Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

1979. május 6. Képújság 3 Az Üzemi pártvezetőség állásfoglalása: Fejleszteni kell a pártmunkát Politikai missziója is van a termelési rendszernek A KSZE-t, a Kukoricater­mesztési Szocialista Együtt­működést nem kell bemutat­ni a mezőgazdasági szakem­bereknek, ám a „kívülállók” közül nem sokan ismerik. Az iparszerű növénytermesztési rendszerek egyike, gesztora, a Szekszárdi Állami Gazda­ság. Az állami gazdaság központjának területén van a termelési rendszer köz­pontja is, ám szakembereinek tekintélyes része csak „láto­gatóba”, tanácskozásra jön a központba, vagy ha egyéb el­intéznivalója van. Termelés- szervezési egységei vannak Pécsett, Székesfehérvárott, Győrben és a fővárosban is. Tevékenysége kiterjed a Dunántúl nagy részére. Kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt években e rendszer. Tavaly búzából és napraforgóból országosan a legnagyobb átlagtermést „hozta”, kukoricából a máso­dik lett. Az idén is jól állnak, biztosították a jó termés fel­tételeit. Számos elismerést kapott a KSZE, országosan ismerik kiváló munkáját. Szakemberei néha hetekig úton vannak, nem jutnak ha­za a családjukhoz, mert szá­mos esetben a kritikus hely­zet követeli meg jelenlétü­ket. Ezért tűnik az eredmények bűvöletében szinte „ünnep­rontásnak”, hogy a Szekszár­di Állami Gazdaság üzemi pártvezetősége legutóbbi ülé­sén elmarasztalta a KSZE alapszervezetét. Ám nem­csak elmarasztalásról volt szó, hanem megmutatta a pártvezetőség a kivezető utat is. Korábban már voltak jelei annak, hogy a KSZE kommu­nistái szinte teljesen átsod­ródnak a „szakmai . vonal­ra”. A szakmaszeretet, a „mindent bele!” önmagában igen pozitív jelenség. Ám, a szakmai sikerek könnyen önteltté tehetik az embereket és ha elégtelen a politikai munka, előbb-utóbb kiütköz­hetnek a bajok a szakmai vonalon is. A kibontakozó­ban lévő technokrata szem­lélet ellen lépett fel a pártve­zetőség. A vitában többen rá­mutattak: a KSZE politikai feladatot lát el. A partnerek felé nincs utasítási joga, a meggyőzés eszközeivel — az értelemre és néha az érze­lemre hatással — érhet csak el eredményeket. Mégha év­ről évre növekednek is a ter­melési eredmények, hozamok, az eredmények fokozhatok, ha a szakemberek nemcsak a technológiához, a szervezés­hez értenek, hanem politizál­nak is. Ismerik azt a közeget, amelyben dolgoznak, napra­készen vannak politikai is­meretek tekintetében is. E téren mutatkoztak olyan jelek, amelyek indokolttá tették a kérdés napirendre tűzését pártvezetőségi ülésen. Ilyen „jelek” voltak: a fel­sőfokú politikai oktatásra — az esti egyetem szakosítójára — beiratkozottak lemorzso­lódtak. Az alsófokú politikai oktatás — a sok hiányzás, érdektelenség miatt — csak­nem teljesen megszűnt az alapszervezetben. A pártszer­vezet, munkatervét, cselek­vési programját csak igen hézagosán teljesíti. Például 1976—77-ben célul tűzte ki két termelésszervezési egy­ségben — Baranya és Somogy — a partnergazdaságokkal alapszervezeti szintű kap­csolatok létrehozását, közös akcióprogramok kidolgozását — ebből jóformán nem tel­jesült semmi. A termelési rendszerszintű kapcsolatok felvételét is előirányozták, ebből semmi sem lett. Az el­múlt évben kellett volna lét­rehozni pártcsoportot Szé­kesfehérvárott és Budapes­ten, ezt nem hajtották végre. Az alapszervezetben nem fo­lyik intenzív pártélet, jófor­mán nincs tagfelvétel. Különösen fontosnak tart­ja a pártvezetőség a partner­gazdaságok, és más termelé­si rendszerek pártszervezetei­vel a kapcsolat felvételét. Itt nincs szó a területi elv meg­sértéséről, nem akar politikai vonalon valamiféle irányító szerepet betölteni a KSZE pártszervezete. Ám a szakem­bereknek ahhoz, hogy jó munkát végezzenek, a-pait- nergazdaságok kommunistái­nak segítségét is keli kémiök. Ismerniük kell nemcsak a partnergazdaság gépi felké­szültségét, a talajadottságo­kat, a szakembereket, hanem a politikai hangulatot is, a szocialista brigádokat. így, ha a munkában nehézségek adódnak, sokkal könnyebben lehet azokat elhárítani. Mindenekelőtt a pártszer­vezet belső életét kell ehhez rendbe hozni. Maga az alap­szervezet vezetősége is elis­merte jelentésében, hogy a párttagok zöme — csaknem kétharmada — nem végzett politikai iskolát, ez az állapot tarthatatlan. Csak kivételes esetben lehet felmentést ad­ni a taggyűlésen való részvé­tel alól, és nem lehet elfo­gadni, hogy valaki rendszere­sen — szakmai elfoglalt jógá­ra való hivatkozással — tá­vol marad. A pártmunka fejlesztésé­re vonatkozó elképzeléseket — amit az alapszervezet ve­zetősége terjesztett elő — el­fogadta az üzemi pártvezető­ség. Létrehozzák a pártcso­portokat, ezek munkáját segíti a vezetőség, a pártcso­portok intenzív politikai munkát fejtenek ki körzetük­ben, segítik a szocialista bri­gád munkáját, az egység vezetését a gyenge adottságú gazdaságok fokozottabb tá­mogatásában, önállóan szer­vezik meg a politikai okta­tást. Az alapszervezet rend­szeressé teszi a termelésszer- • vezési egységek gazdaságpoli­tikai beszámoltatását. (J) A szabálysértési kódex módosítása és kiegészítése Állampolgári fegyelmezetlenségek, egyes foglalkozások alap­vető szabályainak megsértése, államigazgatási szabályok, pél­dául helyi tanácsrendeletek semmibe vétele, végül, de nem utolsósorban a Btk-ban bűncselekménynek nyilvánított maga­tartások enyhébb „változatai” — vagyis sokféle szabályszegés tartozik az 1968-ban hozott szabálysértési kódexbe. Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén vette revízió alá szabályait, s törvény- erejű rendeletet alkotva igazította hozzá a július 1-én hatályba lépő Btk-hoz. Az új jogszabály több mint 50 paragrafussal mó­dosítja vagy egészíti ki a szabálysértési törvényt. Decemberben az ország- gyűlés úgy vélekedett, hogy nem minden magánlaksértő követ el bűncselekményt. Nem lehet egy kalap alá ven­ni az éjjel, csoportosan, fel­fegyverkezve, vagy erőszak­kal cselekvőket azokkal, akiknél a jogtalanság mögött nincs bűnözési szándék. Vagyis a jövőben nem a bí­rói ítélőszék előtt, hanem — a helyi körülményeket job­ban ismerő — szabálysértési hatóság előtt felelnek azok a „háborúskodók” akik több­nyire társbérleti viszony, vagy más kényszerű együtt­lakás, harag „ellensúlyozásá­ra” követnek el magánlaksér­tést. A vétkest pedig ilyen­kor is csak a másik fél ma­gánindítványára büntetik meg. Ugyancsak a szabály- sértések körét szaporítják az enyhébben megítélhető be­csületsértési ügyek. Mivel nem ritkán találkoznak az igazságtevők kölcsönösséggel — vagyis, hogy az egyik fél becsületsértő kijelentésére a másik hasonló módon vála­szol — sajátos eljárási sza­bállyal teszi lehetővé a tvr. Mindkét pereskedő jogorvos­latát. A figyelmetlen gépjármű- vezetők, akik a KRESZ meg­szegésével mások életét, testi épségét vagy egészségét köz­vetlen veszélybe sodorják, vagy nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést okoznak, július 1-től szabálysértésért felel­nek. Az új BTK a törvény teljes szigorával lép fel az ittas gépjárművezetőkkel szem­ben. Ami a szabálysértési törvényt illeti, itt is bővülnek a szeszes itallal kapcsolatos tilalmak. Tehát nemcsak a gépjárművezetők, hanem a vasúti, légi vagy vízi közle­kedés „szesztilalmát” semmi­be vevők is szabálysértőknek minősülnek. Ugyanígy a spiccesen lovas kocsit hajtők és kerékpározók is, mivel közlekedésük megannyi bal­esetveszélyt rejt. Ha pedig italozásuk súlyos következ­ménnyel jár, ugyanúgy bűn- cselekményért ítélik el őket, mint a „veszélyes” gépi meg­hajtású járművek vezetőit. Az új, magas szintű jogsza­bály szerint az eddiginél egy­értelműbben szétválaszthatok majd a bűncselekmények a szabálysértésektől. A lopás­nál, sikkasztásnál, csalásnál, jogtalan elsajátításnál, or­gazdaságnál és hűtlen keze­lésnél ezer forintnál „ér vé­get” a BTK: az értékhatár alatt a szabálysértési törvény az irányadó. A devizával kapcsolatos ügyeknél 3000 forint, adócsalásnál, csempé­szésnél, vámorgazdaságnál pedig 10 ezer forint jelenti a különbségtételt. Éppen az értékhatár emel­kedése folytán indokolt a ki­szabható pénzbírság — a leg­gyakrabban alkalmazott sza­bálysértési büntetés — felső határának emelése. A pénz- büntetések alsó határát száz forintra, a felsőt 5000-re, il­letve a jogszabályban meg­határozott esetekben 10 ezer forintra emelték. Ha indokolt, akár elzárással is sújtható a szabálysértő: a büntetés 30 napig terjedő szabadságmeg­vonás lehet. Lényegesen egy­szerűsíti és gyorsítja a ható­sági munkát több módosítás: „nyilvánvaló” szabályszegé­seknél tárgyalás, bizonyítási eljárás nélkül is elegendő le­het a helyszíni bírság. Ener­giát, pénzt, takarít meg az új jogszabály azzal, hogy nem a kiszabható pénzbírság össze­géhez köti a tárgyalás meg­tartását. Ezzel elejét veszi olyan ügybonyolításnak, ami­kor a megidézettek kieső munkaideje, az eljáró szer­vek munkaterhének értéke meghaladja azt az összeget, amit végül is az elkövető pénzbüntetésként kapott. A fiatalkorúak felelősségre vo­nása viszont továbbra is csak tárgyaláson történhet, hiszen náluk a „legapróbb” jogsér­tésnél is nagy szükség van az okító szóra, a személyes meg­győzésre, magatartásuk he­lyes irányú megváltoztatásá­ra. (MTI) A munka elismerése Ünnepség a dombóvári tsz-ben A megye mezőgazdaságá­nak egyik legeredményeseb­ben tevékenykedő szövetkeze­te a dombóvári Alkotmány Tsz. Az idén ötödik alkalom­mal rendezhettek ünnepi köz­gyűlést abból az alkalomból, hogy a közös gazdaság is­mét elérte a kiváló szövetke­zet címet. A közgyűlésen a szövetkezet dolgozóin kívül részt vett dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titká­ra, Gyuricza István, a dom­bóvári pártbizottság első tit­kára, Vidóczi László, dombó­vári tanácselnök, és a szö­vetkezettel kapcsolatban álló üzemek, intézmények vezetői, dolgozói. Szőke Géza, a termelőszö­vetkezet elnöke ismertette a téesz múlt évi gazdálkodá­sát, melynek alapján a MÉM és a TOT kiváló címet adta. A növénytermesztés eredmé­nyei évek óta a megyei és az országos átlag fölött vannak. Jó termést takaríthattak be aratáskor a komájnok bú­zából. Kiemelkedően nagy termést adott a kukorica. A másik fő ágazat a gaz­dálkodásban az állattenyész­tés. A sertéstelepen dolgozó szocialista brigád tagjainak jó munkáját jelzi, hogy há­rommillió forinttal több lett a bevétel, mint a tervezett. Évről évre javulnak a tehe­nészet eredményei. Az el­múlt évben az ott dolgozók közel hatezer-ötszáz liter te­jet fejtek tehenenként. Az eredmények alapján az orszá­gos tejtermelési versenyben — az értékesített mennyiség alapján — másodikak lettek. A jó munka eredménye­képp nemcsak a közös gaz­daság vagyona növekedett, hanem emelkedett a dolgozók jövedelme is, javultak a mun­kavégzés körülményei. A szö­vetkezetben az egy főre jutó havi átlagkereset meghaladta a négyszázezer forintot. Dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság első titká­ra elismeréssel szólt a szö­vetkezet tagjainak jó mun­kájáról, a gazdálkodás ered­ményeiről. A gazdaság az el­múlt négy egymás utáni év­ben is kiváló szintet ért el. A jelenlegi termésátlagok magasak, és így a jövőben nem a kiugró eredményekre kell a gazdaság dolgozóinak törekednie, hanem a magas termelési eredmények meg­tartására — és természetesen, ha mód van rá, növelésére — emellett a ráfordítások, a költségek csökkentésére, hi­szen a gazdaságosság fokozá­sa az egyik legfontosabb fel­adat. Ezután dr. Gyugyi János átadta a szövetkezet elnöké­nek az oklevelet, majd a MÉM „Kiváló Munkáért ok­levelét Kovács Sándorné fő­könyvelő-helyettesnek, Lehőcz János sertéstelep-vezetőnek. Porkoláb Sándor raktárosnak és a TOT-kitüntetést Imre Jenő személyzeti vezetőnek. Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést kapott négy ter­Nyolcadszor is (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat dombóvári területi központjának dolgo­zói a városi művelődési ott­honban megtartott tanácsko­záson ünnepelték az immár nyolcadszor elnyert Kiváló Vállalat megtisztelő címet. Szakái László igazgató ün­nepi beszédében az eredmé­nyekről szólva elmondta, hogy teljes körű vetőmagellá­tást sikerült elérni a tavaszi, a másod- és tarló-, valamint őszi vetésekhez. Több nö­vénnyel bővítették a fajta- választékot, növekedett a jobb minőségű, magasabb szaporítási fokú vetőmagféle­ségek aránya. Ahol hiány mutatkozott hazai fajtákból, ott importtal egészítették ki a készletet úgy, hogy az en­gedélyezett dollár elszámolású devizakeretből 23 százalékos megtakarítást értek el. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak a zöldségve­tőmag termeltetésére, készle­tezésére, értékesítésére. így sikerült biztosítani az idei évre a teljes körű hazai ve­tőmagellátást. Jelentősen — mintegy 35 százalékkal — emelkedett a dollár viszony- latú exportszállítás is. melőszövetkezeti tag és em­lékplakettet kaptak hárman. Az ünnepi közgyűlést a dombóvári József Attila ál­talános iskola néptánccso­portjának műsora színesítet­te. Kiváló Vállalat A dombóvári üzemben je­lenleg folyik a teljes gépi re­konstrukció, megkezdődött egy új, 6500 tonnás raktár építése, amely alapvető fel­tétele a növekvő export- és a nazai igények biztonságos kielégítésének. Bodor István, a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat gazdasági igazgatója is köszöntötte a tanácskozáson megjelent, nagyszámú mun­káskollektívát, hangsúlyozta, hogy a vállalat tizenkét terü­leti központja közül a dom­bóváriak jó munkája alapve­tően meghatározta az egész vállalat jó eredményét. A munka termelékenysége a dombóvári körzetben volt a legjobb, és ezért a kiemelke­dően jó eredményért köszö­netét mondott. Majd Cserép Imre, a dombóvári városi pártbizottság titkára kívánt további hasonló munkasike­reket. A tanácskozás végén Gedő- vári Istvánné, Dávid Sándor­né, Takács Árpád és Béres Sándor vezérigazgatói dicsé­retet és pénzjutalmat kapott, az elmúlt évben végzett kimagasló munkájuk elisme­réséül. MAGYARSZÉKI ENDRE A lakosság szolgálatában A hat ízben kiváló címmel kitüntetett Tolna megyei Szol­gáltató Szövetkezet fontos részlege működik Tolnán. A háztartási felszereléseket és kisgépeket javítják itt. Ké­pünkön egy nemrég vásárolt és bevezetett licenc alapján javítják a hűtőszekrényeket. Ugyanitt gázfeltöltést is vé­geznek. Fotó: Gottvald Gyenes András fogadta Antonis Ambatielost Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szombaton fogadta An­tonis Ambatielost, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, aki rö­vid látogatást tett Budapes­ten. A szívélyes, elvtársi lég­körben, s a kölcsönös egyet­értés jegyében lezajlott ta­lálkozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, áttekin­tették az MSZMP és a GKP kapcsolatait. Megerősítették készségüket a két testvérpárt együttműködésének tovább­fejlesztésére. (MTI) Dr. Gyugyi János átadja az oklevelet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents