Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
1979. május 26. Képújság 3 Ki kezdeményezze? Senki előtt sem titok, hogy pártunk mint a munkásosztály forradalmi élcsapata nagy figyelmet fordít utánpótlása biztosítására, egészséges, töretlen fejlődésére. Elvi-politikai jelentőséget tulajdonít annak, hogy a párttagság társadalmi összetétele tükrözze társadalmunk osztály- és rétegmegosztását. A párt soraiba belépő új párttagok között megfelelő arányban ott találjuk a munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak legjobbjait. Pártunk XI. kongresszusának határozata elvi iránymutatást adott, amikor megfogalmazta, hogy „a párt a dolgozóknak, elsősorban a munkásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai sorába, azokat, akik meggyőződéses hívei szocialista társadalmunknak, élen járnak a munkában, a szocializmus elvei szerint élnek”. Közismert a munkások szocializmust építő társadalmunkban elfoglalt helye és szerepe. Éppen ezért — helyes következtetésként fogható fel, hogy az ország életében vezető szerepet betöltő MSZMP munkabázisának fejlesztése össztársadalmi érceket is kifejez. Központi Bizottságunk Titkársága a közelmúltban áttekintette a munkások pártba való felvételének Borsod megyei tapasztalatait. Elismeréssel állapította meg, hogy a megyében eredményesen oldják meg a munkások tagfelvételével kapcsolatos eszmei, politikai nevelőmunka feladatait. A Borsod megyei pártszervezetek és pártszervek eredményes munkájának az alapja, fő forrása a tudatosságban, a kongresszusi határozatok végrehajtásának következetességében, a munkások párttaggá .nevelésének helyes módszereiben és nem utolsósorban a pártellenőrző munka megfelelő színvonalában rejlik. A tapasztalatok összegzése során a megyei pártbizottság természetesen nem feledkezett meg arról sem, hogy számba vegye a munka gyengeségeit, azokat az egyes helyeken és esetenként előforduló fogyatékosságokat, amelyek nehezítik a munkások körében folytatott eszmei-politikai nevelő munkát. Mindezek alapján elmondható, hogy a Borsod megyei tapasztalatok túlnőnek a megye határain, a következtetések, tanulságok, országos hasznosítást érdemelnek. Fontos következtetés, hogy a munkások pártba való felvételének feltételei politikailag általában kedvezőek. Ezt meghatározza a párt vezető szerepének érvényesülése, tömegkapcsolatainak állandó erősödése. A munkások anyagi, szociális körülményei fokozatosan javulnak. Politikai és szakmai műveltségük emelkedik, közéleti szereplésük, aktivitásuk erősödik. Jellemző példa erre, hogy Borsod megyében a párttestületek tagjainak 40 százaléka, a szakszervezeti bizottsági tagok 56 százaléka, a tanácstagok több mint fele munkás. A megyében a munkások tagfelvételének fő bázisai a nagyüzemek. Közismert Borsod megye jellege. Adottságai révén tehát még különös figyelmet is érdemel az, hogy a jelentős számú nagyüzemben — szinte kivétel nélkül — a munkások pártba való felvételére nagy figyelmet fordítanak, ez a munka kiegyensúlyozott, folyamatos és tudatos. Az MSZMP szervezeti szabályzata egységes elvek alapján nyugvó követelményeket állít a pártba belépni szándékozó dolgozók elé. Nem képzelhető tehát el, hogy elvi-politikai engedményekre kerüljön sor helytelen szemlélet folytán a munkások tekintetében. A Borsod megyében dolgozó pártszervezetek és pártszervek mindezt jól tudják, figyelmet fordítanak a párttaggal szemben támasztott követelmények elvszerű betartására. Éppen ezért — jelentőségénél fogva — a figyelem középpontjába került a kiválasztó, a párttaggá nevelő munka. Az alap- szervezeti vezetőségek a kiválasztást felelősségteljesen, sokirányú ismeret birtokában végzik. Bevonják ebbe a munkába a pártcsoportokat, a KISZ-szervezetet