Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-26 / 96. szám
^fePÜJSÁG 1979. április 26. Erősödjék a szocializmust építő népek együttműködése, egységei Nemzetközi elméleti konferencia Tihanyban (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésére — jóllehet a világ különböző térségeiben eltérő mértékben és módon érvényesül — egészében véve a fellendülés vált jellemző tendenciává. A világforradalmi folyamat általános előrehaladása, kommunista mozgalmunk fellendülése, az erőviszonyok megváltozása a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke híveinek javára, nemzetközi ideológiai síkon kettős hatással járt. ' Egyrészt azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi imperializmus megrettenve a haladó és a békeszerető erők, a szocialista eszmék hódításától, ideológiai síkon is minden eddiginél koncentráltabb, sokoldalúbb, összehangoltabb támadásba kezdett a három fő forradalmi erővel szemben. Az imperializmus ideológiai fegyvertárát is felhasználja annak érdekében, hogy lefékezze az enyhülési folyamatot, megakadályozza a haladó erők összefogását és nem utolsósorban azért is, hogy megbontsa a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sorainak egységét. Pártunk véleménye szerint ugyanezeket a célokat szolgálják a kínai vezetők elvi állásfoglalásai és gyakorlatipolitikai lépései. A nemzetközi munkásmozgalom történelmében nem először fordul elő, hogy a mozgalom fellendülésének, kiszélesedésének időszakában megélénkülnek a viták. Véleményünk szerint ennek objektív oka az, hogy a különböző feltételek között dolgozó testvérpártjaink keresik a munkásosztály történelmi küldetésének leginkább megfelelő konkrét politikai lépéseket, és saját helyzetükből kiindulva különböző elképzeléseket alakítanak ki mind saját pártjuk, mind a nemzetközi mozgalom konkrét feladatait illetően. Még inkább így van ez egy olyan helyzetben, mint amilyen a mostani is, amikor a kapitalizmus általános válságának elmélyülése és a nemzetközi munkásmozgalom megerősödése következtében számos új megválaszolásra váró kérdés merül fel. Természetesnek tartjuk azt is, hogy ezeknek az új kérdéseknek a megválaszolásához nem elegendőek a szocialista országok fejlődésének önmagában véve bármennyire is gazdag tapasztalatai. Ezek a tapasztalatok nem elegendőek, de nem is mellőzhetőek. A munkásmozgalom fejlődésének tényei és ezen belül a szocialista országok jelentős eredményei azt igazolják, hogy nem egy történelmi zsákutcából kell kiutat keresnünk, hanem szilárd talajra építhetünk további lépéseink megtervezésénél. A fejlett tőkés országokban a kommunista pártok a milyenkétől eltérő politikai és társadalmi feltételek közt küzdenek. Ezeknek az országoknak egy részében a munkásmozgalom jelentős demokratikus vívmányokat harcolt ki, amelyek bizonyára kedvezőbb feltételeket teremtenek a szocialista társadalom megteremtéséért folytatott harcban. Mi, magyar kommunisták, őszintén reméljük, és szívből kívánjuk, hogy ezekben az országokban testvérpártjaink jól tudjanak élni ezekkel a kedvezőbb lehetőségekkel, és ne kelljen végigjárniuk ugyanazt a nehéz utat, amelyet a mi népünk végigjárt — fejezte be beszédét Óvári Miklós. A tanácskozás ezután két szekcióban folytatódott. Az egyik szekcióban „A demokráciáért és a szocializmusért vívott küzdelem viszonya”, a második szekcióban pedig „Demokrácia, forradalom és a nemzetközi helyzet” témakörben folytatnak eszmecserét a résztvevők. A konferencia megnyitásán részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója is. Gustáv Husák fogadta Púja Frigyest Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök szerdán délelőtt Prágában fogadta Púja Frigyes külügyminisztert, aki hétfőn érkezett háromnapos hivatalos, baráti látogatásra Csehszlovákiába. Megbeszélésükön — amint azt a hivatalos közlemény hangoztatja — megállapították, hogy a két ország eddigi, kölcsönösen előnyös együttműködése biztosítja a szükséges feltételeket a kapcsolatok minden közös érdekű területén történő további szélesítéséhez és elmélyítéséhez. Megvitatták továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdését. A találkozón jelen volt Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, valamint Václav Moravec budapesti csehszlovák, és Barity Miklós prágai magyar nagykövet is. Púja Frigyes külügyminisztert szerdán Prágában fogadta Lubomír