Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

KÉPÚJSÁG 1979. május 26. Pénteken magas rangú pártvezetők látogattak a BNV-re. Biszku Béla, Huszár István, Lázár György, Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Borbély Sándor és Korom Mihály, a Központi Bizott­ság titkárai keresték fel a vásárközpontot. A bejáratnál Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta őket. A vendégek kör­sétát tettek a vásáron. Meg­tekintették számos magyar ipari vállalat termékeit, s meglátogatták a szocialista országok kiállításait. A Szov­jetunió kiállítási központjá­ban a vendégeket Vlagyimir Pavlov nagykövet fogadta és kalauzolta. Érdeklődéssel fi­gyelték a szovjet űrhajózási kiállítást, ahoi egyebek kö­zött a Molnyija műhold ma­kettje, valamint a magyar­A nemzetközi enyhülés és az ezzel kapcsolatos pozitív politikai folyamatok akkor lehetnek tartósak, ha azok a katonai enyhülésit célzó in­tézkedésekkel egészülnek ki — szögezi le a szocialista országoknak az ENSZ lesze­relési bizottsága jelenlegi ülése elé terjesztett, átfogó leszerelési programjavaslata. A dokumentum megálla­pítja, hogy az államok erő­feszítéseinek végső célja a szigorú nemzetközi ellenőr­zéssel megvalósuló általános és teljes leszerelés. Ezt meg­előzőleg fontos szerepet töl­tenek be ;a fegyverkezési hajsza megfékezését és a fegyverkezés csökkentését célzó konkrét részintézkedé­sek, amelyeknek inem szabad károsan befolyásolnak a megállapodásokat aláíró egyik fél biztonságát sem. lomasra szállított berendezé­sek makettjei láthatók. A Az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fe­nyegetésről való lemondás­nak a nemzetközi élet tör­vényévé kell válnia — han­goztatta a dokumentum. A szocialista országok azt javasolják, hogy a nukleáris leszerelést célzó intézkedé­sek kidolgozását és megvaló­sítását, az államok biztonsá­gát szolgáló politikai és nemzetközi jogi garanciák­kal kell egybekötni. így pél­dául szerződést kell kötni arról, hogy nem alkalmaz­nak erőszakot a nemzetközi kapcsolatokban. A javaslatok között szerepel az is, hogy kössenek nemzetközi egyez­ményt az atomfegyverrel ■nem rendelkező országok biztonságának szavatolására. vendégek körsétájukat az OMFB és a Tudományos Aka­démia kiállításán fejezték be. A szocialista országok szorgalmazzák, hogy tiltsák be a vegyi fegyverek és a tömegpuszitító fegyverrend­szerek újabb fajtáinak ki- fejlesztését és gyártását. A szocialista országok sík- raszállnak azért, hogy meg­állapodás szülessék a Biz­tonsági Tanács állandó tag­jai és a nagy katonai és gaz­dasági potenciállal rendelke­ző más államok között ka­tonai kiadásaik csökkentésé­ről. A szocialista országok azt is javasolják, hogy hoz­zanak katonai enyhülést cél­zó íregionáls intézkedéseket mindenekelőtt azokban a térségekben, ahol a katonai szembenállás különösen nagy. A dokumentum a leszere­lési világértekezJlet mielőbbi összehívása mellett foglal állást. Magyar-szíriai parlamenti tárgyalások A szíriai Arab Köztársa­ság Népi Tanácsának kül­döttsége — amely Mahmud Hadidnak, a népi tanács el­nökének vezetésével hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlék­művét. A koszorúzást követően megkezdődtek a magyar— szíriai tárgyalások. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délután a Parlament Munkácsy-ter- mében fogadta a szíriai par­lamenti delegációt. A szívélyes légkörű talál­kozón jelen volt Péter Já­nos és Saddik Saddikni. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta Paulo Jorgét, az Angolai Népi Köz­társaság külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik hazánkban. Az eseményen jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. * Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára pénteken a főváros XIII. ke­rületébe. a 148 ezer lakosú Angyalföldre látogatott. * Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken Csongrád me­gyébe látogatott. BELGRAD A belgrádi rádió péntek déli jelentése szerint a ti- tográdi szeizmológiai inté­zet műszerei a Kotori-öböl térségében lévő epicentrum­nál csütörtök délután 6 és péntek reggel 6 óra között összesen 35 földrengést je­leztek. Ezek Iközül a legerő­sebb a Mercalli-skálán 8 fokos volt A helyszíni beszámolók újabb anyagi károkról szól­nak. A jelentések szerint az újabb földrengések nem kö­veteltek emberéletet, de mintegy nyolcvainan szen­vedtek