Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-10 / 107. szám
1979. május 10. nrÉPÚJSÁG 5 Szálka, 1979. május 5-6. Beszéljük meg Közéletiség és keltéssé) FIATALOK FIATALOK FIATALOK Szolidaritás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Forró hangulatú szolidan-, tási gyűlésnek adott otthont a bonyhádi cipőgyár klubkönyvtára. A gyűlés 180 résztvevője állást foglalt a világbéke mellett, elítélve Kína vietnami agresszióját, támogatásáról biztosította a világ de- . mokratikus és haladó mozgalmainak harcát. Kitűnő muzsika, magvas dalszövegek, harcos állásfoglalás jellemezte a rendezvényt. BAYER BÉLA Felajánlások A nemzetközi gyermekév alkalmából május 6-án a Babits Mihály művelődési központ és a KISZ szekszárdi Járási Bizottsága szervezésében a szekszárdi járás amatőr néptáncegyüttesei bemutató előadást tartottak Bátán. Nyolc község mintegy 150 táncosa adott hangulatos előadást a több száz főnyi nézőnek. A bemutató után táncosok, nézők részvételével táncházat tartottak. A bemutató teljes bevételét — 12 ezer forintot — a gyermekszolidaritási alap javára fizették be. * A szekszárdi tanárképző főiskola és a GELKA KISZ- szervezete közösen szervez diszkóestet a tanárképző főiskolán május 11-én este hat órától. A diszkóműsor teljes bevételét a városi csónakház építésének segítésére ajánlják fel. A diszkóesten rendezendő táncversenyen első helyezést elérőknek belföldi társasutat ajánlott fel az Expressz helyi kirendeltsége. 1979. május 5-e, 7 óra. A szekszárdi Felszabadulási emlékmű előtti téren egyenruhába öltözött fiúk, lányok gyülekeznek. 7 óra 30 perc. A GELKA KISZ-szervezete ' jóvoltából indulók ritmusa veri fel a tér csendjét. A gyülekező gárdisták rendezett alakzatokban sorakoznak a X. városi „Együtt a gárda” szemle megnyitójára. Az utcai járókelők érdeklődését felkeltve, katonás fegyelemmel zajlik a szemle megnyitója. A KISZ kiemelt feladatának tekinti a fiatalok honvédelmi nevelését, ennek speciális területe az Ifjú Gárda. Szálka, 1979. május 5., 10 óra. A megnyitóról- szakaszkötelékben, busszal utaznak a gárdisták. Az első feladatot a sátrak felverése és a harci túrára való felkészülés jelentette. 11 óra: az 505-ös Szakmunkásképző Intézet Ifjú Gárda szakasza bejelentkezik a harci túra indítóállomásán, a szakasz- parancsnok jelenti, hogy felkészültek a mintegy 7,5—8 kilométeres túra teljesítésére. Az erdei ösvényeken kijelölt körpályán a fiataloknak számot kell adniuk fizikai állóképességükről, elméleti és gyakorlati felkészültségükről. A túra útvonalát 8 állomás szakította meg, ahol aktuális politikai, katonapolitikai, Ifjú Gárda-, tűzoltó- és KRESZ-ismere- tekről adtak számot a fiatalok. A gyakorlati feladatok között szerepelt a tájolás, a távolságbecslés, kötél híd leküzdése, gránátdobás, a felszerelések szakszerű használata. 15 óra: az első szakasz visszaérkezik a túráról, rövid pihenő után saját körleteik dekorálását kezdik meg a szakaszok. 17 óra: beérkezett az utolsó szakasz a harci túráról, indulnak a fakultatív tömegsportversenyek. 18 óra 30 perc. Sajnos az időjárás nem kedvez. Az esti tábortüzet elmossa az eső. Nehéz feladat volt a fegyveres terepváltó a felázott talajon I _____________ 2 0 óra 15 perc. A táborba idegenek hatolnak be. A riadó elrendelése után 3 perccel már teljes létszámmal, 140 fővel kezdik meg a riadócsoportok a kutatást. Tizenöt perc elteltével a két kutatócsoport körbefogja a behatolókat és előállítja a táborparancsnokságra. A tábor a riadót fegyelmezetten, normaidő alatt végrehajtotta. 