Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
8 "NÉPÚJSÁG 1979. április 8. Magyar—szovjet együttműködés A kozmosz kutatása Április 12: az űrhajózás napja ///í Kert a tetőn Moszkvában a Lávocskin utcában befejezéséhez közeledik a „Dinamó” új sportpalotájának építése. Az eredeti konstrukciójú épület az 1980-as olimpia egyik legnagyobb és legérdekesebb létesítménye lesz. Az épület középpontjában helyezkedik el a sportcsarnok, amely ötezer néző befogadására képes. A csarnok egyik építészeti különlegessége, hogy területén nincs egyetlen tartóoszlop sem. A tervezők eredeti módon oldották meg a „tetőszerkezetet” is. Az egész fémlapokból áll, amelyek csuklóskötéssel rögzülnek a falak peremén elhelyezkedő rögzítőgyűrűhöz. A fémlapok egymáshoz gömbcsukló segítségével kötődnek. Az egész födém hatalmas függőágyhoz hasonlóan függ a terem fölött — ez adja az épület különleges formáját. A tervek szerint a nagy csarnok két oldalán egy-egy 42x42 méteres edzőterem kap helyet. A tetőn pedig hangulatos sétateret alakítanak ki, ahol dísznövényeket és virágokat helyeznek el. Milyen szerepet játszanak a szocialista országok űrkutatásában a magyar- szovjet kapcsolatok? Erről ad ismertetést G. Beregovoj, a Gagarin űrhajósképző központ vezetője. A magyar tudósok és szakemberek aktívan részt vesznek a kozmikus térség tanulmányozására és hasznosítására irányuló sokoldalú Interkozmosz-program valamennyi alapvető kutatási irányának kidolgozásában. A magyar tudósok számára a közvetlen kozmikus kísérletek 1970. november 28-án, a Vertikal—I. rakéta felbocsátásával kezdődtek. A mikrorifeteorit részecskék és kémiai összetételük vizsgálatára szolgáló felszerelést magyar, szovjet és csehszlovák szakemberek hozták létre. MAGYAR MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK Az Interkozmosz—6 volt az első szputnyik, amely magyar részvétellel kidolgozott tudományos készülékeket vitt magával. Feladata a meteorit anyag tanulmányozása és az igen nagy energiájú kozmikus sugárzás vizsgálata volt. Az Interkozmosz műholdak megfigyelésében magyar földi laboratóriumok és geofizikai állomások is részt vettek. A Nap rövidhullámú sugárzása és annak a felső légkörre gyakorolt hatása tanulmányozása céljából fel- bocsátott Interkozmosz—7 esetében például a Magyar Tudományos Akadémia geofizikai obszervatóriuma megfigyelte a napfolt-csoportok mozgását. A soproni obszervatórium tanulmányozta az ionoszférában lejátszódó abszorpciót, míg a tihanyi geofizikai megfigyelő állomás elektronsűrűségméréseket végzett. DETEKTOROS KÉSZÜLÉKEK Magyarország szakemberei aktívan részt vesznek a műholdak tudományos műszereinek elkészítésében. A Budapesti Műszaki Egyetem közreműködik a földi detektorokkal történő adatbegyűjtés feladatát ellátó, rá- dioelektronikus készülékek létrehozásában. Ezeket a detektorokat a földfelszín legnehezebben megközelíthető részein helyezik majd el, hogy különféle paramétereket (szeizmikus aktivitást, mágneses tereket, meteorológiai adatokat, stb.) határozzanak meg velük. A Földön elszórtan elhelyezkedő műszerek adatait műhold gyűjti össze, majd azokat feldolgozva a földi állomásra továbbítja. A Magyar Tudományos Akadémia koordinálja az Atmoszféra-program keretében a felső légkör kutatására irányuló munkát, amely a felső légkör műholdakról történő fényképezésén alapul. E program keretében szputnyikok kiterjedt hálózatának útját követik. A vizsgálatok célja a légkör sűrűsége és a naptevékenység közötti összefüggés megállapítása. EGYMÉTERES PONTOSSÁGGAL Magyar szakemberek az Interkozmosz-program keretében részt vettek a műholdra szerelhető lézeres távolságmérő létrehozásában — a műszer a földi megfigyelőállomás és a tőle 