súlyosabb, vagy könnyebb sérülést. Pártvezetők látogatása a Budapesti Nemzetközi Vásáron A párt Politikai Bizottságának több tagja pénteken'meg­tekintette a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A képen a vendégek, elöl Lázár György miniszterelnök, a vegy­ipari pavilonban. országi földi űrtávközlési ál­A katonai enyhülésért A szocialista országok javaslatai az UNSZ leszerelési bizottsága előtt El Aris Egyiptomé Ki nyeri meg a különbékét 7 Tizenkét éves izraeli meg* szállás után pénteken újból egyiptomi fennhatóság alá került a Sinai-féisziget fővá­rosa, B Aris. M A sivatagi várost rövid ka­tonai ceremónia keretében adták vissza Egyiptomnak. Bár az egyiptomi zászló már péntek déltől El Aris fölött lobogott, a nagy ünnepségek csak ezután következnek: szombatra várják Szadat egyiptomi elnök érkezését, aki másnap fogadja El Aris­ban Begin izraeli miniszter- elnököt. A pénteki átadással egy- időben a dél-izraeli Beer Se- vában megkezdődtek Egyip­tom és Izrael képviselőinek nehéznek ígérkező tanácsko­zásai a kétes értékű palesztin „autonómiáról”, amelyet Iz­rael ajánlott fel a megszállt területek lakosságának. * Mészáros György, az MTI tudósítója írja: Ei Aris jelképes, „korai” átadásával megkezdődött az egyiptomi—izraeli különbéke- szerződés tényleges végrehaj­tása: a Sínai-félsziget izraeli kiürítése — pontosabban a három évre elhúzott kivonu­lási folyamat első, kilenc­hónapos szakasza, amelynek végén a két fél erői a félszi­getet kettéosztó El Aris— Rasz Muhammed vonalon állnak majd szemben egy­mással. Az eddig lezajlott négy nagy közel-keleti háború mérlege Egyiptom oldaláról nézve nem kedvező. Ki nyer­te meg a békét? Szadat 1971-ben, elnöksé­gének első évében az arab vezetők közül elsőnek fogal­mazta meg: hajlandó béke­tárgyalásokat folytatni, azzal a feltétellel, hogy Izrael ki­vonul valamennyi megszállt területről. Ám Szadat „élen járt” abban is, hogy végül elsőnek mondott le a jogos arab követelésekről. Izrael — mivel különbékéről van szó — csupán a Sínairól köteles kivonulni. A félszigeten azon­ban — a szerződésbe foglalt katonai korlátozások miatt — még három év múlva sem áll helyre Egyiptom fennha­tósága. Ennek ellenére Kairó teljes, nemzetközi jogi érvé­nyű, a diplomáciai, kereske­delmi, kulturális, turisztikai, stb. kapcsolatokat is magában foglaló elismerésben részesíti Izraelt, csupán az időpontok­ról folytat még „becsület­mentő” vitákat. Az egyiptomi vezetés azt ígéri, hogy a polgári igazga­tása alá visszakerülő sínai területek megoldják a túlné­pesedés gondját. A több mint 40 millió egyiptomi túlnyomó többsége az ország területé­nek 3,5 százalékán, a Nílus mentén zsúfolódik össze — ma csak mintegy 147 ezer ember él a félszigeten, több­ségük félnomád beduin. A másik gond az élelmiszer- hiány. Egyiptomban a veze­tők arról beszélnek, hogy a Szuezi-csatornába fektetett vízvezetékeken a Nílusból vi­zet juttatnak a félszigetre és termővé tesznek mintegy 560 ezer hold sivatagot, egyelőre a terület 5,6 százalékát. Sokat várnak Egyiptomban az Izraellel tervezett közös vállalkozásoktól is: atomerő­művek és tengervíz-sótalaní- tók közös építése már tavaly szóba került. Kérdés, vajón kárpótolja-e mindez — és az Egyesült Ál­lamokból. Nyugat-Európából és Japánból ezentúl érkező nem egészen 3 milliárd dollá­ros katonai és gazdasági se­gély — az arab országok ál­tal eddig nyújtott politikai és gazdasági támogatás elveszé­sét? A gazdag olajországok­tól eddig kapott segélyek nagysága nem ismeretes, de annyi bizonyos, hogy csak milliárdokban mérhetők. Az izraeli kormány nem kényszerült ilyen áldozatokra. Elveszíti a Sínai-félsziget „stratégiai mélységét”, de erőit átcsoportosíthatja, hi­szen Szadattól valójában sza­bad kezet kapott a Dél- Libanon elleni megtorlásra, Szíria, Jordánia és a palesz­tinok féken tartására. Igaz, Izrael 12 év alatt 17 milliárd dollárt ruházott be a félszi­geten. most viszont a meg­szállásért még csak kártérí­tést sem kell fizetnie. Igaz az is. hogy a hadsereg és a sínai izraeli telepesek átköltözteté­se a Neaev-sivataeba 5 mil­liárd dollárba kerül, és ebből csak 3 milliárdot ad az Egye­sült Államok, viszont ettől függetlenül az Izraelnek szánt évi amerikai katonai és gaz­dasági segélv — ugvancsak a békeszerződés felében — jócskán kétmiliárd dollár fö­lé emelkedik: nem is szólva az Izraelnek adott egyéb