Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

1979. május 16. Képújság 3 Útjaink védelmében Kerék a mérlegen Együtt könnyebb Napjainkban egyre jobb, simább utakon futhatnak a járművek kerekei. Ezt a mo­bilizáció korszerűsítésére for­dított milliárdok tették lehe­tővé. Ám a jobb utakra, még ha azok nagyobb teherbírású­nk is, nagyon kell vigyázni. Ennek a célnak érdekében tartottak tanácskozást és gép­bemutatót a Közlekedéstudo­mányi Egyesület és a KPM Szekszárdi Közúti Igazgató­sága rendezésében az igazga­tóság szekszárdi géptelepén. Rikker István, a közúti igazgatóság főmérnöke, is­mertetőjében elmondta, hogy hosszú és körültekintő kísér­letek bebizonyították: a kor­szerű aszfaltutakat a tíz ton­nánál nagyobb tengelynyo­mású járművek kerekei sok­kal nagyobb mértékben ron­gálják, mint a tíz tonnánál valamivel kisebb tengelynyo- másúak. Éppen ezért több év óta miniszteri rendelet teszi kötelezővé, hogy az elenged­hetetlenül fontos, de túlsú­lyos járművek csak útvonal- engedéllyel, s tisztes összegű, kilométerenként húsz-száz- hatvan forintra rúgó úthasz­nálati díj kifizetése után közlekedhetnek. Egy idő óta a határállo­másokon a hazánkba belépő terjedelmes járműveket el­lenőrzik, s ha a tengelynyo­más meghaladja a megenge­dettet, csak ilyen útvonal- engedéllyel folytathatják út­jukat. Sokszor a belföldi jármű­vek is súlyosabbak az előírt­nál, s ezért a jövőben a hazai úthálózat sok pontján is el­lenőrzik a gépkocsikat. Egy ilyen, Robur autóbuszba be­szerelt mérőberendezést mu­tattak be a napokban, ami ezentúl a megye különböző útjain méri a járművek ten­gelynyomását. A bemutatón először egy panelszállító trailer gurult a kerekek elé helyezett mérő­állványokra. A kerekek sú­lyát ezeken a berendezéseken is le lehetett olvasni. Az elektrotechnikus mérlegek Mérik a bemutatón a trailer tengelynyomását peremén lévő kis ablak mö­gött világító számok mutat­ták, mekkora nyomást fejt ki az a kerék az útburkolatra. A buszban lévő berendezés már összegezve mutatta a mért eredményeket, mégpe­dig úgy, hogy tengelyenként kiírta, illetve megfelelő gomb lenyomásakor a kocsi és ra­kománya súlyát jelezte. A trailer után egy aszfalt­tal megrakott Skoda követ­kezett. Ekkor a szakemberek láthatták a helytelen rakodás következményét. Ugyanis az aszfalt a rakodótér hátsó fe­lére volt ömlesztve, s bár a rakomány jóval kisebb sú­lyú volt a megengedettnél, a hátsó tengely közel 12 tonna nyomást gyakorolt az úttest­re. A jövőben az ilyen jár­művek után komoly bünte­tést kell fizetni. A mérési eredményeket egyébként egy okos berende­zés a buszban elhelyezett írószerkezettel papírra is rögzíti. A buszban a berendezés papírra is írja a mért adatot. edves emlékeim között őrzök egy húsz év előt­ti meghívót: „D. Köz­ség Tanácsa és a Haza- Népfront Községi Bi­zottsága tisztelettel meghív­ja önt augusztus 20-án dél­előtt 10 órára az alkotmány, az új kenyér, valamint a la­kosság segítségével létesített benzinkút avató ünnepségé­re.” A komikusra sikerült tö­mörség mellett van még vala­mi fegyelemre méltó a meg­hívó szövegében: a körülírás, azt jelzi, hogy D. községben már akkor tudták, hogy mek­kora erő rejlik a lakosság összefogásában, a közösség­ben, amikor még szavuk sem