Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

4 NÉPÚJSÁG 1979. május 25. Háziasszonyok figyelmé­be ajánljuk a kővetkező tip­pet A háztartási munkához használt gumikesztyűknek rendszerint az ujja szaikad el leghamarabb, vagy a tenyér­rész megy tönkre. Am a meglehetősen hosszú, csuk­lón felül érő szára még tö­kéletesen ép. Ezt a részt tud­juk még hasznosítani, ha fél-, illetve egyeentis széles­ségű körszalagokra, karikák­ra vágjuk. Befőttesüvegek lezárására, vagy nylonzacs­kók összekötő zésére nagyon megfelel. BK. Ahány arc, annyi frizura Nem mindig célszerű fri­zuránkat a legutolsó divat szerint fésülni. ■ Mégpedig azért nem, mert a különböző arctípusokhoz más-más fri­zura illik. Rajzainkkal némi segítsé­get szeretnénk nyújtani a helyes fazon kialakításához. A felső sorban a javasolt, az alsó sorban az előnytelen fri­zurákat mutatjuk be az arc­típusokhoz. 1. Négyszögletes arc. Ez a típus félhosszú, laza, hullá­mos hajat igényel, a homlok­ba is fésüljünk fürtöket. Az így kialakított frizura kelle­mes keretet ad, s lágyítja a kemény, szögletes arc kon­túrját. A homlokból ki- és hátrafésült haj előnytelen, ugyanígy a fül mögé simí­tott, szigorú kontyba csavart frizura is. 2. Kerek arc. Célszerű, ha a haj egy kissé az arcba ha­jolva, megszakítja annak ke- rekded vonalát. A hosszú hajnál itt is előnyösebb a félhosszú. Részesítsük előny­ben a lágy hullámokban ki­felé ívelő vonalakat. Tilos a fejtetőhöz lapított, fül mögé erőszakolt hajviselet, amitől — az egyébként kedves, ke­rek arcocska — labdasze- rűen kikerekedik. 3. Háromszögletű arc. Szin­te az egyetlen típus, amely megengedheti magának a kü­lönleges frizurákat is. így például igen vonzó az úgyne­vezett apródfrizura, amely­nek hossza állig ér. Mellőz­zük a szigorúan hátraszorí­tott hajat, vagy a fejtetőre biggyesztett „paradicsom”- kontyot. 4. Hosszú arc. Ezt az arcot kellemes keretbe foglalja a most divatos, homlokba hajló, loknis, csigákba göndörödő, állig érő frizura. Célja, hogy inkább vízszintesen tagolja, egy kissé szélesítse a kes­keny, hosszúkás arcot. Jól ér­zékelteti a rajz, mennyire hátrányos ennek a típusnak az egyenes, lógó haj, a hom­lokból kifésült, fül mögé iga­zított frizura, amely optikai­lag még jobban nyújtja ezt az arcformát. (BK) BABOS SERTÉSKARAJ Hozzávalók: 2 szelet sertés­karaj, kevés só, bors, 1 evő­kanál olaj, 1 kis doboz fehér­bab sós lében (30 dkg), 1 kávéskanál vaj, 4 evőkanál paradicsompüré, 1 fej hagy­ma. A sertéskarajt sóval és borssal bekenjük. Serpenyő­ben olajat forrósítunk és a karajszeleteket többszöri for­gatással körülbelül 10 percig sütjük. A dobozos babot levében felforrósítjuk, majd levét le­öntjük és kevés vajat adunk hozzá. A kész, megsült sertéska­rajt előmelegített tálra tesz- szük. A vöröshagymát meg­tisztítjuk és lereszeljük. A paradicsompürét a serpenyő­ben maradt olajban a hagy­mával együtt pároljuk. A babot a tálra tesszük a hús mellé és az egészet a paradi­csomszósszal leöntjük. Rizst is adhatunk hozzá körítésnek. GOMBÁS SERTÉSSZELET Hozzávalók: 2 szelet ser­téskaraj, só, bors, 5 dkg sza­lonna (vékony szeletekre vágva), 1 kis doboz gomba (20 dkg), petrezselyem, kö­mény. A sertéskarajt sóval és borssal bedörzsöljük. A sza­lonnadarabkákat kivesszük és a sertéskarajt a szalonna­zsíron többszöri forgatással körülbelül 10 percig sütjük. Közben a dobozos gombát felforrósítjuk, levét leöntjük és konyharuhával szárazra töröljük, majd apró dara­bokra vágjuk. A sertéskarajt a serpenyőből kivesszük és előmelegített tálra tesszük. A gombát a serpenyőben meg­pároljuk, hozzátesszük a sza­lonnadarabkákat és állandó­an keverjük. Petrezselyem­mel, köménnyel ízesítjük. A párolt gombát a karaj tetejé­re téve tálaljuk. Fokhagy­más piritóskenyeret adhatunk hozzá. PANlROZOTT SAJT Hozzávalók: 40 dkg sa'jt, 1 tojás. 