Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 103. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. május 5., szombat. A KÖNYVTÁROSOK DOYENJE (3. old.) A NÉPI ELLENŐRZÉS ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT A KERTÉSZETI társulás EGY ÉVE (3. old.) Dr. Sods Gábor Szekszárdon Amikor a vezető nő Hol van több nő a vezetésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők jelenleg még mindig több­nyire az alsó szintű vezetői helyeket foglalják el. 1970—75 között sok nőt neveztek ki gazdasági ve­zetőnek. Ezt a folyamatot a párt nőpolitikái határo­zata indította el, amely azóta sem állt meg, csak le­lassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Taná­csa tíz olyan üzemben készített felmérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felső szintű vezetők száma összesen 33, közülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. Annál nagyobbak a szá­mok a kisebb beosztásban szereplő nőknél, ahol a fordított arány érvényesül. Mivel magyarázható mindez? A korábbinál tehát lényegesen több a női veze­tő a gazdasági életben, de kulcspozícióba kevesen kerülnek. Pedig ma már nem szabadna „rácsodál­kozni”, ha az igazgatói, a főkönyvelői, tsz-elnöki, vagy műszaki vezetői poszton nőt látunk. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazdasági vezetői helyeken dolgozó nők helyzeté­ről. A vizsgálat szerint többségükben érettnek tart­ják a nőket a vezetésre. Természetesen, ha felké­szültségük és alkatuk ezt indokolja. Ehhez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a távlati nevelésnek azon­ban nincsenek teljesen kialakult módszerei. Egye­sek féltve őrzik tudásukat és nem adják át mód­szereiket, a haladáshoz szükséges tudnivalókat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, ki­emelkedő szakmai felkészültségű, ritkán veszik mint leendő vezetőt számításba. Arra hivatkoznak: kicsi gyerekei vannak, a család ellátásával kell fog­lalkoznia. Nincs igazuk az így vélekedőknek. Na­gyobb válogatási lehetőséggel dolgozhatnának a személyzetisek, ha az emberekkel távlati fejlődésük szempontjából is foglalkoznának. A nőktől nem kell másfajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági vezetésben a követelmé­nyek azonosak. Igaz, azt is tudomásul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fektetnek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító- tevékenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános véleményváltozásra volna szükség. Kivé­telezésre egyetlen női vezető sem tarthat számot, de megértésre, támogatásra igen. Sajnos, sok helyen maguk a nők is 'idegenkednek a főnöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői poszton lévő nők munkáját, magatartását. Egy bu­dapesti gyár igazgatónője például sok elmarasztaló megjegyzést hallott — sajnos, főleg a háta mögött — elegáns ruháiért, modern frizurájáért. Ám meg­találjuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövet­kezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel, rendkí­vül nagy tekintélyt szerzett magának, az idős pa­rasztemberek között. A fiatalok pedig magatartá­sát, öltözködését utánozzák, sőt tanácsot is kérnek tőle. A nők gazdasági munkába állítását sokszor sa­ját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy vezetői beosztásban több a társadalmi kötelezettségük és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyereknevelés a bevásárlás, a családi élet meg­szervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A szolgáltatások ma még nem kielégítően könnyítik meg a családok hétköznapjait. A dolgozó nők között sokan vannak vezetésre alkalmasak. Csak időben meg kellene kezdeni a felkészítésüket, hogy később ne kelljen azt mon­dani: valóban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már késő... LENDVAY VERA Eladhatatlan termékeket nem szabad termelni Tegnap délután Szekszár- don, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kamara­termében mezőgazdasági szö­vetkezetek, állami gazdasá­gok, szakigazgatási szervek, élelmiszeripari vállalatok szakemberei vettek részt azon az előadáson, amelyet dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár tar­Púja Frigyes djakartai tárgyalásai A hivatalos látogatásra In­donéziába érkezett Púja Fri­gyes külügyminiszter péntek délelőtt Radius Prawiróval, a szigetország kereskedelmi miniszterével találkozott, majd a külügyminisztérium épületében megkezdte tár­gyalásait Mochtar Kusumaat- madja külügyminiszterrel. A tárgyalásokon, amelyek a délutáni órákban is folyta­tódtak, elsősorban a kétolda­lú gazdasági kapcsolatok fej­lesztése. valamint a két felet kölcsönösen érdeklő, időszerű nemzetközi kérdések voltak napirenden. A megbeszélé­sek őszinte, tárgyilagos lég­körben zajlottak le. A tárgya­lások befejeztével Adam Ma­lik alelnök fogadta a magyar külügyminisztert. Este az indonéz külügymi­niszter vacsorát adott magyar kollégája tiszteletére. A djakartai újságok, a te­levízió, a rádió részletesen tájékoztatnak Púja Frigyes programjáról. Az indonéz ál­lami rádió csütörtök este fél­órás magyar estet közvetített. (MTI) tott. Az előadás témája a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tése volt. Mint az államtitkár elmon­dotta, a magyar mezőgazda­ság a szocialista átszervezés után gyors fejlődésen ment keresztül, méghozzá oly mó­don, hogy csökkent az élő­munka-ráfordítás aránya és nőtt az ipari anyagok fel­használása. Mezőgazdasá­gunk dinamikusan fejlődik, a növekedés üteme elismerésre méltó. A termékek bruttó termelési értéke 1950-hez ké­pest megduplázódott, miköz­ben a művelt terület jelentő­sen csökkent, s 50 százalék­kal kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. Ma az or­szág a világranglistán az el­ső helyen áll az egy főre ju­tó hústermelésben. Tizenöt év alatt az export ötszörösére emelkedett. A termelés az alapvető szükségleteket ki tudja elégí­teni, ezután a minőségen, a termékek kulturált megjelen­tetésén van a hangsúly, hisz akárcsak itthon, a nemzetközi versenyben is a jó minőségű termék állja meg a helyét. Ma a mezőgazdaság kulcs­kérdése: az adott termékszer­kezet mellett előtérbe kell, hogy kerüljön a termelés ha­tékonysága. A feladat: a nép- gazdasági igényeket kifejező struktúra mellett olyan ter­mékek előállítása, amelyek a keresletnek megfelelnek. Egyetlen üzem sem engedhe­ti meg magának, hogy olyan termékeket állítson elő, ame­lyeket nem lehet eladni. A termelés intenzív irá­nyával párhuzamosan növel­ni kell a hatékonyságot. Al­kalmazkodni kell a termelés­re ható tényezőkhöz. Mint­hogy a mezőgazdaságban egy­re kevesebben dolgoznak, nö­velni kell a technikai fel- készültséget. A jövőben a fej­lődés alapvető kérdése: a be­ruházás. Még alaposabban meg kell gondolni, elő kell készíteni a döntéseket. Az üzemméretek ma már lehe­tővé teszik a tudományos eredmények és a korszerű technika koncentrálását. A nagyüzemi kereteket belső tartalommal kell kitölteni és kihasználni az együttműkö­désben rejlő lehetőségeket. Az utcák a dombra kapaszkodnak Hangulatosak, szívet, tüdőt, lábat megdolgoztatóak a völgyből a dombra felkapaszkodó mórágyi utcák. Az itt élő embereknek megszokott, az ide látogatónak megkapó a táj. (Mórágyi magazinunk a 4. oldalon.) I Dr. Soós Gábor előadását tartja. Mellette dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese (középen) és Horváth József, a TESZÖV titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents