Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-25 / 95. szám
1979. április 25. Képújság 5 Takarmányozás : a gazdasági állatok etetésének rend* szere. Minthogy az allattenyesztes összes termelési költségének hatvan-hetven százalékát a takarmányozás költségei képezik, okszerűsége és gazdaságossága az állattenyésztés alapvetően fontos kérdése. A takarmányozástan az állattenyésztéstan segédtudománya, élettani alapon vizsgálja, hogy az állatnak milyen és mennyi táplálóanyagra van szüksége élete fenntartásához, illetve a kielégítő termeléshez. (Uj Magyar Lexikon). Megkezdték a lucerna kaszálását Bene László E—301-es kaszával vágja a lucernát Jó minőségű keverék - hazai gyártásból A Szekszárdi Állami Gazdaság és Borkombinát sárközi kerületében 1974 óta üzemel a Melen zöldszárító üzem. Évente öf- száz vagon lucernalisztet, pelletet-készítenek. A tervek szerint az idén háromszázhetven vagon lucernalisztet szárítanak le, ebből ötven vagont a gazdaság állattenyésztési ágazatában használnak fel. A többi pelletként exportra megy. ötven vagon fű- pelletet is készítenek — az alapanyagot a 180 hektár telepített gyep adja. A lucerna lefutása után — szeptemberben — mintegy hatvan vagonnyi silókukoricát is leszállítanak — ebből szintén pellet készül. Bár a lucerna még nem teljesen érett a vágásra, a gazdaságban elkezdték a kaszálást. így biztosított, hogy az első növendék nem öregszik el, mire a betakarítással a terület végére érnek, illetve a szárítót folyamatosan ellátják zöld lucernával. A takarmánygazdálkodás javítása végett a jövőben általánosan elterjednek az ellenőrzött összetételű, magas termelésre képesítő keveréktakarmányok. Fellendült a premixek hazai gyártása, épül a Phylaxia új karcagi gyára, s mindez dollárimportmegtakarítással jár. Kialakult a takarmányipar. A felhasználásra kerülő mintegy 10 millió tonna abraktakarmányból 5,8—7 millió tonnát feldolgozott formában, keveréktakarmányként hasznosítanak a termelők. A nagyüzemekben ennél is nagyobb a feldolgozott abraktakarmányok aránya. A felhasznált abraktakarmányok értéke országosan megközelíti a 40 milliárd forintot. Ez alkotja egyes ^állattenyésztési ágazatokban a költségek 65—70 százalékát. A takarmánygyártás fejlesztésével — az új tudományos eredmények alkalmazásával, a feldolgozási technika, technológia modernizálásával, az ipari feldolgozás infrastruktúrájának a javításával — az állattenyésztési ágazatokban a költségek csökkentését kell elérnünk. Az ipari feldolgozással a takarmánykeverékek hatékonysága jelentősen javítható, ezért a takarmány- ipar kulcsfontosságú ágazataink közé tartozik. A hazai malom- és keve- réktakarmány-ipar gazdaságaink megbízható partnere kell hogy legyen — részben keveréktakarmányokkal, részben ezek alapanyagaival. Ezekből igény szerint és jó minőségben elégítsék ki a gazdaságokat. A hazai pre- mixgyártástól a gazdaságok azt várják, hogy a nemzetközi összehasonlítást is elbíró készítményekkel, mind kevesebb importanyag felhasználásával, olcsó áron elégítsék ki a hazai igényeket. A pre- mixgyártással összefüggésben gyorsítani szükséges a nemzetközi és hazai kutatás eredményeinek a gyakorlati alkalmazását, ami lehetővé teszi a premiximport megszüntetését. Éveken keresztül a Phylaxia volt az egyetlen hazai premixelőállító. Munkája nagymértékben segítette gazdaságainkban a takarmányozás fejlődését. A Phylaxia készítmények mellett jelentős mértékben használtak a gazdaságok külföldi készítményeket is. A bábolnai kezdeményezéssel létrehozott BCR Művek premixgyártó tevékenysége azt segíti, hogy fokozatosan csökkenthessük a premixbehozatalt. Az üzem 1978-ban indult 7600 tonnás termeléssel, az idén 24 ezer tonna premix előállítását tervezik. Egyre inkább fontossá válik a jövőben a nem malomipari szervezetek keverékta- karmány-gyártása, mert az a cél, hogy központilag csak a meghatározó jelentőségű koncentrátumok, szuperkon- centrátumok készüljenek és a felhasználóhelyeken történjen a keveréktakarmányok komplett elkészítése. A takarmánygazdálkodással kapcsolatban szinte mindig szóba kerül egy olyan terület, amely szó szerint — parlagon hever. Köztudott és számokkal könnyen alátámasztható, hogy a rétekben, legelőkben lévő tartalékokat igen csekély mértékben használjuk ki. Ez mondhatni általánosan jellemző, persze az ésszerűen felhasznált legelőkre is van példa. A bátai tsz-ben 1974-től 1978-ig száznegyven hektáron telepítettek gyepet, összesen a szövetkezetnek négyszáz hektár a rét-legelő területe. A nagy, összefüggő táblák kialakításakor a meglévő gyepterületek közé beékelődő kisebb szántókat gyepesítették. A telepített és a meglévő ősgyepből kétszáz hektárt intenzív művelésbe vontak. Ennek hasznosítása lehetővé tette, hogy a szántón termesztett tömegtakarmányok területét csökkentsék. Tavaly tizenháromezer mázsa fűszénát takarítottak be a gyepterületről. A termelő- szövetkezetben a szarvas- marha-álományt az év jelentős részében legeltetik. Az idén rövidesen — május elején — megkezdik a legeltetést. Kisebb mértékben készítenek — forró levegős szárítóval — fűpelletet is. Takarmánybetakarító gépek - alkatrészek A tavasz jelei egyre inkább mutatkoznak a természetben. A zöldtakarmánynak való is kibújt a földből, sőt, akad olyan lucernatábla, melyben már kaszálnak. Miként vannak ellátva betakarítógépekkel az üzemek — erről érdeklődtünk az AGROKER szekszárdi központjában. Az idei rendeléseket a korábbi évek tapasztalatai alapján állították össze. A statisztika azt mutatta, hogy nagy az érdeklődés az NDK gyártmányú E— 281-es és az E—301-es típusú önjáró, silózó, betakarítógépek iránt. Ebből, erre az esztendőre húszat kértek, s 13-ra máris van vevő, sőt 7 gépet már el is szállítottak a megrendelőknek. Az E—307- esekből eddig tizenkettőt rendeltek a gazdaságok, az idén összesen huszonhetet várnak az AGROKER szakemberei. A betakarítógépekhez tartoznak a fűkaszák is. Sajnos, csak alternáló típusú fűkaszák kaphatók. szállítók. Ebből a technológiai típusból, a második negyedév végéig 15 csehszlovák gyártmányú kasza is várható. A betakarításhoz alkalmazható rendfelszedő pótkocsikból megfelelő a készlet. Ezek többségét már el is vitték. Sajnos, az alkatrészellátás most sem jó. Vannak hiánycikkek. Nincs az E— 281-es és az E—301-es betakarítógépekhez kasza, vágókés, behúzódob és kardántengely. Ugyancsak vinnék a Hamster típusú pótkocsik alkatrészei közül a szerelt csőtengelyeket, a továbbítódobokat, komplett felszedőket és a hozzájuk való kardánokat. A gyártók megkezdték a szállítást, így ezek az alkatrészek is rövidesen beérkeznek a raktárakba. A fűkaszák alkatrészei között is akad hiánycikk, például az RM—2-es rotációs fűkasza lánckereke, a forgókések, a burkolatok és a kardántengelyek. Arányszámítás a takarmányozásban ? Ahhoz, hogy például a Holstein-friz szarvasmarhában rejlő genetikai képességeket realizáljuk, az állatok tartásának, takarmányozásának körülményeit kell javítanunk. Ez a fajta külföldön évi 7000 literre is képes — Magyarországon viszont átlagosan csak 5800 liter körül ad. \Mi lehet az oka az alacsony szaporulatnak, annak, hogy magas az elhullás? Szakemberek véleménye szerint növelni kell az állatok ellenálló képességét. S hogy mivel? Például azzal, hogy a nagy biológiai értékű f öccstejet ne öntsék ki, hanem a borjaknak adják. A kollasztru- mot sok országban hűtőszekrényben tárolják, és adott esetben gyógyszerként adagolják. Aztán. A Holstein- friz ha elérte a 70 kilogrammos súlyt, nagy mennyiségű szárazanyagot képes megenni, ezért korán hozzá kell szoktatni a szálastakarmány- hoz. A fölnevelt üsző szívesen fogyasztja a tömegtaknr- mányokat. A hústermelés ideje a tej mennyisége a felhasznált takarmány minőségétől függ. Éppen ezért tudományos pontossággal meg kell határozni az abrakok és a tömegtakarmány arányát. Ez pedig nem mástól, mint az állatok fiziológiai igényétől Nem érdemes a kukoricát szárítani ? Meglepő dolgot mondott nemrég egy szakember: a hízó marhák szívizom-elfajulásának és a gyenge szaporulatnak az okát a hőkezelt kukoricára vezették vissza. Megállapították, hogy a szárítás során számos értékes anyag elpusztul, így például a fehérjeképzéshez nélkülözhetetlen aminósavak 20—30 százaléka, valamint a szaporodást serkentő E-vitamin. Éppen ezért külföldön sok helyütt csak azt a kukoricát szárítják, amit eladnak. Amit az állatokkal feletetnek, nedvesen tárolják: propionsavva] tartósítják, vagy pedig összezúzzák a csöveket. Ez utóbbi az állatok rostigényét is kielégíti. Ezzel az eljárással jelenleg a KITE termelési rendszerben folytatnak kísérleteket. Az eredmények még nem ismertek, de ha a külföldi és hazai kísérletek beválnak, új technológiára kell áttérni az üzemekben. Legelő -Bátán Kis parcellás tápanyagkísérletek a gyepen Silomaro
