Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

1979. május 17. A tomerőmű-építkezés Egész Paks úgy ismeri, hogy a Molnár Gyuri Híres autójavító-mester utóbbit is szó szerint fcell -ér­teni, mert mestervizsgája van. Egyébként az otthon való javításokat csak mellé­kesen csinálja, amennyire futja idejéből. Sokkal keve­sebben tudják róla, hogy mi­lyen kiváló a brigádja a Nyárfa utcában, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat paksi gyáregységében. Ennek a ha­talmas vállalatnak, amelyik öt országban dolgozik és itt­hon is minden megyében van kirendeltsége, negyven mun- kehellyel, a Molnár-brigád a legnagyobb elismerésben ré­szesült brigádja. Sem az atomerőmű-építkezésen, sem Molnár György a GYGV-nél nincs egyetlen brigád sem rajtuk kívül, amely elérte volna az Ágazat Kiváló Brigádja címet. Ök most kapták meg a közel­múltban, ünnepélyes keretek között, a kishegyi étterem különtermében, a vállalat egész vezérkara köszöntötte őket. Somogyi Imre és Farkas Ferenc járja időnként az orszá­got a műhelykocsival Gyülekezés egy kis megbeszélésre. Ez a daru most érkezett az orenburgi munkahelyről Érdemes idézni az ott el­hangzott. a munkájukat mél­tató beszédből, mert a nagy elismerés mellett tényszerűen benne van minden, amit pro­dukáltak, mint az Egyetértés brigád tagjai. Csak a lefontosabbakat: Fő feladatuk a vállalat ál­lományában lévő gépjármű­vek javítása és karbantartása. Az atomerőmű szerelésének megindulásával a gépjármű­vek és autódaruk javításán kívül az erőműszerelésnél szükséges összes üzemfenn­tartási tevékenységet is el­végzik. Többségük másod­szakmával rendelkezik, tehát többféle munkát el tud lát­ni. Munkájukat mindig kivá­ló minőségben végzték el, reklamáció soha nem volt. Ezenkívül nagy segítséget nyújtottak a paksi atomerő­mű kivitelezésén dolgozó más vállalatok dolgozóinak is. Gazdasági vállalásaik közül csak egy példa: 1978-ban öt különböző típusú autódaru nagyjavítását és műszaki vizsgáztatását vállalta a bri­gád. Olyan autódarukról is szó volt, amelyekhez alkat­részt már nem lehetett kap­ni. és ezt előre tudták a bri­gád tagjai. Ennek ellenére maradéktalanul teljesítették, amit vállaltak, maguk is gyártottak alkatrészeket, sa­ját kis műhelyükben. A javí­tások elvégzésével körülbelül félmillió forint megtakarí­tást ért el a brigád. Vannak nagy jelentőségű újításaik. Tevékenységük, munka­szeretetük, tudásuk és csalá­dias összetartozásuk tulaj­donképpen egy riportsoroza­tot érdemelne, itt most csak megemlíteni lehet, hogy igen nagy munkát végeznek, min­den erőlködés nélkül. Tizen­nyolcán vannak, 11 brigádtag régi, ők kapták az ágazati ki­váló címet. A többiek újab­bak, saját nevelésűek, de ők is fölzárkóznak, öten már az aranyjelvény birtokosai. Az eredményekben nagy szerepe van Molnár György jó emberi tulajdonságainak. Szeret tanítani és ezért őt is szeretik. Sokszor rendeztek már családostól hétvégi va­csorát, szabad szombaton. Ismerik egymást és nem fél­nek a munkától akkor sem, ha egyszerre nyolc-tíz kocsi fut be javításra az ország kü­lönböző részeiből, s mellettük még egy orenburgi autódaru is, ráadásul a műhelykocsi­nak el kell indulni Ajkára, de úgy, hogy előbb Székesfe­hérváron lesz javítanivaló. A magas kitüntetés birto­kosai a 18 tagú brigádból: Molnár György, Farkas Fe­renc, Decsi Istvánná, Krasz- navölgyi József, Leber József, Leber Józsefné, Marosi Jó­zsef, Mattern János, Nagy István, Somogyi Imre, Uitz Vilmos. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY /'tooLT'A _ KÉPÚJSÁG 3 Vendégek Tambovból Harminckét tagú ifjúsági csoport érkezett Tambovból tegnap a megyeszékhelyre. Az Express és a szekszárdi városi KISZ-bizottság válto­zatos programot állított ösz- sze a vendégeknek. Az ér­kezés napján gyalogos város­nézés során megismerkedtek a megyeszékhely nevezetes­ségeivel. További program­juk között szerepel üzemlá­togatás, a Babits Mihály mű­velődési központ megtekin­tése. Ellátogatnak a sötétvöl­gyi úttörőtáborba, kirándul­nak Decsre. Egy gemenci és egy dombori kirándulás is szerepel programjukban. Ingatlanegyeztetés Dunaföldváron Dunaföldváron valószínű­leg még hatalmasabb munka lesz az új ingatlan-nyilván­tartás elkészítése, mint Pak­son volt, pedig itt is fél évig tartott, amíg meghallgattak ötezer embert, összegyűjtöttek a földhivatal dolgozói minden szükséges adatot. Nagy a rendezetlenség Du- naföldvár birtokviszonyai­nak nyilvántartásában, száz­éves bejegyzések is találha­tók, holott azóta már ötször, vagy tízszer gazdát cserélt egy-egy szőlő vagy más in­gatlan. Horváth Árpád, a paksi Járási és Városi Föld­hivatal vezetője úgy szá­mítja, 1980. december 31-ig tart a munkájuk Duna­földváron, itt is körülbelül ötezer embert kell meghall­gatni. Júniusban kezdik az egyeztetést, a meghallgatást. Megtörténtek az előkészüle­tek: tájékoztatták a duna­földvári Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságát a munka menetéről. Plakáto­kon ' és egyéb tájékoztatóval tudatják a lakossággal, hogy mindenkinek saját érdeke el­menni a meghallgatásra: a valós helyzet szerint készül­jön el az új nyilvántartás. Természetesen mindenki kap értesítést, mikor kerül sorra. Pszichológiai vizsgálatok Az űrhajósjelölt pszicholó­giai kiválogatása két részből áll: a személyiség és a pszi- chofiziológiai teljesítőképes­ség vizsgálatából. Célja a magatartásmódok, a képessé­gek és készségek feltárása, a munkavégző-képesség alapját képező pszichofiziológiai tar­talékok becslése. A személyiség vizsgálata az életvezetés elemzésével, különböző speciális tesztek­kel és a közvetlen beszélge­tés módszerével történik. A személyiség'fontos részét ké­pezi az intellektus. Az űr­hajósjelöltekkel szembeni el­várás, hogy az ún. „alkotó”, praktikus intellektus legyen magas. A klasszikus személyiség tipológiai felosztást figyelem­be véve legjobban a szangvi- nikus temperamentum -felel meg az űrrepülés követelmé­nyeinek, ezen gyors reagáló­készséget, aktív kezdeménye­zőkészséget, jól szabályozott érzelmi életet értünk. Az űr­hajós-tevékenység magas fo­kú hivatástudatot, nagy er­kölcsi felelősségérzetet, jó kapcsolatkészséget és társas­viszonyulást követel. A pszi­chológiai teljesítőképességen belül fontos a külvilágból ér­kező információk gyors és hibátlan feldolgozásának a képessége. Fontos vizsgálat az űr­hajósjelölt várható pszicho­fiziológiai reakciómódjának feltárása a szellemi teljesítő- képességet meghaladó ún. „stressz”-helyzetekben. Ilyen helyzetek létrehozásával meg­figyelhető a jelölt magatar­tás-változása az egyes élet­tani mutatók (vérnyomás, pulzusszám, légzésszám, stb.) dinamikus alakulásából pe­dig a stressztűrőképesség mérhető. A gyors és pontos mozgás­kivitelezés az űrhajós sikeres munkájának elengedhetetlen feltétele. Ennek alapját az akaratlan és akaratlagos mozgások jó szervezése teszi lehetővé. Ehhez az érzékszer­vek, ideg-, izomrendszer jól koordinált összhangjára van szükség. Az akaratlan moz­gások megítélésére ún. tre- mometriás méréseket haszná­lunk, ami a felső végtag moz­gási frekvenciájának és amplitúdójának a regisztrá­lását jelenti. Az akaratlagos mozgásszervezés mérésének módszere a stabilometria. Lényege: a műszer segítségé­vel megbontjuk az állás stabilitását és mérjük az an­nak visszaállítására tett kí­sérletek számát és a kivite­lezésükre fordított időt. A kiválogatás során alkal­mazott vizsgálatok között sa­játos helyet foglalnak el az autogén gyakorlatok. E vizs­gálat lényege az eddig aka­ratunktól függetlennek hitt élettani funkciók (pulzus­szám, testhőmérséklet, agyi bioelektromos tevékenység) önszabályozó-képességének lemérése. A vizsgálatot a Medicor által e célra szer­kesztett műszerrel végzik. A mérés lényege, hogy egy ki­választott élettani mutatót, pl. a pulzust állandóan ellen­őriztetjük, melynek átlagér­tékét a műszer jelzi és ezt egy meghatározott színezetű hanggal társítják. Ezután fel­szólítják a vizsgáltat, hogy p rób álij on ell azu 1 n i, relax álin i, A relaxált, pihenőállapotot az egyidejűleg adott hang kel­lemessé válása kíséri, a vizs­gáló pedig a műszer kijelző részén megjelenő pulzusszám­változás abszolút, illetve szá­zalékos értékéből megítélheti az önszabályozóképesség ha­tékonyságát. A felsorolt, nagy számú pszichofiziológiai vizsgálat adatainak összegzett elemzé­se alapján került sor' az űr­hajósjelöltek alkalmasságá­nak eldöntésére. KLINIKAI VIZSGALATOK A repülőgép-vezetőket minden évben igen alapos klinikai vizsgálatoknak vetik alá. Az űrhajósjelölteknél ezeket a vizsgálatokat jelen­tősen kibővítették. A kibőví­tett vizsgálatok célja a jelöl­tek olyan rejtett egészség- károsodásainak felderítése, amelyek az űrrepülés ked­vezőtlen hatásainak elviselé­sét ,rontanák. A széles körű röntgenvizs­gálatok módot adnák a csont- a gyomor—bél, a vizeletki­választó rendszer rejtett ká­rosodásainak feltárására. Csak egy példa: a vizelet­kiválasztó rendszer fejlődési rendellenességei a repülésben nem. az űrrepülésben vi­szont a só- és vízháztartás felbomlása következtében fellépő fokozott kőképződési hajlam miatt abszolút alkal­matlanságot jelentenek. A szemészeti vizsgálatoknál a könnycsatorna átjárhatóságá­nak vizsgálata jelenti a bő­vítést. Különös szerepük van az ideggyógyászati vizsgála­tok keretében elvégzett ter­heléses ÉEG-vizsgálatoknak. E terheléses vizsgálatok se­gítségével lehet kiszűrni a fo­kozott görcskészséggel ren­delkezőket és az eszmélet- vesztésre hajlamosokat. Az így elvégzett igen alapos vizs­gálatok alapján választották ki azokat az űrhajósjelöltein­ket, akik napjainkban készül­nek felelősségteljes feladatuk végrehajtására. DR. HIDEG JÄNOS orvosezredes — Vége — Műszeres pszichológiai vizsgálat

Next

/
Thumbnails
Contents