Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
1979. május 23. Képújság 3 Pártoktatás Védjük, szaporítsuk Képzettebbek, magabiztosabbak lettek „Raadas”-Hízsga a dombóuari Uniónál A szövetkezet alagsori klubhelyiségében elfoglalja a helyét a négytagú társaság: Horváth János faipari ágazatvezető, Tengerdi László oktatási felelős, Molnár Lajosné csoportvezető és Pulai László gyártás-előkészitö. Megkapják a kérdést: Magyarország fel- szabadulása, a népi hatalom létrejötte, az osztály- és pártviszonyok alakulása 1945 nyarán, a gazdasági stabilizáció létrejötte. — Két perc elég lesz a felkészüléshez? — kérdezi Topa Imre propagandista. A bólintás egyetértést jelent. Az ülés sorrendjében kapják meg a részletkérdéseket, ki-ki egy „témáról” beszél, de a társának is segíthet. Letelt a két perc és máris 1944—45-ben vagyunk. Az illegalitásból a közélet középpontjába kerülő kommunista párt programjánál, a népfrontpolitikánál, a nemzeti bizottságoknál, a nemzetgyűlésnél. Előfordul egy-egy kicsi „melléfogás” is, miszerint a kisgazdapárt 57 mandátumot kapott — helyesbítenie nem a propagandistának kell, hogy az az ötvenhét, az százalék. Milyenek voltak a pártok? — Egységes volt a Magyar Kommunista Párt. Az új földhöz jutottak egy része a kommunista pártba lépett, a többi a parasztpártba... a kisgazdapárt a birtokos parasztokat és tulajdonképpen majdnem az összes jobboldali elemet tömörítetté, a szocdem pártban volt jobboldal és baloldal... — Mondjon egy baloldali szocdemet! — Marosán! — És egy jobboldalit? — Peyer, aki annak idején Bethlennel megkötötte a paktumot. A húsz perc alatt felelevenedik a magyar történelemnek, a magyar munkásmozgalom történetének ez a mozgalmas szakasza, ami a résztvevőknek már történelem, hisz legidősebbjük is gyerek volt akkor. — Rendben van, holnapután lesz az ünnepélyes évzáró és az oklevelek kiosztása. Küldjék be a következő csoportot... Egyelőre még csak a propagandista tudja pontosan, kinek milyen osztályzatot ad, de ahogy rápillantok a névsorra, ötösök, négyesek sorakoznak, elvétve egy-egy hármas. Nem is kellene különösebben figyelni erre a vizsgára, hiszen most mindenütt ennek van a „szezonja” az alapfokú pártoktatásban. És másutt is úgy megy, mint itt, az Uniónál. Ami mégis megkülönbözteti a többitől: hatvan párttag és pártonkívüli — három csoport, köztük Topa Imre csoportja — számára ez „ráadás”-vizsga volt. Mint ahogy az egész tanév is. „Terven felül” végezték el, tanultak egy évig. A Központi Bizottság 1976. októberi, a propagandamunka helyzetéről és a feladatokról szóló határozata után döntött úgy a szövetkezet pártvezetősége, hogy „belépnek” ebbe az új pártoktatási formába, amelyben egy évig vagy a marxista—leninista világnézet alapjait, vagy a magyar munkásmozgalom rövid történetét tanulják a résztvevők. Két csoportot indítottak a világnézet alapjaival, egyet pedig a munkásmozgalom történetével. Kezdettől fogva szigorú rendet, követelményeket állítottak félj teljesen úgy, mint az esti egyetemen. A szövetkezet biztosította a technikai feltételeket, a munkaidő „hozzáigazítását” a tanfolyamhoz, hogy minden résztvevő ott lehessen, és két nap rendkívüli szabadságot a vizsga-felkészüléshez. A meglepetés egy évvel ezelőtt, éppen Topa Imre csoportjában jött. Ma már nem tudni, kinek az ötlete volt, ki beszélt róla először, de a vizsgán már határozott igényként jelentkezett: most befejeztük ezt az évet, szeretnénk még egy évig együtt maradni és elvégezni a másik tanfolyamot is. A pártvezetőség eleget tett a kérésnek, ami ezután már a másik két csoportban is megfogalmazódott. így aztán mind a három csoportban folytatták a tanulást. Topa Imre és dr. Németh Sándor csoportja — akik az első évben a világnézet alapjaival foglalkoztak, most a magyar munkásmozgalom történetén „mentek végig”, Vida Gyula csoportja pedig — ők tavaly tanulták a munkásmozgalom történetét — a marxista— leninista világnézet alapjait tanulták. — Megérte? — Mesterkélt dolog lenne a szövetkezet gazdasági eredményeivel bizonyítani, azzal, hogy nemrég kaptunk kitüntetést a lakásépítési versenyben elért eredményeinkért — mondja Topa Imre. — Azt azonban el lehet mondani, hogy ez a hatvan ember — közép-, vagy alsó szintű vezetők, pártmunkások, tömegszervezeti aktívák — képzettebb, magabiztosabb lett. Van köztük nem egy — mint például