Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. április 28. wmM% Kabul és a reakció Péntek esti kommentárunk. Miközben Afganisztán hegycsúcsain olvad a hó, a Pakisz­tánnal határos vidékeken egyre fagyosabb a levegő. A leg­frissebb hírek nyugtalanítóak: néhány száz pakisztáni katona tört be afgán területre, s ma még nem lehet tudni, vajon az akció nem egy nagyobb arányú konfliktus nyitánya-e? Kétségtelen, hogy a kabuli forradalom első évfordulóját feszült helyzetben ünnepelte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság. A 650 ezer négyzetkilométeres ország stratégiai fontossága az oka annak, hogy a demokratikus változások miatt az afgán reakció az utóbbi időben aktivizálódott. Per­sze nemcsak a gyökeres földreform, a társadalmi haladás ér­dekében tett fontos döntések váltották ki a külföldön — első­sorban Iránban és Pakisztánban — élő afgán ellenzék dühét. Közismert — tekintélyes amerikai lap helyszíni tudósítása is utalt rá —, hogy Taraki demokratikus kormányzata ellen a pakisztáni területen fölállított bázisokon gerillákat képeznek ki. Az afgán katonai objektumok ellen végrehajtott akcióknak igyekeznek vallási színezetet adni. Valójában azonban sokkal többről van szó. Washington számára rendkívül aggasztó Irán elvesztése. A múlt évi forradalommal Afganisztán is megszűnt a CIA szabad vadászterülete lenni. Kapóra jött az amerikai stratégáknak és néhány arab szövetségesüknek, hogy egyes törzsi vezetők és egyházi személyek nehezen illeszkednek be a demokratikus Afganisztán kereteibe. Irán iszlámellenességgel vádolja Taraki rendszerét, s tá­mogatásban részesíti a kormányzattal szemben álló erőket. Pakisztán befogadja az afgán reakció híveit, s eltűri, hogy Kína felfegyverezze a Lahoréban gyülekező ellenforradalmá­rokat, akik az Egyesült Államok és néhány fanatikus arab állam támogatását is élvezik. Ilyen körülmények között a kabuli kormány elleni fellé­pést nagyszabású összeesküvésnek is tekinthetjük, amely a demokratikus rendszer megdöntését tűzte ki céljául. Sajnála­tos, hogy ezt Teheránban nem látják világosan, s kritika nél­kül elfogadják az új afgán rendszer állítólagos vallásellenes- ségéről terjesztett koholmányokat. GYAPAY DÉNES Moszkvai közlemény Milos Minks látogatásáról Közleményt adtak ki Mi­los Minicsnek, a JKSZ KB elnöksége tagjának az áp­rilis 23. és 26. között a Szovjetunióban tett látoga­tásáról. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, és Milos Minies tárgyalásain az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia együttműködése továbbfej­lesztésének kérdéseit vitat­ták meg. Eszmecseréik során hang­súlyozták, hogy a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a JSZSZK államfője közötti találkozók és megbeszélések nagy jelentőségűek a köl­csönösen elfogadott elveken alapuló szovjet—jugoszláv együttműködés megszilárdí­tása szempontjából. A nemzetközi problémák megvitatásakor a felek a fő figyelmet a béke és a biz­tonság megszilárdítására, az enyhülés elmélyítésére, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére és a leszerelés­re, a tűzfészkek felszámolá­sára irányuló erőfeszítések­re fordították. A közlemény szerint a tárgyszerű, baráti légkörben végbement tárgyalások hasznosak voltak. Óvári Miklós látogatása Szolnok megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. Csü­törtökön Szolnokon, a me­gyei pártbizottságon Andri- kó Miklós első titkár fo­gadta. A Központi Bizott­ság titkára ezután Karcag­ra utazott, ahol felkereste a tíz és fél ezer hektáron gazdálkodó karcagi Május 1. Tsz-t, ismerkedett a közös gazdaság munkájával, meg­tekintett több üzemegységet. Ezt követően a Központi Bizottság titkára látogatást tett a Népművészeti Anyag­ipari Háziipari Szövetkezet­ben, ahol a város megújuló, nagymúltú fazekasiparáról kapott tájékoztatást, s a Déryné művelődési köz­pontban megnézte a szövet­kezet reprezentatív termék- kiállítását. A karcagi láto­gatás a Győrffy István Nagykun Múzeum néprajzi, helytörténeti gyűjteményé­nek megtekintésével zárult. Este Óvári Miklós a szolno­ki Szigligeti Színházban megnézte a Candide előadá­sát, s az előadás után a színház vezetőivel és művé­szeivel beszélgetett. Pénteken délelőtt Óvári Miklós részt vett és felszó­lalt a megyei pártbizottság ülésén. Délután a megye nagy könnyűipari üzemét, a martfűi Tisza Cipőgyárat kereste fel, majd megtekin­tette az utcai és sportciőket gyártó üzemeket, valamint a mintaterem kollekcióját. PANORÁMA BUDAPEST Az újonnan kinevezett ró­mai katolikus főpapok — dr. Paskai László veszprémi me­gyéspüspök, dr. Bagi István esztergomi, dr. Szakos Gyula székesfehérvári és Marosi Izidor váci segédpüspökök — pénteken Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tettek a Magyar Nép- köztársaság alkotmányára. Az eskütételien jelent volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, eszter­gomi érsek, a magyar kato­likus püspöki kar elnöke. ISZLÁMÁBÁD Egy pakisztáni bíróság a februárban bevezetett iszlám igazságszolgáltatást alkal­mazva egy férfit, aki hatvan dollárt és jelentéktelen meny. nyiségű ruhát lopott, arra ítélt, hogy bal kézfejét vág­ják le. WASHINGTON A Gallup Intézet legújabb közvéleménykutatási adatai szerint, ha az amerikai De­mokrata Párt tagjainak most kellene eldönteniük, hogy James Carter és Edward Ken­nedy közül ki legyen a párt el nők jelöltje, a jelenlegi el­nökre csak a megkérdezettek 31 százaléka szavazna, míg a miassachusettsi szenátor 58 százalékot kapna. BUDAPEST Hazája nezmeti ünnepe al­kalmából Shinichi Sugihara, Japán magyarországi nagykö­vete pénteken fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent Rác? Pál külügyi államtitkár, Madarasi Attila pénzügyi ál­lamtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke, valamint gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális életünk több más kép­viselője. Részt vett a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Kunfi Zsigmond Száz évvel ezelőtt, 1879. április 28-án született a magyar munkásmozgalom jelentős egyénisége, a poli­tikus és újságíró, a Szociál­demokrata Párt és a Ta­nácsköztársaság egyik nagy- tekintélyű vezetője, Kunfi Zsigmond. Életében a nagy fordulat az 1905—6-os válság idején következett be, amikor a pártvezetőség kérésére el­vállalta a Szocializmus cí­mű elméleti folyóirat szer­kesztését. Tagja lett az SZDP vezetőségének is, s az addigi, irodalmár-eszté­tikai tevékenységét a politi­kával váltotta fel. Az 1918— 19-es forradalmak időszaka volt pályafutásának csúcs­pontja, amikor előbb a Nemzeti Tanácsnak volt tagja, majd ^közoktatási- kulturális miniszterként és végül a Tanácsköztársaság népbiztosaként is jelentős érdemeket szerzett, egy szo­cialista magyar kulturális politika megalapozásában. Leninhez írott levelében Kun Béla szerint Kunfi „olyasféle, mint az Önök Lunacsarszkija”. A Tanácsköztársaság le­verése után a bécsi baloldal neves alakja: az Arbeiter Zeitung vezető munkatársa, a pártfőiskola tanára lett. Emlékét 1929. november 18-án bekövetkezett tragikus halála után is megőrizte és tisztelettel ápolja a magyar munkásmozgalom. Átadták a SZOT-díjakat Pénteken a SZOT székhá­zában ünnepélyesen kiosztot­ták az 1979. évi SZOT-díja­kat. Az ünnepségen részt vet­tek: Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Pozs- gay Imre kulturális minisz­ter. — Szocialista társadal­munkban a kulturális alkotó­munka, népünk műveltségi színvonala a társadalom szé­les körű összefogása nyomán teljesedik ki — mondotta üd­vözlő beszédében Virizlay Gyula, a SZOT titkára. — Á szakszervezeti mozgalomnak is alapvető törekvése, hogy minden lehetséges módon tá­mogassa a nevelő munkát, a tömegek tudatának formálá­sát. Minden feltételét meg kell teremteni annak, hogy a dolgozók mind szélesebb tö­megei gyarapíthassák mű­veltségüket, rendszeresen ol­vassanak, járjanak színházba, kiállításokra, hangversenyek­re, legyenek aktív részesei a művelődés közösségi formái­nak. A SZOT-díjak a ■ mun­kások, a dolgozó emberek tiszteletét és köszönetét fe­jezik ki azoknak az íróknak, művészeknek, akik a dolgo­zók életét, küzdelmeit reáli­san és művészien tükröző alkotásaikkal nyomot hagy­nak az emberekben, szemlé­letet és magatartást formál­nak, tettekre ösztönöznek — mondotta, s munkásságukhoz további sikereket kívánt. Ezután Gáspár Sándor át­adta a SZOT-díjakat. Pham Van Dong fogadta az ENSZ főtitkárát Pham Van Dong, a VSZK elnöke pénteken fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, aki hivatalos - lá­togatáson tartózkodik Viet­namban. A megbeszélésen Vietnamnak a világszerve­zethez fűződő viszonyáról és a délkelet-ázsiai helyzetről volt szó. Waldheim csütörtökön ér­kezett Hanoiba, s még az­nap délután, illetve péntek délelőtt tanácskozott Nguyen Duy Trinh-el, a VSZK mi­niszterelnök-helyettesével, külügyminiszterrel. Hanoi­ban dolgozó ENSZ-szakértők véleménye szerint baráti légkörben, a kölcsönös meg­értés szellemében véle­ményt cseréltek a menekült- ügyi problémákról is. A győzelem jelét mutató pilóta-kadét Teheránban A mai Irán Irán az utóbbi hónapokban a világ érdeklődésének közép­pontjába került. Vallási és társadalmi feszültségről, véres összecsapásokról, a rendíthetetlennek hitt sah távozásáról, majd az általa kinevezett kormány bukásáról olvashattunk- hallhattunk. A hírekben szereplő sztrájkok, kivégzéáek és tün­tetések a tömegek megmozdulásait, milliók indulatait tükrözik — mégsem feledkezhetünk meg az események mögött álló emberről. Az iráni szegényparasztról, az olajmunkásról, a ra­dikális diákról, az egyszerű katonáról, vagy a vallásos kis­kereskedőről. Az ő alakjukat idézik képeink is. Faekével szántó parasztember Éljen a Szovjetunió, a haladás, a hóké szilárd tám Iszlám vezetők főhadiszállásán

Next

/
Thumbnails
Contents