Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

1979. április 28. Képújság 3 Kitüntetések a jó munkáért Harmadszor is kiváló a GEM zónák kiváló jelvényt adtak át, több szocialista brigádot kitüntettek, megjutalmaztak. Hoffman Károlyné átadja Bi bér Lászlónak a kitüntető ok- • levelet Kiváló intézmény A Dél-Dunántúli Mestersé­ges Termékenyítő Főállomás kollektívája három megyére kiterjedő tevékenységet foly­tat. Az évek óta végzett ered­ményes munka a tavalyi fel­adatok jó végrehajtása Bara­nya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben je­lentősen segítette a korszerű jó tenyészanyagok biztosítá­sát, a termelők állattenyész­tési programjának végrehaj­tását. E munkáról adhatott számot a tegnapi ünnepi gyű­lésen dr. Inhof József igaz­gató. Az ünnepségen részt vettek az intézménnyel kap­csolatban álló gazdaságok ve­zetői is. Dr. Csomós Zoltán, a MÉM főosztályvezető-helyet­tese adta át a „Kiváló intéz­mény” címet elismerő okle­velet dr. Inhof József igaz­Az OKISZ és a KGM „Ki­váló ipari szövetkezet” cím­mel harmadszor jutalmazta a tolnai GÉM ipari szövetkeze­tét. A csütörtök délutáni ün­nepségen a szövetkezet dol­gozói nagy számban jelentek nieg a község új párthelyisé­gében. Az ünnepségen ott volt dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kál­mán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Tatár Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára, Bolvári Józsefné or­szággyűlési képviselő, Hoff­man Károlyné, az OKISZ el­nökségének tagja, valamint a község vezetői. Biber László, a szövetkezet elnöke ismer­tette az elmúlt év eredmé­nyeit és megemlékezett a kö­zelgő ünnepről. Hoffman Ká­rolyné ezután átadta a szö­vetkezet elnökének a magas kitüntetést tanúsító oklevelet. A szövetkezet dolgozói közül ketten — Hegedűs József gépbeállító, valamint a Há- mán Kató brigád vezetője, Simon Józsefné kapta meg a KGM „Kiváló dolgozó” kitün­tetést. Húszán kaptak kiváló szövetkezeti dolgozó kitünte­tést, harmincötén tizenöt • éves, tizenegyen huszonöt éves törzsgárdajelyényt kap­tak. Egy brigád, a Hámán Kató szocialista brigád a szövetkezeti kiváló brigádja kitüntetésben részesült. Ti­zenegy brigád kapott arany­fokozatot, két brigád bronzot és négy brigád kapta meg a brigádzászlót. A szövetkezet dolgozói ezen a Tnapon 368 400 Ft jutalomban részesültek. Kiváló csomópont Csütörtökön délután a bá- taszéki vasúti csomópont ok­tatási intézményében tartot­ták azt az ünnepséget, ahol a kollektívának a múlt évi eredményes munkáért átadták a kitüntetést. Az ünnepségen részt vett Kurucz Károly, a MÁV Vezérigazgatóság 8. osztályának helyettes vezető­je, Szajki László, a járási pártbizottság titkára, Martin­ka István, a vasutasok szak- szervezetének területi titkára, valamint Mészáros András, a pécsi igazgatóság helyettes vezetője. A csomópont dolgo­zóinak munkáját Vajda Gyula állomásfőnök értékel­te, őneki adta át a munkáju­kat elismerő oklevelet a „Ve­zérigazgatói kiváló csomó­pont” címről Kurucz Károly. Az ünnepségen nyolc dolgo­gatónak. Dr. Németh Lajos, az Országos Takarmányter­mesztési és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója megjutalmazta a legjobb dol­gozókat. Kiváló a Dunaföldvári ÁFÉSZ Ma, szombaton este adják át a „Kiváló szövetkezet” cí­met a Dunaföldvár és Bölcs­ke Egyesült Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezetnek. A kitüntetés al­kalmából ünnepi termelési tanácskozást tartanak a nagy­községi pártbizottság épületé­ben. Az elmúlt év munkájá­nak, eredményeinek értékelé­sét és az idei feladatokat Steinbach Antal,' az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke is­merteti. A legjobb szocialista brigádokat és dolgozókat ki­tüntetik, illetve jutalmazzák, az 1979. évi szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyeik, kimagasló teljesítmé­nyük szerint. Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél Jól gazdálkodtak a mezőgazdasági szövetkezetek Tegnap délelőtt, a mező- gazdasági szövetkezetek kül­dötteinek részvételével kül­döttgyűlésre került sor Szekszárdon, az Oktatási Igazgatóság tanácstermében. A közgyűlésen részt vett K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Lehoczki Mi­hály, a TOT főtitkárhelyet­tese, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A küldöttközgyűlés hat napirendi pontot tárgyalt, mindegyik írásos anyagát a résztvevők már korábban megkapták. A múlt évben végzett munkáról beszámolt az ellenőrző bizottság és az ellenőrző iroda. Szó esett a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, vala­mint a TESZÖV ’ költségve­téséről. A szövetkezetek múlt évi termeléséről, gaz­dálkodásáról és az ez évi tervkészítés tapasztalatairól Horváth József, a TESZÖV titkára beszélt. Tavaly me­gyénkben 68 termelőszövet­kezet és két szövetkezeti kö­zös vállalkozás 222 ezer 104 hektár területen gazdálko­dott. A termelési érték — a viszonylag dinamikusan nö­vekvő termékelőállítás mel­lett — szerény mértékben, összesen 2,25 százalékkal nőtt. A szövetkezeti vezetők és dolgozók jobb munkájá­nak, a tervszerűség fokozá­sának, a kapacitások jobb kihasználásnak, a belső tar­talékok feltárásának ered­ményeként mind a növény- termesztésben, mind az ál­lattenyésztésben emelkedtek a mutatók. A növénytermelés szerke­zetében lényeges változás nem következett be. Kis mértékben csökkent a cu­korrépa, a burgonya, a lu­cerna és a silókukorica ve­tésterülete, emelkedett a búza-, kukorica- és a zöld­ségtermő terület. Egy-két növény '— napraforgó, ker­tészeti növények — kivéte­lével az elmúlt évek legma­gasabb termésátlagát is meghaladták a hozamok. A legnagyobb a termésátlag­növekedés a kukoricánál, a silókukoricánál és a búzá­nál. 1977-hez képest csök­kent a szarvasmarha-, a baromfi-, nőtt a sertés- és a juhágazatban a létszám. To­vább emelkedett a tejter­melés, javult a sertéságazat hatékonysága. A háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lése kiegyensúlyozott. To­vább javult az anyag- és az eszközellátottság. A szövetkezetek többségé­nek gépállománya lehetővé teszi, hogy a munkákat idő­ben és jó minőségben el­végezzék. A korszerű gépek mellett sok helyütt korsze­rűtlen, amortizálódott gé­pekkel is dolgoznak. Az al­katrészellátás helyzete nem változott, a hiánycikkek száma 80—100-féle alkat­részre tehető. A szövetkeze­tek pénzügyi helyzete ki­egyensúlyozott volt, de nem problémamentes. A gazdál­kodáshoz kedvező indulási helyzetet jelentett, hogy az előző év viszonylag magas nyeresége lehetőséget adott a termelési célú készletek növelésére, a termelési ala­pok bővítésére, a jövede­lembiztonsági alap összegé­nek emelésére. A küldöttközgyűlésen fel­szólalt K. Papp József is. A megye mezőgazdaságának a népgazdaság egészében el­foglalt helyzetéről szólt, ar­ról, hogy a hozamok emelé­sével párhuzamosan csök­kenteni kell a költségeket, s alaposan szükséges elemezni nemcsak a veszteséges, ha­nem a nyereséges ágazato­kat is. Meg kell nézni, ho­gyan lehetne még olcsóbban előállítani a termékeket. A megye mezőgazdasági ter­mékeiben nagyon kell ügyelni a minőségre, arra például, hogy az exportra szánt áru ne kapjon alacso­nyabb minősítést. A megyei pártbizottság első titkára köszönetét mondott mind­azoknak a szövetkezeti ta­goknak, dolgozóknak és ve­zetőknek, akik munkájukkal hozzájárultak a jó eredmé­nyek eléréséhez. Aparhant A harmadik helyen Sajtótájékoztató a MÉM-ben Élelmiszerhigiénia, minőség Tegnap délelőtt a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban sajtótájé­koztatót tartott az élelmisze­rek élelmezés-egészségügyi és minőségi hatósági ellenőrzé­sének tapasztalatairól dr. Dé­nes Lajos miniszterhelyettes. Mint elmondotta, a magyar élelmiszeripar alapvető fel. adata a megfelelő mennyisé­gű és minőségű élelmiszer előállítása, a lakosság növek­vő igényeinek kielégítése, va­lamint az export dinamikus növelése. A belföldön felhasz­nálásra kerülő és a külföldön értékesített élelmiszerrel szemben egyaránt követel­mény, hogy az élelmezés­egészségügyi szempontból ki­fogástalan legyen, minősége megfeleljen a hazai és külföl­di előírásoknak. Az élelmiszertörvény szabá­lyozza a hatósági ellenőrzés rendszerét és módját is. Az ellenőrzés kétirányú: élelmezés-egészségügyi és minőségi. Az élelmezés­egészségügyi: az élelmiszerek előállításával és forgalmazá­sával összefüggő közegészség- ügyi, állategészségügyi, kör­nyezetvédelmi és műszaki fel­adatok és tevékenységek ösz- szessége, melynek célja, hogy a fogyasztó teljes biológiai értékű, köz- és élelmezés­egészségügyi szempontból ki­fogástalan élelmiszerhez jus­son. AZ ÉLELMISZER ÚTJA Az állati eredetű élelmiszer előállítása folyamatának első szakasza visszanyúlik a ter­melés, az alapanyag-előállítás területére: az állattenyésztés, re. az istállókra. Jó élelmi­szer csak biológiailag teljes értékű anyagból állítható elő. amely az állathigiéniai igé­nyek teljesítésének függvé­nye. Az állati eredetű élelmi­szereket feldolgozó üzemben az állategészségügyi szerve­zetek alkalmazottai ellenőr­zik a munkákat. Az élőállat- átvétellel, majd a húsvizsgá­lat elvégzésével, később a ter­mék-előállítási folyamat el­lenőrzésével és a végtermék laboratóriumi-mikrobiológiai minősítésével az ellenőrzés döntően az élelmezés-egész­ségügyi ellenőrzés formáját ölti. Az élelmiszer útjának kö­vetkező szakasza a forgalma­zás. A már kész, élelmezés­egészségügyi szempontból ki­fogástalan termékre a legna­gyobb veszélyt a forgalmazás körülményei jelentik. KISÜZEM, NAGYÜZEM A kisárutenmelés keretei között az alapanyagot ugyan­az a szakember, ugyanaz az állatorvos tudja a folyamat egészében ellenőrizni: a 20, te-, rületileg illetékes megyei ál­lategészségügyi állomás ható­sági állatorvosai végzik ezt a munkát. Más a helyzet az ipari feldolgozás ellenőrzése esetében. Az országban for­galmazott állati eredetű élel­miszerek feldolgozásának mintegy 85 százalékát az ál­lami ipar üzemei végzik. Az ezek előállításában elkövetett esetleges hiba — a termelt élelmiszer mennyiségéből eredően — tömeges megbete­gedéseket okozhat. Az ellen­őrzést végző hatósági szerve­zet a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat, amelynek 60 szervezeti egy­ségében, 26 laboratóriumá­ban dolgoznak élelimszer- higiénikus specialisták. A MINŐSÉG Az élelmiszeripari készter­mékek minőségét az élvezhe- tőséget kifejező érzékszervi tulajdonságok, az összetételi jellemzők, és a külső megje­lenés együttesen határozza meg. Mindezek biztosítása az élelmiszert előállító üzem kö­telessége, melynek érdekében az üzemek saját belső minő­ségellenőrző szervezeteiket is létrehozták. A lakosság érdeke azonban azt kívánja, hogy a vásárló az árban kifejezett értéknek megfelelő minőségű élelmi­szert kapjon. Ezt csak ható­sági ellenőrzés biztosíthatja. Jelenleg 17 megyei és fő­városi élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet mű­ködik. Feladatuk többek kö­zött a hazai gyártású élelmi­szerek és dohányipari termé­kek minőségének, a minőség és ár közötti összefüggésé­nek, továbbá a szállítás és tá­rolás során a minőséget be­folyásoló körülmények ellen­őrzése és vizsgálata. Felada­tuk továbbá az új élelmiszer gyártásának engedélyezésekor a termék, a termékösszetétel, az alkalmazásra kerülő gyár­tási technológia minősítése, a nyers zöldség és gyümölcs el­lenőrzése. Az ellenőrzés rendszere biz­tosítja. hogy az élelmiszerek hatósági ellenőrzése az előál­lítástól a fogyasztásig teljes- körűen megvalósuljon. A községi közös tanács ün­nepélyes tanácsülést tart. Az utolsó pillanatok következ­nek. A tanácselnök már át­vette a község nevében a te­lepülésfejlesztési verseny köz­ségek kategóriájában a har­madik helyezésért járó díjat, kétszázezer forintot. Most a legjobb társadalmi munkások lépnek az asztalhoz, s kapják meg kitüntetéseiket. Köztük van a hetvenegy éves Erős Feri bácsi. Öröm és meghatottság egy­szerre. Nem is tudja, hol kezdje a válaszadást kérdé­seimre. Pödörint egyet a baj­szán, nézi a dobozban fekvő kitüntetést. Érdemes társa­dalmi munkás — olvasom rajta a feliratot. — Ezt ki lehet venni és ki lehet tűzni? — kérdezi hir­telen Feri bácsi. Kinyitjuk a dobozt, kieme­li, odailleszti a melléhez. —■ Amikor szükség volt rám, mentem — kezdi Feri bácsi. — Sok volt a fű vala­hol, vettem a kaszát és ka­száltam. De ott voltam a járdaépítéseknél is. A tavalyi társadalmi mun­kák idején egy nyugdíjas­brigád is tevékenykedett. Fe­ri bácsi szervezte a csopor­tot. Ezt már Läufer Imre mesélte el, aki a tanácsülésen a kormány által alapított ki­váló társadalmi munkás ki­tüntetést vette át. Az első pillanatban Läufer Imre tagbaszakadt termete tűnik szembe. Korábban ne- ház sportokat űzött, de már nem folytatja. Erejét most a köz számára hasznosítja. — Akkor érzem jól ma­gam, ha dolgozhatok — mondja. — A sporttól telje­sen azért nem szakadtam el. A labdarúgó-szakosztályt ve­zetem. — Mit kell tenni azért, hogy valaki a kiváló társadal­mi munkás címet megkapja? — Építésztechnikus vagyok — szakmámat a társadalmi munkában is hasznosítom. A faluban több épület, létesít­mény tervezését végeztem el. Ezzel komoly összegeket le­hetett megtakarítani. Vezet­tem a kitűzéseket, irányítot­tam a munkákat. Amikor pe­dig fizikai munkáról volt szó. megfogtam magam is a lapátot. Aparhant a fejlesztési ver­senyben 1 317 760 forintos társadalmimunka-értékkel került Tengelic és Madocsa mögött a harmadik helyre. A munkákban a lakosság apra­ja, nagyja részt vett. Az is­kolások a közterület tisztítá­sát végezték, a termelőszö­vetkezet gépekkel, munka­erővel segített, a többi a falu lakosságának jutott. A tanács falugvűlésen beszéli meg az aparhantiakkal a legfonto­sabb feladatokat. A munkák pontos idejéről pedig — ami­kor azok időszerűek már — meghívóval értesíti a lakos­ságot. E hét végére sportpálya építésére kaptak meghívót a címzettek. — majoros — Horváth József TESZÖV-titkár beszámolóját tartja. Az elnökségben K. Papp József.

Next

/
Thumbnails
Contents