Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

6 ÍvÉPÜJSÁG 1979. április 25. Fogatverseny Bogyiszlón A Tolna megyei fogat­hajtó bajnokság első fordulója április 30-án, illetve május 1-én, Bo­gyiszlón lesz. A bogyisz­lói Duna Gyöngye Tsz azzal érdemelte ki á ver­seny rendezési jogát, hogy kettes fogatával az elmúlt két évben min­dig remekül helytállt, az élen végzett. Bogyiszlón hagyománya van a lo­vas sportnak, így min­den bizonnyal nagy ér­deklődés kíséri a két­napos versenyt. Április 30-án, hétfőn, 8 órakor kezdődik az el­bírálás és a díjhajtás. A terephajtás 14 órakor veszi kezdetét. Május 1- én a fogatok akadály- versenye mellett gazdag műsor szórakoztatja a közönséget: 9 órakor már kezdődik az aka­dályugratás, a csikósbe­mutató, közben a bo­gyiszlói Szövetkezeti Néptánc Együttes is fel­lép. A bogyiszlói termelő- szövetkezet a kétnapos verseny bevételét a Nemzetközi gyermekév szolidaritási alapjára ajánlotta fel. A MEDOSZ vasárnapi ösz- szetett honvédelmi versenye jelentéktelen tömegsportjuk ez évi rangsorában. Nagy ér­dektelenséggel találkoztunk a reggeli órákban a TÁÉV SK sporttelepén. Néhány ember mozgolódott csak a pályán, azok sem túl sok meggyőző­déssel. Majd megtudtuk, hogy ők is némi aggodalommal te­kintettek az ÓHV elé, bár a beérkezett nevezések alapján bíztak a verseny sikerében. Úgy fél tízkor begördült egy autóbusz, melyből a ki- kászálódás után néhányan csatlakoztak a pályán lévők­höz. Végül is négy csapat verbuválódott össze és ha ne­hezen is, de elkezdődött... A pálya különböző pontjain elhelyezett „állomásokat” az 1200 méteres futás közben érintették a csapatok: A grá­nátdobás, valamint a kis­puskalövés bukó alakra min­den 400 m-es szakaszon kö­telező volt valamennyi csa­pattagnak, míg a szellemi to­tónál csak egy alkalommal kellett megbirkózni a külön­böző nehézségű kérdésekkel. Ez utóbbit váltakozó sikerrel oldották meg, többnyire a nagy sietség miatt elkapkod­ták. Nem így a paksiak, akik mint utólag kiderült, telitalá- latos szelvénnyel távoztak és ez a végelszámolásnál idő­jóváírást jelentett számukra. Annyi bizonyos, hogy a grá­nátdobás nem tartozott egyik csapatnál sem a közkedvelt szám közé, mert a dobók kö­zött csak elvétve akadt né­hány pontos célzó. A harma­dik. egyben utolsó állomás­nál a lövésnél figyeltük meg: az első kör után, ami­kor még frissek voltak a csa­pattagok. szinte kivétel nél­kül mindenki leküzdötte az előtte lévő alakot, de' a má­sodik. illetve harmadik soro­zatnál a fáradtság zavarta összpontositó-készségüket. A közel egy óra alatt lezajlott versenyen öt perc nvolc má­sodperces időjóváírással a Dalmandi Állami Gazdaság csapata bizonyult a lesiobb- nak. További helyezések: 2. Hőgvész. 3. Paksi ÁG, 4. Szekszárdi ÁG. Ezzel egvidőben a néhány lépésnyi távolságra lévő teke­^ W '.'1 ÍTIffll A szellemi totó kollektív kitöltése Lövészetben 400 méterenként kellett bizonyítani csarnokban már javában folyt a küzdelem'. Örömmel mond­hatjuk: az előbbi verseny­nek teljesen ellentmondó kép tárult elénk. Volt üzem, ahonnét két csapat is neve­zett. Az egyéni és csapatver­seny során rajthoz álló 36 versenyző nagyon élvezte a kitűnő körülmények között a játékot. A versenyzők két pályán dobtak, ahol 10—10 telizést, illetve tarolást haj­tottak végre. A mezőny