Simon Károly asztalos —, aki jól elbeszélgetett munkatársaival akár munka közben, akár fehér asztal mellett, de nyilvánosan nemigen szerepelt. Itt az ilyen embereket rávezettük a közéleti szereplésre, egyáltalában arra, hogy nyilvánosság előtt beszéljenek. A munkahelyi demokrácia ott kezdődik, hogy az emberek képzettséget szereznek. J. J. „Ingyen munkások” a mezőgazdaságban r 1 azánkban a második W világháború előtt a méhészkedés csak L----- kedvtelésből folytatott s zórakozás volt. Jelentősége elsősorban a nagyüzemek kialakulásával! vált kiemelkedő fontosságúvá. Igaz, méhészeteink, a méz-, virágkor-, valamint a viasz- exporttal jelentős devizabevételt biztosítanak népgazdaságunknak, de ennél jóval nagyobb az a haszon, amit a méhek a növények beporzásával Végeznek. Mezőgazdaságunkban a termesztett növények túlnyomó többsége rovarmeg- porzásit igényé!. A nagyüzemek kialakulása előtt a nadrágszíj parcellákon a beporzás műveletét a vadon élő rovarok is §1 tudták végezni. A nagyüzemi, hatalmas virágzó táblákon ezeknek a rovaroknak többszörösére lenne szükség. Számuk azonban nem nő, hanem a különböző kártevők- elleni vegyszeres 'beavatkozások következtében állandóan csökken. Ennek következtében a méhek szerepe jelentősen megnőtt, de kihasználtságuk még mindig messze van attól a szinttől, amit a modern mezőgazdaság megkövetel. A méhek beporzó munkája .nyomán kialakult többlet- hozamokat néhány, a szak- irodalomból vett példával kívánom demonstrálni. A méhek által nem látogatott napraforgók tányérjaiban a magvaknak 47 százaléka, a méhek beporzó tevékenysége után csak 13,3 százaléka maradt üres (léha), de még ez a számi is csökkenthető volt 7,7 százalékra, ha a méheket 400 m-en bel® helyezték el a tábla mellett. Lucerna esetében a mé- hektől elzárt növények 97, a méhek álltai látogatottak 233 kg maghozamot nyújtottak ha-ként. A Szovjetunióban megfigyelték, hogy a méhészettől 1000 méterre lévő fák csak 47 százaléknyi termést hoztak azokkal szerűben, melyek csupán 100 méterre voltak a méhcsaládok kaptáraitól. Uborka esetében megállapították, hogy egységnyi területen megporzás nélkül 248, ecsettel végzett megporzás révén 5955, míg a méhek segítségével 9898 db uborka termett. Az utóbbi mennyiséget különösebb munka nélkül érték el. A felsorolt néhány kiragadott példa szemléletesen bizonyítja a méhészet jelentőségét, és azt az óriási lehetőséget, amit a nagyobb termésátlagok eléréséhez kínál. Nem a központi, hanem elsősorban a helyi szemléletekben kell gyökeres változás ahhoz hogy az „ingyen munkásokat” a többlethaszon érdekében megfelelően kihasználhassuk. Országosan vannak már biztató kezdeményezések. Jelentős számú méhcsalád van ma már nagyüzemek tulajdonában. Viszont százalékosan kevés a méhészettel is foglalkozó nagyüzemek száma. Be kell azonban hogy következzen ezen a téren is egy pozitív szemléletváltozás, hogy azt, amit a természet ingyen kínál, megfelelően ki is aknázhassuk. Állategészségügyi téren kiépített hálózata van a méh- egészségügynek. Ennek segítségével méhészetünk egészségvédelme megoldottnak tekinthető. ívánatos lenne és országos érdek is, hogy minél több nagyüzem létesítsen korszerű, saját méhészetet és ne tekintse senki e hasznos állatkákat kellemetlenkedő bogaraknak, hanem eredményes munkájuk miatt megfelelő támogatásban és védelemben részesüljenek a méhészetek. DR. SZAKÁCS SÁNDOR megyei állatorvos T. m. Állategészségügyi Állomás Fogyasztásmérőt a lakásokba! Közismert, hogy a gázfűtéses lakások mindegyikében fogyasztásmérő órát szerelnek fel. Természetes, hogy a mérő által rögzített gázmennyiség után fizet a lakó, mint- ahogy a villanypénzt is a megbízható mérőórák állása szerint fizetjük. Többen szóvá tették már, nemcsak Szek- szárdon, hogy a táv- és központi fűtéses lakásokat miért nem . szerelik fel olyan órával, amely nemcsak a hőenergiát, amit lead a lakásnak a radiátor, hanem a melegvizet is mérje. Ügy tudjuk, hogy az MMG fővárosi gyárában jó eredményeket értek el ilyen, lakásba szerelhető fogyasztásmérő órák ki- fejlesztésében. Hiszen valójában egy vízóráról van szó. Nagyobb gond viszont az ilyen órák utólagos beépítése. Orgonaepítok (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Csöndes a szavuk, egyenes a tekintetük. Paulus Frigyes és Udvari Ferenc több szakma elsajátítása után lett orgonaépítő. Az