Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. május 13. 'NÉPÚJSÁG 9 Évtizedes harcok és a kínai agresszió után sok munka vár az építőkre a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Több millió négyzetméter szétlőtt és lebombázott lakóterületet kell újjáépíteni az országban. Képünkön: Xuan Hoa városban éjszaka is folyik a blokkházak építése. Szibéria vize Érdekességek Csehszlovákiából A HARMADIK ÚTVONAL Prágában megkezdték a metró harmadik vonalának építését; a város keleti ré­szét köti majd össze az észak-keleti városrésszel. A körülbelül 5,4 kilométer hosszú szakasz átlag 40 mé­teres mélységben halad, a szerelvények az egész távot 10 perc alatt fogják megten­ni. ÓVODA HÁROM NAP ALATT A csehszlovák építészek Breclav városban három nap alatt szereltek össze egy hetven gyermeket befogadó óvodaépületet. Ezt a teljesít­ményt előregyártott elemek segítségével érték el. Az egyszerűen összeállítható elemek felhasználhatók is­kolák, üzlethelyiségek, szol­gáltatási egységek és turis­taszállások építésénél is. KÉSZÜL A VÍZMŰ A csehszlovák—magyar dunai vízmű építésénél je­lenleg a gabcikovói víztáro­lót ellátó csatornán dolgoz­nak. Ez a 17 kilométer hosz- szú és 270—730 méter szé­les csatorna helyenként 18 méterrel a mai terep felett vezet majd, s másodpercen­ként négyezer köbméter víz folyik át rajta. HÁROMMILLIÓ TELEFON A csehszlovák távközlési dolgozók 1979-ben további 990o telefonállomást kapcsol­nak be a hálózatba, így Csehszlovákiában a telefon- állomások száma eléri a há­rommilliót. BIOLÓGIAI HŐ A Május 1. szövetkezet az első olyan csehszlovák me­zőgazdasági vállalat, ahol felhasználják a frissen fejt tej melegét. A tejet közvet­len fejés után 35 C-fokról 4 C-fokra hűtik le. A külön­legesen szerkesztett hűtőbe­rendezés az így elvont hő­mennyiséget vízmelegítésre használja fel. VÉRZÉSGATLÓ GYÓGYSZER Uj vérzésgátló port fej­lesztették ki a brnói klinika plasztikai sebészetén. A Traumacel elnevezésű gyógyszer néhány percen belül megszünteti a vérzést, s el sem kell távolítani a sebből, mert a szervezet is fel tudja dolgozni. SZÍNHÁZI orgona Vilém Pejsa orgonakészítő mester hat esztendei munka után fejezte be a nyugat­csehországi Klatovy város színháza számára készített orgonáját, amelynek 2200 sípja és 40 regisztere van. A legrövidebb síp mindösz- sze 4 milliméteres, a leg­hosszabb 6 méter hosszú. Világűr, geodézia, kartográfia A Szaljut—6 fedélzetén végzett, illetve a még elvég-* zendő feladatok között van néhány olyan is, amely a Szovjetunió geodéziai és kar­tográfiai szolgálatának fejlő­dését is elősegíti. A világűr­ben szerzett információkat felhasználják a népgazdaság számára fontos térképek ké­szítéséhez is. A Szovjetunióban közel kétezer város, több tízezer te­lepülés van, sok helyen nagy­szabású építkezés folyik. Az építkezéseket csak a kijelölt terület részletes topográfiai térképe alapján lehet meg­kezdeni. A térképekről a Szovjetunió Geodéziai és Kartográfiai Intézete gondos­kodik.* Az intézet munkájáról, fel­adatairól Ilja Kutuzov igaz­gató a következőket mondot­ta el: — Az ország geodéziai szol­gálatát 1919-ben Lenin utasí­tására szervezték meg az Orosz Föderáció területének topográfiai tanulmányozásá­ra, azzal a céllal, hogy ez a munka is segítse az ország termelőerőinek fejlesztését, a műszaki erők, az idő és az anyagi eszközök megtakarítá­sát. Intézetünk a szovjethata­lom első éveiben már jelentő­sen hozzájárult a munkához Donyeckben, Kuznyeckben, Magnyitkán és sok más fon­tos építkezésen. Korunk szakemberének ma már nem egy, hanem egész sor térképre van szüksége. Példa erre a Bajkál—Amur vasútvonal. Amikor a BAM építéséről döntés született, in­tézetünk több tízezer térké­pet bocsátott az építők ren­delkezésére, ezenkívül légi felvételek hosszú sorát készí­tettük el, hogy az esetleg már elavult térképeket felújít­hassuk. Jelenleg a nagylépté­kű felvételek készítése folyik a BAM-on épülő vasútállo­mások, a vasút mentén ter­vezett városok, települések helyének kijelölése, a környé­ken található természeti kin­csek hasznosítása érdekében. A világűrből készített fel­vételek meggyorsítják az egyes területek feltérképezé­sét. Rendkívül értékes infor­mációk ezek a geológusok, a talajtani szakemberek, bota­nikusok stb. számára is. Ilyen felvételek segítségével immár évek óta folynak a sikeres kőolaj-, érc-, földgázkutatá­sok, az öntözési és lecsapo- lási tervek készítése, utak, távvezetékek nyomvonalának kijelölése. Visszatérve a BAM-ra, a világűrből készí­tett felvétel alapján jelöltük ki például az egyik alagút le­hetséges leggazdaságosabb nyomvonalát. A megtakarítás több millió rubel. Természetesen, minket kar­tográfusokat elsősorban a térképek érdekelnek. Gyor­san elöregszenek, állandóan módosítani kell őket. A világ­űrből kapott információk le­hetővé teszik, hogy gyorsan és olcsón elvégezzük ezt a munkát. Ahhoz, hogy a Szov­jetunió összes térképét telje­sen felújítsuk, hagyományos technika alkalmazásával har­minc évre lenne szükség, de az űreszközök felhasználásá­val elegendő 3 év is. Szakterületünkön szorosan együttműködünk a szocialis­ta országokkal. Például a MKF—6 több optikás kame­rával készült felvételeket fel­dolgozzuk és megküldjük bol­gár, magyar, lengyel, cseh­szlovák kollégáinknak és több más ország szakembe­reinek. A. SZEVASZTYJÁNOVA (APN — KS1 Bébi rekord A múlt év végére ai NDK-bcrn jóval több születést re­gisztrált a statisztika mint amennyi az elhalálozások száma volt. Január és július között például 138 489 gyermek született — 7185-tel több mint az 1977-es év azonos időszakában. lényegében a hetvenes évek közepétől kezdett — néhány évi stagnálás után — ismét növekedni a születések száma. A statisztika szerint az egy-, két- és háromgyermekes szülők a 25—30 éves korosztályba tartoznak. Az ország az ezer la­kosra jutó születések száma alapján európai viszonylatban az utolsó helyről — megelőzve az NSZK-t — a középmezőnybe került, amit szakemberek az új szociálpolitikai intézkedések kö­vetkezményének tekintenek. Jótékony hatást gyakorol a szülé­si szabadság meghosszabbitása 18-ról 26 hétre, továbbá az, hogy az anyák szülés után egy évig nem munkakötelesek (második gyermekük után fizetést kapnak munkahelyüktől), és többet foglalkozhatnak gyermekeikkel. A többgyermekes anyáknak járó kedvezmény, hogy egy héttel több szabadságot kapnak évente. Az ifjú házasok 5000 márka kamatmentes kölcsönt'vehetnek fel, nyolc évre. A szülé­szeti klinikák, tanácsadóhelyek révén az állam 1000 márkával járul hozzá egy újszülött egészségügyi ellátásához. Ennek kö­szönhető a csecsemőhalandóság csökkenése. 19977-ben 1000 újszülöttből 13,1 halt meg. Az állami támogatás eredménye az is, hogy a 3—6 éves gyermekek 94,5 százaléka részesül óvodai, a három éven alu­liak 60 százaléka bölcsődei ellátásban. Sok nyugat-európai turis­tától kaphat az ember egy­behangzó választ, ha meg­kérdezi, mi tetszett legin­kább Szibériában — s a fe­lelet ez — a víz. Szibériá­ban valóban tiszta, jó ízű a víz. Irkutszkban például egyenesen az A ngarából is ihatunk, csakúgy, mint a Bajkál-tóból, hiszen az fog­lalja magában a föld édes­víz-készleteinek egyötödét. A Szovjetunió legbővizűbb folyója a Jenyiszej, amely a Száján hegységtől 4 ezer km-t tesz meg a Jeges-ten­gerig. A mai civilizáció azonban köztudomásúan sok olyan vegyi anyaggal rendel­kezik, amely számos folyót képes holt vízzé változtatni. Gondoljunk csak a . Rajna szomorú sorsára, amelyet gyakran Európa szennyvíz­csatornájának neveznek. A szovjet állami szervek en­nek megelőzésére átfogó víz­védelmi intézkedéseket fo­ganatosítanak. Ezek sorába tartoznak a víz tisztsága ér­dekében a hajókra szerelt különleges berendezések, a vállalati és városi szenny­víztisztítók, s végül az ipari létesítmények zártciklusos vízfelhasználása. A legfrissebb példa, amely jól szemlélteti, hogyan óv­ják a Jenyiszejt, a Csecskin kapitány nevű jégtörő hajó. Az új hajó nemcsak a hajó­zási időt hosszabbítja meg, hanem ami legalább ilyen fontos — egy csepp, egy morzsa szennyezés sem ke­rül róla a folyóba. A finn hajóépítők a megrendelő kí­vánságára bonyolult beren­dezéssel látták el, amely ivóvíz tisztaságúra szűri, üle­píti a szennyvizet, sőt a száraz hulladék és az olaj­maradványok elégetésére kazánt is felszereltek. A Csecskin kapitány a szibériai folyókra rendelt hajók első példánya. A Je- nyiszejen járó hajók között vannak régi építésűek is, de ezek sem szennyezik a vizet, mert 30 szemétgyűjtő hajó rendszeresen járja a folyót és a kis hajóktól a sok fe­délzetű személyszállítókig összeszedik a hulladékot. A szibériai folyók partján természetesen nincs olyan sűrű ipari építkezés, mint Nyugat-Európában, de erre nem is törekszenek, tudato­san megőrzik az érintetlen természetet, hogy az embe­reknek legyen hol kipihen­niük az iparosítás stressz­hatásait. Ez természetesen további összegeket követel. Példaként olyan vízigé­nyes iparágat említhetünk, mint a papír- és cellulóz­ipar. Köztudomású, hogy egy tonna cellulózé előállításá­hoz körülbelül 300 tonna tiszta víz szükséges. Az Angara partján 2 ilyen gyár dolgozik, a harmadik most épül Uszty-Ilimszkben, A Jenyiszej, Szibé ria fő vízi útja a Jenyiszejnél termel a krasznojarzski kombinát és most tervezik a leszoszi- birszki létesítményt. Az em­lített öt kombinát közül az 1967-ben átadott bratszki egymaga évente 1 millió tonna cellulózét termel, ezenkívül egy sor más, ugyancsak vízigényes faipari terméket ad. A víztisztaság hatékony védelme nélkül természete­sen veszélyeztetnék Szibéria vizeit. Ezért több lépcsős víz­tisztító művek épülnek, ame­lyek egyesítik a mechanikai, biológiai és kémiai módsze­reket és zártciklusos vízellá­tási rendszereket alkalmaz­nak. A bajkáli cellulóze- gyárban az egyedülálló víz­tisztító műre már több mint 30 millió fubelt költötték. Az iparág 1985—90 között tel­jesen átáll a zártciklusos vízellátásra. A krasznojarsz- ki tisztítómű még drágább volt, 36 millió rubelbe ke­rült. A város 120 nagyüze­mének egy része, így a cel- lulózegyár is teljesen beve­zette a zártciklusos vízgaz­dálkodást. A bratszki faipari kombinát víztisztítója körülbelül 150 millió rubelbe került, s ne­gyedik lépcsőként csatlako­zott hozzá az oxigéndúsító. Hasonló intézkedéseket léptettek életbe más üze­meknél az Angara partján, így a folyó továbbra is tisz­ta vizet visz a Jenyiszejbe. A folyamóriás vize ma is olyan kristálytiszta, mint a lányok könnye. Az utóbbi 20 évben a Szovjetunióban háromszo­rosra nőtt az édesvízfogyasz­tás. Szibériában ez különö­sen jól érzékelhető, mivel rendkívül gyors ütemben fej­lődik az ipar. A szakértők szerint ez nem érzékelhető a szibériai folyók állapotán. A Jenyiszejben ma is vígan él a kecsege, a maréna. Szergej Osztroumov A magadam terület szuszu mani kerületében az aranyá sók teljes épségben megma­radt mammut-tetemet talált ak, amely 12 000 évig feküdt az átfagyott talajban. ■Hl • j: ■■■■ ■ ' :0M Szenzációs lelet

Next

/
Thumbnails
Contents