Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

1 “KÉPÚJSÁG 1979. május 16. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése A tanácskozásról közleményt adtak ki (Folytatás az 1. oldalról.) A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kezdőd­jék meg mindezeknek a gya­korlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bizalom erő­sítését az európai államok kö­zött, hozzájárulna a katonai szembenállás mérsékléséhez és ezt követően a fegyverze­tek és fegyveres erők kon­centrációja, valamint a fegy­veres erők és fegyverzet csökkentéséhez a kontinen­sen. Az ülésen képviselt álla­mok e célból politikai szintű konferencia összehívását ja­vasolják az összes európai ál­lam, valamint az USA és Ka­nada részvételével. Célszerű­nek tartanák, ha erre az érte­kezletre már 1979-ben sor kerülne. Az értekezlet lebo­nyolításának helyét és idő­pontját valamennyi érdekelt állam konzultációin lehetne egyeztetni, amelyeket a Var-i sói Szerződés Szervezetének tagállamai készek késedelem nélkül megkezdeni. 3. A miniszterek államaik nevében kifejezték elégedet­lenségüket amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséről folyó bécsi tárgyaláso­kon nincs érdemi előrehala­dás. Megállapították, hogy a szocialista országok az 1978. június 8-i javaslataikban reá­lis választ adtak a tárgyalá­sok kulcskérdéseire, széleskö­rűen figyelembe vették a tárgyalások többi résztvevő­jének elképezeléseit, s ezzel elősegítették az álláspontok jelentős közeledését. A NATO tagállamai azonban már csaknem egy éve nem adnak érdemi választ e konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy a bécsi tárgyalások sikeres és gyors előrehaladá­sához szükség van a nyuga­ti részt vevők jóakaratának kinyilvánítására is. 4. A miniszterek kifejez­ték továbbá, hogy a NATO által az utóbbi időben a fegy­verkezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges el­lentétben állnak az enyhülés­sel és annak elmélyítésével. E vonatkozásban különösen veszélyesek azok a tervek, hogy néhány nyugat-európai ország területén az európai szocialista országok objektu­maira irányzott közép-ható­sugarú nukleáris rakétafegy­vereket telepítsenek, továb­bá a neutronfegyverek létre­hozására és elterjesztésére irányuló tervek feleleveníté­se. Az ülésen képviselt álla­mok meggyőződése, hogy va­lamennyi európai állam biz­tonságának erősítését nem a fegyverkezési hajsza további fokozása, hanem a nukleáris rakétafegyverek és a hagyo­mányos fegyverzetek korlá­tozásának útján kel] keresni, a teljes kölcsönösség alap­ján. Véleményük szerint a je­lenlegi időszakban adottak az ehhez szükséges feltéte­lek, s amint arra az 1978. no­vember 23-i nyilatkozatban rámutattak, készek más álla­mokkal együttes erőfeszíté­sekre ebben az irányban. Ugyanakkor világosan kell látni azt, hogy az ilyen irá­nyú kedvező eredmények el­éréséhez mindenki részéről konstruktív magatartásra van szükség. Ezért az ülésen képviselt államok felhívják a NATO tagállamait, hogy az európai országok biztonsága érdekében ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek az európai helyzet romlásához és a ka­tonai feszültség fokozódásá­hoz vezethetnek, mondjanak le a fegyverkezési hajsza nö-' velésére irányuló intézkedé­sekről, lépjenek határozottan a katonai enyhülés és a le­szerelés útjára. 5. A miniszterek megerősí­tették államaik azon állás­pontját, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vevő álla­mok képviselői 1980-as ■madridi találkozójának hoz­zá kell járulnia az európai enyhülés és biztonság meg­erősítéséhez, elmélyítéséhez, valamint az összeurópai együttműködés kiszélesítésé­hez. A Varsói Szerződés tag­államai készek konstruktívan hozzájárulni a találkozó sike­res lebonyolításához. • Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták: a madridi talál­kozó sikere szempontjából legfontosabb az, hogy alkotó, konstruktív légkörben bonyo­lítsák le, amelyet mindenek­előtt a részt vevő államok­nak a gyakorlati eredmények eléréséhez fűződő érdekeltsé­ge jellemez. Ennek megfele­lően az ülésen képviselt ál­lamok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó munkáját olyan konkrét, kedvező lépések egyeztetésé­re összpontosítsák, amelyek a záróokmány elveinek és meg­állapodásainak