orgonáról, mint a legnagyobb fúvós hangszerről, a hangszerek királynőjéről beszélgetünk. Az orgona szerkezetének ötletét a pánsíptól, vagy a dudától vehették az első építők. Vízi orgonával már az i. e. 2. században találkozunk a görögöknél. Az orgonaépítés virágkorát J. S. Bach idejében érte. Bach maga is foglalkozott a szerkezettel. Annak alapos ismeretében tervezte legnépszerűbb műveit. Ismerkedjünk kicsit a hangszerrel. Az orgona működésének lényege, hogy minden hangjának megszólaltatására külön síp szolgál. Fő részei az emberi erővel, napjainkban már villanymotorral hajtott szélmű. Ez a sípok megszólaltatásához szükséges levegőt szolgáltatja. A játszóasztalon a zongorabillentyűzethez hasonló manuálok, a pedál billerrtyűsorai, valamint a regiszterek vannak. Minden billentyűsorhoz külön sípcsoport tartozik. Aszerint, hogy a sípok nyitása, zárása hogyan történik, mechanikus, pneumatikus és villamos orgonákat különböztetünk meg. Hangterjedelme a hangszerek között a legnagyobb. A leghíresebb hazai orgonák Sopronban, a szegedi dómban, Egerben, a Mátyás templomban vannak. Ezek általában a népszerű hangversenyek helyei is. Valamennyi egyházi tulajdonban van — mondja Paulus Frigyes. Hazánkban körülbelül 8—9 ezer orgona működik. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Hungária körúti orgonaüzeme a legnagyobb állami gondozója a „beteg királynőknek”. Az orgonaépítő mesterség iránt és általában a hangszerész szakmában négyszeres a túljelentkezés, nagy az érdeklődés. Beszélgetésünk alapja, hogy a két budapesti mester nemrég fejezte be Sárköz egyik legszebb műemlékének, a decsi református templom orgonájának felújítását. A népművészetéről, népi kultúrájáról híres és az idegen- forgalmat vonzó Decs most új programokkal: orgona- és komolyzenei hangversenyekkel állhat a kultúra szolgálatába. A lehetőség, a környezet adott, tárgyi feltételek biztosítottak. — A programok szervezése már nem a mi dolgunk. Az már népművelő feladat azt hiszem — fejezi be a beszélgetést Udvari Ferenc. DECSI KISS JÁNOS Kulturáltabb vendéglátás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusának vendéglátásra vonatkozó határozatai között legfontosabb a kulturáltság emelése. E határozat sikeres megvalósítása érdekében az ÁFÉSZ- ek újszerű kezdeményezést valósítottak meg. Elöljáróban annyit: a megye lakóinak vendéglátóipari ellátásában a szövetkezeteknek igen jelentős szerepük van. A forgalomból 60 százalékkal részesednek, egy község kivételével valamennyi településen jelen vannak. 302 különféle vendéglátóhelyet üzemeltetnek, köztük 268 értékesítő egységet. Ezek többségét kitevő italbolthálózat jelentős része bizony már elég régi, elengedhetetlen felújításuk, korszerűsítésük. E folyamat meggyorsítása érdekében a MÉSZÖV elnöksége egy évre szóló akciót hirdetett, amely tavaly kezdődött, és ebben az évben fejeződik be. Céljáról Lajtai Orbánt, a MÉSZÖV vendéglátó előadóját kérdeztük, aki az akció irányítója és szervezője: — Általános javulást aká- runk elérni az üzletek színvonalában, az ételek kínálatában és a technikai fejlesztésben. A pálfai kisvendéglőt kívülről, belülről tatarozták és bő- , vitették az üdítő italok választékát — Hogyan fogadták az ÁFÉSZ-ek a felhívást? — Pozitívan. Termelési tanácskozásokon vitatták meg a tennivalókat, néhány ÁFÉSZ írásos feladatot is adott az üzleteknek, amelynek teljesítésére díjakat is kitűzött. — Milyen feladatokat kell megoldaniuk a szövetkezeteknek? — Az épületek tatarozását, csinosítását, a környezet rendbetételét, szélesíteni az ételek és szeszmentes italok választékát. Az értékelés két szakasza közül az első már megtörtént: tavaszig 79 egységet felújítottak, korszerűsítettek. Június végéig várhatóan 115 egységet felújítanak, ezt követően kerül sor a második értékelésre, ebbe már a MÉSZÖV is bekapcsolódik. A két értékelés összesített pontszáma dönti el a sorrendet. A legjobb eredményt elérő szövetkezetek magas ösz- szegű pénzjutalmat kapnak, amelyet vendéglátóipari berendezések és felszerelések vásárlására fordíthatnak. Bizonyosra vehető, hogy az akció befejezése után az egész vendéglátás színvonala javulni fog, hiszen az értékesítő hálózat 72 százaléka kerül tatarozásra, korszerűsítésre. Hetvennégy üzletet nem érint az akció: ezek többségének színvonala megfelelő. SERES ANTAL Négyen a hatvanból