és részben a szakszervezetben dolgozó kommunistákat. Megfogalmazódik az az igény is, hogy a KISZ-szervezetek javítsák a munkásfiatalok körében végzett eszmei-politikai nevelő munkájukat, szervezettségü- get, párttaggá nevelő tevékenységüket. A KISZ ilyen irányú munkájával kapcsolatosan egyértelmű követelmény a pártszervezetek számára, hogy jobban törődjenek ifjúsági szervezeteik támogatásával, többet foglalkozzanak közvetlenül is a fiatalokkal, a párttagságra érdemes munkásfiatalok közeledésének elősegítésével. A munkások felvételének Borsod megyei tapasztalatai közül az egyik leglényegesebb tanulság, hogy a munkások, különösen a munkás- fiatalok körében továbbra is aktív, a pártszervezetek részéről kezdeményező tagfelvételi munka folyjék. Félreérthetetlenül arról van szó tehát, hogy a pártszervezetek nem helyezkedhetnek a várakozás. a spontenaitás álláspontjára, arra, hogy csak azokkal a munkásokkal foglalkozzanak, akik maguk kezdeményezik a pártba való jelentkezésüket, kérik felvételüket. Az eddig vázolt tapasztalatokon, tanulságokon túl a tagfelvételi munka elvi-politikai szempontjait figyelembe véve van még egy fontos kérdés, amelynek érvényességére a Borsod megyei tapasztalatok figyelmünket ismételten felhívják. Nevezetesen annak az elvnek és gyakorlatnak egyöntetű felfogására. hogy nem lehet szembeállítani a munkások megfelelő arányú felvételét a szellemi dolgozók ugyancsak megfelelő arányú felvételével. Ez nem pártstatisztikai magvarázgatások kérdése, ez elvi kérdés. Pártunkban — éppen növekvő társadalmi szerepénél fogva is — helye van az értelmiség legjobbjainak és az alkalmazottaknak. Az üzemekben nem szabad megfeledkezni a párthoz közeledő. a közügyekben feladatot vállaló, a párt politikája mellett nyíltan kiálló értelmiségről. HAJNAL FERENC az MSZMP KB alosztályvezetője i rnrrii (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tanuljunk egymás tapasztalataiból, hasznos gondolataiból, erőt és tudást merítve tevékenységünkből, hogy ezáltal saját munkánk hatékonysága szintjét emelhessük. Fogadjuk magunkévá a fenti gondolatokat, és ragadjuk meg az ezt segítő lehetőséget. Beszélgetőtársam Kovács Mihály, a Bonyhádi Cipőgyár végtermék-bevizsgá- lója, aki a közelmúltban a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta meg. — 1953 decembere emlékezetes dátum életemben, akkor kerültem ugyanis a gyárba, mint talpszélmaró szakmunkás. A gyári munka mindennapjai hozták meg számomra az első sikereket, 1954—56. között kétszer voltam „Kiváló dolgozó” — szakszervezeti munkám kezdete erre az időre tehető. 1955-ben a választások után lettem tagja az üzemi bizottságnak, mint újítási felelős. 1956-ban újjáalakult az üzemi bizottság, amelynek azóta folyamatosan vagyok tagja. 1964-ben a „Könnyűipar kiváló dolgozója” lettem. 1968 óta vagyok végtermék-bevizsgáló. 1973— 78-ig pártszervezeti vezetőségi tag is. Majd 1979. május 1 ■ a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozata. Vázlatosan eddigi mozgalmi tevékenységem, közte a munkás hétköznapokkal. — Hogyan tudja egyeztetni mindezt a magánéletében? — Szerencsésen. Feleségem szintén aktív részese a szak- szervezeti munkának. Az SZB nőfelelőse. Gyermekeink már felnőttek. Fiam szintén a gyár dolgozója, mint lakatos. — Maradék szabad idejével hogyan gazdálkodik? — Beosztással. Nagyon szeretek olvasni. A ház körüli munka jelent még kikapcsolódást, hobbim az ezermesterkedés. Az unokámmal való foglalkozás is jóleső kikapcsolódás. — A gyáron belüli szak- szervezeti tevékenység helyzetét miként ítéli meg? — Megnövekedett a bizalmiak felelőssége. 