Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-22 / 93. szám
1979. április 22. NÉPÚJSÁG 3 Előre az 1979L évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért i T udósítóinktól Kereskedők tanácskozása fi sütőiparral A Tolna megyei Sütőipari Vállalat meghívására összeültek a megye kereskedelmi szakemberei, hogy értékeljék partneri kapcsolataikat és keressék a lakosság ellátásának jelenleginél jobb lehetőségeit. A tanácskozáson megjelent dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese és Korsós István, a kereskedelmi osztály vezetője. Kereskedelmi probléma az igények reális felmérése. Nehéz, mert megyénkben sok az eljáró és bejáró dolgozó, akikről a kereskedelem nem tudja, hogy melyik napon hol jelentkezik vásárlóként, a lakóhelyén, vagy a munkahelyén. A. termelés problémája, hogy a sütőkapacitás nem tud alkalmazkodni a lökésszerűen jelentkező igényekhez, sem mennyiségben sem időben. A kiszállítások meggyorsítása érdekében összecsukható, zárt rekeszeket és konténeres szállítást tervezA Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat — közismert nevén FŰSZERT —, vezető munkatársai ankét keretében találkoztak a Tolna megyei állami és szövetkezeti kiskereskedelem szakembereivel. Megvitatták az elmúlt év áruellátási helyzetét, az idei feladatokat. A FŰSZERT a lakosság ellátásának egyik meghatározó tényezője, az élelmiszer-kiskereskedelem legnagyobb szállítópartnere. Dudás József igazgatóhelyettes elmondta, hogy 1978- ban közel hárommilliárd forint forgalmat értek el, ez 8 százalékkal magasabb az előző évinél. Az élelmiszerek döntő többségénél kiegyensúlyozott. jó ellátást tudtak biztosítani. Voltak azonban gondok, problémák is. Időszakonként akadozott az étnek, valamint szó volt a kereskedelemben alkalmazható egységcsomagos kiszerelés bevezetéséről. Péksüteményből jelenleg nem tudják kielégíteni az igényeket, bár többet termelnek. mint az elmúlt években. De tény, hogy a késő reggeli órákban nem kapható péksütemény. Javasolták, hogy a kereskedelem a kora délutáni órákban is vegyen át kiflit, zsemlét. A tanácskozáson felszólalt dr. Kálmán Gyula. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy minden bizonnyal lesznek előre nem látható gondok a szekszárdi kenyérgyár rekonstrukciója miatt, de a kereskedelem megfelelő tájékoztatással minden esetben segítse elő és kérje a fogyasztók megértését. Csak az ipar és a kereskedelem egymás iránt tanúsított türelme, összefogása eredményezheti azt, hogy az ellátást a legkisebb zökkenővel oldják meg. KERESZTES ANDRÄS olaj-, a margarinellátás. Sok bosszúságot okozott egyes fűszerek hiánya. Ebben az évben 6 százalékos forgalomnövekedést terveznek. Alapvető élelmiszerekből folyamatos, zavartalan ellátás várható. Élvezeti cikkekből — bor, sör, pezsgő, kávé —, van választék. Lesz elég édesáru, a második félévben azonban néhány díszdoboz- és lisztesáru-fajtából hiány lehet. Konzervekből a karfiol és tök kivételével bőséges a kínálat. Déligyümölcsökből a tavalyi évhez hasonló mennyiség kerül forgalomba. Vegyiáruknál a festékek és egyes importcikkek kivételével ki tudják elégíteni az igényeket. A nagy- és kiskereskedelem közötti kapcsolatok erősítése érdekében a közeljövőben speciális szerződések kötésére is sor kerül. SERES ANTAL Könyvátadás, munkás-szavalóverseny (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az MSV Fonógyárában a beruházás indításának feltétele volt több helyiség — így az üzemi klub és könyvtár — lebontása is. Az új részlegek elkészülte után nyílott volna mód a művelődési élet újbóli fellendítésére. A szövődéi szocialista brigádok azonban nem akartak még másfél évet várni, s társadalmi munkával leválasztottak a női öltözőből egy 5x20 méteres szobát könyvtár- és olvasóteremnek. (Az üzemrész nagyfokú létszámcsökkentése miatt csak üres szekrények álltak e helyen)?' A művezetők és segédek falaztak, a szövőnők függönyt varrtak, takarítottak. Az ünnepélyes átadást az egész gyárra kiterjedő szavalóverseny meghirdetésével kívánták ünnepélyessé tenni. A kis helyiséget zsúfolásig megtöltötték a brigádok képviselői, az üzemrészek és a gyár vezetői. Az ünnepségen megjelent és a zsűriben is helyet foglalt Rész Antal, a községi művelődési ház igazgatója, Bolvári József, a II. sz. általános iskola tanára és Bön- dör Jánosné kultúrfelelős. A bensőséges ünnepségen a társadalmi munka nagyszerű példáját hangsúlyozta Szentendrei János. A szerény méltatás után kipirult munkásasszonyok és ifjak vonultak fel, hogy elmondják az általuk legkedvesebbnek ítélt verseket. Tizenhármán részesültek könyvjutalomban, a szép versmondás elismeréseként. A jók közül is kiemelkedett Klein Ferencné szövőnő, Molnár Lajos villanyszerelő, Rohr Istvánná szövőnő versmondása. Másfél évi szünet után — ismét birtokba vették a selyemgyári dolgozók az 1047 kötetből álló üzemi könyvtár- helyiséget. SCHÄFFLER ADAM Háziasszonyok Pálfán esi a választék. Volt egész télen narancs még kubai most is van, de datolya vagy banán, vagy déligyümölcs befőttek azok nem nagyon. A zöldség? Mi mindent megtermelünk, amire szükségünk van. A zöldségboltba nem járunk. Ez ugyan nem élelmiszerügy de ha a háziasszonyok helyzetéről akar írni akkor a gázt ne hagyja ki. Sok a gáztűzhely a faluban, de a palackcsere megoldatlan. Dorogról hozzák át. de rend- szertelenül és keveset. Sorba kell állni érte, de akkor sé jut. Az én uram Vajtárói szokott hozni. De mások is eljárnak. Ezt megoldhatnák már egyszer, mert a mai konyha falun, elképzelhetetlen gáz nélkül. A kép nem teljes, hiszen ha mindenkivel tudna beszélni az ember, akkor is maradna ki valami. Nem is akart az lenni csak olyan, mint ami látszik ünnepre készülődve egy gyönyörű napos délelőtt, amikor a szokottnál is barátságosabbak az emberek. Királyné azon sopánkodott, hogy miért nem akkor jöttem. amikor van pehelykifli, és megkóstolhatnám. Az valami nagyon finom sütemény. — Legalább a receptet írja fel — mondta — és majd a felesége vagy az édesanyja megsüti. Nem nehéz ám elkészíteni. Talán maga is meg tudná csinálni. Meglátja, ha elkészítik megemlegetik, hogy ez a Király néni milyen finomságot tud sütni. Fél kiló liszt. 4 tojás sárgája, egy pohár tejjel ösz- szegyúrva az alaptészta. Ezt sodrófával ujjnyi vastagra elnyújtom, a lepényt megzsírozom. liszttel megszórom aztán összecsavarom. Egy óra hosszáig pihenni hagyom, aztán két centi széles darabokra elvágom. A szeleteket tenyérnyi nagyságúra elnyújtom. Huszonöt deka darált diót összekeverek ugyanannyi porcukorral és a négy tojás fehérjével. Ez a töltelék. Ezt teszem a tésztára. Aztán kifliformára összetekerem és kisütöm. Olyan gyönyörű nagyra felpúposodnak. Hogy mekkorára? Aki kíváncsi rá süsse meg. ez— Máma végzünk a mosással, aztán meszelünk. Már megcsináltuk volna, de nem lehetett eddig sárgaport kapni és azért halasztódott. Még a nyárikonyhát se tudtuk rendbe tenni, de azért belementünk, mert ilyen jó időben már kikívánkozik az ember — mondja Tüdő Jánosné. aki a gyermekotthonban dolgozik. Az udvaron három asz- szonyt látok. Tulajdonképpen ki a háziasszony? — A nagynéném — mutat Tüdőné a kedves mosolygós nénire, aki a nyárikonyha előtt ülve kis zománcos tálban valamit kevergetve hallgatja a beszélgetésünket. Király Juliannának hívják. 73 éves. — Én a hétköznapi háziasszony vagyok — mondja nevetve. — Hétközben én főzök, de vasárnap, meg ünnepnap a sógorasszony főz. A sógorasszony Tüdőné édesanyja, Király Józsefné. a mosással van elfoglalva. — Mikor ilyen jó idő van. akkor az udvaron mosunk. Igen én főzök vasárnap. Én vagyok az ünneplős szakácsnő. Különben elosztozunk a munkán. Ha meg úgy kell, akkor összefogunk és együtt csináljuk. A mosást is, a meszelést is. Ahogy jön. — Elégedettek a falu ellátásával? — Hát mit mondjak. Zöldség, gyümölcs megterem a kertünkben. Ilyesmit nem kell boltból hozni. A hús. Az talán a legnagyob gond. Van baromfi bőven az udvaron, de néha megkívánjuk a friss disznóhúst is. Itt sort kell állni érte, de nem biztos, hogy jut. * A verőfényes utcán fiatal- asszony álldogál. Megszólítom. — Vendégeket várok. Németországból jönnek. — Akkor lesz elég dolga, kiszolgálni őket. Be tudnak a faluban mindent szerezni, ami kell? — Nem. Az uram felül a motorra és elmegy Paksra vagy Sárbogárdra. Úgy van. hogyha valamit nem kap itt, elmegy érte vidékre, de akkor már mást is ott vesz meg. — Milyennek ítéli a falu ellátását? — Falusiasnak. Éppenséggel van sok minden? de kiEllentmondanak egymásnak a dolgok. „Mi is háziasz- szonyok vagyunk és úgy igyekszünk az áru összetételét, a választékot kialakítani, hogy az megfeleljen az ide járók igényeinek.” Bejön egy fiúcska a boltba. Hosszasan keresgél a polcokon. Köménymagot venne. Kiderül, hogy nincs. Ma nem lesz rántott leves. ,,Azért éppen lehet, mert valamelyik boltban csak kap. Ilyen előfordul, hogy bizonyos áruféleség átmenetileg hiányzik. Késik a túra, amelyik az árut hozza. Aztán időnként egyik vagy másik áru iránt megnő a kereslet és a szokott mennyiségnél jóval több fogy és kimerül a készletünk. De az is előfordul, hogy a központi raktárakban sincs ez vagy az. Akkor nem tudnak nekünk se hozni. így volt például a halászlékocka. Hetekig nem lehetett kapni.” — szólt a szakszerű magyarázat. „A késztésztából nagyon gyenge a választék” — hallom az egyik asszonytól. „Nagyon széles skálán mozog -az áruválasztékunk. Az alapvető élelmiszerekből soha nincs hiány. Három éve van hűtőpultunk, azóta van mirelit árunk is és árulunk fagyasztott baromfit is. Még száznyolcvan forintos whiskynk is van.” „Nagyon gyenge a húsellátás. Órákig kell sorba állni, de van, hogy nem jut. Az uram Simontornyán dolgozik, onnan hoz húst. Ott köny- nyebben kapni.” „Aztán Pálfáról jót írjon ám. mert nincs itt semmi hiba”, — kapom a kedves utasítást. A községben 2 önkiszolgáló bolt van. egy vegyes. 1 zöldség, 1 tejbolt és 1 húsbolt. Ezek mellett még egy iparcikkbolt áll a lakosság szolgálatában. Az egyik önkiszolgáló bolt, a 21-es fél 8-tól 3-ig tart nyitva. A többiek délidőben bezárnak, majd délután nyitnak és estig működnek, így tulajdonképpen reggeltől estig van nyitva élelmiszer üzlet, ami nagyon jó a háziasszonyok szempontjából. Pálfán járva az ő szemoont- jaikból vizsgálom az ellátás helyzetét és az ő segítségükkel. Találomra benyitok egykét házba, bemegyek a nyitva tartó üzletekbe. Tóth Tiborné 16 éve eladó. — Én minden este főzök. A férjemnek meg a két gyereknek. Délben szárazát eszünk. Nem gond a főzés. Mindenhez hozzá lehet jutni. Úgy igyekszünk a boltban, hogy minden árut beszerezzünk, ami a háztartáshoz kell. Mi is háziasszonyok vagyunk. tudjuk mi kell a konyhára. Nem mondom, vannak néha Júsebb-nagyobb fennakadások az ellátásban, de az csak azoknak okoz gondot, akik egyik napról a másikra élnek. Mindenből kell otthon kis tartaléknak lenni és akkor nem lehet baj. Középkorú asszony két edényben vizet visz az utcai kútról. — Nagymosást csinálunk. Lehetőleg az igények szerint állítjuk össze az áruválasztékot Tejfölös krumplileves lesz ebédre, meg palacsinta A nyári konyha előtt üldögélve Ha jó idő van, akkor az udvaron mosunk