2 evőkanál liszt, kevés víz, frissen őrölt bors,, liszt, vaj sütéshez. A sajt héját eltávolítjuk, körülbelül 1 cm vastag szele­tekre vágiuk. Tojásból, liszt­ből, vízből sima keveréket készítünk, borsozzuk. A sajt­szeleteket ebben megforgat­juk és forró vajban mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Burgonyapürével* fogyaszt­hatjuk. J. J. Egy kis derű VAN ILYEN.... — Elégedett vagy a házasságoddal? — Hát, az igazat megvallva minden fordítva sikerült, mint ahogy szerettem volna. Amikor megnősültem, olyan feleséget akartam, aki úgy főz, mint a mama, ezzel szemben olyan feleséget kaptam, aki úgy iszik, rtűnt a papa! CSAK FIGYELMESEN A lány ezekkel a szavakkal fordul a fiatalem- ■ berhez, aki már napok óta kitartóan követi: — Uram, remélem nem fog egészen a Leven­dula utcáig utánam jönni! Ha mégis; nyolcas szám, negyedik emelet, az ajtó jobbra, vigyázat, lépcső! KIS NAIV... — Kisasszony, mit mondatta, ha megcsókol­nám magát? — Nem tudom. Még nagyon tapasztalatlan va­gyok. Maga mit javasol? A tea története közel 5000 éves, de. a kávét is- ezer éve ismerik. Sok történelmi adat, feljegyzés, kíséri ezek diadalmas útját, mutatván, hogy milyen szenvedélyeket válthat ki e két ital megszokott és az ember életébe illeszkedő fogyasztása. Angliában a gyarmatok ki­használáséra, kincseinek értéke­sítésére alakult Kelet-indiai Tár­saság szállítmányai révén gyor­san terjedt a teaivás szokása és a 18. század elején London­ban már közel 3000 teaivóhelyet tartottak számon. Nemzeti ital­lá vált a tea, melyet a tenge­reken időző hajók matrózai a rummal együtt rendszeresen megkaptak. Hozzátartozott az angolok életéhez. így azuán ter­mészetes volt, hogy az Észak- Amerikába érkező angol telepe­sek magukkal vitték a hazai szokásaik között a teafogyasz­tást is. Ezt jól kihasználta az anyaország és a gyarmatosak számára küldött teát igen ma­gas vámmal sújtották. Ez olyan szenvedélyeket váltott ki a te­A Kovács házaspár 60 évvel ezelőtt kötött házasságot Cecén. Most, a dunaújvárosi anyakönyvvezető előtt erősítették meg e köteléket: gyémántlakodalmukon. A 79 éves Kovács Péterné született Ladányi Julianna a gyermekeit, unokáit nevelte, Kovács Pé­ter bácsi, aki most 88 éves, szabó volt. A gyémántlakodalmas házaspárnak 3 gyerme­ke, 7 unokája és 2 dédunokája van. (MTI fotó — Bárándi László felvétele — KS) Tea- és kávétörténelem lépesekből, hogy megtagdták a teavám megfizetését. Amikor 1773. december 29-én megérke­zett az óhazából a tea ellátmány, a bostoni kikötőben megtámad­ták a teherhajót, mely ezt szál­lította és a rakományt a ten­gerbe dobták. Ez indította el az anyaország elleni harcot és Anglia sorozatosan küldte át katonáit a lázadás, leverésére, de eredménytelenül. Hiába zár­ták be emiatt a bostoni kikötőt és hiába hurcoltak el ezerszám­ra telepeseket Angliába1, az éve­kig tartó harcokban a felkelők győztek és végül is 1776. július 4-én a „Függetlenségi Nyilat­kozat” kiadásával a telepesek önállóvá váltaik és létrejött a világ egyik leghatalmasabb ál­lama, az Észak-Am erikái Egyesült Államok... A kávé is váltott kt ilyen in­dulatokat: Az arab világban gyorsan népszerűvé vált a kávé­fogyasztás. Az iszlám tiltja az alkoholos italok élvezetét és ezeket helyettesítette a kávé, melynek története legendák kö­débe vész. A kávét „az iszlám borának” nevezik Keleten és szinte nemzeti italuk az arabok­nak. Az 1511-es évről jegyezték fel a történelemben, hogy Mek­kában a zarándokok körében elterjedt a kávéivás és e célra sok sátor, kunyhó állt rendel­kezésre, ahol beszélgettek, kávé­ivás közben vitatkoztak, politi­záltak és sokszor élesen bírálták Khair béget, a kairói szultán helyi képviselőjét. Intézkedé­seit, rendeletéit gúny dalokban figurázták ki és ezeket a da­lokat Mekka utcáin hangosan énekelték. Ez a bég tudomásá­ra jutott és elejét kívánta ven­ni a további eseményeknek, ezért bezáratta a kávéivókat. Indoka az volt, hogy a kávéivók elvonják a muzulmánokat az ájtatosságtól, amiért Mekkába zarándokoltak, nem látogatják a mecseteket, amit nem tűrhet tovább. ^Óvatosságból megkér­dezte orvosait is, hogy mi a véleményük: egészséges-e a ká­véivás, mert ezzel is indokolni kívánta intézkedését. Az orvo­sok nem mertek szembeszegül­ni a bég kívánságával és kö­zölték, hogy a kávé betegséget okozhat. A papság is támogatta a „feketelé”-fogyasztás betiltá­sát. A mekkai zarándokok azonban nem fogadták el a tiltó rendelkezést, felvonultak és a bég ellen tüntettek. Pa-, nasszal fordultak a kairói szul­tánhoz is. A szultán okos em­ber volt, őmaga is szívesen itta a kávét, tehát kereste az indo­kot, amivel visszavonhatja a bég intézkedését. Orvosai, akik együtt ittaik kávét a szultánnal, úgy nyilatkoztak, hogy még nem találtak senkit, aki a ká­vétól megbetegedett volna. így megvont az alap, amire hivat­kozva megszüntették Mekkában a kávéivási tilalmat. (Korabeli feljegyzések szerint a szultán feloldó rendelkezéséig is folyt a kávéfogyasztás, de csak a za­rándokok szálláshelyein, bezárt ajtók mögött.) RUDNAY JANOS Milyennek látják a világot? Vacsoránál ül a család, meglehetősen fe­szült a ^légkör. Az apa meséli a gyári ese­ményeket: — Képzeld, megint Fekete kapta a pré­miumot. Hiába, az ilyen törtető alak ked­ves a főnökök előtt. A gyerekek riadtan fülelnek. Képzele­tükben megjelenik a gyár, mint sötét, félel­metes hely. Az apa csalódottságában való­színűleg nem a valóságos képet rajzolta családja elé a gyári kollektíváról. Erősen torzító lencsén át mutatta be munkahe­lyét. A gyerekek azonban szó szerint ve­szik. ők a szülők közvetítésével ismerik meg a gyárat, az emberi kapcsolatokat, a társadalomban uralkodó állapotokat. Ezek után valószínűleg szorongással gondolnak arra az időre, amikor maguk is dolgozók lesznek, s naponta eljárnak a szövetkezet­be, üzembe, hivatalba, ahol is hiába az igyekezet, a tisztességes munka, csak az kav jutalmat, aki a klikknek a tagja, aki csú­szómászó, törtető alak. Aztán eltelik né­hány hónap, s most az apa kapja a pré­miumot. Erről lehet, hogy nem is értesül­nek a gyerekek. Vagy egyszerű bejelentés formájában hangzik el, nem azzal a tanul­sággal, hogy mégis érdemes tisztességesen dolgozni, mert ezt is méltányolják, ezt is észreveszik. Más alkalommal az anya meséli el, hogy a vállalati csónakház építésén délelőtt tíz órakor egy ember -sem dolgozott. Kupacba ülve söröztek, amikor kiment ellenőrizni. A gyerekek megint fülelnek, s hallják az alaptalan általánosítást, hogy micsoda ló­gás folyik minden munkahelyen. Valóságos csoda, hogy van miből munkabért fizetni! A gyerek levonja a tanulságot: minden­ki lóg, nyilván nem érdemes tisztességesen dolgozni, ha anélkül is meg lehet élni. Haj­lamosak vagyunk rá, hogy csak a rosszat emlegessük! Pedig minden szülő tud a munkahelyéről a felelőtlen, hanyag tevé­kenység mellett sokkal több ellenpéldát is felemlegetni: a szocialista brigádok válla­lásától a dolgozz hibátlanul mozgalomig. Ugyanez a helyzet a mindennapi bosszú­ságainkkal is. Ha nem kapunk valami áru­cikket, udvariatlanok voltak velünk a hi­vatalban. Ha azt tapasztaltuk, csak csúszó­pénzzel lehet valamilyen szolgáltatáshoz jutni, felháborodottan meséljük otthon. Am ha valami kedvező változást tapasztalunk, azt szép csendesen tudomásul vesszük. Ezt írja egy helyütt Makarenko: „Ne so­pánkodjunk, ne panaszkodjunk soha a gye­rek jelenlétében, mutassunk lehetőleg min­dig vidám, bizakodó arcot, reménykedjünk a jövőben ... Minden ténylegesen bekövet­kezett javulást okvetlenül hangsúlyozzunk és húzzunk alá a gyerek előtt”. Persze, semmiképpen nem kell elhallgat­nunk csemeténk előtt a még meglevő hibá­kat, hiányosságokat, ellentmondásokat, visszásságokat. De ezeket felnagyítani, ha­misan általánosítani a gyerek jelenlétében, mindennek csak a rossz oldalát mutatni, nagy nevelési hiba. Még akkor is, ha nem szándékosan tesszük. A gyerek hosszú­hosszú évekig a mi szemünkkel nézi a vi­lágot, s egész fejlődését nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen színben látja. m. ^í r*! r*i §_i #§§§1 Hamar készíthető

Next

/
Thumbnails
Contents