Strougal, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke is. A találkozón tájékoztatták egymást a két ország fő politikai és gazdasági feladatainak végrehajtásáról. Nagyra értékelték a kétoldalú kapcsolatok sokoldalú fejlődését és hangoztatták, hogy mindkét fél érdekelt a hosszú távú programon alapuló termelési kooperáció és szakosítás elmélyítésében és a harmadik piacokon való szoros együttműködésben. Közeledő álláspontok A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei február 6. és április 20. között Genfben folytatták a megbeszéléseket a tömeg- pusztító fegyverek új típusainak és rendszereinek betiltásáról és ezzel összefüggésben a sugárfegyverek betiltásáról. A felek a tárgyalásokon különböző lehetőségeket vázoltak a vita alapjául szolgáló kérdések megoldására. Előbbre jutottak a sugárfegyverek betiltásáról szóló megállapodástervezet kidolgozásában és a tervezet néhány alapkérdését illetően álláspontjaik tovább közeledtek egymáshoz. A felek megállapodtak, hogy adott időpontban folytatják a megbeszéléseket. Gépkocsivezetők tiltakoztak Bécsben a teherautó-különadók ellen. Képünkön: a kamionosok járműveiket a kancellári palota előtt állították meg. (Képtávírónkon érkezett) Portugália ünnepelt Tank vagy traktor Teng árnyéka A hetvenhét esztendős kínai miniszterelnök-helyettes, Teng Hsziao-ping neve jószerivel mindennap meglelhető legalább egyszer minden olyan nagy lap hasábjain, amely helyet ad a nemzetközi politika eseményeinek. Ha kinyitjuk a rádiót és híreket hallgatunk, a budapesti vagy a párizsi, a kabuli vagy a mexikói adón, bizonyos, hogy egyszer az adásban elhangzik a neve. Apró termete karikatúrarajzolók kedvenc modelljévé lett világszerte. MAO ÉS TENG De nem mindig volt így. Akadnak, akik fellapozzák a régi-régi sajtójelentéseket, meg a Kína-szakértőknek a hatvanas évek derekáról származó érdekes elemzéseit. Akkoriban, amikor először tűnt el a vezetésből a negyvenkilenc éves korára (1951-ben) a kínai párt főtitkáraként a Mao Ce-tung- éhoz és Csou En-laj-éhoz hasonló pályát befutó Teng, egy angol „pekingológus” egyenesen Maót idézte. A „nagy kormányos” állítólag idegesen, nyugtalanul reagált Teng nevének említésére. „Ö úgy 'kezel engem, mint egy halott őst...” — mondta volna akkor a pártelnök. Magyarázatként azt mondották: Teng nem értett egyet a Mao-féle „nagy ugrással” és kezdettől fogva másfajta mezőgazdasági politikát ajánlott, mint az elnök. Ám ma ugyanezt a Tenget éppen ellenkezőleg, mint a „négy modernizálás” egyik meghirdetőjét ismeri a világ... A mai Teng megismeréséhez hasznos egy nem túlságosan régi, 1978-as Tengbeszélgetésből idézni néhány részletet. A miniszterelnökhelyettes egy régóta külföldön élő kínai írónővel beszélgetett, s azt mondta: „ötven év lemaradást kellene behozni Kínának az évezred végéig”. Amikor „a négy modernizálás” első meghirdetése után — annak idején Hua Kuo-feng jelentette be a lényegében még Csou En-laj által vázlatosan kidolgozott és az eredetileg az 1976—1985-re szóló tízéves tervre épülő nagy programot — a kínai vezetés azt hirdette, hogy az évezred végéig, azaz alig több mint két évtized alatt behozzák a félszázadnyi lemaradást, Teng már a program gyorsítása mellett emelt szót. Az 1977 februári Hua-beszédben még az ipar évi tíz, a mezőgazdaság évi 4—5 százalékos emelkedéséről volt szó. Az 1978-as év elején egy ideig „túl lassúnak” mondták az ezen az alapon készülő tervek által elérhető ütemet. Amikor azonban Teng előbb Japánban, majd az Egyesült Államokban járt, már újra más elsőbbségről beszélt: a négy modernizálásból feltűnően a negyediket, a hadsereg felszerelésének modernizálását emlegette legfontosabbként. A HADSEREG ELSŐBBSÉGE S az év elején tett amerikai útján már nem kertelt; megmondta, miért helyezi a hadiipart az ipar, a mező- gazdaság meg a tudomány- technika megújítása elé. Teng már akkor, ott, Amerikában bejelentette a Vietnam ellen tervezett agresz- sziót. A New York Times idézi is most harcias kijelentését: „Nem tűrhetjük, hogy a kubaiak gátlástalanul hetvenkedjének Afrikában, a Közel-Keleten és más térségekben, s azt sem tűrhetjük, hogy Kelet Kubája, Vietnam, gátlástalanul het- venkedjen Laoszban, Kambodzsában, sőt Kína határtérségeiben”. A New York Times a maga modorában így foglalja össze a kínai miniszterelnök-helyettes szavait: „Valakinek mégis csak rendet kell tartania ezen a bolygón — harsogják a kínaiak —, ha Uncle Sam túlságosan puhány”. Ennek a Teng-harsogás- nak a hátterében persze ott van egy olyan tény is, amit az amerikai lap itt nem említ meg. Az elsőbbségi sorrend megváltoztatása miatt halasztották el a mezőgazdaság tervezett gépesítését. Akinek nőnek a harckocsiigényei, kevesebb traktorral kell beérnie. Márpedig a nagyon becsvágyó mezőgazdasági tervekből — kínai adatok szerint is — csak annyi valósult meg, hogy a gabonatermelés (1978-ban 295 millió tonna) az elmúlt években az elképzelt évi 4—5 százalék helyett csak évi egy százalékkal nőtt. * Adatok a gabonatermelésről, jelentés a tudóstanácskozásról, a vietnami földön még mindig ott lévő csapatokról szóló hír — ott van mindegyik fölött Teng- árnyéka. TENG A PSZICHIÁTERNÉL „Nem tudom, mi történt velem. Elmentem Amerikába... Hamburgert ettem, Coca-Cólát ittam, felvettem egy cow- boy-kalapot és aztán megtámadtam Vietnamot...” Ezrek és ezrek táncoltak a szerdára virradó éjjel Lisszabon tűzijátéktól megvilágított utcáin, így köszöntve az április 25-i „vörös szegfűs forradalom” ötödik évfordulóját, azét a forradalomét, amely elsöpörte a csaknem fél évszázados fasiszta diktatúrát. Éjfél után „kürtkoncertet” adtak az autósok, a gyalogosok pedig vörös szegfűkkel, a forradalom jelképével integettek. A parlament kedden éjjel a szocialista és a kommunista párt, valamint egy független képviselő szavazatával elfogadta a forradalom utáni politikai és katonai bűntettekre adandó amnesztia tervezetét. A két jobboldali párt és a többi független képviselő a tervezet ellen szavazott. Az amnesztiát még a köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia, ezt azonban megfigyelők nem veszik biztosra. Haddad huzasa Szerda esti kommentárunk. Szaad Haddad őrnagy és maroknyi csapata alaposan összekuszálta az amúgy is bonyolult szálakat a Közel-Keleten. A rebellis tiszt „szabad Libanon”-ja mindössze 800 négyzet- kilométer — alig nagyobb, mint Budapest területe —, mégis súlyos feszültség forrása. Egyrészt katonai, másrészt diplomáciai bonyodalmak származtak a szakadárok fellépéséből. Dél-Libanonban még mindig sok a palesztin menekülttábor. A térség rendjének biztosítására ENSZ-erők, az UNIFIL francia, nigériai, ír, iráni, nepáli, Szenegál, norvég és fidzsi-szige- ti katonái lennének hivatottak. Csakhogy néhány napja két tűz között állnak: Haddad csapatai és az izraeliek gátolják tevékenységük ellátását. A bejrúti kormányzat hasztalan indított egy zászlóaljnyi erőt a déli országrészbe: Haddadék változatlanul uralják az ellenőrzésük alá vont körzetet. Persze, nem nehéz kitalálni, hogy az alig több, mint ezer rebellis miként képes tartani magát. A támogatás a határon túlról, Izrael részéről egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az izraeli tüzérség, a flotta és a légierő szüntelenül támadja a dél-libanoni palesztin menekülttáborokat, s a partvidéket. Tel-Aviv arra hivatkozik, hogy mindez csupán a palesztin gerillák akcióinak megtorlása. Valójában azonban a napok óta tartó agresszió nyilvánvalóan Haddadék fedezésére szolgál. Begin izraeli miniszterelnöknek a knesszetben mondott szavai világosan utalnak erre: „Izrael nem fogja megengedni, hogy a keresztény közösség létét akár Dél-, akár Észak-Libanoni veszélyeztessék”. A szakadárok ügye eljutott a Biztonsági Tanácsig. Az önkényesen kikiáltott töredék ország — bár semmiféle külföldi elismerésben nem részesült — súlyosan veszélyezteti a Közel- Kelet békéjét, s újabb, nagyarányú konfliktussal fenyeget. A diplomáciai frontok éppen ezért megélénkültek. Figyelemre méltó, hogy Kairó serrr rejtette véka alá aggodalmát a dél-libanoni események miatt. Bár szerdán cserélték ki az egyiptomi—izraeli különbéke okmányait, s az aktussal egyidőben életbe lépett a különszerződés, egy nappal korábban a kairói külügyminisztérium kénytelen-kelletlen megállapította: a déllibanoni partok ellen intézett izraeli támadások „kedvezőtlen fényt vetnek” a békeszerződés megvalósítására. Amerika is állásfoglalásra kényszerült: az USA kormánya mind a palesztinok akcióit mind pedig az izraeli beavatkozást elítélte. Mindezek ellenére Haddad és fegyveresei szilárdan tartják magukat Dél-Libanonban: a közel-keleti válság tartós és igazságos rendezése helyett még mindig az erőszak törvénye uralkodik az olajfák alatt. GÄRDOS MIKLÓS GYAPAY DENES Magas az adó
