Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
qwÉPÚJSÁG I Mongólia A lila ásvány: a fluorit Fluorit nélkül ma elképzelhetetlen a kohászait, ahol az olvadáspont csökkentésére használják, és a vegyipar, ahol la fluor vegyületeinek előállítására használják. Átlátszó, sárga, zöld, kék, lila, színiben tündöklő ásvány, inéha színtelen üvegfényű. A imiongalok valamikor „hideg kő”-nek nevezték a náluk főkénlt lila árnyalatban, nagy mennyiségben előforduló fluoritoit, s a /tejet tartósították vele. Tartalékok tekintetében Mongólia megelőzi a világ fluorilt-nagyha- itallmait: Mexikót, Spanyol- országot és Olaszországot. A geológusok a közelmúltban is lelőhelyek százait térképezték fél, köztük a legjelentősebbet, a harajirati bányát. A KGST-országok sorában a fuoritbányászatban Mongólia jelenleg a második helyet foglalja e. A következő ötéves terv idején több ha- tarnas érctermelő komplexumot építenek, s így az ország a villáig egyik legnagyobb ifluoritszállítója lesz. Most Berh a bányászat központja. A bánya mongol —szovjet közös üzemben dolgozik. Tavaly a berhi bányászok 27 000 tonna ércet hoztak felszínre, terven felül. Idén vállalták, hogy már augusztusra teljesítik az éves tervet, s több mint 2 millió tugrik terven fölüli nyereséggel zárják 1979-et. 1979. május 27. Az európai KGST-országok fejlődése Ezertonnás híddaru Nehézgépgyár Szibériában A KGST-országok fejlődésének üteme az elmúlt harminc év során háromszor gyorsabb volt, mint a tőkés országoké. Ezen idő alatt nemzeti jövedelmüket tíz, ipari termelésűiket tizenhét- szeresére növelték. A folyó ötéves tervek szerényebb célok elérését tűzték ki. Á KGST-tagországokban még nem fejeződött be az exten- zív növekedési formáról az intenzív növekedési farinára valló áttérés, s ez a folyamat megkívánja a gazdasági szerkezet átalakítását, ez pedig a fejlődés lassításával jár. Ezen túlmenően külső tényezők is befolyásolják a növekedési ütemét. A tőkés országokban 1974-ben bekövetkezett gazdasági válság az oda irányuló külkereskedelmi forgalom korlátozását vonta maga- után egy olyan időszakban, amikor a felvett hitelek visszafizetése is esedékessé vált. Az elmúlt néhány év tapasztalata azt bizonyítja, hogy a jelenlegi gazdasági színvonalon már nem olyan döntő tényező a mennyiségi növekedés, mint , volt az 1948-ban. Sokkal fontosabb a szerkezeti átalakítás zökkenőmentes végrehajtása. a hatékonyság növelése, az anyag- és energiaigény csökkentése. — TERRA — — A KGST 30. jubileumi évében minden műhelyünk és részlegünk kollektívája ezzel a jelszóvá! dolgozik: „Barátaink megrendeléseit határidőre és kiváló minőségben teljesítjük!” — mondja Nyikolaj Szozinov, a Szibériai Nehézgépgyár igazgatója. — A gyár 1 millió rubellel növeli 1979-ben a szocialista közösség országaiba irányuló szállításainak volumenét. A KGST- tagálliamokban ez az egyetlen olyan vállalat, amely 200 tonnánál nagyobb eme- lőkópesságű elektromos híddarukat gyárt. A szibériai gyár és a szocialista államokban lévő vállalatok aktív együttműködése negyed évszázadra' tekint vissza. Krasznojarszk városba 1953-bain érkeztek az első megrendelések Lengyelországból. Akkoriban a gyárban készült daruk leg-' feljebb 100 tonna terhet tudtak felemelni, 1978-ban viszont a szibériaiak befejezték az atomerőművek berendezéseit gyártó szovjet üzem számára az 1000 tonna ame- lőkópességű egyedi óriásdaru építését. A Szibériai Nehézgépgyár gyártmányainak megbízhatóságát és nagy termelékenységiót méltóképpen értékelik 17 ország kohászai. Adolf