Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

1979. május 23. Képújság 3 Pártoktatás Védjük, szaporítsuk Képzettebbek, magabiztosabbak lettek „Raadas”-Hízsga a dombóuari Uniónál A szövetkezet alagsori klub­helyiségében elfoglalja a he­lyét a négytagú társaság: Horváth János faipari ágazat­vezető, Tengerdi László okta­tási felelős, Molnár Lajosné csoportvezető és Pulai László gyártás-előkészitö. Megkapják a kérdést: Magyarország fel- szabadulása, a népi hatalom létrejötte, az osztály- és párt­viszonyok alakulása 1945 nya­rán, a gazdasági stabilizáció létrejötte. — Két perc elég lesz a fel­készüléshez? — kérdezi Topa Imre propagandista. A bólintás egyetértést je­lent. Az ülés sorrendjében kapják meg a részletkérdése­ket, ki-ki egy „témáról” be­szél, de a társának is segíthet. Letelt a két perc és máris 1944—45-ben vagyunk. Az il­legalitásból a közélet közép­pontjába kerülő kommunista párt programjánál, a nép­frontpolitikánál, a nemzeti bizottságoknál, a nemzetgyű­lésnél. Előfordul egy-egy ki­csi „melléfogás” is, miszerint a kisgazdapárt 57 mandátu­mot kapott — helyesbítenie nem a propagandistának kell, hogy az az ötvenhét, az szá­zalék. Milyenek voltak a pártok? — Egységes volt a Magyar Kommunista Párt. Az új földhöz jutottak egy része a kommunista pártba lépett, a többi a parasztpárt­ba... a kisgazdapárt a birto­kos parasztokat és tulajdon­képpen majdnem az összes jobboldali elemet tömörítet­té, a szocdem pártban volt jobboldal és baloldal... — Mondjon egy baloldali szocdemet! — Marosán! — És egy jobboldalit? — Peyer, aki annak idején Bethlennel megkötötte a pak­tumot. A húsz perc alatt feleleve­nedik a magyar történelem­nek, a magyar munkásmoz­galom történetének ez a moz­galmas szakasza, ami a részt­vevőknek már történelem, hisz legidősebbjük is gyerek volt akkor. — Rendben van, holnap­után lesz az ünnepélyes év­záró és az oklevelek kiosztá­sa. Küldjék be a következő csoportot... Egyelőre még csak a pro­pagandista tudja pontosan, kinek milyen osztályzatot ad, de ahogy rápillantok a név­sorra, ötösök, négyesek sora­koznak, elvétve egy-egy hár­mas. Nem is kellene különöseb­ben figyelni erre a vizsgára, hiszen most mindenütt en­nek van a „szezonja” az alap­fokú pártoktatásban. És má­sutt is úgy megy, mint itt, az Uniónál. Ami mégis megkü­lönbözteti a többitől: hatvan párttag és pártonkívüli — három csoport, köztük Topa Imre csoportja — számára ez „ráadás”-vizsga volt. Mint ahogy az egész tanév is. „Terven felül” végezték el, tanultak egy évig. A Központi Bizottság 1976. októberi, a propagandamunka helyzetéről és a feladatokról szóló határozata után döntött úgy a szövetkezet pártveze­tősége, hogy „belépnek” ebbe az új pártoktatási formába, amelyben egy évig vagy a marxista—leninista világné­zet alapjait, vagy a magyar munkásmozgalom rövid tör­ténetét tanulják a résztve­vők. Két csoportot indítottak a világnézet alapjaival, egyet pedig a munkásmozgalom történetével. Kezdettől fogva szigorú rendet, követelmé­nyeket állítottak félj teljesen úgy, mint az esti egyetemen. A szövetkezet biztosította a technikai feltételeket, a mun­kaidő „hozzáigazítását” a tanfolyamhoz, hogy minden résztvevő ott lehessen, és két nap rendkívüli szabadságot a vizsga-felkészüléshez. A meglepetés egy évvel ez­előtt, éppen Topa Imre cso­portjában jött. Ma már nem tudni, kinek az ötlete volt, ki beszélt róla először, de a vizsgán már határozott igényként jelentkezett: most befejeztük ezt az évet, sze­retnénk még egy évig együtt maradni és elvégezni a má­sik tanfolyamot is. A pártvezetőség eleget tett a kérésnek, ami ezután már a másik két csoportban is megfogalmazódott. így aztán mind a három csoportban folytatták a tanulást. Topa Imre és dr. Németh Sándor csoportja — akik az első év­ben a világnézet alapjaival foglalkoztak, most a magyar munkásmozgalom történetén „mentek végig”, Vida Gyula csoportja pedig — ők tavaly tanulták a munkásmozgalom történetét — a marxista— leninista világnézet alapjait tanulták. — Megérte? — Mesterkélt dolog lenne a szövetkezet gazdasági ered­ményeivel bizonyítani, azzal, hogy nemrég kaptunk kitün­tetést a lakásépítési verseny­ben elért eredményeinkért — mondja Topa Imre. — Azt azonban el lehet mondani, hogy ez a hatvan ember — közép-, vagy alsó szintű ve­zetők, pártmunkások, tömeg­szervezeti aktívák — képzet­tebb, magabiztosabb lett. Van köztük nem egy — mint pél­dául Simon Károly asztalos —, aki jól elbeszélgetett munkatársaival akár munka közben, akár fehér asztal mellett, de nyilvánosan nem­igen szerepelt. Itt az ilyen embereket rávezettük a köz­életi szereplésre, egyáltalá­ban arra, hogy nyilvánosság előtt beszéljenek. A munka­helyi demokrácia ott kezdő­dik, hogy az emberek kép­zettséget szereznek. J. J. „Ingyen munkások” a mezőgazdaságban r 1 azánkban a második W világháború előtt a méhészkedés csak L­----- kedvtelésből folytatott s zórakozás volt. Jelentősége elsősorban a nagyüzemek ki­alakulásával! vált kiemelke­dő fontosságúvá. Igaz, méhészeteink, a méz-, virágkor-, valamint a viasz- exporttal jelentős devizabe­vételt biztosítanak népgaz­daságunknak, de ennél jóval nagyobb az a haszon, amit a méhek a növények beporzá­sával Végeznek. Mezőgazdaságunkban a termesztett növények túl­nyomó többsége rovarmeg- porzásit igényé!. A nagyüze­mek kialakulása előtt a nadrágszíj parcellákon a be­porzás műveletét a vadon élő rovarok is §1 tudták vé­gezni. A nagyüzemi, hatalmas vi­rágzó táblákon ezeknek a rovaroknak többszörösére lenne szükség. Számuk azonban nem nő, hanem a különböző kártevők- elleni vegyszeres 'beavatkozások következtében állandóan csökken. Ennek következtében a méhek szerepe jelentősen megnőtt, de kihasználtságuk még mindig messze van at­tól a szinttől, amit a mo­dern mezőgazdaság megkö­vetel. A méhek beporzó munká­ja .nyomán kialakult többlet- hozamokat néhány, a szak- irodalomból vett példával kívánom demonstrálni. A méhek által nem láto­gatott napraforgók tányér­jaiban a magvaknak 47 szá­zaléka, a méhek beporzó tevékenysége után csak 13,3 százaléka maradt üres (lé­ha), de még ez a számi is csökkenthető volt 7,7 száza­lékra, ha a méheket 400 m-en bel® helyezték el a tábla mellett. Lucerna esetében a mé- hektől elzárt növények 97, a méhek álltai látogatottak 233 kg maghozamot nyújtot­tak ha-ként. A Szovjetunióban megfi­gyelték, hogy a méhészettől 1000 méterre lévő fák csak 47 százaléknyi termést hoz­tak azokkal szerűben, me­lyek csupán 100 méterre voltak a méhcsaládok kap­táraitól. Uborka esetében megálla­pították, hogy egységnyi te­rületen megporzás nélkül 248, ecsettel végzett meg­porzás révén 5955, míg a méhek segítségével 9898 db uborka termett. Az utóbbi mennyiséget különösebb munka nélkül érték el. A felsorolt néhány kiraga­dott példa szemléletesen bi­zonyítja a méhészet jelen­tőségét, és azt az óriási le­hetőséget, amit a nagyobb termésátlagok eléréséhez kínál. Nem a központi, hanem el­sősorban a helyi szemléle­tekben kell gyökeres válto­zás ahhoz hogy az „ingyen munkásokat” a többletha­szon érdekében megfelelően kihasználhassuk. Országosan vannak már biztató kezdeményezések. Jelentős számú méhcsalád van ma már nagyüzemek tulajdonában. Viszont száza­lékosan kevés a méhészettel is foglalkozó nagyüzemek száma. Be kell azonban hogy kö­vetkezzen ezen a téren is egy pozitív szemléletválto­zás, hogy azt, amit a ter­mészet ingyen kínál, meg­felelően ki is aknázhassuk. Állategészségügyi téren ki­épített hálózata van a méh- egészségügynek. Ennek se­gítségével méhészetünk egészségvédelme megoldott­nak tekinthető. ívánatos lenne és or­szágos érdek is, hogy minél több nagyüzem létesítsen korszerű, saját méhészetet és ne te­kintse senki e hasznos ál­latkákat kellemetlenkedő bogaraknak, hanem ered­ményes munkájuk miatt megfelelő támogatásban és védelemben részesüljenek a méhészetek. DR. SZAKÁCS SÁNDOR megyei állatorvos T. m. Állategészségügyi Állomás Fogyasztásmérőt a lakásokba! Közismert, hogy a gázfűtéses lakások mindegyikében fo­gyasztásmérő órát sze­relnek fel. Természe­tes, hogy a mérő által rögzített gázmennyiség után fizet a lakó, mint- ahogy a villanypénzt is a megbízható mérőórák állása szerint fizetjük. Többen szóvá tették már, nemcsak Szek- szárdon, hogy a táv- és központi fűtéses lakásokat miért nem . szerelik fel olyan órával, amely nemcsak a hőenergiát, amit lead a lakásnak a radiátor, hanem a melegvizet is mérje. Ügy tudjuk, hogy az MMG fővárosi gyárában jó eredmé­nyeket értek el ilyen, lakásba szerelhető fo­gyasztásmérő órák ki- fejlesztésében. Hiszen valójában egy vízóráról van szó. Nagyobb gond viszont az ilyen órák utólagos beépítése. Orgonaepítok (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Csöndes a szavuk, egyenes a tekintetük. Paulus Frigyes és Udvari Ferenc több szakma elsajátítása után lett orgona­építő. Az orgonáról, mint a legnagyobb fúvós hangszerről, a hangszerek királynőjéről beszélgetünk. Az orgona szerkezetének ötletét a pánsíptól, vagy a du­dától vehették az első építők. Vízi orgonával már az i. e. 2. században találkozunk a görögöknél. Az orgonaépítés virág­korát J. S. Bach idejében érte. Bach maga is foglalkozott a szerkezettel. Annak alapos ismeretében tervezte legnépsze­rűbb műveit. Ismerkedjünk kicsit a hangszerrel. Az orgona működésének lényege, hogy minden hangjá­nak megszólaltatására külön síp szolgál. Fő részei az emberi erővel, napjainkban már villanymotorral hajtott szélmű. Ez a sípok megszólaltatásához szükséges levegőt szolgáltatja. A játszóasztalon a zongorabillentyűzethez hasonló manuálok, a pedál billerrtyűsorai, valamint a regiszterek vannak. Minden billentyűsorhoz külön sípcsoport tartozik. Aszerint, hogy a sípok nyitása, zárása hogyan történik, mechanikus, pneuma­tikus és villamos orgonákat különböztetünk meg. Hangter­jedelme a hangszerek között a legnagyobb. A leghíresebb hazai orgonák Sopronban, a szegedi dómban, Egerben, a Má­tyás templomban vannak. Ezek általában a népszerű hang­versenyek helyei is. Valamennyi egyházi tulajdonban van — mondja Paulus Frigyes. Hazánkban körülbelül 8—9 ezer orgona működik. A Fő­városi Művészi Kézműves Vállalat Hungária körúti orgona­üzeme a legnagyobb állami gondozója a „beteg királynők­nek”. Az orgonaépítő mesterség iránt és általában a hangsze­rész szakmában négyszeres a túljelentkezés, nagy az érdek­lődés. Beszélgetésünk alapja, hogy a két budapesti mester nemrég fejezte be Sárköz egyik legszebb műemlékének, a decsi református templom orgonájának felújítását. A népművészetéről, népi kultúrájáról híres és az idegen- forgalmat vonzó Decs most új programokkal: orgona- és ko­molyzenei hangversenyekkel állhat a kultúra szolgálatába. A lehetőség, a környezet adott, tárgyi feltételek biztosítottak. — A programok szervezése már nem a mi dolgunk. Az már népművelő feladat azt hiszem — fejezi be a beszélge­tést Udvari Ferenc. DECSI KISS JÁNOS Kulturáltabb vendéglátás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A fogyasztási szövetkeze­tek VIII. kongresszusának vendéglátásra vonatkozó ha­tározatai között legfontosabb a kulturáltság emelése. E határozat sikeres megva­lósítása érdekében az ÁFÉSZ- ek újszerű kezdeményezést valósítottak meg. Elöljáró­ban annyit: a megye lakói­nak vendéglátóipari ellátásá­ban a szövetkezeteknek igen jelentős szerepük van. A for­galomból 60 százalékkal ré­szesednek, egy község kivéte­lével valamennyi településen jelen vannak. 302 különféle vendéglátóhelyet üzemeltet­nek, köztük 268 értékesítő egységet. Ezek többségét ki­tevő italbolthálózat jelentős része bizony már elég régi, elengedhetetlen felújításuk, korszerűsítésük. E folyamat meggyorsítása érdekében a MÉSZÖV el­nöksége egy évre szóló ak­ciót hirdetett, amely tavaly kezdődött, és ebben az évben fejeződik be. Céljáról Lajtai Orbánt, a MÉSZÖV vendég­látó előadóját kérdeztük, aki az akció irányítója és szer­vezője: — Általános javulást aká- runk elérni az üzletek szín­vonalában, az ételek kínála­tában és a technikai fejlesz­tésben. A pálfai kisvendéglőt kívülről, belülről tatarozták és bő- , vitették az üdítő italok választékát — Hogyan fogadták az ÁFÉSZ-ek a felhívást? — Pozitívan. Termelési ta­nácskozásokon vitatták meg a tennivalókat, néhány ÁFÉSZ írásos feladatot is adott az üzleteknek, amely­nek teljesítésére díjakat is ki­tűzött. — Milyen feladatokat kell megoldaniuk a szövetkeze­teknek? — Az épületek tatarozását, csinosítását, a környezet rendbetételét, szélesíteni az ételek és szeszmentes italok választékát. Az értékelés két szakasza közül az első már megtör­tént: tavaszig 79 egységet felújítottak, korszerűsítettek. Június végéig várhatóan 115 egységet felújítanak, ezt követően kerül sor a máso­dik értékelésre, ebbe már a MÉSZÖV is bekapcsolódik. A két értékelés összesített pontszáma dönti el a sorren­det. A legjobb eredményt el­érő szövetkezetek magas ösz- szegű pénzjutalmat kapnak, amelyet vendéglátóipari be­rendezések és felszerelések vásárlására fordíthatnak. Bizonyosra vehető, hogy az akció befejezése után az egész vendéglátás színvonala javul­ni fog, hiszen az értékesítő hálózat 72 százaléka kerül tatarozásra, korszerűsítésre. Hetvennégy üzletet nem érint az akció: ezek többségének színvonala megfelelő. SERES ANTAL Négyen a hatvanból

Next

/
Thumbnails
Contents