Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-28 / 98. szám
2 NÉPÚJSÁG 1979. április 28. wmM% Kabul és a reakció Péntek esti kommentárunk. Miközben Afganisztán hegycsúcsain olvad a hó, a Pakisztánnal határos vidékeken egyre fagyosabb a levegő. A legfrissebb hírek nyugtalanítóak: néhány száz pakisztáni katona tört be afgán területre, s ma még nem lehet tudni, vajon az akció nem egy nagyobb arányú konfliktus nyitánya-e? Kétségtelen, hogy a kabuli forradalom első évfordulóját feszült helyzetben ünnepelte az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság. A 650 ezer négyzetkilométeres ország stratégiai fontossága az oka annak, hogy a demokratikus változások miatt az afgán reakció az utóbbi időben aktivizálódott. Persze nemcsak a gyökeres földreform, a társadalmi haladás érdekében tett fontos döntések váltották ki a külföldön — elsősorban Iránban és Pakisztánban — élő afgán ellenzék dühét. Közismert — tekintélyes amerikai lap helyszíni tudósítása is utalt rá —, hogy Taraki demokratikus kormányzata ellen a pakisztáni területen fölállított bázisokon gerillákat képeznek ki. Az afgán katonai objektumok ellen végrehajtott akcióknak igyekeznek vallási színezetet adni. Valójában azonban sokkal többről van szó. Washington számára rendkívül aggasztó Irán elvesztése. A múlt évi forradalommal Afganisztán is megszűnt a CIA szabad vadászterülete lenni. Kapóra jött az amerikai stratégáknak és néhány arab szövetségesüknek, hogy egyes törzsi vezetők és egyházi személyek nehezen illeszkednek be a demokratikus Afganisztán kereteibe. Irán iszlámellenességgel vádolja Taraki rendszerét, s támogatásban részesíti a kormányzattal szemben álló erőket. Pakisztán befogadja az afgán reakció híveit, s eltűri, hogy Kína felfegyverezze a Lahoréban gyülekező ellenforradalmárokat, akik az Egyesült Államok és néhány fanatikus arab állam támogatását is élvezik. Ilyen körülmények között a kabuli kormány elleni fellépést nagyszabású összeesküvésnek is tekinthetjük, amely a demokratikus rendszer megdöntését tűzte ki céljául. Sajnálatos, hogy ezt Teheránban nem látják világosan, s kritika nélkül elfogadják az új afgán rendszer állítólagos vallásellenes- ségéről terjesztett koholmányokat. GYAPAY DÉNES Moszkvai közlemény Milos Minks látogatásáról Közleményt adtak ki Milos Minicsnek, a JKSZ KB elnöksége tagjának az április 23. és 26. között a Szovjetunióban tett látogatásáról. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, és Milos Minies tárgyalásain az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Eszmecseréik során hangsúlyozták, hogy a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, a JSZSZK államfője közötti találkozók és megbeszélések nagy jelentőségűek a kölcsönösen elfogadott elveken alapuló szovjet—jugoszláv együttműködés megszilárdítása szempontjából. A nemzetközi problémák megvitatásakor a felek a fő figyelmet a béke és a biztonság megszilárdítására, az enyhülés elmélyítésére, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre, a tűzfészkek felszámolására irányuló erőfeszítésekre fordították. A közlemény szerint a tárgyszerű, baráti légkörben végbement tárgyalások hasznosak voltak. Óvári Miklós látogatása Szolnok megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. Csütörtökön Szolnokon, a megyei pártbizottságon Andri- kó Miklós első titkár fogadta. A Központi Bizottság titkára ezután Karcagra utazott, ahol felkereste a tíz és fél ezer hektáron gazdálkodó karcagi Május 1. Tsz-t, ismerkedett a közös gazdaság munkájával, megtekintett több üzemegységet. Ezt követően a Központi Bizottság titkára látogatást tett a Népművészeti Anyagipari Háziipari Szövetkezetben, ahol a város megújuló, nagymúltú fazekasiparáról kapott tájékoztatást, s a Déryné művelődési központban megnézte a szövetkezet reprezentatív termék- kiállítását. A karcagi látogatás a Győrffy István Nagykun Múzeum néprajzi, helytörténeti gyűjteményének megtekintésével zárult. Este Óvári Miklós a szolnoki Szigligeti Színházban megnézte a Candide előadását, s az előadás után a színház vezetőivel és művészeivel beszélgetett. Pénteken délelőtt Óvári Miklós részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. Délután a megye nagy könnyűipari üzemét, a martfűi Tisza Cipőgyárat kereste fel, majd megtekintette az utcai és sportciőket gyártó üzemeket, valamint a mintaterem kollekcióját. PANORÁMA BUDAPEST Az újonnan kinevezett római katolikus főpapok — dr. Paskai László veszprémi megyéspüspök, dr. Bagi István esztergomi, dr. Szakos Gyula székesfehérvári és Marosi Izidor váci segédpüspökök — pénteken Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tettek a Magyar Nép- köztársaság alkotmányára. Az eskütételien jelent volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. ISZLÁMÁBÁD Egy pakisztáni bíróság a februárban bevezetett iszlám igazságszolgáltatást alkalmazva egy férfit, aki hatvan dollárt és jelentéktelen meny. nyiségű ruhát lopott, arra ítélt, hogy bal kézfejét vágják le. WASHINGTON A Gallup Intézet legújabb közvéleménykutatási adatai szerint, ha az amerikai Demokrata Párt tagjainak most kellene eldönteniük, hogy James Carter és Edward Kennedy közül ki legyen a párt el nők jelöltje, a jelenlegi elnökre csak a megkérdezettek 31 százaléka szavazna, míg a miassachusettsi szenátor 58 százalékot kapna. BUDAPEST Hazája nezmeti ünnepe alkalmából Shinichi Sugihara, Japán magyarországi nagykövete pénteken fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent Rác? Pál külügyi államtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több más képviselője. Részt vett a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Kunfi Zsigmond Száz évvel ezelőtt, 1879. április 28-án született a magyar munkásmozgalom jelentős egyénisége, a politikus és újságíró, a Szociáldemokrata Párt és a Tanácsköztársaság egyik nagy- tekintélyű vezetője, Kunfi Zsigmond. Életében a nagy fordulat az 1905—6-os válság idején következett be, amikor a pártvezetőség kérésére elvállalta a Szocializmus című elméleti folyóirat szerkesztését. Tagja lett az SZDP vezetőségének is, s az addigi, irodalmár-esztétikai tevékenységét a politikával váltotta fel. Az 1918— 19-es forradalmak időszaka volt pályafutásának csúcspontja, amikor előbb a Nemzeti Tanácsnak volt tagja, majd ^közoktatási- kulturális miniszterként és végül a Tanácsköztársaság népbiztosaként is jelentős érdemeket szerzett, egy szocialista magyar kulturális politika megalapozásában. Leninhez írott levelében Kun Béla szerint Kunfi „olyasféle, mint az Önök Lunacsarszkija”. A Tanácsköztársaság leverése után a bécsi baloldal neves alakja: az Arbeiter Zeitung vezető munkatársa, a pártfőiskola tanára lett. Emlékét 1929. november 18-án bekövetkezett tragikus halála után is megőrizte és tisztelettel ápolja a magyar munkásmozgalom. Átadták a SZOT-díjakat Pénteken a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1979. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vettek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Pozs- gay Imre kulturális miniszter. — Szocialista társadalmunkban a kulturális alkotómunka, népünk műveltségi színvonala a társadalom széles körű összefogása nyomán teljesedik ki — mondotta üdvözlő beszédében Virizlay Gyula, a SZOT titkára. — Á szakszervezeti mozgalomnak is alapvető törekvése, hogy minden lehetséges módon támogassa a nevelő munkát, a tömegek tudatának formálását. Minden feltételét meg kell teremteni annak, hogy a dolgozók mind szélesebb tömegei gyarapíthassák műveltségüket, rendszeresen olvassanak, járjanak színházba, kiállításokra, hangversenyekre, legyenek aktív részesei a művelődés közösségi formáinak. A SZOT-díjak a ■ munkások, a dolgozó emberek tiszteletét és köszönetét fejezik ki azoknak az íróknak, művészeknek, akik a dolgozók életét, küzdelmeit reálisan és művészien tükröző alkotásaikkal nyomot hagynak az emberekben, szemléletet és magatartást formálnak, tettekre ösztönöznek — mondotta, s munkásságukhoz további sikereket kívánt. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. Pham Van Dong fogadta az ENSZ főtitkárát Pham Van Dong, a VSZK elnöke pénteken fogadta Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, aki hivatalos - látogatáson tartózkodik Vietnamban. A megbeszélésen Vietnamnak a világszervezethez fűződő viszonyáról és a délkelet-ázsiai helyzetről volt szó. Waldheim csütörtökön érkezett Hanoiba, s még aznap délután, illetve péntek délelőtt tanácskozott Nguyen Duy Trinh-el, a VSZK miniszterelnök-helyettesével, külügyminiszterrel. Hanoiban dolgozó ENSZ-szakértők véleménye szerint baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében véleményt cseréltek a menekült- ügyi problémákról is. A győzelem jelét mutató pilóta-kadét Teheránban A mai Irán Irán az utóbbi hónapokban a világ érdeklődésének középpontjába került. Vallási és társadalmi feszültségről, véres összecsapásokról, a rendíthetetlennek hitt sah távozásáról, majd az általa kinevezett kormány bukásáról olvashattunk- hallhattunk. A hírekben szereplő sztrájkok, kivégzéáek és tüntetések a tömegek megmozdulásait, milliók indulatait tükrözik — mégsem feledkezhetünk meg az események mögött álló emberről. Az iráni szegényparasztról, az olajmunkásról, a radikális diákról, az egyszerű katonáról, vagy a vallásos kiskereskedőről. Az ő alakjukat idézik képeink is. Faekével szántó parasztember Éljen a Szovjetunió, a haladás, a hóké szilárd tám Iszlám vezetők főhadiszállásán
