Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
1979. május 13. 'NÉPÚJSÁG 9 Évtizedes harcok és a kínai agresszió után sok munka vár az építőkre a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Több millió négyzetméter szétlőtt és lebombázott lakóterületet kell újjáépíteni az országban. Képünkön: Xuan Hoa városban éjszaka is folyik a blokkházak építése. Szibéria vize Érdekességek Csehszlovákiából A HARMADIK ÚTVONAL Prágában megkezdték a metró harmadik vonalának építését; a város keleti részét köti majd össze az észak-keleti városrésszel. A körülbelül 5,4 kilométer hosszú szakasz átlag 40 méteres mélységben halad, a szerelvények az egész távot 10 perc alatt fogják megtenni. ÓVODA HÁROM NAP ALATT A csehszlovák építészek Breclav városban három nap alatt szereltek össze egy hetven gyermeket befogadó óvodaépületet. Ezt a teljesítményt előregyártott elemek segítségével érték el. Az egyszerűen összeállítható elemek felhasználhatók iskolák, üzlethelyiségek, szolgáltatási egységek és turistaszállások építésénél is. KÉSZÜL A VÍZMŰ A csehszlovák—magyar dunai vízmű építésénél jelenleg a gabcikovói víztárolót ellátó csatornán dolgoznak. Ez a 17 kilométer hosz- szú és 270—730 méter széles csatorna helyenként 18 méterrel a mai terep felett vezet majd, s másodpercenként négyezer köbméter víz folyik át rajta. HÁROMMILLIÓ TELEFON A csehszlovák távközlési dolgozók 1979-ben további 990o telefonállomást kapcsolnak be a hálózatba, így Csehszlovákiában a telefon- állomások száma eléri a hárommilliót. BIOLÓGIAI HŐ A Május 1. szövetkezet az első olyan csehszlovák mezőgazdasági vállalat, ahol felhasználják a frissen fejt tej melegét. A tejet közvetlen fejés után 35 C-fokról 4 C-fokra hűtik le. A különlegesen szerkesztett hűtőberendezés az így elvont hőmennyiséget vízmelegítésre használja fel. VÉRZÉSGATLÓ GYÓGYSZER Uj vérzésgátló port fejlesztették ki a brnói klinika plasztikai sebészetén. A Traumacel elnevezésű gyógyszer néhány percen belül megszünteti a vérzést, s el sem kell távolítani a sebből, mert a szervezet is fel tudja dolgozni. SZÍNHÁZI orgona Vilém Pejsa orgonakészítő mester hat esztendei munka után fejezte be a nyugatcsehországi Klatovy város színháza számára készített orgonáját, amelynek 2200 sípja és 40 regisztere van. A legrövidebb síp mindösz- sze 4 milliméteres, a leghosszabb 6 méter hosszú. Világűr, geodézia, kartográfia A Szaljut—6 fedélzetén végzett, illetve a még elvég-* zendő feladatok között van néhány olyan is, amely a Szovjetunió geodéziai és kartográfiai szolgálatának fejlődését is elősegíti. A világűrben szerzett információkat felhasználják a népgazdaság számára fontos térképek készítéséhez is. A Szovjetunióban közel kétezer város, több tízezer település van, sok helyen nagyszabású építkezés folyik. Az építkezéseket csak a kijelölt terület részletes topográfiai térképe alapján lehet megkezdeni. A térképekről a Szovjetunió Geodéziai és Kartográfiai Intézete gondoskodik.* Az intézet munkájáról, feladatairól Ilja Kutuzov igazgató a következőket mondotta el: — Az ország geodéziai szolgálatát 1919-ben Lenin utasítására szervezték meg az Orosz Föderáció területének topográfiai tanulmányozására, azzal a céllal, hogy ez a munka is segítse az ország termelőerőinek fejlesztését, a műszaki erők, az idő és az anyagi eszközök megtakarítását. Intézetünk a szovjethatalom első éveiben már jelentősen hozzájárult a munkához Donyeckben, Kuznyeckben, Magnyitkán és sok más fontos építkezésen. Korunk szakemberének ma már nem egy, hanem egész sor térképre van szüksége. Példa erre a Bajkál—Amur vasútvonal. Amikor a BAM építéséről döntés született, intézetünk több tízezer térképet bocsátott az építők rendelkezésére, ezenkívül légi felvételek hosszú sorát készítettük el, hogy az esetleg már elavult térképeket felújíthassuk. Jelenleg a nagyléptékű felvételek készítése folyik a BAM-on épülő vasútállomások, a vasút mentén tervezett városok, települések helyének kijelölése, a környéken található természeti kincsek hasznosítása érdekében. A világűrből készített felvételek meggyorsítják az egyes területek feltérképezését. Rendkívül értékes információk ezek a geológusok, a talajtani szakemberek, botanikusok stb. számára is. Ilyen felvételek segítségével immár évek óta folynak a sikeres kőolaj-, érc-, földgázkutatások, az öntözési és lecsapo- lási tervek készítése, utak, távvezetékek nyomvonalának kijelölése. Visszatérve a BAM-ra, a világűrből készített felvétel alapján jelöltük ki például az egyik alagút lehetséges leggazdaságosabb nyomvonalát. A megtakarítás több millió rubel. Természetesen, minket kartográfusokat elsősorban a térképek érdekelnek. Gyorsan elöregszenek, állandóan módosítani kell őket. A világűrből kapott információk lehetővé teszik, hogy gyorsan és olcsón elvégezzük ezt a munkát. Ahhoz, hogy a Szovjetunió összes térképét teljesen felújítsuk, hagyományos technika alkalmazásával harminc évre lenne szükség, de az űreszközök felhasználásával elegendő 3 év is. Szakterületünkön szorosan együttműködünk a szocialista országokkal. Például a MKF—6 több optikás kamerával készült felvételeket feldolgozzuk és megküldjük bolgár, magyar, lengyel, csehszlovák kollégáinknak és több más ország szakembereinek. A. SZEVASZTYJÁNOVA (APN — KS1 Bébi rekord A múlt év végére ai NDK-bcrn jóval több születést regisztrált a statisztika mint amennyi az elhalálozások száma volt. Január és július között például 138 489 gyermek született — 7185-tel több mint az 1977-es év azonos időszakában. lényegében a hetvenes évek közepétől kezdett — néhány évi stagnálás után — ismét növekedni a születések száma. A statisztika szerint az egy-, két- és háromgyermekes szülők a 25—30 éves korosztályba tartoznak. Az ország az ezer lakosra jutó születések száma alapján európai viszonylatban az utolsó helyről — megelőzve az NSZK-t — a középmezőnybe került, amit szakemberek az új szociálpolitikai intézkedések következményének tekintenek. Jótékony hatást gyakorol a szülési szabadság meghosszabbitása 18-ról 26 hétre, továbbá az, hogy az anyák szülés után egy évig nem munkakötelesek (második gyermekük után fizetést kapnak munkahelyüktől), és többet foglalkozhatnak gyermekeikkel. A többgyermekes anyáknak járó kedvezmény, hogy egy héttel több szabadságot kapnak évente. Az ifjú házasok 5000 márka kamatmentes kölcsönt'vehetnek fel, nyolc évre. A szülészeti klinikák, tanácsadóhelyek révén az állam 1000 márkával járul hozzá egy újszülött egészségügyi ellátásához. Ennek köszönhető a csecsemőhalandóság csökkenése. 19977-ben 1000 újszülöttből 13,1 halt meg. Az állami támogatás eredménye az is, hogy a 3—6 éves gyermekek 94,5 százaléka részesül óvodai, a három éven aluliak 60 százaléka bölcsődei ellátásban. Sok nyugat-európai turistától kaphat az ember egybehangzó választ, ha megkérdezi, mi tetszett leginkább Szibériában — s a felelet ez — a víz. Szibériában valóban tiszta, jó ízű a víz. Irkutszkban például egyenesen az A ngarából is ihatunk, csakúgy, mint a Bajkál-tóból, hiszen az foglalja magában a föld édesvíz-készleteinek egyötödét. A Szovjetunió legbővizűbb folyója a Jenyiszej, amely a Száján hegységtől 4 ezer km-t tesz meg a Jeges-tengerig. A mai civilizáció