2500 kilométernyire tartózkodó szputnyik távolságát 1 méteres pontossággal meg tudja határozni. Magyarország részt vesz az Interszputnyik nemzetközi hírközlő rendszer kialakításában. Ez a rendszer kielégíti a partnerországok telefon-távíró igényeit és elősegíti a rádió- és televízióműsorok cseréjét. (APN—KS) A „Kazahsztán” hívja önöket A Kazah SZSZK fővárosát, Alma-Atát, az új építkezések városának lehet nevezni. Az idén épült 25 szintes, ezer férőhelyes „Kazahsztán” szálloda a Lenin tér rekonstrukciójának befejező szakaszát jelentette. A 107 méter magas hotel a Szovjetunió legmagasabb olyan épülete, amely a szeizmoaktív övezetben épült. Az 1911. évi pusztító földrengés után Alma-Ata néhány évtizeden keresztül szélességben terjeszkedett, csak az utóbbi 10—15 évben kezdtek 9—12 emeletes lakóházakat és középületeket építeni. A „Kazahsztán” szállodát eredetileg tízemeletesre tervezték. Miután azonban az alaphoz a munkagödröt kiásták, az építészek és az építők meggyőző bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy itt magasabb épületet lehet emelni. Amikor a szálloda épülettömbje elkészült, próbának vetették alá. Az épület tetején egy különleges vibrátort, megadott rezgésszámú és -irányú rezgéskeltő készüléket helyeztek el. Az épület kitűnően állta a szeizmikus vizsgát. A próbát hamarosan maga a természet ismételte meg: az 5—6 erősségi fokú földrendés semmiféle kárt nem okozott az A „Kazahsztán” szálloda 25 emeletes épülettömbje épületben. Az egyik emeleten elhelyezett földrengés- jelző újra igazolta az egész konstrukció nagy ellenálló- képességét. Az építészeti megoldások eredetiségét csak a szakemberek tudják kellőképpen értékelni, az épület szépségét azonban, az előcsarnokok, az éttermek, a bárhelyiségek művészi kiképzését, díszítését, a lakószobák otthonos kényelmét már Alma-Ata sok ezer szovjet és külföldi vendége dicsérte lelkesen. V. NOVIKOV (APN—KS) A hanszeni acél A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban ma 4 millió tonna acélt termelnek évente. Ez teljes egészében fedezi a hazai szükségleteket, s jut belőle exportra is, amelynek nagy része ötvözött acél és szerszámacél. A koreai kohászok vállalták, hogy a hétéves terv végére, 1984-re megkétszerezik az ország acéltermelését. A vállalás teljesítésében fontos szerepe van a kansze- ni acélműveknek, amely különleges acélfajtákat gyárt. A nagyüzem, amit az 1950— 53. évi koreai háború idején szinte teljesen szétbombáztak, ma 8000 dolgozót foglalkoztat. Annak idején óriási ütemben folyt a helyreállítás és a termelés fokozása, s a fejlesztés gyors ütemét a kanszeniek azóta is tartják. A vállalat ma egyetlen nap alatt állít elő annyi acélt, amennyit a japán megszállás idején egy évben termelt. „Zöld gyárak’ Románia területének 27 százalékát erdő borítja, s ez joggal nevezhető az ország legfőbb természeti kincsének. A Román Szocialista Köztársasák gazdasági érdeke, hogy növelje a nemzeti ipar sok ágazata számára szükséges faanyag szállításait. A „zöld gyárak” munkásai a „Ha kivágtál egy fát ültess kettőt!” jelszó jegyében dolgoznak. Az ország számos körzetében új erdők ültetése folyik. Várkastély 125-ből Amatőr építészek közreműködésével került napvilágra a Suhl-beli Röhmhild város nagyságú kővára. Arra törekednek, hogy az i. e. 125-ben épült, egyedülálló kelta uralkodóhelyet a turisták számára is hozzáférhetővé tegyék. A várterület nagysága majdnem 70 hektár, impozáns látvány a táj és a kőkastély egysége. Kézikönyv Felújítják a Sanssouci palotát Milliókat fordít az NDK kormánya a potsdami kastélyok és parkok felújítására. A szökőkutakkal gazdagon díszített parkban 1745 és 1747 között épült a Sanssouci