volt rá. A fogalom csak ké­sőbb, a hatvanas években született, s így hangzik: tár­sadalmi munka. Néhány esztendeje, egy ta­vaszi vasárnapon élénk' sür- gölődés fogadott V-ben: jár­dát építettek a helybeliek. Egy jól megtermett férfi dik­tálta a tempót, ő adogatta le a teherautóról a cementlapo­kat. Hirtelen elépenderült egy kipirult arcú fiúcska, s lihegve így szólt: „Elnök bá­csi, ne tessék haragudni, hogy apukám nem jöhetett, de nagyon köhög és magas láza van. Azt üzeni, majd pótolja a mulasztást a Ságvá- ri utcában.” A tanácselnök letette a cementlapot, s ba­rackot nyomott a fiú fejére: „Minden rendben, jobbulást kívánok apádnak!” Ezt hogy csinálta? — faggattam ké­sőbb, az önkéntes műszak után. „Azt hiszem, a legjobb agitáció: a fogjuk meg és — vigyük!”- A Duna menti T.-ben új tantermeket, úttörőszobát, tágas zsibongót építettek az iskola mellé a helybeliek. A községben lakó tervezőmér­nökök díjtalanul csinálták meg a terveket, a téesz építő részlegének vezetője ingyen vállalta a kivitelező munkák szakmai irányítását, a járási vegyesipari szövetkezet díj­talanul kölcsönzött építőipari gépeket, kezelőik szabad szombatjaikat, vasárnapjai­kat áldozták a nemes célra. A helybeli kisiparosok mind­egyike 30—40 órát dolgozott a gyerekekért — társadalmi munkában. Miért vállalták? Mert ott voltak a község ve­1 fias 2B^^^^toSű8k i Kr JSS8& ÍBB LÍ í~f *? 40 9 f i *1 *■*&& Y * f a 4 r á Y •* F rJ m§ & xTa 7 * A v B * Bt* JT őt fif i / j? ^I^^^^S&SSS} Jr-*g|S * 8 &A ABLjtJ *A. . í $l trj£~* jggs *~í § $ $ /Jlly^l,iw aSfiliL jf a>- síi^sf Az űrhajósjelöltek orvosi kiválogatása 1976-ban a Szovjetunió az Interkozmosz Tanács ülésén bejelentette, hogy 1978—83 között saját űreszközein biz­tosítja a tagországok űrhajó­sainak repülését, repülésre történő felkészítését. Hazánk a felajánlott lehetőséget el­fogadta és kormánydöntés született a magyar űrhajós­jelöltek kiválogatására. A döntés értelmében az űrha­jósjelölteket megfelelő repü­lési tapasztalattal rendelkező önként jelentkező vadász- pilóták közül , kellett kivá­lasztani. Az orvosi kiváloga­tás végrehajtásával a kor­mány a Repülőorvosi Vizs­gáló és Kutató Intézetet bíz­ta meg. Az intézet szakemberei a szovjet űrorvostudomány gazdag tapasztalatainak fel- használásával kidolgozták a magyar űrhajósjelöltek orvo­si alkalmassági vizsgálatá­nak rendszerét. A pilóták évente igen széles körű szak­orvosi vizsgálaton esnek át repülőalkalmasságuk elbírá­lása érdekében. A vizsgála­tok adatai jó alapot szolgál­tattak az önként jelentkező pilóták elsődleges kiválogatá­sához. Azokat a jelölteket, akik az elsődleges kiváloga­tás követelményeinek meg­feleltek, kéthetes időtartamú igen alapos vizsgálatnak ve­tettük alá. Az alkalmasság objektív megítélése érdeké­ben speciális funkcionális ter­heléses, széles körű pszicho­lógiai és kibővített klinikai vizsgálatokat végeztünk min­den jelöltnél. E vizsgálatok célja az űr­repülés során legnagyobb igénybevételének kitett szer­vek funkcionális tartalékai­nak a felmérése. E terhelési próbák közé tartozott az egyensúlyszerv, a vérkerin­gési rendszer több irányú funkcionális vizsgálata. Az egész szervezet terhelését je­lentették az ún. barokamrai vizsgálatok. Az egyensúlyszerv