1968 óta végtermék-bevizS' gáló — Tapasztalatait, mint tanácsokat miként fogalmazná meg? — A szakszervezeti bizalmi csoportjával teljes, ezért minél többet a dolgozók között lenni. Próbáljunk és tudjunk kapcsolatokat teremteni, kerüljünk emberközelbe. BAYER BÉLA Korszerűsítik a napközis konyhát Bogyiszlón, a napközi otthon konyhája már régen nem tudja kielégíteni az igényeket. A mostani évben, a megyei tanács támogatásával és a lakosság hathatós társadalmi munkájával bővítik az elavult konyhát. Az 1,7 millió forintos beruházásnak a helyi Dunagyöngye Termelőszövetkezet építőbrigádja a kivitelezője. —czs— Kitüntetés vöröskeresztes munkáért Lapozgatunk az albumban. A képek a bonyhádi 11. számú Általános Iskola ifjúsági vöröskeresztes csoportja életének egy-egy pillanatát idézik. A csoport tanár elnöke dr. Zoltán \yilmosné. Vele beszélgettünk a vöröskeresztes munkáról. — Hogyan kezdődött a kapcsolatom ezzel a területtel? Emlékezetem szerint mindig vöröskeresztes voltam — mondja nevetve. De kezdjük mégis az elejéről. Eredetileg orvosnak készültem. Egészségi okok miatt azonban abbahagytam tanulmányaimat ezen a pályán, s a pécsi tanárképző főiskola biológia-földrajz szakát végeztem el. Már a csoporttársaim között én voltam az egészségügyis, engem hívtak az előforduló kisebb balesetekhez. A főiskola gyakorló iskolájában pedig volt egy vöröskeresztes csoportom. S aztán a pályakezdéssel ez elválaszthatatlan lett tanári munkámtól. Szekszárd, majd a bonyhádi gimnázium következett, jelenleg pedig a II. számú Általános Iskolában vezetem a gyerekeknél a vöröskeresztes munkát. — Hányadikos korukban kapcsolódnak be a tanulók ebbe a tevékenységbe? — A negyedikesekkel kezdjük, egészségőrcsovortot szervezünk közöttük, s megismertetjük őket az elsősegélynyújtás alapjaival. Az ötödikesek az elsősegélynyújtás első tanfolyamát végzik el, a hatodikosok pedig a második tanfolyamot. A hetedik-nyolcadikosok már a csecsemőápolással is megismerkednek. Lelkesen és szeretettel végzik a gyerekek ezt a munkát. Közülük kerülnek ki a tisztaságfelelősök az iskolában, ök ellenőrzik az iskola tisztaságát, ők értékelik havonta az osztályokat, a legtisztább osztály minden hónapban átveheti a vándorserleget. A vöröskeresztes csoport tevékenykedik az iskolában előforduló baleseteknél, ünnepségeknél, kirándulásoknál is. Kár, hogy az általános iskola befejezése után nem minden középiskolában tudják folytatni ezt a munkát, aminek hasznosságát azt hiszem nem kell különösebben bizonygatni. — Előfordult-e már olyan esete, amikor az elsősegélynyújtás életet mentett? — Nemrég voltam Harkányban. Amíg a fodrásznál ültem, a fodrásznő mesélte, hogy évek óta kisebb-nagyobb műtéteket végeznek rajta eay öt évvel ezelőtti baleset következtében, de már szépen rendbe jött. Életét azoknak köszönheti, akik gyors elsősegélyben részesítették. Ezt neki nem mondtam, de a férjemmel együtt mi jártunk akkor Pécsvárad környékén, ahol a baleset volt. A férjem orvos. így az elsősegélynyújtás érdeme az övé. A lényeg persze az, hogy egy embert sikerült megtartani az életnek. Dr. Zoltán Vilmosné a közelmúltban kapta meg a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát. — majoros — Az első gyorsvonat holnap reggel indul Paksról Paks történetében nem példa nélküli eset és öröm, hiszen valamikor hajdanában közlekedett már gyorsvonat Paksról Budapestre, de mindenképpen nagy öröm a város lakóinak, hogy ismét kaptak gyorsvonatot. Ugyanígy kedvező helyzetbe kerültek a dunaföldváriak, a fővárosba utazást illetően. Igaz, sok autóbusz jár a 6-os főúton, de a vonat néhány szempontból jobb, ha gyorsvonatról van szó. Különösen azoknak, akik kedvezményesen utazhatnak. Az első gyorsvonat vasárnap, május 27-én reggel 6 óra 45 perckor indul az új paksi pályaudvarról, tehát onnan, ahol már jól láthatók az épülő atomerőmű monumentális létesítményeinek körvonalai. A következő helyeken áll meg a gyorsvonat: Pakson a volt hajóállomásnál, ahol „Paks- Dunapart" névvel megállóhely van. Az itt felszállók a kalauznál tudnak jegyet váltani, pótdij nélkül. A második megállás Dunaföldvár, aztán Előszállás, Dunaújváros és Puszta- szabolcs következik, a végállomás Budapest, Déli-pu. Kilenc óra öt perekor ér ide a dizelvontatású szerelvény, amelyen külön helyet biztosítanak a kisgyerekekkel utazóknak és a terhes nőknek. A vonat átlagsebessége 70 kilométer óránként. Visszafelé este 18 óra 40 perckor indul a fővárosból, és 21 óra 7 perckor ér Paksra. A másik gyorsvonatpár indulási, illetve érkezési ideje: Budapestről reggel hat óra 20 perckor indul, nyolc óra 50-kpr van Pakson. Visszaindulási idő: Paks pályaudvarról 17 óra 59-kor és a Déli-pályaudvarra ér a gyorsvonat 20 óra 20 perckor. (gemenci) fi népfront életéből A HNF megyei elnöksége mellett több munkaközösség is működik, tevékenységük nemcsak fontos vagy jelentős, hanem nélkülözhetetlen eleme a nép- frontmuinkának. Mindegyik bizottság sikeresen működik éveik óta. A tömegmozgalom tevékenységi körének teljes területét átfogják és megyei szinten irányítják. Lényeges elemei a demokratizmusnak, amennyiben ezek a munkaközösségek kizárólag társadalmi aktivistákból állnak. A munka- közösségeik elnökei egyben tagjai a HNF megyei elnökségének. Az adott terület elismert tekintélyeiből alakították ki .a bizottságokat. Tagjai az adott témakörben megyei tájékozottsággal bírnak. Információs szerepük sem lebecsülendő. Az információ tőlük áramlik a népfrontbizoittsághoz és viszont. Szerepet váMailnak abban is — a tagok éppúgy, mint maga a bizottság —, hogy minél szélesebb rétegek isme-jék meg az adott terület politikai és gyakorlati tennivalóit. Tartják a kapcsolatot más szervekkel, többek között a KISZ-szel, a szakszervezettel és a szakmai szervezetekkel. Közös szervezésben előadássorozatokat tartanak- a megyében a legkülönbözőbb témakörökről. Ha egy-egy témakört napirendre tűznek, annak következtetéseit, ajánlásait az elnökség elé terjesztik, de javaslataik megvalósítását sem csupán másoktól várják. Az akciók szervezésében, lebonyolításában is részt vesznek a munkaközösségek tagjai. Az utóbbi években a legismertebbek közé került a megyei elnökség környezetvédelmi munkabizottsága. Mindenhol ott van a bizottság, ahol tenni lehet és tenni kell valamit környezetünk megóvásáért, vagy egyszerűen csak tisztaságáért. Az idei első ülésen Csajbók Kálmán megyei titkár éppen országos elismerésiről számolhatott be a munkaközösségnek. A HNF országos titkársága tárgyalta meg a megye környezetvédelmi munkáját. értékelve ezen belül a munkaközösség tevékenységét is. Tájékoztatót hallgattak meg többek között a szaporodó parkerdőkről. A jövő hónapban a környezetvédelmi őrségek munkáját értékeli a munkaközösség. A gazdaságpolitikai csoport sem végzett kevesebb vagy rosszabb munkát. Ezekben a hetekben készülnek a kertbarátkörök országos kiállítására. Nem hagyják figyelmen kívül az országos tennivalók mellett a sajátságosán megyei feladatokat sem. A művelődéspolitikai munkabizottság irányítja, szervezi a honismereti és nemzetiségi közművelődési munkát. Ők törődnek az olvasó népért mozgalommal is. A nőpolitikái munkaközösség „felfedezései” és eredményei közé tartozik, hogy végérvényesen véget vetett a párhuzamos munkának és a viszonylagos elszigeteltségnek. Szoros kapcsolatot tartanak fenn, egészen a már rendszeressé vált együttes ülésekig, más szervek nőbizottságaival — legfőképp a szak- szervezettel. Tavaly izgalmas felmérést készítettek a GYES-en lévő kismamák problémáiról, az idén a következő témájuk a gyerekélelmezés helyzete lesz. *
