Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

h NÉPÚJSÁG 1979. április 26. Szovjet kultúrcentrum a belvárosban Filmvetítés, hangverseny, kiállítás, könyvtár, nyelvi la­boratórium. Hangulatos prog­ramok, kellemes, esztétikus környezet fogadja a látogatót a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Hat éve, hogy megnyílt e sokféle szórako­zást és művelődést kínáló in­tézmény Budapest belvárosá­ban, a Semmelweis utcában. A házba látogatók meg­ismerkedhetnek a Szovjet­unió életével, kül- és belpoli­tikájának, népgazdaságának aktuális eredményeivel, a tu­dományokban, a technikában elért sikereivel, a szovjet nép irodalmával, művészetével, kultúrájával. Ennek érdeké­ben havonta, rendszeresen többféle kiállítást is rendez­nek, bemutatva egy-egy köz­társaság, városok, tájak, stb. életét fotókon, képzőművésze­ti alkotásokon keresztül. Találkozókat szerveznek magyar és szovjet tudomá­nyos-műszaki szakemberek­nek, — ahol véleményt cse­rélhetnek, megismerhetik a szovjet tudományos-műszaki gazdálkodás legújabb ered­ményeit. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának fontos fel­adata, hogy megismertesse a magyar közvéleményt a szov­jet emberek szellemi életé­vel, kulturális örökségével. Ezt a célt szolgálja 220 férő­helyes filmvetítő és előadó­terem, amelyet három, szink­rontolmácsolásra alkalmas kabinnal láttak el. E beren­dezésekkel szélesvásznú fil­meket is bemutathatnak. A korszerű akusztikai berende­zésekkel felszerelt filmvetítő és előadóterem alkalmas ar­ra, hogy különböző művész- együttesek fellépjenek. Két kiállítóteremben szer­vezik a képzőművészeti, a fotó- és népművészeti kiállí­tásokat, valamint a legújabb szovjet tudományos és mű­szaki eredményeket bemu­tató kiállításokat. — Most látható „Moszkva az 1980-as olimpia fővárosa” című színes fotókiállításunkat több magyar városban is be­mutatjuk majd — mondja Galanov Vladimir Iljics igaz­gatóhelyettes. — S ezzel kö­zös rendezvénysorozatot in­dítunk az OTSB-vel és a testnevelési főiskolával. Elő­adások, kötetlen beszélgeté­sek, baráti találkozók kere­tében ismertetjük meg az ér­deklődőkkel a magyar és a szovjet sport eddig elért ered­ményeit, kapcsolatait. Majd a moszkvai spartakiádról is tervezünk fotókiállítást. — Zenei szalonunkban is gazdag a program. A 60—80 férőhelyes kamarazene­teremben tartjuk a szovjet és magyar zeneszerzők, előadó- művészek találkozóit, s az érdeklődők ugyanitt hallgat­hatják a legkiválóbb orosz és szovjet zenei alkotásokat, a világ zenei kultúrájának nagyszerű darabjait, kamara­zenei koncerteket, énekese­ket. Az SZKTH-ban két könyv­tár működik. Az egyik a szép- irodalmi és társadalomtudo­mányi, a másik az ötvenezer kötetes műszaki-tudományos könyvtár. Rendszeresen meg­kapják a Szovjetunióban megjelenő könyveket, vala­mint több száz folyóiratot, más sajtóterméket járatnak. Gazdag anyagot tartalmaz a színes diapozitív sorozat a Szovjetunió tájairól, a hős városokról, Lenin életévei és munkásságával kapcsolatos nevezetes helyekről, a szovjet művészetről, építészetről, múzeumokról. A műszaki­tudományos könyvtár külön­leges, egyéni könyvigényeket is kielégít. Két-három héten belül a Szovjetunió Állami Műszaki-Tudományos Könyv­tára segítségével beszerzik azokat a könyveket is, ame­lyek innen, vagy a magyar könyvtárak állományából hiányoznak. Könyvtárközi kölcsönzés útján az ország bármely részéről elérhetők, a magyar olvasók rendelkezé­sére állnak. — Látogatóink minden hé­ten újabb és újabb szovjet művészfilmeket, tudományos és ismeretterjesztő filmeket láthatnak — mondja Galanov elvtárs. — Ezek a filmek köl­csönözhetők, s a kiállításo­kat, kérésre magyar vállala­toknál, intézményeknél is bemutatjuk. A szovjet kultúrcentrum kapcsolatban áll a lakosság csaknem minden rétegével. Gyerekeket, felnőtteket fo­gadnak, zene-, vagy filmked­velők, háziasszonyok, diákok, volt szovjet ösztöndíjasok, a Szovjetunióban tanult szak­emberek, művészek keresik fel rendszeresen a Szovjet Kultúra Házát. Egész sor klub működik — „Napocs­ka” gyerekklub, a Vörös szekfű az asszonyok klubja. De van a szocialista brigád­tagoknak, s volt szovjet egye­temistáknak is fóruma a szov­jet kultúrcentrumban. A legnépszerűbb most a zenebarátok köre, melynek elnöke Szokolay Sándor. A ház tudományos-ismeret­terjesztő és kulturális prog­ramjait, kiállításait, bemuta­tóit az érdeklődők díjtalanul látogathatják. A fővárosban járó vidékieknek is érdemes benézniük a szovjet kultúr- centrumba, mindig változatos, érdekes programot találnak. BUBRIK GÁSPÁR Fotókiállítás A Szovjetunió népeinek népművészete Esztétikus környezet fogadja a látogatókat ötvenezer kötet a műszaki könyvtárban fejér megyei Somogyi Néplap HÍRLAP Évekkel ezelőtt, amikor is­métlődően a megyei vezetés elé került a gazdaságos sző­lőtermesztés helyzete, újra ajánlották, hogy az üzemek, amelyek szőlőterülettel, illet­ve kisebb-nagyobb méretű ültetvénnyel rendelkeznek, csatlakozzanak az etyeki bá­zishoz. Pontosabban: a Hun- garovin Borgazdaságok export vállalatához. Ebben a szőlőtermelő nagyüzemben másfél évtized óta nagyon ér­tékes munkát végeztek a szakemberek. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban Etyeket és környékét jó bor­termőhelyi minősítéssel lát­ták el. Erre építve és a tájban, adottságaiban rejlő lehetősé­gek pontosabb megvizsgálá­sával bontakoztatták ki a sző­lőtermesztést, illetve ezzel együtt a pincegazdaságot, a későbbiekben kiegészítvén pezsgőgyártással is. A cél pedig az volt, hogy a hazai fogyasztói igények mi­nőségi kiszolgálása mellett évről évre fokozzák az expor­tot, a valutaszerzést. Ez most kiváltképpen első számú prog­ram. Ez határozza meg a gazdaság tervét, együttműkö­dési törekvéseit. A tervezett telepítésekkel — figyelembe véve a termő­re fordulás éves ütemezését — a gazdaság szőlőterületén a VI. ötéves terv átlagában 120 mázsás hektáronkénti átlag­terméssel számolva, 100 ezer mázsa össztermés várható. A társuló üzemek várható telepítéseiből — a szomszé­dos megyék csatlakozó üze­meivel együtt — 80 ezer mázsa szőlőtermés érhető el évente. A tervezett termelési rend­szer, illetve a szorosabb együttműködés eredménye­ként az érdekeltségeket kí­vánják fokozni. Éppen ezért kezdeményezik, hogy a fel­dolgozást egy bázisra kon­centrálják, közös beruházási programként. Vasárnap adták át a mar­cali Berzsenyi lakótelepen azt a sportpályát, amelynek épí­tését a Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat mar­cali 42. számú építésvezető­sége kezdeményezte. Több száz plakáton hirdették meg a Csibészke grund megnyitá­sát. Az építők a gyermekek körében népszerű rajzfilmfi­guráról nevezték el a nem­zetközi méreteknek megfelelő kézi- és kosárlabdapályát, illetve a még füvesítésre vá­ró focipályát. A hatméteres dróthálóval bekerített, ezer- hatszáz négyszögöles terület­ből ezerszáz négyzetméter szilárd burkolatú. Az építők a nemzetközi gyermekév tiszteletére álltak elő javaslatukkal, s ötletüket tettek követték. A városi ta­nács a KPM marcali üzem­egysége szintén hozzájárult a megvalósításhoz. A közös összefogás eredményeként a másfél milliós beruházásból egymillió forint a társadalmi munka értéke. Csaknem kétezer gyermek szűnni nem akaró vastaps­sal köszönte meg a lakótele­pen épült sportpályát. Az óvodások, a kisdobosok, az úttörők végül elözönlötték a pályát, s együtt tornáztak a tévé képernyőjéről jól is­mert Makrai Katival és há­rom kislányával. Ünnep volt tehát Marcaliban — erről mindenki meggyőződhet a Telesport csütörtöki adásá­ban. Dunántúlt napló A KGST közlekedési állan­dó bizottsága létrehozott egy vasúti automatizálási egyez­ményt, amely a vasúti auto­matika berendezések közös kutatására, fejlesztésére és gyártására vonatkozik. E té­mán belül Kisinyov és Riga után a harmadik szakértői értekezletet rendezik ezen a héten Pécsett, a MÁV Pécsi Igazgatóságának tanácster­mében. A tanácskozás első­sorban a rendező pályaudva­rok gépesítésével, automati­zálásával foglalkozik. A részt vevő országok, a Szov­jetunió, NDK, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ro­mánia és Magyarország vasúti szakemberei olyan au­tomatikus berendezések ki­dolgozásán munkálkodnak, melyek részben vagy teljesen megszüntetik az emberi mun­kát, ugyanakkor cél, hogy a rendező pályaudvarok átbo­csátó képessége is növeked­jen. A Szovjetunió kivételével a tagországokban kevés rende­ző pályaudvar van —, Ma­gyarországon mindössze nyolc — így gazdaságtalan lenne, ha az országok vasút­jai csupán saját erejükre tá­maszkodva foglalkoznának a rendező pályaudvarok auto­matizálásának feladatával. A magyar vasutak szem­pontjából különösen nagy je­lentősége van a rendező pá­lyaudvarok automatizálásá­nak, mert a hazai vasúti for­galom zömét a teherszállítás alkotja. PETŐFI PÉPE Kétezer-nyolcszáz felsőfokú képzettségű szakember dol­gozik Bács-Kiskun mezőgaz­daságában. Számosán közülük Gödöllőn szereztek agrármér­nöki, gépészmérnöki diplo­mát, és kapcsolatuk máig is fennáll az egyetemmel. Sok éves múltra tekinthet vissza Bács-Kiskun, valamint a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem együttműködése, amelyet 1972-ben szocialista szerző­désben is rögzítettek a me­gye párt- és állami vezető, s a tanintézet képviselői. A hét évvel ezelőtt megfogalmazott célokat a szerződő felek köl­csönösen megvalósították, és ezzel kedvező előfeltételeket teremtettek a jövőbeni együttműködésre. A szerződő felek fő fel­adatuknak tekintik, hogy mi­nél több arra érdemes, jó képességű fiatal kerüljön az agrártudományi egyetemre, elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei közül. Hívószámunk: 005 Tűzvédelmi tanfolyamok A tűz elleni védekezés társadalmi feladat, összefo­gást követel. Ez a megálla­pítás nyilvánvaló, hiszen a népgazdasági vagyon meg­óvásáról van szó. Ilyen fel­adat megoldását csak a tűz­oltóságtól elvárni értelmet­len lenne. A hivatásos tűz­oltók közül az igazgatási szakterületen dolgozók — járásonként 2—3 ember — a veszélyesnek ítélt vállala­tokat rendszeresen ellenőr­zik. Az önkéntes tűzoltók el­sődleges feladata a lakóhá­zak tűzvédelme és a község­ben keletkezett tüzek lokali­zálása, míg a vállalati tűz­oltóságokat az üzem terüle­tén előforduló tűzesetek el­oltása érdekében szervezik meg. Tehát a tűz megelőzé­se céljából minden vállalat­nál, intézménynél, szövetke­zetnél, stb. tűzvédelmi szer­vezetet kell létesíteni. E szervezet tagjai állandó je­lenlétükkel, gyakorlati in­tézkedéseikkel biztosítják, hogy a vállalat tevékenysé­ge ilyen értelemben is za­vartalan legyen. Tulajdon­képpen folyamatos ellenőr­zést tartanak, érvényre jut­tatják a különböző jogszabá­lyokban, szabványokban foglalt előírásokat. Termé­szetesen a tűzvédelmi meg­bízottak, előadók, főelőadók csak akkor tudják hatéko­nyan és maradéktalanul el­látni feladatukat, ha részle­teiben is tökéletesen isme­rik az előírásokat. Ennek ér­dekében az érvényben lévő 4/1974. (VIII. 1.) BM. sz. rendelet tűzvédelmi képesí­téshez köti a szervezet tag­jainak megbízását. A képe­sítést megfelelő tanfolyam elvégzésével és sikeres vizs­gával lehet megszerezni. A tűzvédelmi megbízottak részére a vállalatok önállóan szervezhetnek — legalább 30 órás — tanfolyamot. A dol­gozók ez esetben a helyi tűzvédelmi ismereteket sajá­títják el. Értelemszerű, hogy több azonos, vagy hasonló profilú vállalat közösen is lebonyolíthatja ezt a képzést. Az előadóknak az alapfo­kú, a főelőadóknak a közép­fokú tűzvédelmi képesítést kell megszerezniük. Alapfo­kú képesítést nyújtó tanfo­lyamot az irányítószervek (pl.: megyei tanács vb egyes osztályai, Állami Építőipari Vállalat, Volán Vállalat, stb.), középfokút pedig a minisztériumok és a megyei tanács vb-k szervezhetnek. A hallgatók mindkét eset­ben általános politikai, tűz­védelmi igazgatási, tűzoltás­technikai és speciális szak­mai oktatást kapnak. A tan­folyam végén írásban és szóban számolnak be a meg­szerzett ismeretekből. Sike­res vizsga esetén bizonyít­ványt állít ki a vizsgabizott­ság. Megyénkben mintegy két évvel ezelőtt indultak be ezek a tanfolyamok. Bala- tonberény volt a színhelye 1977. évben az egyéves leve­lező képzésnek, amely a KISZÖV 16 dolgozójának je­lentett alapfokú képesítést. A Tolna megyei Tanács V. B. 1978. évben szervezte meg a megye első középfokú vég­zettséget nyújtó tanfolya­mát. A foglalkozások lebo­nyolítására, előadások tar­tására a tengelici oktatási központ áll rendelkezésre. A jelentkezőket két csoportban kellett oktatni. A megfelelő színvonal biztosítása érde­kében szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkező, hivatásos tűzoltótisztek kap­tak megbízást az előadások megtartására. Az eddigi megállapítások szerint a hallgatók döntő többsége igen komolyan ve­szi a foglalkozásokat. Időközben a vállalatok és intézmények szerveztek tan­folyamot a megbízottak ré­szére. Az általános tudni­valókat többnyire a vállalat tűzvédelmi szakemberei is­mertetik, a speciális szak­anyaghoz állami tűzoltótisz­teket kérnek fel az előadá­sok megtartására. A jó példa mellett sajnos még sok vállalat idegenke­dik a tanfolyam megszerve­zésétől — jogszabályban rög­zített kötelezettségük ellené­re is. — A TIT átvállalja — megbízás esetén — a szer­vezés gondjait. Elkészíti a tanfolyamrendet, tantervet, gondoskodik megfelelő he­lyiségekről, előadókról, sőt, a bizonyítványokról is. Cél­szerű igénybe venni munká­ját! A vállalatvezetők nagy része ma már érzi a tűzvé­delem jelentőségét. Nem huszadrangú kérdésként ke­zelik ezt az igen fontos te­rületet. Ha minden tanfo­lyamhallgató csak egy töre­dékét jegyzi meg — és al­kalmazza is a gyakorlatban! — annak, ami elhangzott az előadásokon, megéri a fára­dozást, képzett tűzvédelmi munkásokkal javul a tűzvé­delmi helyzet, kevesebb kár éri a népgazdaságot. Megyei Tűzoltóparancsnokság

Next

/
Thumbnails
Contents