ame­rikai garanciákról és kedvez­ményekről. Ugv tűnik tehát, hogv a „békét” is Izrael nyerte meg. Ám a fő nvertes mégis az Egyesült. Államok: sikerült megszilárdítani helyzetét a térségben. A vízi leállítások növelése + * _ Sztkszőréon j — A Duna—Rajna—Majna csatorna megépítése az 1980- as évek közepén befejeződik, megvalósul a Fekete-tengert az Északi-tengerrel összekötő 3500 kilométeres transzkonti­nentális vízi út, amely ha­zánkat 400 kilométernél hosz- szabb szakaszon bekapcsolja az Európát átszelő víziútrend­szerbe, amire fel kell készül­nünk — ismertették a Közle­kedéstudományi Egyesület hajózási szakosztálya által pénteken Szekszárdon tartott országon tanácskozáson. Az értekezlet résztvevői a ma­gyarországi kikötőfejlesztés helyzetét és távlatait tekin­tették át. A tanácskozáson — amely­re meghívták a „vizes me­gyék” és a vízparti városok államigazgatási és gazdasági vezetőit, a vízgazdálkodás, a területfejlesztés és a közle­kedés irányításával, tervezé­sével foglalkozó intézmények képviselőit — Császár József, a Tolna megyei Tanács el­nökhelyettese elnökölt és Ko­vács István MAHART-vezér- igazgató tartott vitaindító előadást. Rámutattak; hogy a Duna és a Tisza földrészünk számos országával és a ten­gerekkel összekötő, a termé­szet által adott szállítási pá­lya, s hajózhatóságának javí­tására, a vízlépcsők hajózsi­lipjeinek és a hajóút kiépíté­sére. fenntartására népgazda­ságunk sok milliárd forintot költött. Ennek ellenére a Du­nát csak kis-, a Tiszát pedig jelentéktelen mértékben használjuk fel áruszállításra, az eddigi ilyen beruházásaink így még nem váltak termelő beruházássá. Ennek egyik fő oka az, hogy a vízi utak mű­szakilag elégtelenül kapcso­lódnak a vasúti és a közúti pályahálózatba, a vízparti üzemekhez, a kikötők és a hajórakodók fejlesztéséhez és használatához szükséges fel­ügyeleti, támogatási, érde­keltségi feltételeket még nem sikerült kialakítani, ezen a té­ren hatékonyabb ágazati, te­rületi együttműködésre van szükség. Kovács István, a MAHART vezérigazgatója közölte, hogy az idén megkezdődik a csong­rádi vízlépcső 1985-ig tartó építése, amely a Tiszát hat­száz kilométeren ezerötszáz tonnás egységekkel is hajóz­hatóvá teszi. A hatodik ötéves terv időszakában korszerűsí­tik a csepeli kikötőt, megkez­dik a szegedi és a szolnoki kikötő építését. A távlati cé­lok közt szerepel a Győr me­gyei, az almásfüzitői, a szek­szárdi, a bajai, a mohácsi és a tiszai kikötők létesítése, il­letve bővítése, azonkívül úszódarus mozgó rakodók üzembe helyezése is. Az országos tanácskozáson dr. Nedók Pál városi tanács­elnök vázolta a leendő szek­szárdi Sió-hajókikötőnek a város fejlesztéséhez kapcso­lódó tanulmányi tervét. Ezt a kikötőt az érdekelt vállalatok, üzemek, gazdaságok összefo­gásával és más támogatással megyei komplex áruforgalmi kikötőnek szeretnék megépí­teni. A tanácskozáson az olcsóbb, gazdaságosabb vízi szállítá­sok növelésére, annak elő­mozdítására hívták fel a vízi utak menti megyék, városok, intézmények, ipari és mező- gazdasági üzemek vezetősé­gét. (B. L.) Fiatalok tábora Váralján (Folytatás az 1. oldalról.) nyitó beszédében szólt az If­jú Gárda és az Űttörő Gárda munkájáról, s a váraljai tá­borozás feladatairól. Az ünnepélyes nyitány után a díszszemle résztvevői autó­buszokkal érkeztek a parker­dőbe, ahol az első este a hon­foglalással telt el. Bár a munkásőrök. katonák már el­készítették a táborok helyét, a sátrak felverése, a beren­dezkedés a fiatalok feladata volt. Tegnap hat órakor ébredt a tábor, s fél nyolckor, illetve nyolckor már útnak indultak az Ifjú Gárda- és Üttörő Gár­da-csapatok a harci túrára. Az úttörők huszonöt tíztagú csapata néhány kilométeres erdei túrán vett részt, ahol a jelzések alapján kellett vé­gighaladniuk, s közben az egyes állomásokon bizonyíta­ni kellett egészségügyi, köz­lekedési ismereteiket, be kel­lett mutatni, hogyan kezelik a tűzoltófecskendőt, s az egyik állomáson géppuskával célba lőttek. Az Ifjú Gárda tagjai nagyobb csoportokban, tér­kép, tájoló segítségével tizen­öt kilométeres pályán men­tek végig, közben hasonló feladatokat teljesítve, mint az úttörők. Délután a fegyveres testü­letek tagjai technikai bemu­tatókat rendeztek a fiatalok­nak, s este tűzijáték, tábor­tűz tette emlékezetessé a na­pot. Megérkezett a célba az izményi úttörők csapata

Next

/
Thumbnails
Contents