Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 103. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. május 5., szombat. A KÖNYVTÁROSOK DOYENJE (3. old.) A NÉPI ELLENŐRZÉS ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT A KERTÉSZETI társulás EGY ÉVE (3. old.) Dr. Sods Gábor Szekszárdon Amikor a vezető nő Hol van több nő a vezetésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők jelenleg még mindig többnyire az alsó szintű vezetői helyeket foglalják el. 1970—75 között sok nőt neveztek ki gazdasági vezetőnek. Ezt a folyamatot a párt nőpolitikái határozata indította el, amely azóta sem állt meg, csak lelassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa tíz olyan üzemben készített felmérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felső szintű vezetők száma összesen 33, közülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. Annál nagyobbak a számok a kisebb beosztásban szereplő nőknél, ahol a fordított arány érvényesül. Mivel magyarázható mindez? A korábbinál tehát lényegesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcspozícióba kevesen kerülnek. Pedig ma már nem szabadna „rácsodálkozni”, ha az igazgatói, a főkönyvelői, tsz-elnöki, vagy műszaki vezetői poszton nőt látunk. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazdasági vezetői helyeken dolgozó nők helyzetéről. A vizsgálat szerint többségükben érettnek tartják a nőket a vezetésre. Természetesen, ha felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Ehhez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a távlati nevelésnek azonban nincsenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őrzik tudásukat és nem adják át módszereiket, a haladáshoz szükséges tudnivalókat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, kiemelkedő szakmai felkészültségű, ritkán veszik mint leendő vezetőt számításba. Arra hivatkoznak: kicsi gyerekei vannak, a család ellátásával kell foglalkoznia. Nincs igazuk az így vélekedőknek. Nagyobb válogatási lehetőséggel dolgozhatnának a személyzetisek, ha az emberekkel távlati fejlődésük szempontjából is foglalkoznának. A nőktől nem kell másfajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági vezetésben a követelmények azonosak. Igaz, azt is tudomásul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fektetnek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító- tevékenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános véleményváltozásra volna szükség. Kivételezésre egyetlen női vezető sem tarthat számot, de megértésre, támogatásra igen. Sajnos, sok helyen maguk a nők is 'idegenkednek a főnöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői poszton lévő nők munkáját, magatartását. Egy budapesti gyár igazgatónője például sok elmarasztaló megjegyzést hallott — sajnos, főleg a háta mögött — elegáns ruháiért, modern frizurájáért. Ám megtaláljuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövetkezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel, rendkívül nagy tekintélyt szerzett magának, az idős parasztemberek között. A fiatalok pedig magatartását, öltözködését utánozzák, sőt tanácsot is kérnek tőle. A nők gazdasági munkába állítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy vezetői beosztásban több a társadalmi kötelezettségük és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyereknevelés a bevásárlás, a családi élet megszervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A szolgáltatások ma még nem kielégítően könnyítik meg a családok hétköznapjait. A dolgozó nők között sokan vannak vezetésre alkalmasak. Csak időben meg kellene kezdeni a felkészítésüket, hogy később ne kelljen azt mondani: valóban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már késő... LENDVAY VERA Eladhatatlan termékeket nem szabad termelni Tegnap délután Szekszár- don, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kamaratermében mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok, szakigazgatási szervek, élelmiszeripari vállalatok szakemberei vettek részt azon az előadáson, amelyet dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár tarPúja Frigyes djakartai tárgyalásai A hivatalos látogatásra Indonéziába érkezett Púja Frigyes külügyminiszter péntek délelőtt Radius Prawiróval, a szigetország kereskedelmi miniszterével találkozott, majd a külügyminisztérium épületében megkezdte tárgyalásait Mochtar Kusumaat- madja külügyminiszterrel. A tárgyalásokon, amelyek a délutáni órákban is folytatódtak, elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése. valamint a két felet kölcsönösen érdeklő, időszerű nemzetközi kérdések voltak napirenden. A megbeszélések őszinte, tárgyilagos légkörben zajlottak le. A tárgyalások befejeztével Adam Malik alelnök fogadta a magyar külügyminisztert. Este az indonéz külügyminiszter vacsorát adott magyar kollégája tiszteletére. A djakartai újságok, a televízió, a rádió részletesen tájékoztatnak Púja Frigyes programjáról. Az indonéz állami rádió csütörtök este félórás magyar estet közvetített. (MTI) tott. Az előadás témája a mezőgazdasági termelés fejlesztése volt. Mint az államtitkár elmondotta, a magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezés után gyors fejlődésen ment keresztül, méghozzá oly módon, hogy csökkent az élőmunka-ráfordítás aránya és nőtt az ipari anyagok felhasználása. Mezőgazdaságunk dinamikusan fejlődik, a növekedés üteme elismerésre méltó. A termékek bruttó termelési értéke 1950-hez képest megduplázódott, miközben a művelt terület jelentősen csökkent, s 50 százalékkal kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. Ma az ország a világranglistán az első helyen áll az egy főre jutó hústermelésben. Tizenöt év alatt az export ötszörösére emelkedett. A termelés az alapvető szükségleteket ki tudja elégíteni, ezután a minőségen, a termékek kulturált megjelentetésén van a hangsúly, hisz akárcsak itthon, a nemzetközi versenyben is a jó minőségű termék állja meg a helyét. Ma a mezőgazdaság kulcskérdése: az adott termékszerkezet mellett előtérbe kell, hogy kerüljön a termelés hatékonysága. A feladat: a nép- gazdasági igényeket kifejező struktúra mellett olyan termékek előállítása, amelyek a keresletnek megfelelnek. Egyetlen üzem sem engedheti meg magának, hogy olyan termékeket állítson elő, amelyeket nem lehet eladni. A termelés intenzív irányával párhuzamosan növelni kell a hatékonyságot. Alkalmazkodni kell a termelésre ható tényezőkhöz. Minthogy a mezőgazdaságban egyre kevesebben dolgoznak, növelni kell a technikai fel- készültséget. A jövőben a fejlődés alapvető kérdése: a beruházás. Még alaposabban meg kell gondolni, elő kell készíteni a döntéseket. Az üzemméretek ma már lehetővé teszik a tudományos eredmények és a korszerű technika koncentrálását. A nagyüzemi kereteket belső tartalommal kell kitölteni és kihasználni az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az utcák a dombra kapaszkodnak Hangulatosak, szívet, tüdőt, lábat megdolgoztatóak a völgyből a dombra felkapaszkodó mórágyi utcák. Az itt élő embereknek megszokott, az ide látogatónak megkapó a táj. (Mórágyi magazinunk a 4. oldalon.) I Dr. Soós Gábor előadását tartja. Mellette dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese (középen) és Horváth József, a TESZÖV titkára.