funkcio­nális állapotának megítélésé­re vizsgálat szolgál. Tekin­tettel arra, hogy mindhárom vizsgálat a szervezet rendkí­vüli igénybevételét jelenti, ezek mindegyikét más-más napon kellett elvégezni. A forgószékes vizsgálatok segítségével az egyensúly­szerv szöggyorsulásokkal szembeni ellenállóképességét lehet lemérni. Az egyik vizs­gálat során a jelölt a forgó­székben egyenletes sebesség­gel forogva fejét meghatáro­zott időben jobb válláról a bal vállára mozdítja. E for­gás és egyidejű fejmozgás hatására a jelöltnek olyan érzése támad, mintha a szék hintázna alatta. Hőhullámai keletkeznek, bizonytalanság­érzet, szédülés lép fel. A vizs­gálat időtartama szuperszo­nikus pilótáknál kétszer 1 perc, űrhajósjelölteknél 10 perc. A másik forgószékes vizs­gálatnál a jelöltnek forgás közben egész felsőtestével meghatározott időközönként előre keli hajolnia, majd új­ra felegyenesedni. A vizsgá­lat 1 perc jobbra, majd 1 perc szünet, utána 1 perc balra forgatást jelent, mind­két irányban ötször ismé­telve. A harmadik fajta vizsgá­lat az ún. Hilov-hinta terhe­lés. Ez az eszköz egy olyan négyköteles hinta, melynek ülése a kilengéskor mindig vízszintes marad a földhöz képest. Segítségével az egyen­súlyszerv egyenes vonalú gyorsulásokkal szembeni tű­rőképessége vizsgálható. A vizsgálat időtartama 15 perc. Mindhárom vizsgálat során regisztrálják a vizsgált sze­mélv vérnyomását, pulzusát. EKG-ját és — ezen adatok, valamint a vegetatív tünetek (sápadtság, verejtékezés). a szubjektív tünetek (szédülés, hányinger) együttes értékelé­se alapján döntenek az al­kalmasságról. A keringési rendszer ter­heléses vizsgálatai közé az ún. szubmaximális kerékpár- ergometriás és a billenőasz­tal terhelési próbákat sorol­juk. A szubmaximális kerék- párergome.triás vizsgálat cél­ja a jelölt rejtett szívvérel­látási zavarainak felderítése, másrészt fizikai teljesítőké­pességének megállapítása. A vizsgálat két lépcsőben törté­nik. Először a vizsgált sze­mély 5 percen át 100 wattos teljesítménynek megfelelő munkát végez. Ezután 5 perc pihenő következik, majd a második lépcső a szubmaxi­mális állapot eléréséig tart. Szubmaximális állapotnak 30—40 éves korig a 160/perc, 40 év felett pedig a 150/perc pulzusszámot tartjuk. A má­sodik lépcsőben 100 wattos teljesítménnyel kezdve per­cenként emeljük a terhelés nagyságát mindaddig, míg a leírt szubmaximálisnak ne­vezett pulzusszámot el nem éri. Jó fizikai edzettséggel rendelkezők 10 perces fizikai terhelés során elérhetik a 300—500 W-os teljesítményt. A keringési rendszer ter­helését szolgálja a billenő­asztal-vizsgálat, melynek so­rán a szervezet ún. „ortoszta- tikus” ellenálló képességét vizsgáljuk. A jelöltet billenő­asztalon helyezzük el és a szívműködés, légzés, keringés állapota regisztrálására szol­gáló érzékelőkkel szereljük fel. Vízszintes helyzetben meg­figyeljük és rögzítjük a je­lölt nyugalmi állapotát jelző adatokat. Ezután 20 percen keresztül függőleges helyzet­be állítjuk az asztalt, meg­figyeljük a keringési és légző­rendszer változásait. Ebben a helyzetben a szervezet olyan reflex-mechanizmusai­nak működését vizsgáljuk, amelyekre az űrhajósnak a súlytalansági állapot után a földi gravitációs térhez tör­ténő „visszaalkalmazkodás” Vizsgálat a Hilov-hintán zetői is, a pártvezetőség tit­kára, a tanácselnök, a nép­fronttitkár, az ÁFÉSZ ügy­vezető igazgatója, az iskola- igazgató, és a többi. „Nos, ha ők ott vanak, nekünk is ott a helyünk, nehogy elrontsa­nak valamit” — summázta tréfásan a dolgot egy vízve­zeték-szerelő kisiparos. incs talán ma olyan di­ák az országban, aki ne tudná tényekkel il­lusztrálni az „Egy üzem — egy iskola”, vagy az „Egy brigád — egy osztály” moz­galom eredményeit. Helyi ta­nácsok vezetői sokat mond­hatnának a társadalmi mun­kával létesített pihenőpar­kok, gyermekjátszóterek, tornaszobák, tanuszodák pénzben ki sem fejezhető ér­tékéről. Ki tudja, hány kilo­méter járda, vízvezeték kö­szönheti létét a társadalmi összefogásnak ? Mennyivel bővült a bölcsődék-óvodák befogadóképessége a kom­munista műszakok munka­béréből ?! 1978-ban országszerte nőtt a közösség érdekében végzett társadalmi munka értéke az előző évihez képest. Szabolcs- Szatmárban 188 millió forint, Zalában 100 millió, Pest me­gyében 340 millió forint érté­kű munkát végeztek a tele­pülések fejlesztése, szépítése érdekében. A debreceni vál­lalatok, intézmények dolgozói egynapi bérüket — összesen 5,6 millió forintot — adták az óvódák fejlesztésére, s összesen 37 millió forint érté­kű társadalmi munkát vé­geztek az elmúlt évben. Tol­na megyének sem kell szé­gyenkeznie. Megyénk lakói 121 millió forint értékű munkát végeztek el. Summa summárum: 1978- ban a társadalmi munkák, s a kommunista műszakok pénzben kifejezhető értéke minden eddigit meghaladott, s megközelíti országosan a három és fél milliárd forin­tot! N I társadalmi munkának Wjmß nemcsak népgazdasági, iíüHlp anyagi jelentősége van, nanem társadalompoli­tikai értéke is. Gazdálkod­junk hát vele épp oly terv­szerűen, gondosan, mint a nyersanyaggal vagy a pénz­zel. DEBRECZEN1 ÉVA során lesz szüksége. Ezután a billenőasztallal „fejjel lefelé” helyzetet hozunk létre. Ez a helyzet a súlytalanság hatá­sára fellépő keringési válto­zások előidézésére szolgál. A rossz ellenálló képessé­gű jelölteket alkalmatlannak kell minősíteni. A barokamra olyan lég­mentesen zárható helyiség, amelyben szivattyúk segítsé­gével végzett légritkítással tetszőleges, névleges magas­ságot tudunk létrehozni. Az általunk végzett vizsgálatok során 5000 méternek megfe­lelő légnyomást és a vele együttjáró oxigéntartalom- csökkenést idézünk elő, amely a tengerszinti légnyo­más közel felét jelenti. Ez a terhelés jelentős oxigén­hiányt jelent az űrhajós­jelölt számára. Az oxigén­hiány hatására bekövetkező keringési, légzőrendszeri el­változások adatait a vizsgá­lat egész ideje alatt regiszt­ráljuk. Különös figyelmet fordítunk az oxigénhiány ha­tására bekövetkező pszichés változásokra, melyet külön­böző pszichológiai tesztekkel vizsgálunk. A 30 perc eltel­tével a barokamra légteré­ben a nyomást 40—45 m/mp sebességgel növeljük, ezzel vizsgálva a jelölt barofunk- cióját. A barofunkciós vizs­gálatok célja a gyors lég­nyomáscsökkenés elviselésé­nek a vizsgálata. A baro­kamrai vizsgálatok során az oxigénhiány a gvors légnyo­másváltozások előidézésével a szervezet magasságtűrő,- képessége ítélhető meg. DR. HIDEG JÁKÍOS orvosezredes (Folytatjuk) \

Next

/
Thumbnails
Contents