternél nagyobb átmérőjűeket. Hatalmas gázvezetékek épültek 1420 milliméteres csövekből, 75 kilogramm erő/négyzetcentiméter nyomásra. Az ötéves tervben 14 000 kilométernyi hosszúságú vezetéket építenek meg ilyen csövekből. Egyes fővezetékek a sarkvidéki körze- tekben, valamint Nyugat- Szibéria és szovjet Észak- Európa mocsaras vidékein, a közép-ázsiai sivatagokban, a Kaukázus, az Urál, a Kárpátok hegyvidékein négy- és hatezer kilométer hosszúságban húzódnak. Évente 4,5 millió tonna csövet fektetnek le. A csővezetéképítés Szovjetunióban elért üteme és méretei mindazt túlszárnyalják, amit ebben az ágazatban a világgyakorlat a mai napig felhalmozott. APN—KS Üj üzemek, új termékek Jugoszláviában a szlovéniai Crnomeljban teljes erővel folyik a kompresszorgyár építése. A 200 millió dinár beruházási költséggel épülő üzemben ez év tavaszán kezdik meg a gyártást, és évente 600 ezer, a hűtőgépek számára szükséges kompresszort fog készíteni. * A vajdasági Rumában traktorgumigyár épül. A Száva Gumigyárral együttműködésben évente 135 ezer első és 120 ezer hátsó kerék számára szükséges gumiabroncs készül majd itt. * Idén kezdi meg a termelést a bosznia-hercegovinai Cazin új gyára: az orvosiműszer- és készülékgyár, amely évente 40—60 millió egyszer használatos fecskendőt és injekcióstűt, valamint 2 millió többször használható ilyen műszert juttat el a megrendelőkhöz. * Bosznia-Hercegovina területén, Kladanj közelében új bányaüzemet nyitnak az idén. A feltárt magnezitkészletek a számítások szerint húsz évre elegendőek. Évente 20 ezer tonna érc kibányászá- sával számolnak. * Az élelmiszeripar területén is számos jugoszláv üzemet bővítenék és korszerűsítenek. A szabadkai November 29-e gyárat 690 millió dínáros beruházással bővítik. A vágóhidak és hentesárurészlegek termelése jelenleg 53 ezer tonna. A bővítés és korszerűsítés eredményeként a termelés 1980-ig csaknem megkétszereződik. p irr ■ •« #/• Fejlődő könnyűipar A könnyűipar a mongol népgazdaság egyik legfontosabb ágazata, amelynek termelését a jelenlegi ötéves terv 32—36 százalékkal kívánja növelni. Eközben az ágazat dolgozóinak fontos feladata az anyagtakarékosság, a választék bővítése, valamint a közfogyasztási cikkek minőségének javítása is. Jelentős segítséget kap Mongólia az iparág fejlesztéséhez a szocialista országoktól. így például az 1981-ig átadásra kerülő nyolc beruházásból négy szovjet segítséggel épül, egy cipőgyár pedig Csehszlovákia közreműködésével. Nemrég került átadásra a mongol könnyűipar egyik legnagyobb létesítménye — az ulánbátori gyapjúmosó üzem, amelynek évi termelése meghaladja a 6000 tonna gyapjút. Az új üzemet a legkorszerűbb berendezésekkel látták el. A szükséges kölcsönöket a KGST keretében működő Nemzetközi Beruházási Bank nyújtotta. Bulgária aktiv szerepe a KGST-ben A Bolgár Népköztársaság 1949-ben a KGST egyik alapító tagja volt, s kezdettől fogva közreműködött a szocialista országok gazdasági szervezetének sokoldalú fejlesztésében. Aktív szerepet töltött be a komplex program kidolgozásában és elfogadásában is. Bulgária tevékenyen részt vesz a nemzetközi munka- megosztásban — a termelés szakosításában és a kooperációkban. A mai napig több mint 400 fajta gép — többek között esztergapadok, motoros és villamos targoncák, villamos műszerek — termelésére szakosodott. Kooperációkra vonatkozó megállapodások alapján készül a VII. ötéves tervben (1976—1980) az egész bolgár gépexport több mint fele.. Bulgária, a KGST többi tagországával együtt részt vett több közös ipari létesítmény építésében: például az orenburgi Szövetség gázvezetéknél, a Vinnyica—Albert- irsa nagyfeszültségű távvezetéknél, az uszty-ilimszki cellulózkombinátnál. A KGST keretein belül Bulgária együttműködése és integrációja a Szovjetunióval a legszorosabb, csak az 1971— 1975-ös időszakban 150 vállalatot építettek fel szovjet segítséggel, a többi között Bulgária — és egyben a Balkán — első atomerőművét. A Szovjetunióval való kooperációnak köszönhető, hogy Bulgária már saját gépkocsigyártó üzemmel is rendelkezik. A két ország között állandóan fejlődik a tudományos-műszaki integráció. 1977-ben létrehozták a közös „Interprogram” tudományoskutató és tervező intézetét, azzal a feladattal, hogy elektronikus számítógép-rendszereket dolgozzon ki. fflABEH KOHBEH ( __ E lektromos átalakítóegységeket termelő gyár Szófiában ’ A plovdivi irógépgyár termelésének nagy része a KGST-országokbo kerül ammgamiamn A KGST-n belül Bulgária szakosodott az elektromos targoncák gyártására
