Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
1979. Kijut 27. ^EPÜJSÄG 7 f » ► A BNV-n láttuk Eleinte fürgén, később lassabban, a vége felé pedig már csak amúgy öregesen, lassan poroszkáltunk a kiállításon. Láttunk gépeket, amikről képtelenek voltunk kideríteni, hogy mire valók, és láttunk műszereket, amikről tudtuk, hogy dolgozni velük igazán Jó lehet. Hallottunk Japán magnetofonról svéd táncdalokat, szovjet rádióból magyar verbunkosokat. A látnivalókat felsorolni képtelenség, de ha kedvűk tartja, egy rövid sétára tartsanak velünk. Amit itt látunk, azzal termelünk Változik a bútor-, a ruha-, a cipődivat, a kockaházak után több szintes házak épültek. Ezeket a változásokat lehetetlen nem észrevenni; a fogyasztási cikkek mindennapi életünk velejárói. De hát ki tudná azt pontosan nyomon követni — főleg ha nem szakember —, hogy a vízvezetékcsövet, a téglát, vagy éppen a ruhaanyagot gyártó gépsorok mennyit változtak mostanában. Pedig az utóbbi 4—5 évben felgyorsult a termelő technológiák fejlődése; a gyakorlatban alkalmazzák a korábbi évek műszaki fejlesztésének eredményeit. Mindez a dolgok természetes velejárója: s jelentősége különösen nagy akkor, amikor a világpiaci helyzet is változik. Az energia-, a nyersanyagárak növekedését ugyanis az ipari tömeggyártás automatizálásával lehet kompenzálni. Tehát alapvetően meg kell változtatni a technológiát, s erre alapozva lehet csak új terméket gyártani. Méghozzá olyan terméket, amelyre felkapja a fejét a kereskedő. A BNV-n nemcsak a fejlődést lehet lemérni, hanem saját •— esetleg korszerűtlen — műszaki színvonalunkat összehasonlítani az újonnan alkalmazott technológiákkal. Az árak, a minőség, a versenyképesség alakulását jól láthatja, aki évről évre rendszeres látogatója a BNV-nek. A tavaszi vásárok 40—60 százaléka minden évben más és más; ezt a mutató a beruházási javak szakvásárán magasabb, mint a fogyasztási cikkek kiállításán. Jó néhány ágazat — többek között a szerszámgépipar, a vegyipari, az élelmiszeripari gépgyártás, a kábelipar más ágazatoknál közelebb áll az élenjáró műszaki színvonalhoz. A technológiai versenyképesség mindig azon múlik, hogy a beruházási javakat előállító ipar milyen választékot gyárt, hisz végül is ez az iparág látja el termelőeszközökkel a népgazdaság valamennyi ágazatát. Jártunkban-keltünkben majd mindenütt tapasztalhatjuk: a berendezések kisebbek mint más években. Ez a precíz gépgyártás jellemzője, és persze azé a törekvésé, hogy minél kevesebb anyagból állítsanak elő egy- egy berendezést. A legolcsóbb külföldi tanulmányút Szakmai programokat hirdet az IBUSZ, a Coop- turist; csaknem valameny- nyi utazási iroda. Nem olcsó dolog, mégis hol megyénként, hol országrészenként összeverbuválódnak a szakemberek, s hosszabb, rövidebb időre külföldre utaznak tapasztalatokat szerezni. Sokan vitatják a szakmai utak hasznát. Pedig nem árt az, ha a nagyon szűk területre specializálódott szakember munka közben látja a gépet, idegen földben a nálunk is honos növényféleséget. Nem tudjuk, hogy az iparvállalatok termelésfejlesztéssel, gyártmányszer- kezet-módosítással foglalkozó szakemberei milyen gyakran jutnak el más országok olyan üzemeibe, ahol ugyanazt a terméket gyártják — korszerűbb körülmények között. Az viszont biztos, hogy a BNV-n egy sima budapesti utazással több szakmai út is pótolható. Sajnos épp a vásárváros meglehetősen kicsiny területe miatt nem jutott túl nagy hely egy- egy kiállító cégnek. Arra viszont minden pavilonban ügyeltek, hogy a kialakított berendezéseket alaposan körbe lehessen járni, nézegetni, de ha nagyon kíváncsi a látogató, kívánságára működtetni is kezdik. Egy laboratóriumi műszereket kiállító cég táskarádió méretű, csövekkel, csapokkal, picike műszerekkel ellátott berendezésénél az idős hölgy stencilezett műszaki rajz alapján magyarázza a magyar lánynak a szerkezet mechanizmusát — angolul. Honfitársunk angolul egy árva szót se tud. Mégis megértik egymást. A Finommechanika legkorszerűbb gépei előtt... Forró kutya Piac, piac, piac... A Gazdaságkutató Intézet 1968. óta rendszeresen, évente végez vállalati vélemény- kutatást. Arra kíváncsiak, hogy a vállalatok miként ítélik meg a várható gazdasági fejlődésüket. Ez év márciusában is sor került egy felmérésre, melyből kiderült, hogy a vállalatok megítélése szerint az ipar egészében — a népgazdasági tervnek megfelelően — mintegy négy- százalékos termelésnövekedés várható. Ezen belül a gépipari vállalatok a népgazdasági tervelőirányzatnál dinamikusabb növekedésre számítanak. A beruházási eszközöket és a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok jelenleg kevésbé dinamikusan növekvő termelésre látnak lehetőséget, mint tavaly. Az ipar átlagánál lassúbb növekedést elsősorban azok a vállalatok jeleznek, amelyek valamilyen oknál fogva exportjuk csökkenésével számolnak, összességében azonban nem rosz- szak az exportkilátások: idén a tavalyihoz képest a vállalatok csaknem három szá- szalékkal nagyobb tőkés- export-volumen növekedésre látnak lehetőséget. Nos hát a BNV-n a világpiac kirakatába került a hazai ipar csaknem valamennyi jó és korszerű terméke, — a szakemberekén a sor, hogy jó üzletet kössenek azokkal a termékeinkkel, amelyek bátran állíthatjuk, a nemzetközi mezőnyben sikeresen állják a versenyt. Ősszel a fogyasztói javak vásárán már bemutatkozott. Bizalmatlanul kerülgették a né- zelődők; a forró kutya — azaz a Hot-dog — nem már, mint ennivaló, s annak sem akármilyen. Diadalútja valamikor Amerikában kezdődött, — de hol is találhatták volna ki ezt a furcsaságot, ha nem éppen Amerikában? A forró kutya: óriás kifli félbe vágva és kifúrva, a lyukban mustárral megkent forró virsli. Feltehetőleg hamar megkedveljük; bizonyítja ezt az is, hogy találékony emberek a nevét már meg is magyarosították. A BNV-n hallottuk először: „kisasszony, kérek két döglött kutyát.” Interkozmisz jelkép A KGST fennállásának 30. évfordulóját — mivel létrehozásának dátuma egybeesik a kiállítás megnyitásával — sok kiállítási anyag reprezentálja. Talán a" legtöbb időt a szovjet űrkutatási pavilonban lehet eltölteni. A megfogalmazás pontatlan, hiszen már hosszú idő óta az űrkutatás nemcsak a szovjetek és az amerikaiak kiváltsága. Látható ezen a kiállításon a Molnyija—I, melyet először 1975-ben küldtek az űrbe. Az Orbita: földi átjátszó állomás, amelynek segítségével kapjuk a tévéképeket. ! A KGST jelképe lehet az Interkozmosz—I, melyet a szocialista országok közös űrkísérleteihez használnak. Ezt a billencset alulról is alaposan át lehet vizsgálni: a kerekei embermagasságúak Az összeállítás szövegét Írták: D. Varga Márta, Hazafi József . Fotó: Gottvald Károly. Az Interkozmosz I. A SIMOVILL pavilonja Képünkön a SIMOVILL pavilonja — néhány órával a nyitás előtt Csepel autók Kerekek és emberek
