Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
^PÜJSÄG 1979. május 24. Nemes Dezső a Csepel Vas- és Fémművekben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője szerdán a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Nemes Dezső tájékoztatót hallgatott meg a Csepel Művek gazdasági, politikai helyzetéről, fejlesztési céljairól. Beszámoltak neki a mintegy harmincezer dolgozót foglalkoztató gyár főbb termelési ágazatairól, a gyártmányszerkezet korszerűsítésének feladatairól, gondjairól. Ezt követően Nemes Dezső felkereste a Csepel Művek különböző munkaterületeit, a vaskohászati, a színesfémkohászati és a gépgyártási üzemeket, s megtekintette az itt készülő legújabb termékeket. Nemes Dezső a gyárváros- ban tett látogatása befejezéseként aktívaértekezleten időszerű kérdésekről tartott előadást. Borbély Sándor a MÁV vezérigazgatóságon Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára szerdán a MÁV vezérigazgatóságra látogatott. Elkísérte Bonifert Ádám, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának osztályvezető-helyettese. A vendéget Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár, Szűcs Zoltán főosztályvezető, a MÁV vezérigazgatója és Nagy Károly, a vezérigazgatóság pártbizottságának titkára fogadta. Borbély Sándor megbeszélést folytatott a MÁV vezetőivel a vasúti személy- és áruszállítás feladatairól, a vasutas dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Megvitatták az utazások kulturáltságát, az áruszállítás zavartalanságát és gazdaságosságát javító vezetési, munka- és üzemszervezési tennivalókat. A látogatás során Borbély Sándor megtekintette a Nyugati-pályaudvar vonatfogadó csarnokának korszerűsítési munkálatait, felkereste az Északi Járműjavítót. A látogatás befejezéseként Borbély Sándor eszmecserét folytatott a szakosztályok és a területi igazgatóságok vezetőivel a vasút irányításának. vezetésének helyi gondjairól, feladatairól. Az NSZK új elnöke: Karl Carstens Nloro gyilkosa? Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán Karl Carstens kereszténydemokrata politikust megválasztották az NSZK köztársasági elnökévé. A bánni Beethoven Bal le-ban ülésező, 1036 tagú elnökválasztó szövetségi gyűlésben Carstens 528 szavazatott, szociáldemokrata eHenjelöltje, Annemarie Renger pedig 431 szavazatot kapott. 72 képviselő tartózkodott a- vélemény-nyilvánítástól. A 65 éves jogászprofesszor, Karl Carstens a második világháború előtt iaz SiA-hoz tartozott, 1939-től a Nemzeti Szocialista Párt tagja volt. 1945 után — részben az Egyesült Államokban — jogi tanulmányokat folytatott, majd 1949-től 1954-ig Bréma tartományt képviselte Bonnban. 1955-ben lépett be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU). 1972-ltől tagja a parlamentnek, 1973-ban pártja BúnMagyar-osztrák tárgyalások Ausztria, amely az 1955- ben törvénybe iktatta önként vállalt örökös semlegességét, a nyugat-európai államok közül az elsők között támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását. Belpolitikájában a teljes foglalkoztatottságért küzdő, s a közelmúltban lezajlott választásokból ismét meggyőző fölénnyel kikerült Osztrák Szocialista Párt vezette kormány az enyhülés híveként igyekszik szélesíteni, erősíteni kapcsolatait a szocialista országokkal. A magyar—osztrák kapcsolatok alakulását kölcsönösen a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének és együttműködésének jó példájaként értékelik. A fejlődés különösen az utóbbi években vált erőteljessé, s ehhez nagymértékben járult hozzá Kádár János 1976-ban Ausztriában tett hivatalos látogatása. A további magasszintű találkozók — Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök két év előtti magyarországi tárgyalásai, valamint' Lázár György és Bruno Kreisky szövetségi kancellár 1977-es és 1978-as munkajel- legű megbeszélései — az együttműködés újabb lehetőségeinek felkutatása mellett a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott erősítését célozták. Az országaink közötti sokoldalú együttműködés fejlődését az elmút években megkötött, illetve életbe lépett számos szerződés, egyezmény, megállapodás is fémjelzi. Az aláírt dokumentumok egyebek között a konzuli, a kiadatási, a bűnügyi és jogsegélyt a kulturális, valamint a tudományos területen biztosítanak tág terxt az együtt- munkálkodás gazdagításához.