22 óra 30 perc. Takarodó. Május 6., 7 óra 30 perc. Ébresztő. A beszélgetések középpontjában a délelőtti rajversenyek, a fegyveres seregváltó és az akadály- verseny áll. Latolgatják az esélyeket. 8 óra 30 perc: a szakaszok felsorakoznak a napi feladatok ismertetésére. 9 óra: két színhelyen párhuzamosan indítják a rajversenyeket. Az egyébként is nehéz feladatokat nehezíti a felázott talaj. 11 óra: a rajversenyek befejeződtek, az alegységek a tábor bontását megkezdték, felkészültek a visszautazásra. 14 óra 30 perc: Szekszárd, Felszabadulási tér. A szemlén részt vevő alegységek színpompás alaki gyakorlatokat mutatnak be. Ez az utolsó feladat a szemlén. 16 óra: a szakaszok felsorakoznak a záróünnepélyre, a jelentésbeadás után értékelik a szemle tapasztalatait. A X. városi „Együtt a gárda” szemle elérte célját, a fiatalok a mostoha időjárás ellenére is megfelelő szinten adtak számot ismereteikről, felkészültségükről. Az értékelés után eredményhirdetés következett, majd az elmúlt évben jól dolgozó ifjúgárdistákat, alegységeket részesítették elismerésben. Eredmények: Harci túra: 1. Rózsa F. Szakközépiskola, 2. Egészségügyi Szakközépiskola,' 3. 505. sz. Szakmunkásképző. Körletrend: 1. Egészségügyi Szakközép- iskola, 2. 505. sz. Szakmunkásképző, 3. TÁÉV. Akadályverseny: 1. Rózsa F. Szakközépiskola, 2. Garay Gimnázium, 3. 505. sz. Szakmunkásképző. Alaki: 1. Garay Gimnázium, 2. Rózsa F. Szakközépiskola, 3. 505. sz. Szakmunkásképző. Lövészet: 1. Rózsa F. Szakközépiskola, 2. Garay Gimnázium, 3. 505. sz. Szakmunkásképző. Fegyveres terepváltó: 1. Rózsa F. Szakközépiskola, 2. Garay Gimnázium, 3. 505. sz. Szakmunkásképző. ♦ Szintén május 5-én, festői környezetben zajlott le a tamási járási Ifjú Gárdaszemle 4 csapat részvételével. A színvonalas alaki gyakorlatok után indultak el a csapatok az akadályok leküzdésére. A versenyen a következő eredmény született: 1. 518. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Tamási, 2. Gimnázium Tamási, 3. Gimnázium Gyönk, 4. Simontornya. UNYI GYÖRGY Szocialista életmód. Mit is takar e fogalom? Egy egyszerű képletbe foglalva: szocialista életmód egyenlő magánélet, plusz közélet. S itt azt hiszem, már többen ráncolják a homlokukat, mondván: az ember igazi élete a magánélet — tehát a család, barátok, szórakozás; a közélet, a munka — a társadalmi-politikai tevékenység pedig valamiféle szükséges rossz. Gyakori az a felfogás, mely szerint a magánélethez „senkinek semmi köze” — ott azt csinál az ember, amit akar, a közélet és magánélet külön világ. S máris egy ellentmondás kellős közepén vagyunk! Valóban olyan éles határ, kínai fal lenne a magánélet és közélet között? Gondolom, azt senki sem vitatja, hogy a házasságkötés az érintett felek magánügye, akárcsak az, hogy hogyan rendezik be a lakásukat. De ahhoz, hogy ilyen törekvéseik érvényre jussanak, lakásra van szükségük, s a lakások mennyisége, elosztása már egyáltalán nem magánügy. Az sem mindegy a magánélet szempontjából, hogy mennyi az ember keresete, amely céljai megvalósulását befolyásolja, s ez (és egyáltalában az életszínvonal alakulása), a legközügyebb közügyek” egyike. És sorolhatnám még tovább a példákat, kiderül, hogy a közügyek bekapcsolódnak a magánügyek világába és fordítva: a magánügyek „átfolynak” a közéletbe. A szocialista erkölcs szerint nincs kétféle norma a magánélet és közélet számára. Nem lehet az ember „jó” az egyik területen, és „rossz” a másikon; nem hasadhat ketté. Sajnos, még ma is gyakoriak az ilyen kettősségek! És mi itt a feladatunk, nekünk KISZ-vezetőknek, a különféle társadalmi aktivistáknak és minden embernek? Az, hogy nem szabad elnéző- nek lennünk az ilyen esetekben! Hiszen, ha felismerjük és feltárjuk ezeket a problémákat, nemhogy ártunk vele, hanem annak közös megoldásával segítünk az egyénnek. És ő, ha eleinte sértettnek is érzi magát, később rá fog jönni (s nekünk kell rávezetni!) arra, hogy helyesen cselekedtünk. Igaz, van amikor könnyen felismerhető az emberekben ez a kettősség, ám annál nehezebb a felismerése és megoldása is akkor, ha álközéle- tiségről van szó. (Mint ahogy a vitaindítóban Jutkusz Győző is foglalkozott vele.) S ezekben a kérdésekben bizony nagy szerepe van a családok hagyományőrző szerepének. -Hisz a szülők érték- és normarendszerüket, szokásaikat örökül adják az utódoknak. Ilyen az a felfogás, hogy a családon belül más erkölcsi normák érvényesek, mint a családon kívül. Egyesek családjukkal titokban templomba, a munkahelyükön pedig filozófiai szemináriumra járnak. Vagy gyermeküknek névadó ünnepséget rendeznek, de meg is keresztelik. Gyermekeiket alakoskodásra nevelik, biztatják, legyen aktívabb a KISZ-ben, ha „érvényesülni” akar. S a. fiatalok kettős nevelése eredményezheti, hogy a szocialista hatások sokszor nem birkóznak meg a kispolgáriakkal. Az otthoni ellenhatás nem egy fiatalt demoralizálhat, „kétarcúvá” nevelhet. S ez egy szülőnek sem lehet érdeke és célja! Felelősségteljes feladatuk van az ilyen és ehhez hasonló esetekben a társadalmi szervezeteknek. Különböző kérdésekben sok esetben kellene intézkedni a munkahelyi KISZ-alapszervezeteknek. S mi az oka, hogy ezt csak feltételes módban fogalmaztam? Az, hogy az alapszervezeti vezetés és a gazdasági vezetés üzemen belül általában alá- és fölérendeltségi, függő viszonyban van. Sok helyen a gazdasági vezető, ha az ifjúsági mozgalmi eredményeket kérdezik, büszkén szívügyének vallja a mozgalmat, azonban ha a KISZ- vezetővel „kettesben” varr, minden* támogatást megvon tőle. Nem veszhetünk bele a mindennapokba. Jövőnkkel, a távlatokkal kell élnünk! HABERSCHUSZ E. Szekszárd Országos diáknapok Székesfehéniöri mérleg A fesztiváldíjakat mindenki megnézhette a Skála Áruház . kirakatában Műemlékeiről és korszerű iparáról, az ott készülő televíziókról, számítógépekről híres város, Székesfehérvár adott otthont április 28-tól május 2-ig az országos diáknapok egyik rendezvénysorozatának. A házigazda Fejér megye mellett Tolna ésBács- Kiskun, valamint Budapest VIII., IX. és XII. kerületének középiskolásai, szakmunkástanulói érkeztek Székes- fehérvárra, hogy számot adjanak ismereteikről, fel- készültségükről, hogy megismerjék egymást, egymás kulturális munkáját. Felsorolni is nehéz, hányféle műsorral és tanácskozással várták a rendezők a fiatalokat. A tömegsportprogramok, a játékos, ügyességet követelő sportvetélkedők mellett szakmai tanácskozások és művészi bemutatók sokasága tarkította a műsort. Persze itt a vendéglátók lelkesedése, szervező munkája kevés lett volna. A tartalmas találkozóhoz elengedhetetlenül szükségeltetett a vendégek aktív közreműködése, ami meg is történt. A művészeti bemutatókon megyénket a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium, a du- naföldvári Magyar László Gimnázium, a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola, a szekszárdi szakmunkásképző intézet, a paksi Vak Boty- tyán Gimnázium, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium, a bonyhádi Perczei Mór Köz- gazdasági Szakközépiskola és a tolnai Földvári Mihály Gimnázium diákjai képviselték. Fontos eseménye volt a diáknapoknak az a három tanácskozás, amit az ifjúsági házban rendeztek április 29- én. A középiskolai KISZ- bizottsági titkárok, az iskolai KISZ-bizottságok helyéről, szerepéről, feladatairól a kulturális nevelő munkában, valamint a tartalmas szabadidőtevékenység megszervezéséből adódó tennivalókról tárgyaltak. Külön csoportban tanácskoztak a KlSZ-tanács- adó tanárok. Témakörük a tanácsadók segítő, koordináló szerepe, operatív segítsége volt az iskolai KlSZ-bizottsá- gok munkájában. A szakmunkásképző intézetek KISZ- bizottságainak titkárai pedig a szakmunkástanuló-határozat megvalósításának lehetőségeiről. eddigi tapasztalatairól vitatkoztak, számoltak be egymásnak. A szünetben beszélgettünk azzal a három fiatallal, akik megyénket képviselték a tanácskozáson. Tallér Hilda, a bonyhádi 504-es Szakmunkásképző Intézet iskolai KlSZ-bizottsá- gának a titkára elmondta, hogy sokat vitatkoztak arról, mi helyesebb: az osztályonként vagy a szabadon szervezett KISZ-alapszervezetek létrehozása. — Véleményem szerint az osztályonként szervezett alapszervezeteké a jövő — mondta. — Tudnék bonyhádi példát is mondani arra, hogy mennyire rossz lehet az ellenkező példa. Ha osztályonként szervezzük az alapszervezetet, a KISZ-tagok — osztálytársak — ismerik egymást, egymás munkáját. A másként szervezett alapszervezeteknél viszont előfordulhat, hogy egy-egy új tag felvételénél a szavazók fele nem is ismeri a jelentkezőt és mégis dönt a felvételről. — Szerintem a másik út sem annyira elvetendő — folytatja a tanácskozóteremben megkezdett vitát Pong- rácz Mihály, a lengyeli szakmunkásképző intézet KISZ- bizottságának titkára. — Nálunk szakmák szerint alakítottuk a KlSZ-alapszerveze- teket és annak is legalább annyi előnye van. Persze a mi iskolánknak speciális a helyzete, mert mi délután a kollégiumban is együtt vagyunk, nagyrészt egy munkahelyre járunk gyakorlatra, szóval nálunk nem fordulhat elő, hogy nem ismerjük a KISZ-be jelentkező elsőst. — Milyen tapasztalatokat, új ismereteket visztek haza erről a tanácskozásról? — Sok minden új elhangzott ezen a tapasztalatcserén, de számomra a legérdekesebb, amit a tanulmányi versenyek szervezéséről, a verseny levezetésének módjairól hallottam — mondja Szabó Ferenc, a szekszárdi 505. számú Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottságának titkára. — Már ezekért is megérte eljönni. Persze ismereteket nemcsak szerzett, hanem vitt is Szabó Feri. A tanácskozáson iskolája KISZ-életéről, az intézet pedagógus KlSZ-szer- vezetének munkájáról beszélt. Szólt a tanulókat segítő tevékenységükről, testvér- kapcsolataikról, a nemrég megtartott pedagógus—pszichológus találkozóról és még sok másról. Tolna megye újból nevet szerzett az országos diáknapokon. Bizonyítja ezt az a tömeg, amely végignézte április 29-én este a romkertben megyénk művészeti csoportjainak több mint egyórás műsorát, bizonyítják azok a százak, akik estéiket a Tolna megyei klubban töltötték, akik megnézték fotókiállításunkat, a dombóvári amatőrfilmesek műsorát, bizonyítják azok is, akik a nézőtéren tapsoltak diákművészeinknek, bizonyítja a két fesztiváldíj, amit a dombóvári Gőgös és a szekszárdi Garay Gimnázium kapott és nem utolsósorban azok az egyéni díjak és jutalmak, amelyeket megyénk fiataljai hoztak el a székesfehérvári országos diáknapokról. Kép és szöveg: Tamási Harmónia (Dallos Jenő karikatúrája)