egységes egészként való megvalósítá­sára irányulnak, beleértve mind a katonai enyhülés, mind pedig az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasá­gi. tudományos-műszaki és kulturális együttműködésben megvalósítandó határozott intézkedéseket. Az ülésen képviselt álla­mok szükségesnek tartják a madridi találkozó alapos és gondos előkészítését. Készek e célból kapcsolatokat tarta­ni. valamint két- és több­oldalú konzultációkat folytat­ni az összeurópai értekezlet záróokmányát aláírt minden állammal. E konzultációk té­mája lehet az államok kép­viseleti szintjének kérdése is a találkozón, figyelembe vé­ve annak jelentőségét az enyhülés, az európai bizton­ság és együttműködés számá­ra. A madridi találkozó sikere szempontjából nagy jelentő­sége lenne a javasolt katonai enyhülés kérdéseivel foglal­kozó összeurópai konferen­cia konstruktív előkészítése és eredményes munkája. 6. A miniszterek — kifejez­vén államaik elvi álláspont­ját, hogy szükség van a fegyverkezési verseny meg­szüntetésére, valamint a le­szerelésre, különösképpen a nukleáris leszerelésre irá­nyuló tényleges intézkedé­sekre való határozott áttérés­re — egyöntetűen állást fog­laltak: maximálisan meg kell sokszorozni az erőfeszítése­ket abból a célból, hogy mi­előbb gyakorlati megállapo­dások jöjjenek létre az aláb­biakat illetően: — A hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról szó­ló új szovjet—amerikai szer­ződés megkötése és hatályba léptetése, valamint áttérés a csökkentésükről folytatandó tárgyalások következő szaka­szára; — Valamennyi nukleáris fegyverfajta gyártásának megszüntetésére, és a készle­tek fokozatos, teljes felszá­molást eredményező csök­kentésére vonatkozó tárgya­lások időpontja és lefolyta­tásának módja;. — A nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időkre szóló betiltása, ezzel egyide­jűleg minden állam lemondá­sa az erőszakról, vagy az azzal való fenyegetésről az egymás közötti kapcsolatok­ban; — Szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásá­ról; — A nukleáris fegyverek­kel nem rendelkező államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló intézkedé­sek megtétele, beleértve a nukleáris fegyverek alkalma­zásáról való lemondást a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokkal, vala­mint azon államokkal szem­ben, amelyek területén nincs ilyen fegyver, továbbá köte­lezettségvállalás arra nézve, hogy nem helyeznek el nuk­leáris fegyvereket azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs ilyen fegyver. Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy országa­ik határozottan fellépnek a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendel­kező államok katonai kiadá­sainak csökkentéséért. Indít­ványozzák. hogy haladékta­lanul kezdődjenek tárgyalá­sok a csökkentés konkrét mértékéről, első lépésként a következő három évre. vagy más, mindenki számára elfo­gadható kezdeti időszakra. Az ülésen képviselt álla­mok fellépnek a haderők és a fegyverzet növelése ellen más államok területén. Síkra szállnak a fegyverés erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodások meg­kötése mellett továbbá azért, hogy újabb, nemzetközi mé­retekben megvalósuló erőfe­szítésekre kerüljön sor az idegen területeken lévő kato­nai támaszpontok felszámo­lása, a külföldi csapatoknak más államok területéről való kivonása, nukleáris fegyver­mentes övezetek és a béke övezeteinek megteremtése céljából a világ különböző térségeiben, többek között Európában. Emlékeztetnek arra, hogy készek a Varsói Szerződés Szervezetének az Észak-at­lanti Szerződés Szervezetével történő egyidejű feloszlatá- sára, és első lépésként kato­nai szervezeteik felszámolá­sára, a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve. 7. A külügyminiszterek megállapították, hogy az utóbbi időben újabb kísérle­tek történnek a nemzetközi enyhülés folyamatának meg­állítására, új háborús tűz­fészkek létrehozására, a szocialista országokkal szem­beni ellenséges kampányok kibontakoztatására, a népek közötti ellenségeskedés szí­tására. Fölöttébb veszélyes az újfasiszta és neonáci szerve­zetek és áramlatok tevékeny­ségének megélénkülése is néhány országban. Az ülésen képviselt álla­mok kifejezték meggyőződé­süket, hogy