azonban köztudomásúan sok olyan vegyi anyaggal rendelkezik, amely számos folyót képes holt vízzé változtatni. Gondoljunk csak a . Rajna szomorú sorsára, amelyet gyakran Európa szennyvízcsatornájának neveznek. A szovjet állami szervek ennek megelőzésére átfogó vízvédelmi intézkedéseket foganatosítanak. Ezek sorába tartoznak a víz tisztsága érdekében a hajókra szerelt különleges berendezések, a vállalati és városi szennyvíztisztítók, s végül az ipari létesítmények zártciklusos vízfelhasználása. A legfrissebb példa, amely jól szemlélteti, hogyan óvják a Jenyiszejt, a Csecskin kapitány nevű jégtörő hajó. Az új hajó nemcsak a hajózási időt hosszabbítja meg, hanem ami legalább ilyen fontos — egy csepp, egy morzsa szennyezés sem kerül róla a folyóba. A finn hajóépítők a megrendelő kívánságára bonyolult berendezéssel látták el, amely ivóvíz tisztaságúra szűri, ülepíti a szennyvizet, sőt a száraz hulladék és az olajmaradványok elégetésére kazánt is felszereltek. A Csecskin kapitány a szibériai folyókra rendelt hajók első példánya. A Je- nyiszejen járó hajók között vannak régi építésűek is, de ezek sem szennyezik a vizet, mert 30 szemétgyűjtő hajó rendszeresen járja a folyót és a kis hajóktól a sok fedélzetű személyszállítókig összeszedik a hulladékot. A szibériai folyók partján természetesen nincs olyan sűrű ipari építkezés, mint Nyugat-Európában, de erre nem is törekszenek, tudatosan megőrzik az érintetlen természetet, hogy az embereknek legyen hol kipihenniük az iparosítás stresszhatásait. Ez természetesen további összegeket követel. Példaként olyan vízigényes iparágat említhetünk, mint a papír- és cellulózipar. Köztudomású, hogy egy tonna cellulózé előállításához körülbelül 300 tonna tiszta víz szükséges. Az Angara partján 2 ilyen gyár dolgozik, a harmadik most épül Uszty-Ilimszkben, A Jenyiszej, Szibé ria fő vízi útja a Jenyiszejnél termel a krasznojarzski kombinát és most tervezik a leszoszi- birszki létesítményt. Az említett öt kombinát közül az 1967-ben átadott bratszki egymaga évente 1 millió tonna cellulózét termel, ezenkívül egy sor más, ugyancsak vízigényes faipari terméket ad. A víztisztaság hatékony védelme nélkül természetesen veszélyeztetnék Szibéria vizeit. Ezért több lépcsős víztisztító művek épülnek, amelyek egyesítik a mechanikai, biológiai és kémiai módszereket és zártciklusos vízellátási rendszereket alkalmaznak. A bajkáli cellulóze- gyárban az egyedülálló víztisztító műre már több mint 30 millió fubelt költötték. Az iparág 1985—90 között teljesen átáll a zártciklusos vízellátásra. A krasznojarsz- ki tisztítómű még drágább volt, 36 millió rubelbe került. A város 120 nagyüzemének egy része, így a cel- lulózegyár is teljesen bevezette a zártciklusos vízgazdálkodást. A bratszki faipari kombinát víztisztítója körülbelül 150 millió rubelbe került, s negyedik lépcsőként csatlakozott hozzá az oxigéndúsító. Hasonló intézkedéseket léptettek életbe más üzemeknél az Angara partján, így a folyó továbbra is tiszta vizet visz a Jenyiszejbe. A folyamóriás vize ma is olyan kristálytiszta, mint a lányok könnye. Az utóbbi 20 évben a Szovjetunióban háromszorosra nőtt az édesvízfogyasztás. Szibériában ez különösen jól érzékelhető, mivel rendkívül gyors ütemben fejlődik az ipar. A szakértők szerint ez nem érzékelhető a szibériai folyók állapotán. A Jenyiszejben ma is vígan él a kecsege, a maréna. Szergej Osztroumov A magadam terület szuszu mani kerületében az aranyá sók teljes épségben megmaradt mammut-tetemet talált ak, amely 12 000 évig feküdt az átfagyott talajban. ■Hl • j: ■■■■ ■ ' :0M Szenzációs lelet