kultúrpalota, Knobelsdorf f tervei alapján. A munkálatokat lengyel specialisták végezték. Most nemcsak a kultúrpalotát, hanem az 1763 és 1766 között létesített Uj Palotát is felújítják. Készül a thüringiai szótár Az NDK nyelvtudósai thüringiai íszótár létrehozásán dolgoznak, összegyűjtve az elmúlt 60 év munkájának mintegy 4 milliós szókészletét. Ez idő alatt az országban háromféle értelmező szótár jelent meg, a meck lenburgi, a brandenburgi és a thüringiai A bratszki víztároli A bratszki obszervatóriumban összeállították a „Bratszki víztároló” című alkalmazott-tudományos kézikönyvet. A bratszki vízi erőmű gátjától felfelé terül el a Szovjetunió legnagyobb víztárolója. Délre és északra az Irkutszki- és az Uszty- ilimszki-tenger van. Az An- gara-folyó mentén nemsokára megszületik a negyedik, a Bogucsani víztároló. A mesterséges tengerek vízlépcsője jelentős mértékben megváltoztatta a nagy szibériai folyó hidrometeoroló- giai rendszerét. A nemrég megjelent monográfia bemutatja a mély vízmedence életét, partjainak alakulását. E kutatások eredményeit felhasználták az uszty-ilimszki és más szibériai víztárolók tervezésénél. Északi rokonaink a nyenyecek A távközlés fejlődése A mongol távközlési hálózat fejlesztésében részt vesznek a szovjet szakemberek. Szovjet segítséggel épült meg az az 1900 • kilométer hosszú rádiórelé-összeköt tetés, amelyet az elmúlt években sikerült megvalósítani. Idén újabb 1000 kilométernyi telefon-, távíró- vonalat építenek meg. A Szovjetunióban több mint száz nép és etnikai csoport él. Vannak közöttük több millió főt számlálóak — oroszok, ukránok, beloruszok, kazahok — és olyanok is, amelyek alig néhány ezer, vagy néhány száz emberből állnak. A kis népek többsége Szibériában, Da- gesztánban, Közép-Ázsiá- ban, Kárpátalján, a Szovjetunió európai részének északi területein és a Balti-tenger mellékén él. A nyenyecek száma majdnem 30 ezer fő. A Szovjetunió északi részén élnek. Nyugat-Szibériában van a jamalonyenyec, Kelet-Szi- bériában pedig a dolgano- nyenyec autonóm körzet. A nyenyecek a szovjethatalom alatt nyerték el államiságukat. Képviselőik megtalálhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában: minden autonóm körzet egy küldöttet delegál a nemzetiségek tanácsába. A szovjet állam hatalmas gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést tett lehetővé számukra. Ma már a múlté az írástudatlanság, a sámánhit, az embernek ártó szellemek világa. A nyenyecek több nemzedéke vesz már részt a tudományos életben, a népművelésben, sikereket ér el az orvostudományban, az iparban. A nye- nyecföld gazdag természeti kincsekben, elsősorban a hatalmas gázkészletekben. Tarko-Szale és Urengoj neve mint gázlelőhely ismert. A nyenyecek tartják az ország rénszarvasállományának egynegyedét, többet bármelyik északi népnél. A rénszarvas-tenyésztés állandó vándorlással jár együtt, mivel mindig új és új legelőket kell keresni. A rénszarvastenyésztőket napjainkban korszerű közlekedési eszközök segítik, így például motoros szánok, terepjárók, repülőgépek és helikopterek. Ez utóbbi a pásztorok leghatékonyabb segítője. Segítségével nyújtanak elsősegélyt a rászorulóknak, szállítják a postát, rajtuk jutnak el a távoli legelőkre gz állatorvosok. A rénszarvastenyésztők családjai minden kényelemmel ellátott falvakban laknak. A nyenyecek értékes prémesállatokra vadásznak és különleges telepeken tenyésztik is őket. Az értékes prémek fontos exportcikket jelentenek. APN—KS A rénszarvastenyésztők a rénszarvasszántól a terepjáróig valamennyi közlekedési eszközt igénybe vesznek munkájukhoz Évről évre nő az „Észak fénye” rénszarvastenyésztő kolhoz jövedelme. Korszerű közlekedési eszközük a motoros szán
