Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

A rtÉPÜJSÁG 1979. május 17. m A Televízióból jelentjük Egy sor kitűnő gyermekműsor rendezője Szabó Attila. Nemrég sugározta a televízió egy újabb, szép sikert aratott műsorát a „Szervusz Szergejt” Egy rendező életútjra vol­tunk ezúttal kíváncsiak. Hon­nan indult és hová érkezett? — Húsz évvel ezelőtt jöt­tem a Magyar Televízióhoz, — mondja Szabó Attila. — Az az igazság, hogy gyermekko­romban zongoraművész akar­tam lenni. A zene bennem élt, és nagyon sokat jelentett számomra. Azt is állíthat­nám, hogy túlságosan is erő­sen hatott rám, talán ezért is hagytam abba, amikor a te­levízióhoz kerültem. Gimna­zista korszakomban, éveken át, — mivel apám halála után a családot el kellett tarta­nom, — igazgatói engedéllyel, hakni zenész voltam. Akkori­ban a dzsessz nagyon mélyen magához láncolt. A zene­rajongás mellett azért jó ta­nuló is voltam. — Felnőtt fejjel mi akart lenni? Hogy került a televí­zióhoz? — Eredetileg az építész karra jelentkeztem. Mivel azonban átirányítottak egy másik egyetemre, inkább se­hova sem mentem. Segéd­munkás lettem egy építkezé­sen. De voltam ezenkívül anyagmozgató, műszaki raj­zoló, gépkezelő, és .... Sok tapasztalatot szereztem. Nem hiszem, hogy kizárólag peches ember lettem volna. Későn érő alkat voltam. Néhány év persze kiesett az életemből. Abban az időben diszpécser­ként dolgoztam a Gázkészü­lékek Gyárában és közben es­ti technikumban tanultam, amikor az egyik barátom fel­vetette a televíziózás lehető­ségét. így kerültem a televí­zióhoz! Egyelőre csak külső munkatársnak. Hosszú időn át, a napi munkám mellett, ügyelő voltam a tv-ben. Csak később jutottam asszisztensi státuszhoz. — Milyen elképzelésekkel ment a televízióhoz dolgozni? — Nagyon lent kezdtem ezt a munkát: eleinte harmad vagy éppen hatod ügyelő vol­tam. Akartam valamit elérni. A szakmát szerencsémre Ken­de Mártától tanulhattam. Valójában autodidakta va­gyok. Nem jártam hivatalos íőiskoiát. Az én nemzedékem mindig mint kísérleti nyúl szerepelt, de mindig minden­ben elől járt. — Hogyan került az ifjúsá­gi, illetve a gyerektémákhoz? Amikor 1963-ban megkér­deztek, hogy mit szeretnék csinálni, már eleve az ifjúsá­gi területekre gondoltam. Megérintett ez a világ. A gyermekirodalomból nagyon jó dolgok készültek. így kap­tam egy sor jó műsorlehető­séget: a Palettát, a Kukkan- tót, a Futrinka utcát, a Száz kérdést, stb. Hagytak dolgoz­ni. Egy két év után már nem is asszisztensként, de önálló rendezőként működhettem. Akor elkezdtem a Zsebtévét A televíziózás mindvégig iz­galmas pálya volt számomra. Jó dolog az újra való törek­vés állandósága! Igaz, hogy a televízió ugyan technikai mű­faj, de a technika végül is csak eszköz. SZÉMANN BÉLA Ny. Jelin-V. Kasajev: fi kapitális szaruasbika Igor Nyikolajevics Mazinov a strandon sütkérezett. Észre sem vette a szarvasbikát. A kapitális vad különben a fene tudja, hon­nan került oda — talán kíváncsiságból né­zett be a strandra, vagy pedig megunta, hogy örökké csak az erdőben futkározzék, és kedve szottyant belülni egy heverőszék­be. Elég az hozzá, hogy odalépett Igor Nyi- kolajevicshez, és mélyen a szemébe nézett. — Huss! — szólt ki Mazinov már a heve­rőszék alól. — Tűnj el! És villámgyorsan kezdte magát beásni a homokba. Ez a szituáció szemmel láthatóan szer­fölött meglepte a szarvasbikát, meg is sér­tődött, és hozzáfogott, hogy az agancsával kiássa Mazinovot. Mazinov se volt rest, felugrott, és inaszakadtából rohanni kez­dett a part mentén. A kapitális szarvasbika meg utána. Kritikus pillanatok! Ilyen per­cekben méretik meg az ember. Mazinov- nak is az erdő felé kellett volna iramodnia, hogy embertársaitól elhárítsa a veszedel­met, s a szarvasbikát is visszatérítse csalá­di tűzhelyéhez, ő azonban lóhalálában egy barátjához futott, aki már két esztendeje adósa volt egy tízrubelessel. Berontott az udvarra, s az utolsó pillanatban sikerült becsapnia a kaput a szarvasbika orra előtt. Felment a barátjához, és mintha csak vé­letlenül jutott volna az eszébe, megkérdez- . te: — Hogy, s mint vagy? Hogy állsz anyagi­lag? Immár hetedszer nézek be a pénze­mért a legcsekélyebb eredmény nélkül. — Bocsáss meg — szólt a barátja —, nincs egy vasam se. Kinézett az ablakon, s észrevette a szar­vasbikát. — Hát ez a kapitális vad kié? — kér­dezte. — Az enyém — válaszolta Igor Nyikola­jevics. — És mondd csak.... nem döf? — Dehogynem! Egy szempillantás alatt betegállományba tesz bárkit. — Akkor minek hoztad ide? — fortyant fel a barátja. — El kell mennem hazulról. Várnak... — Akkor fuss — tanácsolta Igor Nyiko­lajevics. — Talán szerencséd lesz, és békén hagy. — Köszönöm. De szerintem jobb lenne, ha te mennél el előbb. Edd meg, amit főz­tél! — Nem, erre ne is kérj — legyintett Igor Nyikolajevics. — Mégse futkározhatok a városban fürdőgatyában! — Odaadom az új öltönyömet. — Import? — Ühüm! — Rendben, üsse kő! De lehet, hogy taxin kell menekülnöm, add csak ide a tí­zest. — Sok beszédnek sok az alja — vágott közbe a barátja —, itt van tizenöt rubel, és tűnjetek el isten hírével. Mikor Mazinov kiment az udvarra, a szarvasbika ugyanott állt, ahol az imént Mazinov ekkor egyenesen a házkezelőségre iramodott. A kapitális szarvasbika újból az ajtónál maradt strázsálni. Mazinov benyi­tott az igazgatóhoz: — ön több mint egy esztendeje ígéri, hogy tatarozni fogják a konyhámat, de ed­dig még nem történt semmi.... — Nincs most időm magával tárgyalni — hárította el az igazgató. — Értekezletre kell mennem. Kinyitotta az ajtót, ám, rögtön visszahő­költ. Tíz perc múlva pedig Igor Nyikola­jevics két szobafestővel indult haza. Aznap még bőrzakót is sikerült szereznie — egyenesen a raktárból? valamint soron kívül bejutott a fogorvoshoz is. Itt azonban már abba kellett volna hagynia, ám rájött a dolgok ízére, és kedve támadt, hogy fize­tésemelést kérjen. Beállított az igazgató­jához: — Nem lehetne felemelni a fizetésemet? — Milyen alapon?! — mordult rá az igaz­gató. Igor Nyikolajevics kárörvendő mosollyal az ablakhoz lépett. De ahogy kinézett, erei­ben megfagyott a vér: a szarvasbikának hűlt helye volt. Mint később kiderült, Radcsukov főmér­nök csalogatta maga után, mivelhogy már régóta szeretett volna egy Zsigulit szerez­ni. Fordította: ZAHEMSZKY LÁSZLÓ SBMSliroulS TflMEOBCKflSI npciBfln A rasszkazovói könyves­bolt Tambov megye legjob­ban forgalmazó könyvüzletei közé tartozik. Ez annak is tulajdonítható, hogy nagyon jó kapcsola alakult ki az. eladók és a vásárlók között. A bolt dolgozói rendszeresen rendeznek a vásárlók részé­re ankétokat, írókat hívnak, meg, író-olvasó találkozókat szerveznek. * Viktor Alekszejevics Ka- ravajev 1962 óta dolgozik a Tambov megyei növényvé­delmi repülőgépszolgálatnál. Nemrég magas kitüntetést kapott az eddig végzett mun­kájáért. „Birodalma” 3600 hektárnyi terület. Munkáját mindenütt dicsérik, nemcsak a vezetők, hanem a rendben tartott legelők, vetések is. Somogyi Néplap Hatezer, pelyhes vadkacsa bújt ki a tojásból nemrég a Dél-somogyi Állami Gazda­ság lábodi erdészetében, és a keltetőgépekben hamarosan fölpattannak a fácántojások is. A teljesen automatizált keltetőgépekben a legna­gyobb biztonság mellett kel­nek a tojások. Szükség is van erre, mert a fácán roppant érzékeny a legkisebb klíma- változásra is. A korszerű gépek biztonsági berendezé­se vészcsengőt szólaltat meg, ha bent akár a hőmérséklet, akár a páratartalom eltér az előírttól. Aki tehát avatatlan kézzel kinyitná az ajtókat, azt az erős csengőszó figyel­meztetné: hibázott. Az idén 25 ezer naposfá­cánt értékesítenek, 3 ezret pedig a következő év törzsál­lományának tartanak meg. Az erdészet saját területére ez évben négy és fél ezer fá­cánt bocsát ki vadásztatásra. A fiatal vadkacsák már megérkeztek nevelőhelyükre, s a „trambulinos módszer” révén a hónap végére már megtanulnak repülni, hogy teljes mértékben alkalmaz­kodjanak vad környezetük­höz. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Tapasztalatgyűjtésnek is lehetne nevezni azt a fóru­mot, amelyre a Hazafias Népfront Fejér megyei Bi­zottságának székházában ke­rült sor. A meghívottak ki­vétel nélkül olyan sokgyer­mekes édesanyák voltak, akik egyben közéleti emberek is. Ezt fogalmazta meg a vi­rágos meghívó is, „a nép­frontmozgalom megyei támo­gatóit, a közéletiséget és az anyai hivatást magas szin­ten megvalósító” anyáknak címezve. A szervező — a Hazafias Népfront Fejér me­gyei Bizottsága — ezúttal nemcsak köszönteni és meg­köszönni kívánta a sok gyer­meket nevelő és a közéletben is sikerrel tevékenykedő édesanyák munkáját, de ta­pasztalataikra is számot tart. A megyei elnökség nevében dr. Töttő János köszöntötte a meghívottakat, számszerint tizenkét olyan édesanyát, akik három-nyolc gyermek nevelése és gazdasági mun­kájuk mellett tevékeny for­málói a közéletnek. Munkás­nők, tanácsi dolgozók, peda­gógusok és házartásbeli asz- szonyok mondották el, mint futotta idejükből éveken át a köz érdekében is tenni. PETŐFI NÉPE A közelmúltban fejeződött be a megyei földhivatal ha­társzemléje az állami és szö­vetkezeti gazdaságokban, ör­vendetes, hogy a legtöbb nagyüzem eleget tett a föld­védelmi törvény előírásainak. Az előző évekhez képest jó­val kisebb termőterület ma­radt megműveletlenül. Ezek is szétszórtan fekvő, tagosí- tatlan és gyenge minőségű talajok, amelyek gazdaságo­san önkéntes földcserével, rendezéssel, valamint erdő- telepítéssel hasznosíthatók. A számos nagyüzemben említést érdemel a termő­föld hasznosításának szerve­zettsége, ahol elegyengetik és megművelik azokat a hajdani tanyahelyeket, amelyeknek lakói beköltöztek a gazdaság­gal szomszédos településekre, új családi otthonukba. A kecskeméti Kossuth Tsz- ben tavaly tavasszal még 250 hektár parlagföld volt. Az idén ennek nem egészen egy- tizede, amiben az elöregedett szőlőtőkék, gyümölcsfák ki­termelése megkezdődött. A területet ugyanis hasznosíta­ni akarja a közös gazdaság. A kecskeméti szövetkezet múlt évi parlagföldjén most a telepített gyep és az őszi kalászos díszük. Dunántúlt napló Elkészült az MTV pécsi körzeti stúdiójának fejleszté­si terve. Ebből az alkalom­ból Pécsre látogatott Nagy Richárd, az MSZMP KB tag­ja, a Magyar Televízió elnö­ke, s a pécsi stúdió vezetői­nek társaságában bemutatta a telepítési tanulmánytervet dr. Nagy Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Ba­ranya megyei pártbizottság első titkárának. Az új tv- központ Pécs Siklósi város­részében épül majd fel. A terveket Tillai Ernő, Ybl-dí- jas építész, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársa készí­tette. Az épületkomplexum­ban — egyebek mellett — egy 300 négyzetméteres já­tékstúdió, egy 100 négyzet- méteres politikai stúdió és korszerű szinkronbázis kap majd helyet. Az új tv-köz- pont felépülte után a pécsi körzeti stúdió regionális adá­sokat is sugároz majd. A fej­lesztési program megvalósí­tására a tervek szerint a VI. ötéves terv időszakában kerül sor. Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk vasárnapi szá­ma a szokásos mellékletét a szabad idő hasznos eltöltésé­nek szentelte. A hat teljes újságoldalt kitevő melléklet egy oldalán a természetjárás és a vadászat összefüggéseit mutatta be sokoldalúan. Megtudhattuk belőle, hogy 1525-ben fogalmazódott meg először az a követelés, mi­szerint törvénybe kell iktat­ni: a vadászat valamennyi férfi joga. A törvényt ter­mészetesen nem fogadták el. Az első valóban demokrati­kus vadászati törvényt 25 évvel ezelőtt hozta a demok­ratikus német állam. Jelen­leg 922 vadásztársaságban 39 999 vadász hódol szenve­délyének, amelyhez az is hoz­zátartozik, hogy gondját vi­seli a 8,7 millió hektár föld­nek, amely a vadgazdálko­dást szolgálja. A vadászok szívesen vál­lalják, hogy birodalmukat bemutatják az érdeklődő tu­ristáknak. segítik a kirándu­lókat az erdőben való tájé­kozódásban, és felhívják fi­gyelmüket az érdekesebb ál­latokra. Kiállítás Molnár M. György képeinek kiállítása látható Simontornyán, a vármúzeumban. Ké­pünkön a kiállításon bemutatott A kerítés című festmény. ; -i^ÉiC :fl jß ■§ sSi mm! ál ilTWW' wfPjL *rjHH ■ ' t §Mi m ; ‘ 1; > Szabó Attila rendez

Next

/
Thumbnails
Contents