Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

1979. április 26. KÉPÚJSÁG 3 Atomerőmű-építkezés Az első pillér A korábbi évek munkájá­hoz képest erős ütemben fo­lyik az építkezés a paksi atomerőmű üzemi főépületé­nek minden részén. Felvéte­leink az egyes számú reaktor­blokknál készültek, ahol je­lentős esemény történt a na­pokban : megkezdődött a reaktort és különböző kiszol­gáló berendezéseit magába foglaló csarnoképület készíté­se, azzal, hogy elhelyezték a reaktorcsarnok szerkezetének első pillérét. Erős kötelekkel feszítették ki, amíg egy sor ki nem alakul belőle és egy­máshoz kapcsolva megállnak a lábukon. A hatalmas acél­test első képünkön látható, két daru között. A kép jobb oldalán a gépház falának részlete magasodik. A reak­torcsarnok megalkotásával ki­alakul majd az atomerőmű épülettömbjének teljes képe, monumentalitása. Fotó: Gottvald nm I -ravet-, Állványok és acélhálók az egyes reaktorakna falának ké­szítésénél Az acélháló közelről: a belső oldalon két hegesztő dol­gozik Kitüntetések a jó munkáért Dombóvári MÁV Építési Főnökség „Kiváló főnökség” Körmendi József üzemi párttitkár megnyitja az ünnepséget (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az 1978. évi eredményes munkájáért a közlekedési és postaügyi miniszter, valamint a Vasutasok Szakszervezeté­nek elnöksége nevében Klézl Róbert miniszterhelyettes adta át a „Kiváló főnökség” kitüntetést a dombóvári MÁV Építési Főnökség dolgozóinak. Az átadási ünnepségre a dombóvári művelődési ott­hon színháztermében került sor, ahol Körmendi József üzemi párttitkár köszöntő szavai után Geresdi István igazgató számolt be a főnök­ség elmúlt évi munkájáról. Részletesen elemezte gazda­sági eredményeinket, melyek igen kiemelkedők voltak. A tervhez viszonyítva 10.1 szá­zalék túlteljesítést értek el. Az építési főnökség dolgo­zói 1978-ban is egyszerre több munkahelyen dolgoztak. Ez a tény nehezítette munkájukat. Mégis az építmények átadá­sa mindenkor a tervnek meg­felelően történt. Az 1110 fős kollektíva jelentős beruházá­sokat végzett el a vasút terü­letén. így többek között 23 3 km vágányt cseréltek ki és 11 csoportkitérőt építettek be. A munkaversenv-mozgalom- ban a 43 szocialista brigád és a főnökség munkáját nagy­mértékben segítő 12 katonai brigád egész éven keresztül élen járt. TÜZÉP A Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat tavalyi tevékenysé­géért a „Szakma Kiváló Vál­lalata” kitüntetést kapta. A vállalat három megyé­ben: Baranyában, Somogy­bán és Tolnában értékesít 1979. év első harmadában is folytatódott az építési fő­nökség kiváló munkája. A napokban fejezték be a Bi- csérd—Pécs állomások közöt­ti — koncentrált gépesítéssel végrehajtott — felépítmény- cserét, ahol a vágányépítés korszerű szovjet bontó- és fektető „Platov” szelvénnyel történt. Az országban először- a dombóváriak végeztek ilyen nagyfokú gépesítéssel végre­hajtott, gyorsított pályakor­szerűsítést. A jól összehangolt kollektív munka azt eredmé­nyezte, hogy ezt a pályasza­kaszt 15 nappal a határidő előtt átadhatták a forgalom­nak. Az ünnepségen adták át a MÁV gépállomás „Kossuth” szocialista brigádnak a „MÁV Kiváló Brigádja” kitüntető címet. Harmincnyolcán „Ki­váló Dolgozó’ kitüntetést. 150-en pedig pénzjutalmat kaptak. Dombóvár párt- és állami vezetői nevében Cserép Imre, az MSZMP városi bizottság titkára köszöntette a kitünte­tett építési főnökség dolgo­zóit és megköszönte azt a te­vékenységet, melyet munka­helyükön végeztek, valamint azt az áldozatkész társadalmi munkát, melyet Dombóvár várospolitikai céljainak meg­valósítása érdekében kifejtet­tek. MAGYARSZÉKI ENDRE tüzelő- és építőanyagokat. Te­vékenységét 28 telepen, négy önálló boltban és 14 olajkút- nál végzi 554 dolgozóval. A tavalyi forgalom több mint egy és háromnegyed milliárd forint volt, 110 mil­lióval magasabb a megelőző évi értékesítésnél. A forgalom különösen az alapvető építő­anyagoknál volt magas. Ce­mentből több mint 200 ezer tonnát adtak el. Nőtt az ér­tékesítés mozaik- és cement­lapból, födémgerendából, fal­burkoló csempéből, nyílás­zárókból, parkettából és hajó­padlóból —, hogy csak néhá­nyat említsünk. A hagyományosan forgal­mazott árucikkeken túl, új termékek bevezeté' ét is szor­galmazta a vállal .t, elsősor­ban az új típusú, korábban nem ismert, jó hatásfokú és esztétikus megjelenést bizto­sító építési vegj i anyagokat, mint a vliesin, stollogen hom­lokzatképzőt, breplasta belső glettanyagot. valamint kötés- és szilárdulásgyorsító vegyi termékeket. A hálózat korszerűsítésére, a kiszolgálás színvonalának emelésére rendszeresen vé­gez felújítási. fenntartási munkákat a vállalat. Tavaly Pakson új TÜZÉP-telepet nyitottak meg, más telepek a rakodás és belső árumozga­tás megkönnyítésére munka­gépeket kaptak. A kereskedelmi dolgozók­kal szembeni szakmai igé­nyek gyorsan nőttek, ezért az oktatás a káderpolitika szer­ves részét jelenti. A vállalat 115 dolgozója vész részt rend­szeres oktatásban, tovább­képzésen, vállalati tanfolya­mon, valamint állami okta­tásban. Fontos jellemző volt a vál­lalatnál az alkotó cselekvés kibontakoztatása, a közösség erejének sokoldalú hasznosí­tása. Bár a szocialista brigád­mozgalom a korábbi években is szép eredményeket tudott felmutatni, tavaly kiemelke­dően jó volt a szocialista bri­gádok munkája. A vállalati eredmény el­érésében jelentős szerepe volt és van az üzemi demokrácia széles körű biztosításának. A vállalatnál tavaly 28-an kaptak Kiváló Dolgozó kitün­tetést. heten „Kiváló mun­káért” miniszteri kitüntetést, 36 brigád pedig elnyerte a szocialista címet. A „Kiváló Telep” cím el­nyeréséért folytatott verseny­ben négy telep, a siófoki, a tolnai, a balatonfenyvesi és a barcsi telep volt a legjobb, a boltok közül a szekszárdi bolt érdemelte ki a kiváló címet. A szakma kiváló vállalata Igen, nem vagy mégsem ? Termelőket keresnek Valószínű, hogy a „lakóte­lep” elnevezést néha kissé túlságosan bőkezűen oszto­gatjuk,‘bár ennek ebben az esetben nincs sok jelentősé­ge. Szekszárdon az Ybl lakó­telep tulajdonképpen csak egy közepecske utca, de az utcában emberek élnek, még- csak nem is akárhogyan. Nem lakásviszonyaikra, jövedel­mükre, az otthonaikban lel­hető hűtőszekrények és a ka­puik előtt parkírozó gépko­csik számára gondolunk. Az együvé tartozásukra. Ezeken a hasábokon írtunk már a lakóbizottságokról. Ol­vasóink — ezt jól tudjuk — időnként szeretnek a sorok között is olvasni. A lakóbi­zottságok esetében bizonyára kiolvasták azt is, amit nem írtunk le, vagyis a fenntartá­sainkat. Fenntartásaink az­zal voltak kapcsolatosak, hogy a szocialista demokra­tizmusnak ezt a briliáns esz­közét, lehetőségét idáig — legyünk őszinték — jó, ha csak módjával használtuk ki. Az Ybl lakótelepen viszont a jelenlegi lehetőségekhez mérten szinte tökéletesen. Hétfőn a megyszékhely 40. és 41. sz. tanácstagi körzetében lakóbizottság-választásra ke­rült sor. Ezt megelőzően ér­deklődtünk az Ybl utcaiak lakóbizottsági elnökénél, a nyugdíjas Rácz Károlynál, hogy a korábbi időszakban mit sikerült végeznie? Nem hivalkodott, tényeket és dokumentumokat mutatott, (írásunk címében erre utal az „igen” szócska.) Félelem terjengett a lakók között, hogy süllyed a 12. sz. ház. A lakóbizottság elnöke megke­reste az illetékeseket, elren­delték a vizsgálatot; a ház nem süllyed. A költségveté­si üzem 160 rózsatövet adott az utca szépítésére. A lakók is vettek a maguk pénzén, meg még egy nyírfát is. Pa­nasz ment az illetékesekhez (használjuk ismét ezt a semmitmondó kifejezést) a vízelöntés ügyében. Intézked­tek. Intézkedtek kapuzár dolgában és még sok egyéb­ben is. A lakóbizottság elnö­ke hirdetőtáblán kérte fel lakótársait, hogy ugyan szí­veskedjenek az alagsori lép­csőket ne szennyezni. Szí­veskedtek. Aminek van olyan tanulsá­ga is, hogy ha a közösség ko­molyan veszi önmagát, akkor nincs olyan hivatalos szerv, mely meg merné kockáztatni, hogy ne vegye komolyan a közösséget. A kisebbet és na­gyobbat egyaránt. Ha egy nyugdíjas kinéz az ablakán és észrevesz egy fenyegető tetőbeázást akkor képes le­velezni, pedig ez forma sze­rint „nem rá tartozik”. Valamit a címben fog­lalt „nem”-ről. — Hétfőn délután 6 órakor az említett két körzetből összesen 17 sze­mély jelent meg a lakóbizott­ság-választásra. Volt körzet, ahol lakóbizottsági tagok nél­kül választották meg az elnö­köt. Bizonyára kiváló embert. De tulajdonképpen egyesek jóakarata ellenére mégsem tudunk odafigyelni közös dol­gainkra ? O. 1. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A közelmúltban udvarias hangú levelet kapott Bara­nya, Zala, Somogy, Tolna megye százhúsz helyiipari üzeme, szövetkezete. A TI­TÁN Vas-Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat — a négy megye ellátója — hiánycikk-kiállításra invi­tálta őket. A levélhez hiány­cikklistát is mellékeltek, ar­ra kérve az érdekelteket, vizsgálják meg annak lehe­tőségét, hogy mely termékek gyártását tudnák vállalni? Belelapozva a paksamétába, önkéntelenül azokra a nap mint nap bosszankodó ve­vőkre gondoltam, akik hiába talpalnak üzletről üzletre, legtöbbször nem kapnak csa­varhúzót, kalapácsot, sarlót, ruhafogast és még sok más, apró, látszólag jelentékte­lennek tűnő, a vásárlók szempontjából azonban na­gyon is fontos, mindennap használatos tárgyakat. Há­romszázfajta hiánycikkre termelőt keresnek! A keres­kedelem még a pontos igé­nyét is megadta. De akad-e vajon vállalkozó évi két és fél millió ruhacsipesz, két-, ezer tökgyalu, tízezer galus­kaszaggató, tizenötezer szén­kanna legyártására? Úgy látszik, a „Tisztelt igazgató. elnök elvtárs!” megszólítással kezdődő levél pusztába kiáltó volt, mert a meghívottak alig egyne­gyede ment el Pécsre, az MTESZ-székházba. A megje­lentek között pedig voltak, akik meg sem várták a megnyitót. Pedig a rendezők mindent megtettek a siker érdekében. Szép, tágas teremben mutat­ták be a hiánycikkekét, igaz, mintegy ötvenféle áruból még mintadarabot sem tu­dott a TITÁN beszerezni (hogy lenne akkor a bol­tokban), helyettük falra ra­gasztott papírcsíkokon betűk tudósítottak arról, hogy ezek is kellenének, „öt évre szál­lítókat keresünk” olvashat­tuk körös-körül a falon. Ki­vonultak a TITÁN vezetői, áruforgalmistái. Úgy tűnt, több a kereskedő, mint vál­lalkozó. Ruhafogasok, kaszanyelek, fakanalak, sziták, csákányok, sőt, még a fogpiszlálók is gazdára vártak. A megnyitó után fehér abroszokkal megterített asz­talokhoz szólították a jelen­lévőket, gondolván, hogy evés közben jön meg az ét­vágy. Ez utóbbi volt is, csak nem ahhoz, amihez kellett volna. Fiszterer Éva, a TITÁN- nál a háztartási cikkek be- - szerzésével foglalkozik. El­mondta, hogy évről évre ugyanazok a vállalatok jön­nek el, kevés az új arc. Tol­na megyéből is csupán né­hány szövetkezet képvisel­tette magát. Persze azért ne legyünk pesszimisták. A TITÁN 1976 óta rendez kiállításokat, és valami azért mindig csurran. Általában tíz-húszmillió forintos üzletkötések történ­nek. Biztos most is volt eny- nyi, és az is egy csepp a tengerben. SERES ANTAL ■ • ••■ ­Éljen május elseje, a nemzetközi seregszemléje I A pillért egyelőre acélkötelek tartják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents