Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-25 / 95. szám
6 ÍvÉPÜJSÁG 1979. április 25. Fogatverseny Bogyiszlón A Tolna megyei fogathajtó bajnokság első fordulója április 30-án, illetve május 1-én, Bogyiszlón lesz. A bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz azzal érdemelte ki á verseny rendezési jogát, hogy kettes fogatával az elmúlt két évben mindig remekül helytállt, az élen végzett. Bogyiszlón hagyománya van a lovas sportnak, így minden bizonnyal nagy érdeklődés kíséri a kétnapos versenyt. Április 30-án, hétfőn, 8 órakor kezdődik az elbírálás és a díjhajtás. A terephajtás 14 órakor veszi kezdetét. Május 1- én a fogatok akadály- versenye mellett gazdag műsor szórakoztatja a közönséget: 9 órakor már kezdődik az akadályugratás, a csikósbemutató, közben a bogyiszlói Szövetkezeti Néptánc Együttes is fellép. A bogyiszlói termelő- szövetkezet a kétnapos verseny bevételét a Nemzetközi gyermekév szolidaritási alapjára ajánlotta fel. A MEDOSZ vasárnapi ösz- szetett honvédelmi versenye jelentéktelen tömegsportjuk ez évi rangsorában. Nagy érdektelenséggel találkoztunk a reggeli órákban a TÁÉV SK sporttelepén. Néhány ember mozgolódott csak a pályán, azok sem túl sok meggyőződéssel. Majd megtudtuk, hogy ők is némi aggodalommal tekintettek az ÓHV elé, bár a beérkezett nevezések alapján bíztak a verseny sikerében. Úgy fél tízkor begördült egy autóbusz, melyből a ki- kászálódás után néhányan csatlakoztak a pályán lévőkhöz. Végül is négy csapat verbuválódott össze és ha nehezen is, de elkezdődött... A pálya különböző pontjain elhelyezett „állomásokat” az 1200 méteres futás közben érintették a csapatok: A gránátdobás, valamint a kispuskalövés bukó alakra minden 400 m-es szakaszon kötelező volt valamennyi csapattagnak, míg a szellemi totónál csak egy alkalommal kellett megbirkózni a különböző nehézségű kérdésekkel. Ez utóbbit váltakozó sikerrel oldották meg, többnyire a nagy sietség miatt elkapkodták. Nem így a paksiak, akik mint utólag kiderült, telitalá- latos szelvénnyel távoztak és ez a végelszámolásnál időjóváírást jelentett számukra. Annyi bizonyos, hogy a gránátdobás nem tartozott egyik csapatnál sem a közkedvelt szám közé, mert a dobók között csak elvétve akadt néhány pontos célzó. A harmadik. egyben utolsó állomásnál a lövésnél figyeltük meg: az első kör után, amikor még frissek voltak a csapattagok. szinte kivétel nélkül mindenki leküzdötte az előtte lévő alakot, de' a második. illetve harmadik sorozatnál a fáradtság zavarta összpontositó-készségüket. A közel egy óra alatt lezajlott versenyen öt perc nvolc másodperces időjóváírással a Dalmandi Állami Gazdaság csapata bizonyult a lesiobb- nak. További helyezések: 2. Hőgvész. 3. Paksi ÁG, 4. Szekszárdi ÁG. Ezzel egvidőben a néhány lépésnyi távolságra lévő teke^ W '.'1 ÍTIffll A szellemi totó kollektív kitöltése Lövészetben 400 méterenként kellett bizonyítani csarnokban már javában folyt a küzdelem'. Örömmel mondhatjuk: az előbbi versenynek teljesen ellentmondó kép tárult elénk. Volt üzem, ahonnét két csapat is nevezett. Az egyéni és csapatverseny során rajthoz álló 36 versenyző nagyon élvezte a kitűnő körülmények között a játékot. A versenyzők két pályán dobtak, ahol 10—10 telizést, illetve tarolást hajtottak végre. A mezőny jobbára kiegyenlített volt — csupán egy-két fa döntött a végelszámolásnál egyik vagy másik játékos javára. Az egyéni versenyben a 2., illetve 3. helyezést a tarolás eredménye döntötte el az AGRO- BER két versenyzője között. Az AGROBER csapata a Szekszárdi Állami Gazdasággal egyetemben eredményesen szerepelt a tornán. Eredmények, csapatban: 1. AGROBER 424, 2. Szekszárdi Állami Gazdaság II. 411, 3. Vízitársulat 376, 4. Dalmandi ÁG II. 362, 5. Alsótengelici ÁG 354 fával. Egyéniben: 1. Sára László (Szekszárdi ÁG) 145, 2. Kiss Gyula (AGROBER) 142, 3. Bakó Mihály (AGROBER) 142, 4. Salgó Károly (AGROBER) 140, 5. Sára Ferenc (Szekszárdi ÁG) 138 fával. —B— Motocross Csapatversenyben 4. a TOTÉV A minicross pontszerző verseny első fordulóját Kupon rendezték, melyen a magyar válogatott is részt vett, felhasználta az alkalmat edzésre. Tizennégy klub több mint százharminc versenyzője rajtolt. Szombaton, az 50 és a 125 köbcentiméteres „C” kategóriában két futam volt. A TOTÉV motorosai közül Klézli János, az 50 köbcentiméteresek kategóriájában a tizenhat induló között a hatodik helyet szerezte meg. A 125 köbcentiméteresek C kategóriájában Pegler István biztos első lett. Szombaton került még sor a 125 B, valamint a 125 A kategóriának az időmérő és selejtező futamára. Vasárnap hatvan induló jelentkezett a 125 B kategóriában. Az első futamban a rendkívül erős mezőnyben Kern György vezető helyen volt, mindössze két köre volt hátra, amikor tengelykapcsoló-hiba miatt ki kellett állnia. Kern így csak az első 20 között végzett. A második futamban a megjavított motorral harmadik lett, így összesített versenyben a 7. helyet szerezte meg. Dombi István a 15., míg Nagy István a 19. lett az összesített versenyben. Csizmazia Alajos gyújtáshiba miatt kénytelen volt feladni a versenyt, így teljesítményét nem tudták értékelni. * A 125-ösök A kategóriájában két szekszárdi versenyző indult. Kovács Ferenc kölcsönmottírral rajtolt, mivel két hete megrongálódott gépe nem készült még el. Kovács csak az első futam közepéig tudott lépést tartani a többivel, gyújtáshiba miatt feladásra kényszerült. Ugyanígy járt Nyakas László is, aki ugyan az első futamban a 9. lett, de a második futam elején motorhiba miatt — melyet nem tudtak azonnal megjavítani — feladta a versenyt. Mindezek ellenére csapatversenyben a szekszárdiak nem szerepeltek rosszul, hisz a rendező Kúp, majd Abony és a Tápióbicske mögött 4. helyen a TOTÉV motorosai végeztek, megelőzték többek között a jó gépekkel rendelkező váciakat is. Úszás Kaposvárott, a Csík Ferenc uszodában rendezték meg a megyei összevont bajnokságot vasárnap. A résztvevő csapatok: Kaposvári Rákóczi, Komlói Bányász, Dombóvári Spartacus és a Dombóvári Sí. A dombóváriak helyezései: Lányok: 100 m béka, gyors: ...2. Rostás (Sí). 100 m delfin, mell: ...2. Janek (Sí). 200 m úttörő, gyors: ...3, Balogh (Spart.). 200 m gyermek mell: ...2. Magyar (Spart.). 200 m béka, hát: ...2. Rostás (Sí). 100 m delfin, gyors: ...2. Mojzes (Sí). 200 m úttörő, mell: ...2. Balogh (Spart.). 400 m gyermek, gyors: 1. Magyar (Spart.). Fiúk: 100 m béka, gyors: 1. Rieger, 2. Miklós, 3. Kiss (valamennyi Sí). 100 m delfin, mell: ...2. Szendrey (Spart.). 3. Hurta (Spart.). 200 m úttörő, gyors: ...2. Szekeres (Spart.). 200 m gyermek, mell: 1. Várnai (Spart.). ...3. Aczél (Spart.). 100 m delfin, gyors: 1. Tárnái (Spart.). ...3. Hurta (Spart.). 200 m úttörő, mell: ...2. Füzessy (Spart.). 400 m gyermek, gyors: ...2. Várnai (Spart.). 3. Aczél (Spart.). Sportpolitikai Jegyzet FOGALMAK. Arra aligha van szükség, hogy a sport közismert nemzetközi politikai tartalmát magyarázgas-' suk, mi több: létét bizonyítsuk. A különböző nagyszabású versenyeket kísérő bojkottok, 1 kollektív visszalépések és nyíltan világpolitikai tartalmú megnyilvánulások mindezt teljesen egyértelművé teszik. Azok előtt is, akik eddig esetleg nem tudták — vagy nem hittek volna benne... Sokkal kevesebbszer emlegetjük viszont sportmozgalmunk társadalmi, gazdasági — s igen: politikai összefüggéseit, amelyek rejtettebbek ugyan, mégis mélyebben fonódnak össze életünkkel és fontosabbak, mint az, hogy a kedvenc helyi középpályás éppen melyik lábával kelt a mérkőzés napján, vagy, hogy mit pletykálnak, mit nem a sportköri elnök magánéletéről ... A sportmozgalom politika — itthon is! BERUHÁZÁS. Hazánk több ezer sportegyesületi elnökének a magánélete nyilvánvalóan nem közömbös. Példamutatást, erkölcsi feddhetetlenséget, hozzáértést, sport- szeretetet, s még ki tudja mennyi mindent várunk el tőlük. Sok mindent, de leginkább eredményességet. Eredményességet, hogy a létező — a lehetőségekkel rendelkező — szakosztályok jól fejlődjenek, és az elnök, az irányítók ne nyugodjanak bele, hogy sportágaik a „lehetőségek hiánya miatt nem tudnak magasabb szintre jutni”. Amióta dr. Nagy Tamás — az OTSH elnökhelyettese —, az Oktatási Minisztérium fő- osztályvezetőjeként az iskolai sportéletről kimondott egy alapmondatot, érdemes sok mindenről a korábbinál másképp vélekedni. Az a bizonyos mondat szentségtörésnek is beillett: „Többet ér egy jó testnevelő tanár egy iskolában, mint egy tornaterem”. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy az OM „sportilletékese” nem kívánt minden iskolába tornatermet ... De arról igenis szó van, hogy a magyar iskolahálózat alapvető létesítménygondjait belátható időn belül nem tudja megoldani az ország — viszont társadalmi igény, hogy edzettebb ifjúságunk legyen! És ez a feladat nem várhat egy-két évtizedig. Ami pedig tény: az edzettséget sem ma, sem holnap — nem egy tornaterem puszta léte fogja megvalósítani. Azokban a közelmúlt években, amikor hatalmas társadalmi erők mozdultak meg a tömegsport fejlesztéséért, sajátos jelenségeknek voltunk szemtanúi. Óriási lendületet vett az építkezés: tömegsporttelepek százai nőttek ki a földből, az ország minden pontján. Egy-egy üzem, vállalat gazdasági vezetője nem csupán a szükséges anyagiakat teremtette elő, hanem a pályaépítés leglelkesebb kétkezi munkása is volt. Napjainkra már eljutottunk idáig, hogy a tömegsport fejlődése előtt alapvető létesítménygondok már nem állnak . . . Napjainkra egyben az is nyilvánvalóvá vált — éppen ezért — hogy tömegsportunk kibontakozásának sem elsősorban a létesítmény hiánva az okh!... Mert attól önmagában nem bontakozott ki országos méretű testedzési kedv. hogy bizonyos feltételek létrejöttek! Az emlegetett fiktív sport- egyesületi elnöknek tehát az edzőket, a jó, lelkes szakembereket kell szeretni és támogatni. Nem túlzás, amikor azt mondjuk, hogy világ- klasszis sportolók nevelkedtek fel falusi szakosztályokban, hiszen példák egész sorával napjainkban is találkozunk. Árra is találunk példát, hogy egy-egy — nincstelen szakosztály — eredményei elismeréseképpen — kacsalábon forgó kastélyt kapott, s még két-három edzői státuszt... És mégis elindult lefelé, mert az az egy megszállott szakember nyugdíjba vonult, aki korábban pótolni tudott mindep hiányzó munkáskezet, s minden hiányzó tárgyi feltételt. LÉTSZÁM. Ha az ember, úgymond, feltörekvő szakosztályok jelentésével vagy egyéb megnyilvánulásával találkozik, egészen biztosan számadatokba botlik elsőként. „Már több mint kétszáz úszónk, két főfoglalkozású és négy mellékállású edzőnk van” — mondja az egyik,, és nagyon jó, hogy mindezt elmondhatja. De az eredményesség feltételeként néhány sorral lejjebb már körülbelül azt mondja, hogy kellene még vagy kétszáz gyerek, s legalább még egy főállású edző... És akkor kezdődnek a gondok! Mert négyszáz gyereknek aztán végképp kevés ugyanaz az uszoda, megoldhatatlan gondot jelent ilyen tömeg alapos szakmai irányítása. A számok növekedésével minden gond hatványozó- dik. Mert — és korántsem egyedül az úszásról van szó — nincs meg a tudatos kiválasztás érdemi gondolata, mert nagy számok törvénye alapján várjuk a kiugró tehetséget, s nem a minőségi munka eredményeképpen. Nyilvánvaló, hogy egy-egy sportágnak meg kell találnia a maga szűkebb. minőségi bázisát, azzal kell korszerű módszerek révén világszínvonalra jutnia. Az edzőkből sem sokra van szükség, hanem jóra!... Ugyanakkor viszont ugyanannak a sportágnak kaput is kell nyitnia a gyerekek hatalmas tömege felé, hogy azt a mozgásélményt a felnövekvő fiatalok birtokba vehessék. Azok is, akikből nem lehetnek világbajnokok, de akiket csak a különböző sportágak révén lehet eljuttatni a legfontosabb társadalmi feladat, a célját nevében foglaló Edzett ifjúságért mozgalom minőségi megvalósításához. GAZDÁLKODÁS. A tudatos kiválasztáshoz — ma már csaknem tíz esztendeje! — új oktatási forma is rendelkezésre áll. Ez a testnevelés tagozatos iskolák, osztályok; hivatalos néven a testnevelési osztályok rendszere. Az állam szinte csillagászati összegű támogatással biztosítja a legtehetségesebb ifjú sportolók korszerű felkészülését, a napi kétszeri edzés lehetőségét, valamint a talán legnehezebbet: a tanulás és a magas szintű sporttevékenység összehangolását. Hogy ez a nagyszerű lehetőségeket kínáló rendszer távolról sem tudja még betölteni hivatását — éppen olyan szemléleti, emberi kérdéseken múlik, mint annyi minden, mondjuk a gazdasági életben. A testnevelési osztályok értékét mi sem fejezi ki jobban, mint hogy a felvételeknél már ugyancsak dívik a protekcionizmus. A mindennapos testnevelés óra és mellette a mindennapos, rendszeres sportfoglalkozás talán a jövő iskolai testnevelésének modellje. SZEKERES ISTVÁN dás). Adorján István (TOTÉV), Gyenis András (MEZŐGÉP), Bakó Mihály (AGROBER). Fikó Károly (Városgazdálkodás), Horváth Sándor .(Városgazdálkodás), ““ IP). Ujj végzett az első helyen. A két Tolna megyei csapat egy évig őrzője lett a .vándorserlegnek. A szekszárdi városi tekeszö-