job­bára kiegyenlített volt — csupán egy-két fa döntött a végelszámolásnál egyik vagy másik játékos javára. Az egyéni versenyben a 2., illet­ve 3. helyezést a tarolás ered­ménye döntötte el az AGRO- BER két versenyzője között. Az AGROBER csapata a Szekszárdi Állami Gazdaság­gal egyetemben eredménye­sen szerepelt a tornán. Eredmények, csapatban: 1. AGROBER 424, 2. Szekszárdi Állami Gazdaság II. 411, 3. Vízitársulat 376, 4. Dalmandi ÁG II. 362, 5. Alsótengelici ÁG 354 fával. Egyéniben: 1. Sára László (Szekszárdi ÁG) 145, 2. Kiss Gyula (AGROBER) 142, 3. Bakó Mihály (AGROBER) 142, 4. Salgó Károly (AGRO­BER) 140, 5. Sára Ferenc (Szekszárdi ÁG) 138 fával. —B— Motocross Csapatversenyben 4. a TOTÉV A minicross pontszerző verseny első fordulóját Ku­pon rendezték, melyen a magyar válogatott is részt vett, felhasználta az alkal­mat edzésre. Tizennégy klub több mint százharminc ver­senyzője rajtolt. Szombaton, az 50 és a 125 köbcentimé­teres „C” kategóriában két futam volt. A TOTÉV motorosai közül Klézli János, az 50 köbcenti­méteresek kategóriájában a tizenhat induló között a ha­todik helyet szerezte meg. A 125 köbcentiméteresek C ka­tegóriájában Pegler István biztos első lett. Szombaton került még sor a 125 B, valamint a 125 A kategóriának az időmérő és selejtező futamára. Vasárnap hatvan induló jelentkezett a 125 B kategó­riában. Az első futamban a rendkívül erős mezőnyben Kern György vezető helyen volt, mindössze két köre volt hátra, amikor tengely­kapcsoló-hiba miatt ki kel­lett állnia. Kern így csak az első 20 között végzett. A második futamban a megja­vított motorral harmadik lett, így összesített ver­senyben a 7. helyet szerezte meg. Dombi István a 15., míg Nagy István a 19. lett az összesített versenyben. Csizmazia Alajos gyújtás­hiba miatt kénytelen volt feladni a versenyt, így tel­jesítményét nem tudták ér­tékelni. * A 125-ösök A kategóriájá­ban két szekszárdi verseny­ző indult. Kovács Ferenc kölcsönmottírral rajtolt, mi­vel két hete megrongálódott gépe nem készült még el. Kovács csak az első futam közepéig tudott lépést tarta­ni a többivel, gyújtáshiba miatt feladásra kényszerült. Ugyanígy járt Nyakas László is, aki ugyan az első futamban a 9. lett, de a má­sodik futam elején motor­hiba miatt — melyet nem tudtak azonnal megjavítani — feladta a versenyt. Mind­ezek ellenére csapatverseny­ben a szekszárdiak nem sze­repeltek rosszul, hisz a ren­dező Kúp, majd Abony és a Tápióbicske mögött 4. he­lyen a TOTÉV motorosai végeztek, megelőzték többek között a jó gépekkel rendel­kező váciakat is. Úszás Kaposvárott, a Csík Fe­renc uszodában rendezték meg a megyei összevont baj­nokságot vasárnap. A részt­vevő csapatok: Kaposvári Rákóczi, Komlói Bányász, Dombóvári Spartacus és a Dombóvári Sí. A dombóvá­riak helyezései: Lányok: 100 m béka, gyors: ...2. Rostás (Sí). 100 m delfin, mell: ...2. Janek (Sí). 200 m úttörő, gyors: ...3, Balogh (Spart.). 200 m gyermek mell: ...2. Magyar (Spart.). 200 m béka, hát: ...2. Rostás (Sí). 100 m del­fin, gyors: ...2. Mojzes (Sí). 200 m úttörő, mell: ...2. Ba­logh (Spart.). 400 m gyer­mek, gyors: 1. Magyar (Spart.). Fiúk: 100 m béka, gyors: 1. Rieger, 2. Miklós, 3. Kiss (valamennyi Sí). 100 m del­fin, mell: ...2. Szendrey (Spart.). 3. Hurta (Spart.). 200 m úttörő, gyors: ...2. Szekeres (Spart.). 200 m gyermek, mell: 1. Várnai (Spart.). ...3. Aczél (Spart.). 100 m delfin, gyors: 1. Tár­nái (Spart.). ...3. Hurta (Spart.). 200 m úttörő, mell: ...2. Füzessy (Spart.). 400 m gyermek, gyors: ...2. Várnai (Spart.). 3. Aczél (Spart.). Sportpolitikai Jegyzet FOGALMAK. Arra aligha van szükség, hogy a sport közismert nemzetközi politi­kai tartalmát magyarázgas-' suk, mi több: létét bizonyít­suk. A különböző nagyszabá­sú versenyeket kísérő boj­kottok, 1 kollektív visszalépé­sek és nyíltan világpolitikai tartalmú megnyilvánulások mindezt teljesen egyértelmű­vé teszik. Azok előtt is, akik eddig esetleg nem tudták — vagy nem hittek volna ben­ne... Sokkal kevesebbszer emle­getjük viszont sportmozgal­munk társadalmi, gazdasági — s igen: politikai összefüg­géseit, amelyek rejtettebbek ugyan, mégis mélyebben fo­nódnak össze életünkkel és fontosabbak, mint az, hogy a kedvenc helyi középpályás éppen melyik lábával kelt a mérkőzés napján, vagy, hogy mit pletykálnak, mit nem a sportköri elnök magánéleté­ről ... A sportmozgalom politika — itthon is! BERUHÁZÁS. Hazánk több ezer sportegyesületi elnöké­nek a magánélete nyilván­valóan nem közömbös. Pél­damutatást, erkölcsi feddhe­tetlenséget, hozzáértést, sport- szeretetet, s még ki tudja mennyi mindent várunk el tőlük. Sok mindent, de leg­inkább eredményességet. Eredményességet, hogy a lé­tező — a lehetőségekkel ren­delkező — szakosztályok jól fejlődjenek, és az elnök, az irányítók ne nyugodjanak be­le, hogy sportágaik a „lehe­tőségek hiánya miatt nem tudnak magasabb szintre jut­ni”. Amióta dr. Nagy Tamás — az OTSH elnökhelyettese —, az Oktatási Minisztérium fő- osztályvezetőjeként az isko­lai sportéletről kimondott egy alapmondatot, érdemes sok mindenről a korábbinál más­képp vélekedni. Az a bizo­nyos mondat szentségtörés­nek is beillett: „Többet ér egy jó testnevelő tanár egy iskolában, mint egy tornate­rem”. Nyilvánvalóan nem ar­ról van szó, hogy az OM „sportilletékese” nem kívánt minden iskolába tornater­met ... De arról igenis szó van, hogy a magyar iskolahá­lózat alapvető létesítmény­gondjait belátható időn belül nem tudja megoldani az or­szág — viszont társadalmi igény, hogy edzettebb ifjúsá­gunk legyen! És ez a feladat nem várhat egy-két évtizedig. Ami pedig tény: az edzettsé­get sem ma, sem holnap — nem egy tornaterem puszta léte fogja megvalósítani. Azokban a közelmúlt évek­ben, amikor hatalmas társa­dalmi erők mozdultak meg a tömegsport fejlesztéséért, sa­játos jelenségeknek voltunk szemtanúi. Óriási lendületet vett az építkezés: tömeg­sporttelepek százai nőttek ki a földből, az ország minden pontján. Egy-egy üzem, vál­lalat gazdasági vezetője nem csupán a szükséges anyagia­kat teremtette elő, hanem a pályaépítés leglelkesebb két­kezi munkása is volt. Nap­jainkra már eljutottunk idáig, hogy a tömegsport fej­lődése előtt alapvető létesít­ménygondok már nem áll­nak . . . Napjainkra egyben az is nyilvánvalóvá vált — ép­pen ezért — hogy tömeg­sportunk kibontakozásának sem elsősorban a létesítmény hiánva az okh!... Mert at­tól önmagában nem bontako­zott ki országos méretű test­edzési kedv. hogy bizonyos feltételek létrejöttek! Az emlegetett fiktív sport- egyesületi elnöknek tehát az edzőket, a jó, lelkes szakem­bereket kell szeretni