Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

2 ÜÉPÜJSÁG 1979. április ZZ. Éljen a világ forradalmi erőinek imperialistaellenes együttműködése! Hétfő: Iránban tovább folytatódik a belső küzdelem, Taleghani főpap átmenetileg illegalitásba vonul. — Az In­terparlamentáris Unió ülésszaka Prágában. — A jugoszlá­viai földrengés után folytatódik a mentés. Kedd: Az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülé­se. — Phnom Penh-ben megemlékeznek Kambodzsa nem­zeti ünnepéről. — Harcok Nicaraguában. — Rhodesiában megkezdődik Smithék választási körmédiájának újabb sza­kasza. Szerda: Hanoiban megkezdődnek a vietnami—kínai tárgyalások, a VSZK hárompontos indítványt terjeszt elő. — Szovjet jegyzék Kínához, a kapcsolatok normalizálása céljából. — Az indiai kormányfő Bangladesben. Csütörtök: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülés­szakán ismét Brezsnyevet választják meg az elnökség el­nökévé, s Koszigin, változatlan összetételben, újjáalakítja a kormányt. — Különbéke-népszavazás Egyiptomban. Péntek: A szovjet—afgán barátsági szerződés ratifiká­lása. — Üjabb Vance—Dobrinyin eszmecsere a SALT-kér- désekről. — Bonyolódik a libanoni helyzet, miután Haddad őrnagy kikiáltja „független” államát. Szombat: Kommunista szombat a Szovjetunióban, Vietnam javára. — Választási kampány Nagy-Britanniá- ban, — Üjabb terrorcselekmények Észak-írországban. Kommentátorunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Az elmúlt héten ismét szembe kellett néznünk a pusz­tító elemekkel: lélegzetvisszafojtva figyeltük a jugoszláv tengerpart földrengés-drámáját. Felmérhettük azonban azokat,a pusztításokat is, amelyeket nem a természet fék­telen erői idéztek elő, hiszen földünk nemcsak szeizmikus, Több ezres rokonszenvtüntetések voltak Teheránban, a baloldali szervezetek bizalmát élvező Taleghani ajatollah mellett, akinek családtagjait az iszlám forradalmi bizott­ságok pár napra őrizetbe vették. Képünkön: az egyik fel­vonulás résztvevői a vallási vezető képével. hanem politikai értelemben is nyugtalan. Robbanások so­rozata a brüsszeli repülőtéren, a római városháza főbejá­ratánál, s az észak-ír városokban; a szokásos hadijelenté­sek mellett a dél-libanoni ENSZ-csapatok növekvő veszte­ségeiről érkező tudósítások; válsághírek nem kis mennyi­ségben. Ilyen körülmények között jogosan vetődik fel a kérdés, vajon tovább tudunk-e haladni azon az ígéretes úton, amelyet minden gond ellenére a nemzetközi kapcso­latok javulása, az enyhülés, a kibontakozás jobb lehetősége jellemzett. 1. Mi a jelentősége a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakának? A moszkvai jelentések, amelyek beszámoltak a már­cius 4-én újjáválasztott Legfelsőbb Tanács első ülésszaká­ról. egv határozott és világos elvi politika folyamatosságát tükrözhették. A rövid, programadó beszédek azt tanúsítot­ták, hogy a Szovjetunió következetesen halad a maga út­ján, s ez egyúttal békepolitikájának még teljesebb érvényre juttatását jelenti. Űj tényezőként említhetjük, hogy a ko­rábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági hatékonyság növelése, a belső tartalékok jobb kihasználá­sa, s a szocialista demokrácia még magasabb szintre tör­ténő emelése. A folyamatosság tehát alkotó jellegű: a leg­nagyobb eredmények sem vezetnek önelégültségre. Természetesnek tűnik az is, hogy amikor a szovjet parlament — az alkotmányos előírások értelmében — a Központi Bizottság előzetes javaslatai alapján újjáválasz­totta az államvezetést, megerősítette Leonyid Brezsnyevet az államfői és Alekszej Koszigint a kormányfői tisztségben. Minden jel szerint a következő hónap mozgalmas lesz — csúcsszinten is — a szovjet diplomáciában. A francia elnök még április folyamán pótolja elmaradt márciusi lá­togatását. A SALT-egyezmény most már két-három héten belül készen állhat az aláírásra, s az esedékes szovjet— amerikai csúcstalálkozó színhelye „félúton”, Európában lesz, a legújabb feltevések szerint Svédország fővárosá­ban. A Legfelsőbb Tanács elnökségének döntése a sz&viet —afgán szerződések ratifikálásáról, valamint az össznépi mozgalom, amely a Lenin-évforduló kommunista szombat­ján Vietnamért kibontakozott — a töretlen szovjet szolida­ritásról tanúskodik a nem mindig könnyű helyzetben lévő ázsiai barátok iránt. S válasznak kellene érkeznie Pe- kingből —- képletesen szólva a kínai térfélen van a labda — arra a szovjet jegyzékre is, amelyet Gromiko adott át a moszkvai kínai nagykövetnek. Emlékezetes ugyanis, hogy a kétoldalú barátsági szerződés felbontása során, kínai rész­ről olyan érv hangzott el: Peking nem zárkózna el az ál­lamközi problémákról folytatandó tárgyalás elől. Szovjet részről most egyenesen javasolták: kezdjenek megbeszélé­seket a békés egymás mellett élés szellemében. Ehhez köl­csönös jóindulat kell, s a kínai válaszból majd kiderül, vajon Peking kész-e komoly párbeszédre, vagy csupán ali­biként emlegetett tárgyalási szándékot — éppen a szer­ződésbontáskor ... Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta az Egye­sült Államok képviselőházának hazánkban járt küldöttsé­gét. Képünkön: Kádár János a küldöttség vezetőjét, Tho­mas O’Neill-t üdvözli. Z. Miről tárgyalnak Hanoiban Vietnam és Kína kép­viselői? Kína és a tárgyalások viszonya — ez az igazi kérdés Hanoiban is, ahol külügyminiszter-helyettesi szinten meg­kezdődtek a két ország megbeszélései. Régi igazság, hogy jobb akár hosszabban tárgyalni, mint bármilyen röviden háborúzni. Ez különösképpen vonatkozhat a hanoi nem­zetközi klub asztalánál helyet foglaló küldöttségekre, hi­szen február-márciusban még a fegyverek feleseltek a kí­nai—vietnami határvidéken. Vietnam komolyan készült a tárgyalásokra, s ennek jegyében fogant hárompontos terve is. Először: fel kell számolni a kínai agresszió közvetlen következményeit, kezdve attól, hogy demilitarizált ütközőzónát alakítanak ki a határon, egészen a fogolycseréig. Másodszor: a szuve­renitás, a be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség alap­ján rendezni kell az összes vitás kérdéseket, beleértve a postai, a közlekedési, a gazdasági kapcsolatok stb. újrafel- vételét. Harmadszor: a korábbi kétoldalú megállapodáso­kat alapnak véve, véglegesen tisztázni kell a határvonala­kat, nemcsak a szárazföldön, hanem a vitát képező szige­tek esetében is. Vietnam tehát hajlandó megbeszéléseket folytatni a kétoldalú kérdések minden vitás eleméről, de eleve kizárja olyan problémák napirendre tűzését, ame­lyek. Hanoi és harmadik országok kapcsolatait érintenék. (Például Vietnam szerződései a Szovjetunióval, Laosszal. Kambodzsával.) Kínai részről egyelőre semmi érdemlegeset nem tettek a tárgyalóasztalra. Viszont változatlanul megszállva tar­tanak a határon Vietnamhoz tartozó magaslatokat, s a találkozót megelőzően egy súlyos tengeri és légi provoká­ciót követtek el. (Egy kínai katonai gép behatolt Vietnam területe fölé, s nem messze a fővárostól, lezuhant.) Ezért egyértelműen az a központi kérdés: vajon Peking ezúttal igazán tárgyalni akar-e, vagy csupán két fegyveres össze­tűzés közötti diplomáciai közjátékra törekszik? 3. Mi az oka az iráni bonyodalmaknak? A történelmi párhuzamokat felelevenítve, divatba jött kettős hatalomról cikkezni Iránnal kapcsolatban. Hitele­sebbnek tűnik azonban egy olyan meghatározás, hogy az országban heves vita folyik a hogyan továbbról. s több döntési központ alakult ki. Maga az ideiglenes kormány; az iszlám forradalmi tanács, amelynek összetételét még mindig titokban tartják; a számottevő fegyveres erővel rendelkező modzsahid- és fedajin-szervezetek, s akkor még nem is szóltunk a kétharmad részében érintetlennek tűnő hadseregről. A „többközpontúság” azt jelenti, hogy nemcsak vitáznak, de külön ítélkeznek, s adott esetben a halálos ítéleteket végre is hajtják, s akcióik nehezen hangolódnak össze. A Taleghani-ügy jól mutatta a lehetséges bonyodal­makat. A teheráni ajatollah-ot Khomeinivel és Shariat- Madarival együtt a három legbefolyásosabb főpapnak tart­ják a síiták között. Ismeretes, hogy Taleghani csökkentette a feszültséget a kurd és türkmén lakta tartományokban folytatott tárgyalásai során. Nos, bizonyos „iszlám rend- fenntartó közegek” hozzányúltak a főpap családjához, s az általában baloldali véleményt valló fiait, meg az egyik menyét letartóztatták. Az ajatollah erre illegalitásba vo­nult, igaz, pem sokáig, mert ismét feltűnt a fővárosban.