Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
a iÜÉPÜJSÁG 1979. április 12. Csillogó, fekete lemezeken... SlQMISZÉDOUlB — „Három éven belül világsztárunk lesz” — mondták sokan a cannes-i MIDEM- fesztivál előtt. Akkor ez csak bizakodás volt, de az első üzleti tárgyalások, illetve szerződéskötések után, úgy tűnik, valóság. A magyar szórakoztató zenei hanglemezgyártás ugyanis — ezt a MIDEM sikere csak jelezte — az utóbbi egykét évben megkezdte a felzárkózást a méltán világhírű komoly zenei hanglemezgyártásunk mellé, s ma már a nemzetközi elismerés kapujában áll. Ezt a tényt igazán csak akkor értékelhetjük és érthetjük meg, ha felidézzük a jelenlegi eredmények előtörténetét. Tulajdonképpen a nulláról kellett kezdeni, mert Magyar- országon 1951-ig még nagyipari hanglemezgyártás sem volt. Az első korszerűnek mondható mikrobarázdás lemez is csak 1958-ban jelent meg, az első sztereofelvételek pedig 1962-ben. Akkor, amikor külföldön az új szórakoztató zene a jazz, a musical, a rock and roll és a beat már régen virágzó hanglemezipart hozott létre. Nálunk abban az időben, az ötvenes évek szűk levegőjében a szórakoztató zene mostohagyereknek számított és csak néhány, a bécsi operett világát idéző, stílusát folytató tánczenei lemezből, illetve operett- és magyarnóta-felvételekből kínáltak szűkös választékot a könyvesboltok. A szórakoztató zenében jelentkező nagy robbanás — a beatmozgalom — azonban hamarosan nálunk is éreztette hatását és a hatvanas évek első felében egy, az eddigitől merőben eltérő ifjúsági kultúra kialakulását eredményezte. Lemezkiadásunkban a változások alig tükröződtek, noha a fiatalság éles kritikával követelte kedvencei elismerését, akiket nemcsak koncerten, de lemezfelvételeken is szívesen hallgatott volna. A beatmozgalommal együtt ugyanis felnőtt egy új nemzedék, mely nagyobb zsebpénzzel, többb szabad idővel rendelkezett és új kedvenceivel határozottan szembe szállt az idősebb korosztályokkal. A fogyasztásban is mindinkább bekapcsolódott volna, de igényeit a hanglemezgyár képtelen volt kielégíteni. Igaz ebben nemcsak szemléleti tényezők játszottak szerepet, hanem az is, hogy a lemezek préselése albérletben folyt a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban. A korszerűtlen Rottenbiller utcai stúdióban állandó volt a zsúfoltság, a kész matricák egy részét Svédországban csináltatták, a kazettákhoz szükséges felvételeket pedig Svájcba kellett szállítani és a raktározást is csak egy budapesti templom alagsorában tudták megoldani. A borítókat pedig még 1975-ben is kézzel ragasztották. Nem csoda, hogy a hatvanas évek második felében is sok volt a panasz; az új kedvencek — Illés, Omega, Metró, Koncz, Zalatnay, Kovács — lemezeit nem mindig lehet kapni, az új felvételek késve és kis példányszámban jelennek meg. Előállt az az egyre inkább feloldhatatlan, megoldást sürgető paradoxon; kialakult egy új szórakozási forma, mellyel a kiszolgáló apparátus, így a lemezgyártás, nem tudott lépést tartani. A változás 1968-tól kezdődött. A gyártási, vállalati feltételek ugyan nem sokat javultak, de a vállalat új vezérkara felismerte, hogy a felnőtt és fiatalabb korosztályok ízlése végképp elszakadt egymástól, s a javuló anyagi viszonyok melett a lemezvásárlási kedv is ugrásszerűen emelkedett. Az új helyzethez jobb szervezéssel, nagyobb hozzáértéssel, rugalmassággal igyekeztek igazodni, s ennek köszönhető, hogy hamarosan jazz-lemezek, kazetták, a popfesztivál dalai, népzenei felvételek, verslemezek is megjelenhettek, a lemezborítók tetszetőssé váltak és ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, Koncz Zsuzsa Szerelem című albumából 100 000 példányt adtak el. Sőt, az énekesnő 1973-ban, Magyar- országon elsőként beléphetett a lemezmilliomosok táborába. Időközben 1971. augusztus 11-én a Vörösmarty téren megnyílt az első magyar hanglemezszalon, ahol a szórakoztató zene, a popzene kedvelőinek külön sarkot rendeztek be. Az üzletben visz- szamenőleg is a lehető legnagyobb választékot biztosították, ennek ellenére országos viszonylatban továbbra sem tudták az igényeket sem mennyiségi, sem minőségi szempontból kielégíteni. Az ok egyszerű: Magyarországon még mindig nem működött önálló hanglemezgyár. Ezért a legnevezetesebb év a magyar hanglemezgyártás történetében 1976. Ekkor épül fel Dorogon a régen várt gyár, mely lehetővé teszi, hogy a vállalat ettől kezdve saját hasznára és kockázatára önálló gyártási, nagykereskedelmi és kiadói tevékenységet folytasson. Az eredmény bámulatos. Már a következő évben 100 millió forint a vállalati haszon, ami az 1968-as 9 millióhoz képest valóban „mammutnyereség” Jut belőle stúdiófejlesztésre, bátrabb kezdeményezésekre, kockázatvállalásra is. De itt adjuk át a szót dr. Erdős Péternek, aki 1968 óta dolgozik a vállalatnál, s nem kis szerepe van a jelenlegi eredmények elérésében. „Jelenleg az országban kb. 600 helyen (szakboltokban, áruházakban, könyvesboltokban) árulnak lemezeket. A vállalatnál a szórakoztató zenei lemezeket ma már két márka is reprezentálja, a Qualiton a régebbi és a cigányzene-, magyarnóta-, illetve operettfelvételek fedőneve. A Pepita márka pedig a rock, beat, pop, discó és tánczene gyűjtőfogalma.” Egy nemrégiben végzett felmérés szerint az ifjúság zenéje — a popzene — a szórakoztató zenei lemezek forgalmának 50 százaléka. A szórakoztató zene modern irányzatai ma már önálló iparággá nőtték ki magukat. Külföldön nagy konszernek, mammutvállalatok tartják kezükben az irányítást és diktálják a piacot. Az új ipar ma már nemcsak a lemezgyártást foglalja magába, de egy sor járulékos tevékenységet is. A lemezek elkészítését minden esetben komoly piac- és keresletkutatás, reklámhadjárat, menedzselési munka előzi meg. Nálunk mindezt az alapok megteremtése után csak most kezdték el kifejleszteni. Nemrégiben hangmérnökök jártak az angolszász országokban, hogy a helyszínen tanulmányozzák a fejlettebb felvételi technikát, a szakma előttünk eddig rejtve maradt fortélyait. Az idén ugyanis befejezik a Rotten- biller utcai és a MAFILM lemezstúdiójának a korszerűsítését is, s a jövő félévtől kezdve már a legkényesebb igényeket is kielégítő, világ- színvonalú felvételek készítésére nyílik lehetőség. Így a vállalati háttér lassan adott lesz a nagy tervek véghezvitelére, s néhány előadónk külföldi népszerűsége lehetővé teheti a világpiac meghódítását. Smagyi Néplap Majdnem négyszer 'körülérné a földgolyót az Egyenlítő mentén az a kolbász — ha közben el nem fogyott volna —, melyet a tabi bélfeldolgozó üzem termékeibe töltöttek az elmúlt tíz év folyamán. Tavaly az ÁFÉSZ fenntartásában működő üzemben — mely a Fővárosi Húsipari Vállalatnak végez bérmunkát — több mint 14 és fél ezer kilométer hosszú sertésvékonybelet dolgoztak föl, valamint jelentős mennyiségű vastagbelet, illetve marhabelet. Sok országból érkeznek a kis tabi üzembe a sózott, tisztítatlan és osztályozásán termékek, hogy megfelelő feldolgozás, válogatás után visszakapva, hurkát, kolbászt és szalámit töltsenek beléjük. Emellett az üzem látja el csomagolt béllel majdnem az egész Dunántúlt. Az üzem dolgozói — három szocialista brigád működik — teljesítik az eléjük tűzött tervet. Ennek eredménye volt tavaly a 8 milliós bevétel, illetve a 2,3 milliós nyereség, melynél az idén sem várnak kevesebbet. Dunántúlt napló A megyében az apró falvas településszerkezet az átlagtól eltérő, rendkívül nehéz ellátási követelményeket teremt. Gazdaságilag bizonyított, hogy az egyszerű, aránylag olcsó, hagyományos szolgáltatás (mint amilyen például a fodrászat) sem biztosítható 1000 lakosnál kevesebb lélekszámú településen. Többek között ennek tudható be az, hogy a meem volt nagy hírverés, de azért minden érdekelt tudta, hogy világra szóló esemény lesz a valahányadik békaugró- verseny. Szerencsére az illetékesek az utolsó pillanatban észbe kaptak, s helyszínként a Népstadion helyett az új budai fedetlen vásárcsarnokot jelölték ki. Ide ugyanis kevesebben férnek be, s így az esetleges botrány könnyebben lokalizálható. Azt a javaslatot, miszerint eresszék le a Balaton vizét, és a medrében rendezzék meg a versenyt — elvetették. Mellette szólt ugyan, hogy így a nép követelésének megfelelő ösz- szeget fordíthattak volna az élsportra; ellene viszont, hogy akkor az iszaptól, szeny- nyeződéstől és a hínártól is meg kellett volna tisztítani. Ehhez azonban senkinek sem volt kedve. Meg egyébként is a kulturális és sportalapon lévő pénzt csak a sportra lehet fordítani és nem a környezetvédelemre. Olyan sokan kíváncsiak voltak a békeugró-versenyre mint ahányan — mondjuk — az év elején hiába kerestek rizst és paprikát, ahányan sorban állnak hétvégeken a kenyérszakboltok — valamint újabban a hajnövesztő szert árusító gyógynövényszaküzletek előtt együttvéve. A protokoll- és egyéb tiszteletjegyesek mellett ketten- hárman be is mehettek. Ezután megrendezték a versenyt, a hazai élvonalbeli békaugrók nagy részének eltiltás miatti távollétében. De azért voltak ott versenyzők; voltak bizony. De nem is a verseny az érdekes, hanem az érdeklődés. A közönség végre újra visszacsábult, s ahelyett, hogy otthon a tv-ben egy unalmas — nem testvérországbeli! — krimit nézett volna, a fedetlen vásárcsarnokba próbált bejutni. Persze ennek előzményei is voltak. Az évek óta fel-fellángoló gye 53 kis községében nincsen települt szolgáltató. A lakosság szolgáltatási igényeinek ellátásában mintegy 140 gazdálkodó szervezet vesz részt. Jelentős mértékű ellátást vállal magára 12 minisztériumi, nyolc tanácsi vállalat és 12 szövetkezet. Úgynevezett tiszta fogyasztói szolgáltató ;két szövetkezet és két vállalat van - Baranyában. Ide tartozik, hogy a múlt évben a lakosság 4476 szolgáltató helyet vehetett igénybe, s ezen belül a kisipari műhelyek száma nőtt, a szocialista szektorban azonban az 1975. évi állapothoz képest csökkent a szolgáltatóhelyek száma. A fejlődés ezzel együtt tapasztalható. A kiemelt szolgáltatások közül a gépjárműjavítás, a textiltisztítás beruházásai — némi időeltolódással — megvalósultak. PETŐFI NÉPE Kecsekeméten, a Műkertvárosban gyülekezik a Hungária Nagycirkusz utazó társulata, hogy a megyeszékhelyi vendégszereplését követően megkezdje vándorlását hazánkban. A negyed- százados jubileumot ünneplő Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat ünnepi gálaműsort szervezett, s meghívta közreműködőként a bolgár cirkuszművészet legjelesebb képviselőit. A hazai technikai személyzet már egy hete letáborozott Kecskeméten, felvonták a sátrat, kipróbálták a műszaki berendezéseket. A bolgár artisták pedig kedden este vették először szemügyre a porondot. Azviták a- békaugrás körüli sötét ügyekről, bundázásról, a nagy port felvert személy- cserék és a nagy fogadkozások, ígéretek mind-mind fokozták a kíváncsiságot. A verseny szabályairól tudni kell (bár talán felesleges ismételgetni, hiszen erről már több vezércikket is olvashattunk), hogy a startvonalról akkor * kell, illetve lehet indulni, amikor a startbíró azt mondja: puff. Szabályos békaugrásokkal kell a pályán végighaladni, s az győz aki elsőként ér a célba. Tizenhat versenyző állt, illetve kuruttyolt le a startvonalhoz. Elhangzott a puff, s aztán a közönség tombeiá- sa, pfujjozása és éljenzése közepette minden rendben lezajlott. Ezután a bíráló bizottság félrevonulhatott a helyezési sorrendet eldönteni. Igen, ez egy újítás, amiről a Nemzetközi Békaugró Szövetségnél még csak nem is hallottak, de nálunk, ahol mindenféle okos újítás azonnal zöld utat kap, már be is vezették. A bíráló bizottság kiváló szakemberekből állt. Volt közöttük kiváló mezőgazdász, kiváló fizikus és csillagász. Nem is véletlen tehát, hogy komoly, vita robbant ki; sőt igen komoly vita, ami már- már majdnem harccá, veszekedéssé fajult. Ki-ki a saját emberét akarta ugyanis célba, illetve a dobogó csúcsára juttatni — egyrészt. Másrészt minden jelöltről tudott valaki valami kompromittálót. Több helyezési sorrendet állítottak fel, és azokat sorra el is vetették. Tulajdonképpen a második, a harmadik és a többi helyezettet még csak kiválasztották, de az elsőben nem tudtak megegyezni. óta szorgalmasan próbálnak, gyakorolnak. Több nemzetközi elismerést kivívott produkciót hoztak magukkal Magyarországra. A tíz tagot számláló Petrovi ugrócsoport például öt éven át turnézott az Egyesült Államokban, nagy sikerrel Az Öt oroszlán társaságában porondra lépő Szpaszov pedig a legnevesebb bolgár idomítok egyike. Az állatok sorában felvonultatnak még medvét, kutyákat és kecskéket. A bolgár cirkuszművészek a későbbiekben fölverik sátrukat Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Baján és Kalocsán is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A közúti gépjárművek számának növekedése nemcsak az utak kihasználtságában érzékelteti hatását, elavulttá, szűkössé válnak például olyan létesítmények is, mint az üzemanyagtöltőállomások és a hozzájuk csatolt más közúti szolgáltató- egységek. Ennek köszönhető az is, hogy a székesfehérvári Balatoni úton lévő töltőállomás működését április 17- től átmenetileg szüneteltetik. Az egysoros kiszolgáló- rendszer elavult. A járművek számának növekedésével kényelmetlenné vált; nehézkesen tudták megoldani, hogy tankolás végett a megfelelő kúthoz soroljanak be. Emellett a Trabantok és a Wartburgok számának növekedése is közrejátszott. Június elsején szeretnék újra átadni a felújított töltő- állomást. Ezzel kapcsolatban kérik a gépjárvezetőket, hogy a felújítási idő alatt elsősorban a velencei és különösen a sárbogárdi úton. lévő töltőállomásokat vegyék igénybe. Nagy csönd szakadt a cigarettafüstbe burkolódzott zsűrire. Csak ültek és néztek egymásra. De aztán váratlanul megszólalt az elnök. — Legyen az első helyezett Güzü Géza! — Ki az a Güzü? — kérdezte a zsűri legfiatalabb tagja. — Senki, illetve nincs se sógora, se komája — válaszolt az elnök. — így tehát senki erővonalait nem zavarjuk meg... Ez döntő érv volt, s egyébként is már későre járt, így aztán egyhangúlag elfogadták a javaslatot. S már mentek is ki a pályára kihirdetni az eredményt. Igaz, időközben a közönség és a versenyzők hazamentek, de ez a bíráló bizottságot nem zavarta. Sőt. még örültek is. hiszen akkor a hagyományos banketton legalább egymás között lehetnek. S ezen a pezsgős munkavacsorán felmerült még egy — egyébként komolytalan — kérdés, de erre rögvest megtalálták a választ. A zsűri benjáminjában ugyanis feltámadt az ellenkezés ördöge, s felállt és kissé dülöngélve meglengette a versenyzők listáját. — Hé! — fordult, á zsűri- elnökhöz. — Güzü Géza nem is békaugrált... — Hogy-hogy? — kérdezték, akik még tudtak figyelni. — Mert nem versenyzett! Itt sem volt a nagy erőpróbán ! — Nem? — csodálkozott egy pillanatig a zsürielnök, majd aztán hozzá sokkal jobban illő határozottsággal folytatta: — Nem baj. Az a legfontosabb, hogy első lett! SZENTE PÁL SEBOK JÁNOS Két tv-játék forgatását fejezték be a közelmúltban az MTV pécsi körzeti stúdiójában. Az egyik a Testvérmúzsák, a másik a Latinca Sándor című mű. Képünkön: a táncjelenet a Testvérmúzsákból. Fotó: Bárány Györgyné Békaugrás N MtalÉs kafeodlositóp Tévéjátékok Pécsen