Panovval, a gyár vezető konstruktőrével vé- gigmegyünk a fődarabok végszereldéjén. A beszélgetés során megtudom, hogy Panov húsz éve dolgozik a gyárban, többször járt Bulgáriában', Lengyelországiban, az NDK-ban: részt vett a gyár termékeinek szerelésében. — Külföldi megrendelőink igényei lényegesen megnövekedtek. Ez ösztönzi a műszaki előrehalad ásít és évről évre magasabb szintre emel bennünket. Sokat kellett dolgoznunk a lengyelországi „Katowice” kohászati kombinát számára megren- det 450 tonnás daruik, kialakításán. Az idén ugyanerre a címre még két ilyen darut kellett szállítanunk. Ezzel egyidejűleg folyik a bolgár, magyar, kubai megrendelésre gyártandó daruk előkészítése. A szibériai gépgyártók termékei iránt a világpiacon megnyilvánuló megnöveke- dett kereslet sok bonyolult probléma megoldását követelte a gyári kollektíváktól. E problémák egyike a főműhelyek rekonstrukciója. A régi gyárépületek mellett, amelyeket még a Nagy Honvédő Háború zord éveiben építettek, amikor a vállalatot a prjainszki területről áttelepítették Szibériába, megjölentek az új, /tágas üzemcsarnokok. A kormány 135 millió rubelt folyósított a vállalat rekonstrukciójára. Ezeknek az eszközöknek a jelentős részét már féihasz- J nálták: befejezőiéiben' van " a futószalagok, a numerikus programvezérlésű szerszámgépek szerelése. A meglévő műhelyek bővítése és az új műhelyek építése, amelyeknek alapterülete együttvéve 130 ezer négyzetméter, lehetővé teszi majd az élenjáró technológiái eljárások bevezetését. A gyár termelőikapacitása háromszorosára emelkedik: háromszáz darut . fognak gyártani évente. — Különböző éghajlati övezetekben végzendő munkára szállítunk darukat és kőzetrakó gépeket — jegyzi meg a gyárigazgató —, dif: ferenciállitan teljesítjük tehát a megrendeléseket. Két különleges rakodógépet gyártunk, például Kuba számára: mindkettő értéke meghaladja az 1 millió rubelt. Gyártmányainkat 1979 végén szállítjuk le a Szabadság szigetén épülő Punta Gorda-i kohászati kombinátnak. A szükséges módosításokat végrehajtjuk a konstrukción, s a berendezésekét alkalmassá tesszük^B a forró és nedves éghajlat viszonyai között végzendő munkára. Ebben a munkában fontos szerepet játszik a speciális gyártmány megbízhatósági szolgálat, amelyet a gyár fiatal konstruktőreinek kezdeményezésére szerveztünk meg. JURIJ HOC (APN—KS) Ű[jt$ebgye0mipaktorgyár ................ .................... 1 in ... ■—... Befejezéshez közeledik az Ursus—2 traktorgyár építése. A munka nagyobb részét már elvégezték, jelenleg a szerelés, a berendezések felállítása folyik. Képünkön az Ursus—2 építése. Kultúra városon és falun Az NDK fennállása óta eltelt három évtizedben el kellett tüntetni azokat a kiáltó ellentéteket is, amelyek a város és a falu közötlt fennálltak. A falusiaknak a múltban igen csekély lehetőségük voült a művelődésre, a tanulásra, főleg a rendkívül elmaradott Mecklenburg tartományban, ahol még a városok sem dicsekedhettek sok kulturális intézménnyel. Az egyosztályos iskolaépületek több mint 60 százaléka erre a területre jutott. A mezőgazdasági termelés korszerűsitése, a termelőszövetkezetek kialakulása azonban magával hozta az anyagi jólétet, és fellendítette a szellemi, kulturáis életet failün is. A város és a falu kulturális különbségeinek feszámolására az NDK évente 2 milliárd márkáit köillt. Jelenleg több mint 8000 könyvtár, 3500 filmszínház, 5500 klub szolgálja a falun élők kulturális igényeit. i A Massey—Ferguson—Perkins traktorok üzemében megkezdték a próbagyártást