­A háborús bűnök elévülése ellen tüntettek Düsseldorfban az igazságügyi palota előtt a fiatalok. A bíróság ennek el­lenére felmentette a majdaneki haláltábor négy SS-hóhér- ját. (Képtávírónkon érkezett.) LAPZARTA Moszkva Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökét Lenin-díjjal tüntették ki a békéért folytatott tevékenységéért és politikai irodalmi munkásságáért. Budapest A magyar párt- és állami vezetők távi­ratban köszöntötték Leonyid Brezsnyevet a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé történt újraválasztása alkalmából. New York Magyar felszólalás az ENSZ-bizottságban Az erőszak alkalmazásáról való lemondás elvének haté­konyabbá tételével fogalkozó ENSZ-különbizottság ülésén felszólalt Hollai Imre nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvise- lője. Hollai Imre sürgette az erőszak tilalmának elvét rögzítő — szovjet kezdemé­nyezésű — nemzetközi szer­ződés mielőbbi kidolgozását. Kiemelte, hogy a szerződés létrehozása csökkentené a nemzetközi feszültséget, hoz­zájárulna a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez, és elősegítené a leszerelés ügyét. Kijelentette, hogy hazánk határozottan támogatja a szovjet szerződéstervezetet. RAN#RÁMA MOSZKVA Hat évtizeddel ezelőtt szü­letett a „nagy kezdeménye­zés”: így nevezte Lenin a moszkvai rendezőpályaudvar fűtőházi munkásainak tet­tét, hogy a munkások önként vállalt társadalmi munkával munkaidő után három moz­donyt javítottak meg, s kez­deményezésüket kommunista szombatnak nevezték el. Tegnap reggel a szovjet fővárosban ismét kommunista szombatra gyülekeztek a ren­dezőpályaudvar javítóműhe­lyének munkásai — s velük együtt minden munkahelyen az egész országban mintegy 150 millióan. A nagy kezde­ményezés méltó folytatása­ként az egész országban ezen a napon, Lenin születésének évfordulóját köszöntve, min­den gyárban, üzemben ön­kéntes termelőmunkára vál­lalkoztak a dolgozók. Az idei kommunista szom­baton a megtermelt érték hetvenöt százalékát — az SZKP Központi Bizottsága, a Minisztertanács, a szakszer­vezetek és a Komszomol ha­tározata alapján — a hős vi­etnami népnek ajándékozzák a kínai agresszió miatt bekö­vetkezett károk részleges pót­lására. BUDAPEST Szombaton hazaérkezett a Német Demokratikus Köz­társaságból Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, aki részt vett a KGST-tagorszá- gok állami munkaügyi szer­vei vezetőinek berlini érte­kezletén. A tanácskozáson aktuális együttműködési kér­désekről folytatott eszme­cserét a szovjet, a német és a kubai munkaügyi szervek vezetőivel. RÓMA Súlyosabbak a Capitolium- ban keletkezett károk, mint az első pillanatban azt felté­telezték. A péntekre virradó­ra végrehajtott pokolgépes robbantás megrongálta a vá­rosháza alatt lévő etruszk­római kori Veion templomot is, amelyre a Capitolium tá­maszkodik, s bedöntötte a ta- bulárium egyik római kori falát. A tabuláriumban őriz­ték annak idején a római törvényeket. Kárt szenvedett a város­háza házasságkötő terme is, és repedések keletkeztek a Capitoliumi Múzeum épületé­ben. NEW YORK A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front megfigyelő­ként való csatlakozásának engedélyezését kérte az el nem kötelezett országok mozgalmához, Grenada pe­dig teljes jogú tagként kíván részt venni a mozgalomban. Az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmában teljes jo­gú tagként eddig csupán két felszabadító mozgalom: a PFSZ és a Délnyugat-Afri­kai Népi Szervezet, megfi­gyelőként pedig a Zimbabwe Hazafias Front vesz részt. PRÁGA Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese szom­baton munkalátogatásra Prá­gába érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents