Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
NÉPÚJSÁG 1979. április 30. 1 Tokióban ülést tartott az ún. trilaterális bizottság. A szervezet, amely az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán vezető üzletembereinek és politikusainak képviselőiből áll, a közös gazdasági-stratégiai kérdésekkel, illetve a Kínával való kapcsolatok fejlesztésével foglalkozott. A héten ismét szóba került Nyugat-Szahara ügye azzal, hogy Mauritánia bejelentette: visszavonul a térségnek abból a részéből, amelyet korábban annektált. Lehetőség nyílik ezzel a független nyugat-szaharai állam kialakulására? Hogyan alakul tovább a Szovjetunió és Franciaország kapcsolata? Idi Amin katonái Uganda egyre kisebb területét ellenőrzik. Képünkön: a lakosság a bevonuló tanzániai csapatokat üdvözli Jinjában, az ország második legnagyobb városában. Egyesült Államok egyes körei szívesen látnának, s távolról sem akarja ezzel veszélyeztetni a szovjet—francia viszony kedvező alakításában 13 éve, De Gaulle tábornok első moszkvai hivatalos látogatása óta elért eredményeket. Elviseli-e Szadat az arab államok részéről ránehezedő nyomást? A Sinai-félszigeten, egy amerikai megfigyelőállomáson kicserélték az egyiptomi—izraeli békemegállapodás ratifikációs okmányait; ezzel hivatalosan is megszűnt a 33 éve fennállp hadiállapot a két ország között. Szadat propagandája ezt óriási sikernek igyekszik feltüntetni. Nagy erőfeszítéseket tesz a kairói gépezet a békehangulat bizonyítására. Amikor például a héten Weizman izraeli hadügyminiszter az egyiptomi fővárosba ment, hogy további katonai intézkedésekről tárgyaljon, a kairói fogadtatás egyik része az volt, hogy elvitték a — bazárba és ott a tömeggel „spontán” ünnepeltették... Ugyanakkor azonban sokasodnak a jelek, amelyek azt mutatják: mind nagyobb a többi arab állam részéről a nyomás. S már nem is csupán a szilárdság frontja (vagy más nevén: az ellenállás frontja) az, amely elmarasztalja Szadatot: a hét elején Szaúd-Arábia és Kuvait, majd az Egyesült Arab Emírségek és Katar is megszakította a diplomáciai kapcsolatot Egyiptommal. Még Marokkó és Tanzánia hasonlóan cselekedett, pedig sem Rijadban, sem Ra- batban nem tagadhatják a Nyugat-barátságot, az Egyesült Államokkal való együttműködés készségét... A fordulatot a Szadat—Begin alku hiányosságaira lehet visszavezetni: a palesztin probléma megoldásának elodázását vagy a jeru- zsálemi kérdés figyelmen kívül hagyását nem fogadhatják el az arab országok. Izrael nem siet megkönnyíteni Egyiptom dolgát ^ dél-libanoni fegyveres akciói, az arabok tiltakozását váltják ki mindenütt. Persze az izraeli 'kormánynak mitől is kellene tartania? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a libanoni panasz megvitatása helyett megelégedett egy rövid nyilatkozattal, amelyben sajnálkozását fejezte ki a térségben mutatkozó feszültség miatt. Az ENSZ-erők, az UNIFIL csapatai pedig csak örülnek, ha nincsenek a dél-libanoni jobboldali mili- cisták blokádja alatt... Lehetőség nyílik-e egy önálló nyugat-szaharai állam kialakítására? Az utóbbi időben keveset lehetett hallani az egykori spanyol gyarmat, Nyugat-Szahara sorsáról. Pedig a sivatagi területen nem állt be csönd, a fegyverek tovább is ropogtak. Persze amolyan „különös háború” ez: a Polisario-szer- vezet katonái láthatatlan és megfoghatatlan, mégis mindenütt jelenlévő ellenségnek bizonyultak a marokkóiak és a mauritániaiak számára. (Ez a két ország akart megosztozni a foszfátban gazdag egykori spanyol gyarmaton.) Közben Mauritániában vértelen puccsal személycsere történt. Az új vezetők — úgy tűnik — nem vállalják a sza- harai felszabadítási front elleni kilátástalan, költséges és a jövőt megmérgező küzdelmet. Most Nouakchottban, Mauritánia fővárosában bejelentették, hogy kivonulnak az „ősz. tozkodás” során nekik kijelölt, de tarthatatlan területről. A Polisario már 1978 júliusában egyoldalúan fegyvernyug. vást hirdetett, bejelentve: nem támadja a mauritániai csapatokat, viszont minden erejét Marokkó ellen fordítja. Kérdés: II. Hasszánnak elég-e 110 000 főnyi hadserege ahhoz, hogy a sivatagi homokdombok között egyedül vegye Hétfő: Kuvait és Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kapcsolatot Egyiptommal. — Izraeli támadás Dél-Liba. noinban palesztin menekülttábor ellen. — Merénylet áldozata lett Gharani iráni vezérkari főnök. — Púja Frigyes prágai tárgyalásai. Kedd: Németh Károly és Edward Gierek megbeszélése Varsóban. — Muzorewa püspök pártjának többségét hozták ki a rhodesiai választási komédia végén. — Gromiiko szovjet külügyminiszter Milos Miniccsel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagjával tárgyalt. Szerda: Varsóban ülésezik a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. — Ceausescu romáin államfő látogatása Egyiptomban. — A Sinai-félsziget egy amerikai megfigyelőállomásán- kicserélték az izraeli— egyiptomi különbéke ratifikációs okmányait. Csütörtök: Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Bukarestben. — Hanoiban ismét tárgyalóasztalhoz ült a vietnami és a kínai küldöttség, de a most előterjesztett kínai-javaslat csak a korábbi pekingi álláspontot tükrözi. — A Biztonsági Tanács aggodalmát fejezte ki a libanoni helyzet alakulása miatt. Péntek: Tunézia is megszakította diplomáciai kapcsolatát Egyiptommal. — Weizman izraeli hadügyminiszter hazautazott Kairóból. Szombat: Giscard d’Estaing moszkvai munkalátogatása véget ért. — Kurt Waldheim befejezte hanoi tárgyalásait. — A Biztonsági Tanács előtt a rhodesiai kérdés. — Gerilla- támadás Haiti szigetén. A hét 3 kérdése Valéry Giscard d’Estaing-nek márciusról mostanra halasztott moszkvai látogatása, a szovjet—francia csúcstalálkozó, ráirányította a figyelmet a két ország együttműködési lehetőségeire. Hogyan alakul tovább a Szovjetunió és Franciaország kapcsolata? A Közel-Kelet szolgáltatta szám szerint a legtöbb hírt a világsajtónak, hiszen a Szadat—Begin alku ratifikációs okmányainak cseréjétől az arab államok Egyiptommal való sorozatos szakításán át a dél-libanoni fegyvenropogásig és az ezzei kapcsolatos Biztonsági Tanács-ülésig sok minden történt ebben a mozgalmas térségben. Az egyik kérdés: kibírja-e Szadat az arab államok részéről ránehezedő nyomást? Kétségtelenül jelentős diplomáciai esemény a fraincia államfő moszkvai munkalátogatása. (A szó talán nyomban magyarázatot érdemel: a hangsúly a munkán, a tárgyalál sokon van, ilyenkor kevesebb a protokolláris esemény, a külsőség...) Így is csúcstalálkozó volt ez a javából: Leo- nyid Brezsnyevnek és Giscard d’Estaimg-nek alkalma nyílott megvitatni a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli formálását csakúgy, mint a nemzetközi helyzet fontos elemeit, a SALT-tól a kínai kérdésig. Moszkva francia vendége köztudomásúan gazdasági szák. ember is, így természetesen hozzájárult azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a szovjet—francia gazdasági és ipari kapcsolatok hosszú távú, 1990-ig szóló programjának kidolgozását célozzák. Giscard d’Estaing ezekben a hónapokban a Közös Piac legmagasabb szervének, az európai tanácsnak a soros elnöke, ebben a minőségében is tájékoztathatott és tájékozódhatott. S mert Párizs az európai politikai folyamat egyik fontos tényezőjének tartja magát, a moszkvai tárgyalások során nyilván számba vették az 1980- as madridi összeurópai konferenciának (az 1975-ös helsinki értekezlet folytatásának) a lehetőségeit. A szovjet—francia csúcstalálkozó egyik eseményét, a nagy Kreml-palotában megrendezett vacsorát használta fel Leonéid Brezsnyev arra, hogy figyelmeztessen: „Amikor a világ egyik részében az erő jogával, az ellenségeskedéssel és a diktátummal váltják fel a jószomszédságot, akkor senki sem maradhat közömbös. A béke közös örökségünk, így ebben a helyzetben elengedhetetlen azoknak az államoknak a kollektív erőfeszítése, amelyek a béke, a tisztességes és békés együttműködés mellett foglalnak állást”. Franciaország ugyan Kínával való kereskedelmének fokozását határozta el a közelmúltban, de láthatóan nem helyesli a „kínai kártya” olyan kijátszását, mint amilyet az Finiséhez érkezett az angol választási kampány. Képünkön: James Callaghan miniszterelnök egy hatfieldi gyűlésen. fel a harcot a Polisario-harcosokkal. Az utakat a Polisario elaknásítja, az előretolt állásokat megtámadja és megsemmisíti, a marokkói repülőgépeket rakétákkal szedik le a levegőből. És Marokkónak ez a „furcsa háború” napi egymillió dollárjába kerül. A kérdés: meddig éri meg? PÁLFY JÓZSEF Púja Frigyes Thaiföldre és Indonéziába utazott Púja Frigyes külügyminiszter vasárnap — hivatalos látogatásra — Thaiföldre és Indonéziába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vu- dhi Chuchom, a Thaiföldi Királyság, és Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. Moszkva május I. előtt Moszkvában befejeződtek a május 1-i ünnep előkészületei a vasárnapra virradó éjszakán a színpompás fényfüzéreket is felszerelték a jól ismert középületekre és a Moszkva folyót átívelő hidakra. A szovjet főváros dolgozói a hagyományoknak megfelelően új munkasikerekkel köszöntötték a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepét. Több fővárosi kerület dolgozói az ünnepre teljesítették a X. ötéves tervidőszak három és fél éves előirányzatát. A moszkvai párt, tanácsi, szakszervezeti és Komszomol vezető testületének a napokban értékelték a szocialista munkaverseny első negyedévi eredményeit. Eszerint az ipari termelés 3,5, a munka termelékenysége pedig 3,1 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. 635 kiváló moszkvai dolgozó kollektíva tagjai részesülnek abban a megtiszteltetésben, hogy a Vörös téren köszönthétik május elsejét. A hagyományos ünnepi felvonulás, amelyet a Lenin- mauzóleum mellvédjéről megtekintenek az SZKP és a szovjet állam vezetői, délelőtt tíz órakor kezdődik. A felvonuláson ezúttal is nagy számban vesznek részt külföldi szakszervezeti küldöttségek. A moszkvaihoz hasonló felvonulásokra, vidám majálisokra kerül sor a Szovjetunió valamennyi köztársaságának fővárosában és más városokban is. A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt képviselőinek látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására ápirils 25—29. között látogatást tett hazánkban Ar- noldo Ferreto Segura és Mario Solis Forrás, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Costa Rica-i párt képviselőit fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, megbeszélést folytatott velük Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a SZOT főtitkár- helyettese, Szentistványi Gyuláné, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint Nagy Gábor és Szikszay Béla, a KB osztályvezető-helyettesei. A szívélyes, elvtársi légkörben, az internacionalista szolidaritás szellemében lezajlott találkozókon a két párt képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, soron lévő feladatairól. Véleményt cseréltek a pártközi kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviselői kifejezték a magyar kommunisták szolidaritását a Costa Rica-i kommunisták küzdelmével, amelyet a nemzetközi imperializmus és szövetségesei ellen, a demokratikus intézmények védelme és szélesítése érdekében a dolgozók helyzetének javításáért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmus ügyéért folytatnak. A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt képviselői elismeréssel szóltak azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása során elért. Ezek a sikerek, az MSZMP nemzetközi tevékenysége segíti a Costa Rica-i dolgozók harcát, jól szolgálja az enyhülést; a társadalmi haladást, a világbékét, megerősítették, hogy mindkét párt a jövőben is aktívan kíván hozzájárulni a Magyarország és Costa Rica közötti kapcsolatok minden téren történő továbbfejlesztéséhez. Hangsúlyozták, hogy alapvető feladatuknak tekintik az enyhülési folyamat erősítését, katonai területre történő kiterjesztését, a világbéke megőrzését. Döntő fontosságúnak tartják a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai megállapodást, a SALT—II. mielőbbi megkötését, az előrehaladást a középeurópai haderők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban kiemelték a Szovjetunió, illetve a szocialista országok konstruktív javaslatait, amelyeket a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nemzetközi helyzet, a világbéke megszilárdítása érdekében tettek. Elítélték a pekingi vezetés enyhülés ellenes, a világ békéjét veszélyeztető politikáját, együttműködését a szélsőséges, reakciós erőkkel. A Costa Rica-i párt képviselői vasárnap elutaztak Budapestről. A francia köztársasági elnök moszkvai útjáról Szombaton, az esti órákban visszaérkezett Párizsba Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Moszkvában. A francia főváros Orly repülőterén Giscard d’Estaing a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva igen pozitívnak értékelte látogatásának eredményeit. A moszkvai tartózkodás alkalmából aláírt és Giscard d’Estaing megíté’ése szerint rendkívüli jelentőségű dokumentumok közül a francia elnök külön is kiemelte az enyhülést és a békét szolgáló szovjet—francia együttműködés további fejlesztésének programját. Giscard d’Estaing hangsúlyozta, véleménye szerint a két ország közötti együttműködés továbbfejlesztéséhez adva vannak a szilárd és tartós alapok. A jelenlegi bonyolult helyzetben nem szűkölködő időszakban a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatai a stabilitás, az egyetértés és a békére való törekvés mintapéldájául szolgálnak — jelentette ki a francia államfő és hozzáfűzte: „Boldog vagyok, hogy megállapíthatom: az enyhülés és a béke a szovjet és a francia vezetők közös célkitűzése.” Az interjú további részében a francia államfő igen jóknak mondotta a szovjet —francia kapcsolatok továbbfejlesztésének távlatait. Ezt hozta a hét a külpolitikában