*» Az idén lépett életbe a kölcsönös vízummenteségről szóló egyezmény. A tradíció, a földrajzi közelség, valamint az alapvető és kölcsönös érdekeltség ösztönzi a gazdasági együttműködés bővítését. Az elmúlt tíz évben ötszörösére nőtt a kétoldalú árucsereforgalmunk, s 1978-ban már 587 milliárd dollárnyi értéket mutatott. A forgalom azonban Magyarország számára kiegyensúlyozatlan, exportunk összetétele pedig kedvezőtlen, hiszen magas az anyagok és a kevésbé feldolgozott termékek kiviteli aránya. Exportunkat ráadásul esetenként különböző adminisztratív intézkedések mellett a vámhátrányunk is nehezíti. Pedig Magyarország a 80 működő termelési kooperációban — mindenekelőtt a vegyiparban és a gépiparban — az osztrák állami iparnak több, nagy hazai építkezésnél már nyújtott, valamint tervezett munkalehetőséggel egyértelműen tanúbizonyságot tesz jószándékáról, együttműködési készségéről. Érthető tehát, hogy nyugati partnerétől is a kölcsönös érdeket jobban figyelembe vevő. s az eddiginél lényegesen kiegyensúlyozottabb árucsereforgalmat szolgáló intézkedéseket vár. Az újabb magas szintű találkozó, s a közvetlen irányítással foglalkozó szakemberek eszmecseréi remélhetően ezen a területen is eredményeket hoznak. (MTI) destaig-ibel'i képviselőcsoportjának vezetését bízták rá. 1976-tól tölti be a parlament elnöki tisztét. A törvényes előírások értelmében- államfői megbízatása idejére CDU-tagságát fel kell függesztenie, hogy ezzel is kifejezésre jutassa iá -köztársasági élnék pártonfelüliságét. Carstens megválasztásával-1 tíz év óta először került ellenzéki politikus az NSZK legmagasabb állami méltó» ságába. „Én gyilkoltam meg Aldo Morót” — ezekkel a szavakkal jelentkezett kedden Lisszabon közelében a nemzeti gáirdánádi Amilton Yom Cu-nlha brazil állampolgár. A fiatalembert, laki semmiféle irattal sem tudta igazolni személyazonosságát, a rendőrség azonnal letartóztatta és az ügyben megindult a vizsgálat. Mint a portugál sajtó közli, a brazil fiatalember azt vallotta/ hogy hadnagyi rangot viselt a „vörös gárdisták” terrorszervezetében és Moro meggyilkolása után Spanyolországba, majd onnan Portugáliába menekült. Az első benyomások szerint a fiatalemberen az elmezavar semmiféle jele sem észlelhető és rendkívül járatosnak tűnik a Moro-gyil- kosság részleteiben. A portugál rendőrség felvette a kapcsolatot az Interpóllal és az olasz rendőrséggel. Kanadai választások A konzervatívok győzelme Ottawa, Heiltai András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : A konzervatív párt győzött a kanadai parlamenti választásokon. Pierre Trudeau, a 16 éve kormányzó liberálisok vezetője középeurópai idő szerint szerdán reggel bejelentette: kormánya a következő napokban lemond és m|aga helyett Joseph Clark-naik, a Haladó Konzervatív Pánt vezetőjének kinevezését ajánlja majd a miniszterelnöki posztra. A még nem hivatalos eredmények szerint a konzervatívok 135, a liberálisok 114, az Uj Demokrata Pánt 27, a Szociális Hitelpárt pedig 6 képviselővel rendelkezik majd az új Ottawai parlamentben. A korábbiban a liberálisoknak viszonylagos többségük volt. Visszaesésüket általában- várták, de a Trudeau-ékltól jobbra álló másik nagy polgári párt előretörésének mértéke jelentősen felülmúlta az előzetes becsléseket. Kanada jövendő miniszterelnöke, Joseph Clark 39 éves albertai politikus, aki mindössze három éve került Kanada új miniszterelnöke Charles Joseph Clark, a konzervatív párt vezére lett. — kompromisszumos jelöltként — a konzervatív párt élére. Hajnali rögtönzött be-. szédében lazt