mindezek a kí­sérletek kudarcra vannak ítélve, ha a békeszerető ál­lamok és népek megfelelő éberséget tanúsítanak, kellő módon visszaverik az ilyen kísérleteket és jelentősen fo­kozzák tevékenységüket a tartós békéért vívott harc­ban Európában és világszer-' te. Az ülésen képviselt álla­mok felhívást intéznek min­den államhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten elfo­gadott elvek — a szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletbentar- tása; tartózkodás az erőszak­tól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sért­hetetlensége; az államok te­rületi épsége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás: az emberi jogok és az alapvető szabad­ságjogok tiszteletbentartása; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az álla­mok közötti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezett­ségek jóhiszemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocia­lista államok a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, követ­kezetesen és töretlenül tevé­kenykednek a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért. A Varsói Szerződés Tag­államai Külügyminiszteri Bi­zottságának ülése a testvéri barátság és a kölcsönös meg­értés légkörében folyt le. (MTI) Szovjet-jugoszláv csúcstalálkozó Moszkva, Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Tito jugoszláv párt- és ál­lamfő, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének meghívására szerdán baráti látogatásra és rövid pihenésre a Szovjet­unióba érkezik. A mostani legmagasabb szintű szovjet—jugoszláv tár­gyalások napirendjén a két­oldalú párt- és államközi kapcsolatok témakörén túl a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdései szerepelnek. A Szovjetunióban nagyra értékelik Jugoszlávia és sze­mély szerint Tito. elnök sze­repét a világpolitika fontos tényezőjévé vált el nem kö­telezettségi mozgalomban. Nyilvánvalóan szó lesz a tárgyalásokon az el nem kö­telezett országok állam- és kormányfőinek idén Havan­nában megtartandó csúcsér­tekezletéről, amelynek sike­réért Jugoszlávia sokat tehet. Moszkvai megfigyelők vé­gül arra számítanak, hogy Brezsnyev és Tito között ter­mékeny eszmecserére kerül sor a nemzetközi kommunis­ta mozgalom időszerű prob­lémáiról. Nemzetközi sajtóértekezlet A kínaiak háborús bűneiről Hanoi, Zalai István, az MTI tudósítója jelentf: Hanoiban kedden nemzetkö­zi sajtóértekezleten tette köz­zé első összefoglaló jelenté­sét a kínai háborús bűnök kivizsgálására alakult viet­nami bizottság. A bizottság által elkészí­tett dokumentum azt hang­súlyozza. hogy „a kínai ag- resszorok nagyon súlyos köz­vetlen veszteségeket okoztak a vietnami népnek, s e károk következményei jelenleg még felmérhetetlenek”. Az össze­foglaló a következő adatokat sorolja fel: elpusztítottak négy tartományi székhelyet, 320 falut, 428 kórházat, ki­sebb rendelőintézetet, gyógy­szertárat, 735 általános isko­lát. Ez utóbbi következtében 200 ezer tanuló maradt isko­la nélkül. Leromboltak pago­dákat, templomokat, könyv­tárakat, múzeumokat. Külön is kiemeli a dokumentum, hogy elpusztították Ho Si Minit egykori illegális Pác Bo-i barlangrezidenciáját. A sajtóértekezleten bemu­tatták azt a dokumentumai­mét, amelyet a Cao Bang tartománybeli Hung Dao fa­luban készítettek a kínaiak által brutálisan meggyilkolt 24 asszony és 19 gyermek föl­di maradványainak exhumá­lásakor. A dokumentum kö­veteli, hogy Kína vállaljon teljes felelősséget az agresszív háborúja okozta károk meg­térítéséért. Pajzs ’79 hadgyakorlat Hazánkban a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei A bolgár, a magyar, a román, a szovjet és a csehszlovák csapatok megkezdték a felkészülést a Pajzs ’79 fedőnevű hadgyakorlat végrehajtására. (Képtávírónkon érkezett). Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter meghívására, a Ma­gyar Népköztársaság területén végrehajtandó Pajzs ’79 kö­zös hadgyakorlatra kedden hazánkba érkezett Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság hon­védelmi minisztere, Wojczi- ech Jaruzelski hadseregtábor­nok, a Lengyel Népköztársa­ság nemzetvédelmi miniszte­re, Heinz Hoffmann hadse­regtábornok, a Német De­mokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Ion Coman hadseregtábor­nok, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői­nek minisztere, Dmitrij Usz- tyinov, a Szovjetunió mar­sai Íja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere és Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere. A vendégeket Czinege La­jos és a Honvédelmi Minisz­térium Katonai Tanácsának tagjai fogadták. Jelen voltak a Varsói Szerződés tagálla­mainak budapesti nagyköve­tei. KITÜNTETÉSI ÜNNEPSÉGEK A „Pajzs ’79” hadgyakorla­ton részt vevő nemzetek had­seregeinek legkiválóbb ifjú­kommunistáit tüntették ki kedden, a Magyar Néphadse­reg tapolcai művelődési ott­honában megtartott ünnepsé­gen. A kitüntetési ünnepségen részt vett Horváth István ve­zérőrnagy, a Magyar Néphad­sereg politikai főcsoportfőnö­kének első helyettese, Pom- por István ezredes, az MSZMP Néphadseregi Bizott­ságának titkára és a baráti országok hadseregeinek több magas rangú vezetője. Varga László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára köszöntötte a felkészülés sza­kaszában élenjáró, a politikai, szakmai ismeretek elsajátítá­sában kimagasló eredménye­ket elérő, a más-más nyelvet beszélő fiatalok közötti ba­rátság elmélyítésében, az in­ternacionalista együttműkö­dés fejlesztésében példamuta­tóan tevékenykedő kato­nafiatalokat és elöljáró­kat. Ezt követően a KISZ KB nevében különböző kitüntetéseket és elismerése­ket adott át a bolgár, ma­gyar, román, szovjet és csehszlovák ifjúkommunista harcosoknak és nevelőiknek. Ugyancsak kedden adták át a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere által adományozott kiváló címeket a nemzeti táborokban a legki­emelkedőbb teljesítményt nyújtó bolgár, csehszlovák és szovjet katonáknak. Darázsfészek Libanonban Kedd esti kommentárunk Miközben a Biztonsági Tanács változatlanul hiába próbál megoldást találni a libanoni darázsfészek felszámolására, a helyzet csak tovább bonyolódik a cédrusok országában. Újra és újra bebizonyosodik, amit eddig is mindenki tudott, csak éppen nem mindenki volt hajlandó bevallani: a libanoni kér­dés szerves része az egész közel-keleti dilemmának. Az ottani helyzet elmérgesedése újabb bizonyíték arra, hogy ebben a térségben kizárólag az egyetemes rendezés jelentene megol­dást, szemben az izraeli—egyiptomi különbékével, amely csak bonyolította a dolgokat. Szárkisz libanoni elnök kormányfője kíséretében Damasz- kuszban Asszad Szíriái államfővel tárgyalt. Asszad előzőleg Jasszer Arafattal tanácskozott. A Libanonban állomásozó Szí­riái békefenntartó erők mandátuma június végén lejár és Szárkisz rendezni szeretné a hosszabbítás kényes kérdését. Arra pedig, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet veze­tője miért érdekelt a damaszkuszi tárgyalásokban, ugyancsak világos a válasz. Izrael — immár nemcsak az Egyesült Államok, hanem Egyiptom segítségével is — mindent megtesz, hogy kihasznál­ja a libanoni állapotokat és a sokat szenvedett országnak leg­alább egy részét Haddad őrnagy jobboldali milicistáinak se­gítségével ellenőrzése alatt tartsa. Begin ráadásul éppen most ismételte meg a palesztin ügy „rendezésére” tett, meglehető­sen sajátos javaslatát: miközben a szír csapatok kivonulását követelte Libanontól, közölte, hogy szerinte a libanoni pa­lesztinokat „Szaúd-Arábiában, Irakban és Libanonban kel­lene letelepíteni”. Vagyis szinte mindenütt — csak éppen ha­zájukban, Palesztinában nem ... A moszkvai Izvesztyija ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy ez a javaslat — ráadásul egy kormányfő részéről! — éle­sen ellentétes valamennyi ENSZ-határozattal hiszen azok alap­elvként szögezik le a palesztinoknak jogát a szülőföldhöz. Ez önmagában is bizonyság arra, állapítja meg a szovjet lap, hogy Szadat politikája hatékonyan segíti Izraelt az egész arab világ ellen folytatott politikai játszmájában. Izrael számára Libanon mindig is megfelelő terep volt ar­ra, hogy akadályozza a Közel-Keleten kibontakozó kedvező folyamatokat. Jelen esetben ez a sokat szenvedett ország azért „fizet”, mert átmenetileg otthont ad a palesztinok egy részé­nek, mert ahhoz az arab államhoz — Szíriához — fűzik szo­ros kapcsolatok, amely a leghatározottabban szállt szembe az egyiptomi—izraeli különalkuval. HARMAT ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents