Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. KÉPÚJSÁG 9 A magyar textilművészet Lengyelországban ............... 1 ■ B alázs Irén kiállításának részlete A textil természetsze­rűen hozzátartozik az em­ber mindennapjaihoz. Ezt a következtetést vonhat­ták le a varsóiak a lengyel Műcsarnokban, a Zache- tában megrendezett mo­dern magyar textilművé­szeti kiállítás megtekin­tése után. 13 magyar mű­vész 50 alkotása a textil- művészet magyarországi újjászületésének 10. év­fordulója alkalmából ju­tott el Lengyelországba. A tágas kiállítóteremben ismert művészek alkotásai voltak láthatók, a bemu­tatott művek nagy része a szombathelyi Savaria Múzeum tulajdonában van. A kiállítást óriási ér­deklődés övezte, a lengyel sajtó is többször méltatta. A Zycie Warszawy napi­lap kritikusa, Wojciech Krauze így írt: „E texti­lek a legérdekesebb kez­deményezések közé tar­toznak, dekorativitásuk- kal és struktúrájukkal ki­emelkednek. Belsőépíté­szeti kiegészítő elemek­ként kezelik őket. Egy­szerűségük, precíz meg­valósításuk és a színkont­raszt teljes kihasználásá­ra való képesség lenyű­göző.” A varsói esti lap, az Express Wieczorny kritikusa a magyar tex­tilmunkák szépségére kü­Reszthy Magda alkotása, „A fa” lön is felhívta az olvasók figyelmét: „Hogy ezek a magyarok mi mindent tudnak kihozni a szíjból, filcből, fonálból, gyapjú­ból, kenderből vagy mű­szálból! A magyar textil­kiállítás nemcsak esztéti­kai élményt ad, hanem művészi dokumentum is a műfajban végbement változások minőségéről...” A kiállítás már megjárta Wroclawot és Opolét, s a varsói bemutatkozás után most Rzeszówban tekint­hetik meg az érdeklődők. Csengettyűs vízióra, teknőccel... Az ősi Koreában víziórák­kal mérték az idő múlását. Sok fajtája létezett ezeknek az ötletes, nagy technikai fantáziára valló szerkezetek­nek, de közülük is kiemelke­dik a Phenjani Központi Történeti Múzeumban őrzött különleges kivitelű csengety- tyűs vízióra. Az óra 1438-ban készült. Szerkezete víztartályokból, golyókból és csengő hangot adó lemezekből áll. Műkö­dési elve a következő: a felső tartályból lecsepegő víz las­san feltölti az alsót, amely­ben különös formájú, vé­kony rézlemezből vésett tek- nőc úszik. Az állat hátából finom rudacska áll ki. Ami­kor a tartály egy bizonyos szintig megtelik, a teknőc ru­dacskája kicsiny fémgolyót mozdít ki nyugalmi helyzeté­ből, amely hajlékony vasle­mezen gurul végig. így a le­mez egyik vége a magasba lendül, s meglöki a fölötte lévő szacsom figura kezét. Az pedig egy gongnak ütődve jelzi, hogy eltelt 1 csőm, azaz 24 perc. Jakutföld csodái Hírek Csehszlovákiából MILLIÓSZOROS NAGYÍTÁS A brnói Műszertechnikai Intézet dolgozói milliószorosra nagyító, különleges elektronikus mikroszkópot szerkesztettek, amely sokat segít majd a biológiai, fémfeldolgozó, földtani és más kutatóintézetek munkájában. A készüléket a brnói Tesla Vállalat gyártja. Hasonló mikroszkópokat eddig csak az Egyesült Államokban és Japánban készítettek. HÄRMAS ABLAKÜVEG A kelet-szlovákiai Eperjes Drevina üzemében megkezdték a hármas üveggel ellátott ablakok gyártását, amelyeknek ke­rete alumíniumból és fából készül. Arra számítanak, hogy a hármas üveggel ellátott ablakok csökkentik az új épületek hőveszteségeit. A HUCUL LOVAK MEGMENTÉSE A csehszlovák természetvédő^ azon fáradoznak, hogy megmentsék a kipusztulástól a hucul lovakat. 43 ilyen lovat sikerült felkutatniuk és most Prága közelében egy szövetke­zetben nevelik őket. A hucul ló aránylag kicsi, de jól bírja a legnehezebb hegyi terepet is. KAZAN A HÁZTETŐN A Bohumini Gépgyár 233 kW teljesítményű, 460 kilo­gramm súlyú kazánok gyártását kezdte meg, amelyek vilá­gító- vagy földgázzal működnek. Súlyuk más kazánokéhoz képest csekély, el lehet őket helyezni a házak tetején is és így nem lesz szükség külön kazánházakra a lakóépületek­ben. MÄR nemcsak a sör kelendő Csehszlovákiában a sörfogyasztás a hetvenes években stabilizálódott és azóta fejenként évi 140—1.45 liter között mozog. Gyorsan nő viszont a szódavíz és az alacsonyabb cu­kortartalmú üdítő italok fogyasztása: jelenleg fejenként évi 60 liter körül van, ami arra mutat, hogy az emberek jobban vigyáznak vonalaikra. Vezetőképzők és üzemi iskolák 1. MAMMUT A HŰTŐSZEKRÉNYBEN A leningrádi Petrov Mú­zeumban 1808-ban állították ki először a világon a párat­lan értékű ősállat, a mam- mut csontvázát. Jakutföldön találták. Az örökös fagynak köszönhető, hogy e régen ki­pusztult óriás állatok marad­ványait — mint egy hatalmas „hűtőszekrény” — megőrizte ez a vidék. A szenzációs lele­tek nagy érdeklődést keltet­tek világszerte. A XX. század elején Ja­kutföld északi részén, a Be- rezovka folyó torkolatánál találtak rá elsőként a vilá­gon mammut-tetemre, ame­lyet a Leningrádi Tudomá­nyos Akadémia Zoológiái Múzeumában állítottak ki. Azóta több lelettel gazdago­dott a múzeum gyűjteménye. 1970-ben a világsajtót be­járta a hír: a sarkvidéki fo­lyó, az Ingyigirka alsó folyá­sa mentén „mammut-teme- tőt” fedeztek fel. A hír lázba hozta a világot. A mammut- maradványok titkát egy év múlva fejtették meg. Az előbb jelzett helytől harminc meterre az archeológusok egy kőkorszaki település részeit tárták fel, amely az akkori világ legészakibb helye volt. A kutatók hamarosan bebi­zonyították, hogy az úgyne­vezett „mammut-temető” nem más, mint az őskori va­dászok konyhai hulladéka. 1972-ben ugyancsak itt, az Ingyigirka folyó deltájában került elő a feltárások utolsó darabjai között egy olyan mammut-tetem, amelynek belső részei is teljesen épek maradtak. 2. A SERGIN AKNA Fjodor Sergin, az egykori orosz—amerikai társaság egyik tisztviselője mintegy százötven évvel ezelőtt elha­tározta, hogy kutat ás Jakut­földön, mert nem volt meg­felelő ivóvize. Emberfeletti munkát vég­zett, hiszen a fagyott föld kő­kemény volt. Húsz méternyi­re jutott a fúrással, de vizet még mindig nem talált. Tü­relmét vesztve abbahagyta a munkát. Az épperi akkor Jakutföldön tartózkodó orosz tudósok azt ajánlották neki, hogy folytassa a kútfúrást tudományos cél érdekében. A talaj ebben a mélységben változatlanul fagyott volt. A világon először az örök fagy- gyal kapcsolatos kutatásokat ebben az aknában végezték. A „Sergin aknát” történel­mi emléknek nyilvánították. 3. BOTANIKUSKERT A FAGY HASAMBAN Az autonóm köztársaság fővárosától hét kilométerre van a Jakutszki Botanikus Kert: területe hatszázhar­minc hektár. Ez az első ilyen égöv alatt létesített botani­kus kert a Szovjetunióban. A botanikus kert tudomá­nyos munkatársai a növé­nyek akklimatizációjának ak­tuális problémáira keresnek választ a távoli Észak sajá­tos körülményei között. Több mint kétezer fajta virággal, hasznos fűvel, zöldségfélével, gabonafélékkel, burgonyával, gyümölccsel, cserjével és fá­val kísérleteznek részben az üvegházakban, részben pedig a szabadban. Jakut fagyálló almafák Az ulánbátori népfőis­kolán 150 különböző foglal­kozású vezető bővíti ismere­teit. A kétéves oktatás során vállalatvezetési, munkaszer­vezési, tervezési témák sze­repelnek a tantervben. A felnőttoktatásnak, to­vábbképzésnek másik külön­leges területe az üzemi isko­lák széles hálózata. Az ipar- vállalatok oktatási intézmé­nyeiben 400 ezren tanulnak. Ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt évben 6000 éssze­rűsítési, újítási javaslatot nyújtottak be a különböző üzemekben, amelyeknek 80 százalékát a gyakorlatban is megvalósítják. Tanulnak, hagy taníthassanak Üj tanárképző főiskola nyitja meg kapuit az idén Hovd városban, a Mongol Népköztársaság egyik kerüle­ti központjában. Ä főiskolán pedagógustovábbképzés is fo­lyik majd. Mongóliában jelenleg több mint 17 ezer pedagógus van. 1979-ben soraik további, mintegy 1000 fiatal szakem­berrel bővülnek, akik a Mon­gol Állami Egyetemen, a Fővárosi Tanárképző Főis­kolán, valamint számos ta­nítóképzőben sajátítják el a szükséges ismereteket. Sok folyó földje A helybeli indiánok nyelvén ezt jelenti Guan­tanamo. Kuba e déli tar­tománya zömmel mezőgaz­dasági terület, amelynek életét az elmúlt húsz év mégis alapvetően megvál­toztatta. Az állatorvosi szolgálat megszervezése, a korszerű tejgazdaságok lé­tesítése, az . állatállomány összetételének javítása mind hozzájárult az új ál­lattenyésztési rend kialakí­tásához és megteremtette a körzet továbbfejlesztésének lehetőségét. A tartomány híres csaták színhelye, s a spanyolok elleni függet­lenségi harc számos nagy alakjának szülőföldje. Majd félmilliós lakosságának fia­talságát mutatja, hogy a népesség kb. egyharmada még iskolába jár. Cj munkáslakások Szarvasmarhacsorda

Next

/
Thumbnails
Contents