mondotta, hogy „a változást akarók” győztek Kanadában —, de szinte semmit nem mondott arról, hogyan is képzeli a gyakorlatban ezekét1 a változásokat. Ösztönözni kívánja a gazdasági fejlődésit — mondotta Cank —, majd bejelentette: megfelelő képviseletet kíván adni kormányában Quebec- nek. Clark egyetlen szót sem ejtett az ország jövendő külpolitikájáról, amelyben megfigyelők egyébiránt nem várnak jelentősebb változásokat. Várható, hogy a Kanada és a szocialista országok között- iti, a békés egymás mellett élés elvein alapuló politikai, ■gazdásági, kulturális együttműködés változatlanul fennmarad, fejlődik. Pierre Trudeau hajnali búcsúbeszédében nem hagyott kétséget afelől, hogy az igen erősnek ígérkező ellenzék vezetője kíván maradni és lelkesen tüntető híveinek azt ígérte: új győzelmekét aratnak, „a nem távoli jövőben”. A szociáldemokrata jellegű, a liberálisokat korábban már támogatott Uj Demokrata Párt jelentősen előretört, így Clarknak — váratlanul nagyarányú sikere ellenére is — igen óvatosan kell majd manővereznie az ottawai új parlamentben. Kambodzsa helyzete Heng Samrin, a Kambodzsai Népköztársaság elnöke az indokínai ország újjáépítéséről, a politikai és gazdasági nehézségekről nyilatkozott Wilfred Burchettnek, a haladó újságírónak, a térség több évtizedes ismerőjének. A kambodzsai kormány legfontosabb feladatának a következődet tekinti: „Letelepíteni az embereket, összehozni a szétszakadt családokat, segíteni visszatérésüket szülőfalujukba, ellátni a lakosságot élelemmel és ruhával, normalizálni az életet, megnyitni az iskolákat, kórházakat, pagodákat és újra beindítani a rizstermesztést.” Washington—Peking Megnyílt a BNV lUlegallapodas veszélyekkel Több mint harminc esztendős teljes „kereskedelmi szünet” után Juanita Kreps amerikai kereskedelmi miniszter és kínai kollégája, Li Kiang parafálták a két ország kereskedelmi egyezményét. Jóváhagyott és hivatalosan aláírt megállapodásról azonban még nem lehet beszélni. A parafálási aktus két egymástól távol eső kínai városban zajlott le: az amerikai miniszterasszony Kantonban, a kínai miniszter pedig a fővárosban. Pekingben látta el kézjegyével a megállapodást. Ez a formaság jelzi, hogy a célok és szándékok teljes egyeztetéséhez és a három évtized alatt felhalmozódott gazdasági ellentétek tényleges megoldásához még idő kell „KÍNAI KÁRTYA” A realitásokhoz azonban hozzátartozik az is. hogy mind Washington, mind Peking erőteljes kompromisszumos hajlandóságról tett tanúságot. Nyilvánvaló, hogy ez pontosan beillik abba a washingtoni elgondolásba, amely az Egyesült Államok számára kedvező politikai-stratégiai egyensúlyhelyzet elérésének reményében továbbra sem mondott le a sokat emlegetett „kínai kártya” kijátszásáról. Ami a megállapodás gazdasági tartalmát illeti, figyelemre méltó, hogy rendkívül gyorsan aláírtak egy megállapodást a kölcsönös vagyonjogi követelésekről. A tárgyalások négy hónapig tartottak, ami az ilyen jellegű vitáknál igen rövid időnek számít. A lényeg az. hogy tisztázták a Kínában államosított amerikai vagyonnal és a megtorlásképpen Amerikában zár alá helyezett kínai pénzügyi követelésekkel kapcsolatos problémákat. Voltaképpen ez a megállapodás nyitotta meg a kaput a párhuzamosan már megkezdett kereskedelmi tárgyalások befejezése és az egyezmény kidolgozása előtt. Egy másik lényeges tartalma a tárgyalásoknak, az. hogy eleve kilátásba helyezi a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését, valamint azt a lehetőséget, hogv Kína nemcsak magántőkés, hanem amerikai állami forrásokból is kaphat hiteleket. (Ismeretes, hogy a szovjet viszonylatban a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését különböző, szenátusi kezdeményezésre elfogadott törvénymódosítások no- litikai feltételekhez kötik. Kína viszonylatában ez a jelek szerint egyáltalán nem, vagy jóval kevésbé érvényesül. Ez is jelzi a tárgyalások nyílt politikai célját. CSEKÉLY FORGALOM Ami a kétoldalú kínai— amerikai kereskedelmet illeti, 1978-ban 1,1 milliárd dollár volt és óriási amerikai exportfelesleget mutatott. A forgalom értékének legnagyobb részét ugyanis amerikai gabonaszállítások tették ki. Washington a hivatalos előrejelzések alapján arra számít, hogy 1979-ben 2 milliárd dollár lesz a forgalom, és 1984-re 3—4 milliárdra emelkedhet, (összehasonlításul: ez utóbbi szám alig több, mint Ausztriának a KGST- országokba irányuló jelenlegi kivitele.) Ennek a gazdasági célkitűzésnek az elérése is függ még számos tényezőtől, amelyek közül kiemelkedő jelentősége van a kínai gazdaságpolitika ingadozásainak. A jelek szerint a Dekíngi politika csúcsain lezajló viták következtében a különböző ágazatok közül hol az egvik. hol a másik kerül az előtérbe. (Jelenleg a mező- gazdaság. a könnyűipar és a szállítás került az első helyre.) Hasonlóképpen állandóan módosul a külkereskedelmi és hitelpolitika: pontosabban az, hogy a korábbi teljes elzárkózáshoz viszonyítva mennyire nyissák meg Kínát a tőkés világgazdaság és a külföldi hitelek előtt. Ebben a vonatkozásban az utóbbi hónapok inkább bizonyos visszafejlődést mutattak, amelyet korábbi megrendelések törlése, illetve felmondása is bizonyított. A kínai—amerikai gazdasági kapcsolatok viszonylatában a következő lépés az amerikai kongresszus jóváhagyásának megszerzése; a jelek szerint ennek nem lesz különösebb akadálya, a jóváhagyás azonban szeptembernél előbb aligha várható. A gazdasági kapcsolatok normalizálása magától értetődő és természetes jelenség — annak minősíthető kínai— amerikai viszonylatban is. A nagv kérdés az, hogv az Egyesült Államok és más fejlett tőkés országok nem használják-e ki a gazdasági nyitás lehetőségét fegyver- szállításra és a kínai milita- rizálás meggyorsítására. Aligha lehet kétséges, hogy Kína terieszkedő-expanzív politikai célkitűzéseinek megfelelően a gazdasági kapcsolatok belső tartalmát ebbe az irányba szeretné eltolni.-i -e. (Folytatás az 1. oldalról.) célprogramok — köztük a gépipar fejlesztésére vonatkozó program — megvalósulásának menetét, örvendetes, hogy egyre több. igen korszerű, a nemzetközi élvonalba tartozó berendezésen szerepelhet a KGST együttműködés emblémája. A magyar ipar gyakran kezdeményezője egy-egy kooperációnak, s ezen törekvései jól tükröződnek a BNV-n is. Példa erre a Videoton, amely a számítás- technikai munkamegosztásban ma már vezető szerepet tölt be. A tagországok csak nemrég állapodtak meg az úgynevezett harmadik generációs berendezések szakosított fejlesztésében és gyártásában, a Videoton pedig már a negyedik generációs termékeket mutatja be partnereinek. Mindez azt bizonyítja, hogy a székesfehérvári gyár élenjár az ágazatban. Szólt arról is, hogy a tagországok közös energiarendAlekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnöke, szerdán, csehszlovákiai baráti látogatásának második napján a reggeli órákban Plzenbe utazott, hogy szer kialakítására törekedtek. Ismeretes, hogy ennek részeként a közelmúltban adták át a Vinnyica és Albert- irsa közötti 750 kilovoltos távvezetéket. Lengyelország részvételével hasonló távvezeték- rendszer épül. A következő évek együttműködéséről szólva kiemelte: rövidesen újabb célprogramokat fogadnak el, ezúttal a fogyasztási cikkek és a közlekedési eszközök fejlesztésére, gyártására. Ezeknek is alapja a gépipari célprogram gyors megvalósulása. A KGST titkára beszélt a Közös Piaccal való együttműködés lehetőségéről is. A KGST több ízben javasolt kereskedelmi és gazdasági megállapodást a két szervezet között. Az együttműködés megteremtése jól szolgálná a helsinki záróokmányban foglaltak gyakorlati megvalósítását. Ezzel az országok népei nyernének, hiszen igaz az a mondás „ha a kereskedők tárgyalnak, a fegyverek hallgatnak”. felkeresse az itt működő Skoda Műveket. A szovjet vendéget vidéki útjára elkísérte Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke is. Koszigin vidéki útja