és tá­mogatni. Nem túlzás, amikor azt mondjuk, hogy világ- klasszis sportolók nevelked­tek fel falusi szakosztályok­ban, hiszen példák egész so­rával napjainkban is talál­kozunk. Árra is találunk pél­dát, hogy egy-egy — nincste­len szakosztály — eredmé­nyei elismeréseképpen — ka­csalábon forgó kastélyt ka­pott, s még két-három edzői státuszt... És mégis elindult lefelé, mert az az egy meg­szállott szakember nyugdíjba vonult, aki korábban pótolni tudott mindep hiányzó mun­káskezet, s minden hiányzó tárgyi feltételt. LÉTSZÁM. Ha az ember, úgymond, feltörekvő szak­osztályok jelentésével vagy egyéb megnyilvánulásával ta­lálkozik, egészen biztosan számadatokba botlik első­ként. „Már több mint kétszáz úszónk, két főfoglalkozású és négy mellékállású edzőnk van” — mondja az egyik,, és nagyon jó, hogy mindezt el­mondhatja. De az eredmé­nyesség feltételeként néhány sorral lejjebb már körülbe­lül azt mondja, hogy kellene még vagy kétszáz gyerek, s legalább még egy főállású edző... És akkor kezdődnek a gon­dok! Mert négyszáz gyerek­nek aztán végképp kevés ugyanaz az uszoda, megold­hatatlan gondot jelent ilyen tömeg alapos szakmai irányí­tása. A számok növekedésé­vel minden gond hatványozó- dik. Mert — és korántsem egyedül az úszásról van szó — nincs meg a tudatos kiválasz­tás érdemi gondolata, mert nagy számok törvénye alap­ján várjuk a kiugró tehetsé­get, s nem a minőségi mun­ka eredményeképpen. Nyilvánvaló, hogy egy-egy sportágnak meg kell találnia a maga szűkebb. minőségi bázisát, azzal kell korszerű módszerek révén világszínvo­nalra jutnia. Az edzőkből sem sokra van szükség, ha­nem jóra!... Ugyanakkor vi­szont ugyanannak a sportág­nak kaput is kell nyitnia a gyerekek hatalmas tömege felé, hogy azt a mozgásél­ményt a felnövekvő fiatalok birtokba vehessék. Azok is, akikből nem lehetnek világ­bajnokok, de akiket csak a különböző sportágak révén lehet eljuttatni a legfonto­sabb társadalmi feladat, a célját nevében foglaló Edzett ifjúságért mozgalom minősé­gi megvalósításához. GAZDÁLKODÁS. A tuda­tos kiválasztáshoz — ma már csaknem tíz esztendeje! — új oktatási forma is rendelke­zésre áll. Ez a testnevelés ta­gozatos iskolák, osztályok; hi­vatalos néven a testnevelési osztályok rendszere. Az ál­lam szinte csillagászati össze­gű támogatással biztosítja a legtehetségesebb ifjú spor­tolók korszerű felkészülését, a napi kétszeri edzés lehető­ségét, valamint a talán legne­hezebbet: a tanulás és a ma­gas szintű sporttevékenység összehangolását. Hogy ez a nagyszerű lehe­tőségeket kínáló rendszer tá­volról sem tudja még betöl­teni hivatását — éppen olyan szemléleti, emberi kérdése­ken múlik, mint annyi min­den, mondjuk a gazdasági életben. A testnevelési osztályok ér­tékét mi sem fejezi ki job­ban, mint hogy a felvételek­nél már ugyancsak dívik a protekcionizmus. A minden­napos testnevelés óra és mel­lette a mindennapos, rend­szeres sportfoglalkozás talán a jövő iskolai testnevelésének modellje. SZEKERES ISTVÁN dás). Adorján István (TOTÉV), Gyenis András (MEZŐGÉP), Bakó Mihály (AGROBER). Fikó Károly (Városgazdálkodás), Hor­váth Sándor .(Városgazdálkodás), ““ IP). Ujj végzett az első helyen. A két Tolna megyei csapat egy évig őrzője lett a .vándorserlegnek. A szekszárdi városi tekeszö-

Next

/
Thumbnails
Contents