Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

1979. április 22. NÉPÚJSÁG 3 Előre az 1979L évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért i T udósítóinktól Kereskedők tanácskozása fi sütőiparral A Tolna megyei Sütőipari Vállalat meghívására össze­ültek a megye kereskedelmi szakemberei, hogy értékeljék partneri kapcsolataikat és keressék a lakosság ellátásá­nak jelenleginél jobb lehető­ségeit. A tanácskozáson meg­jelent dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnök- helyettese és Korsós István, a kereskedelmi osztály veze­tője. Kereskedelmi probléma az igények reális felmérése. Ne­héz, mert megyénkben sok az eljáró és bejáró dolgozó, akikről a kereskedelem nem tudja, hogy melyik napon hol jelentkezik vásárlóként, a la­kóhelyén, vagy a munkahe­lyén. A. termelés problémája, hogy a sütőkapacitás nem tud alkalmazkodni a lökés­szerűen jelentkező igények­hez, sem mennyiségben sem időben. A kiszállítások meg­gyorsítása érdekében össze­csukható, zárt rekeszeket és konténeres szállítást tervez­A Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat — közismert nevén FŰSZERT —, vezető munkatársai ankét keretében találkoztak a Tol­na megyei állami és szövet­kezeti kiskereskedelem szak­embereivel. Megvitatták az elmúlt év áruellátási helyze­tét, az idei feladatokat. A FŰSZERT a lakosság el­látásának egyik meghatározó tényezője, az élelmiszer-kis­kereskedelem legnagyobb szállítópartnere. Dudás József igazgatóhe­lyettes elmondta, hogy 1978- ban közel hárommilliárd fo­rint forgalmat értek el, ez 8 százalékkal magasabb az elő­ző évinél. Az élelmiszerek döntő többségénél kiegyensú­lyozott. jó ellátást tudtak biz­tosítani. Voltak azonban gondok, problémák is. Idő­szakonként akadozott az ét­nek, valamint szó volt a ke­reskedelemben alkalmazható egységcsomagos kiszerelés be­vezetéséről. Péksüteményből jelenleg nem tudják kielégíteni az igé­nyeket, bár többet termel­nek. mint az elmúlt években. De tény, hogy a késő reggeli órákban nem kapható péksü­temény. Javasolták, hogy a kereskedelem a kora délutá­ni órákban is vegyen át kif­lit, zsemlét. A tanácskozáson felszólalt dr. Kálmán Gyula. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy minden bizonnyal lesznek előre nem látható gondok a szekszárdi kenyérgyár re­konstrukciója miatt, de a ke­reskedelem megfelelő tájé­koztatással minden esetben segítse elő és kérje a fogyasz­tók megértését. Csak az ipar és a kereske­delem egymás iránt tanúsí­tott türelme, összefogása eredményezheti azt, hogy az ellátást a legkisebb zökkenő­vel oldják meg. KERESZTES ANDRÄS olaj-, a margarinellátás. Sok bosszúságot okozott egyes fű­szerek hiánya. Ebben az évben 6 százalé­kos forgalomnövekedést ter­veznek. Alapvető élelmisze­rekből folyamatos, zavartalan ellátás várható. Élvezeti cik­kekből — bor, sör, pezsgő, kávé —, van választék. Lesz elég édesáru, a második fél­évben azonban néhány dísz­doboz- és lisztesáru-fajtából hiány lehet. Konzervekből a karfiol és tök kivételével bő­séges a kínálat. Déligyümöl­csökből a tavalyi évhez hasonló mennyiség kerül for­galomba. Vegyiáruknál a fes­tékek és egyes importcikkek kivételével ki tudják elégíte­ni az igényeket. A nagy- és kiskereskede­lem közötti kapcsolatok erő­sítése érdekében a közeljövő­ben speciális szerződések kö­tésére is sor kerül. SERES ANTAL Könyvátadás, munkás-szavalóverseny (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az MSV Fonógyárában a beruházás indításának felté­tele volt több helyiség — így az üzemi klub és könyvtár — lebontása is. Az új rész­legek elkészülte után nyílott volna mód a művelődési élet újbóli fellendítésére. A szö­vődéi szocialista brigádok azonban nem akartak még másfél évet várni, s társadal­mi munkával leválasztottak a női öltözőből egy 5x20 méte­res szobát könyvtár- és olva­sóteremnek. (Az üzemrész nagyfokú létszámcsökkentése miatt csak üres szekrények álltak e helyen)?' A műveze­tők és segédek falaztak, a szövőnők függönyt varrtak, takarítottak. Az ünnepélyes átadást az egész gyárra ki­terjedő szavalóverseny meg­hirdetésével kívánták ünne­pélyessé tenni. A kis helyi­séget zsúfolásig megtöltötték a brigádok képviselői, az üzemrészek és a gyár veze­tői. Az ünnepségen megjelent és a zsűriben is helyet fog­lalt Rész Antal, a községi művelődési ház igazgatója, Bolvári József, a II. sz. álta­lános iskola tanára és Bön- dör Jánosné kultúrfelelős. A bensőséges ünnepségen a társadalmi munka nagy­szerű példáját hangsúlyozta Szentendrei János. A szerény méltatás után kipirult mun­kásasszonyok és ifjak vonul­tak fel, hogy elmondják az általuk legkedvesebbnek ítélt verseket. Tizenhármán része­sültek könyvjutalomban, a szép versmondás elismerése­ként. A jók közül is kiemelke­dett Klein Ferencné szövőnő, Molnár Lajos villanyszerelő, Rohr Istvánná szövőnő vers­mondása. Másfél évi szünet után — ismét birtokba vették a se­lyemgyári dolgozók az 1047 kötetből álló üzemi könyvtár- helyiséget. SCHÄFFLER ADAM Háziasszonyok Pálfán esi a választék. Volt egész télen narancs még kubai most is van, de datolya vagy banán, vagy déligyümölcs be­főttek azok nem nagyon. A zöldség? Mi mindent megter­melünk, amire szükségünk van. A zöldségboltba nem járunk. Ez ugyan nem élelmiszer­ügy de ha a háziasszonyok helyzetéről akar írni akkor a gázt ne hagyja ki. Sok a gáz­tűzhely a faluban, de a pa­lackcsere megoldatlan. Do­rogról hozzák át. de rend- szertelenül és keveset. Sorba kell állni érte, de akkor sé jut. Az én uram Vajtárói szokott hozni. De mások is eljárnak. Ezt megoldhatnák már egyszer, mert a mai konyha falun, elképzelhetet­len gáz nélkül. A kép nem teljes, hiszen ha mindenkivel tudna beszélni az ember, akkor is maradna ki valami. Nem is akart az lenni csak olyan, mint ami látszik ünnepre készülődve egy gyönyörű napos délelőtt, amikor a szokottnál is barát­ságosabbak az emberek. Királyné azon sopánkodott, hogy miért nem akkor jöt­tem. amikor van pehelykifli, és megkóstolhatnám. Az va­lami nagyon finom sütemény. — Legalább a receptet ír­ja fel — mondta — és majd a felesége vagy az édesany­ja megsüti. Nem nehéz ám elkészíteni. Talán maga is meg tudná csinálni. Meglátja, ha elkészítik megemlegetik, hogy ez a Király néni mi­lyen finomságot tud sütni. Fél kiló liszt. 4 tojás sár­gája, egy pohár tejjel ösz- szegyúrva az alaptészta. Ezt sodrófával ujjnyi vastagra el­nyújtom, a lepényt megzsí­rozom. liszttel megszórom az­tán összecsavarom. Egy óra hosszáig pihenni hagyom, aztán két centi széles dara­bokra elvágom. A szeleteket tenyérnyi nagyságúra elnyúj­tom. Huszonöt deka darált diót összekeverek ugyan­annyi porcukorral és a négy tojás fehérjével. Ez a tölte­lék. Ezt teszem a tésztára. Aztán kifliformára összete­kerem és kisütöm. Olyan gyönyörű nagyra felpúposod­nak. Hogy mekkorára? Aki kíváncsi rá süsse meg. ez— Máma végzünk a mosással, aztán meszelünk. Már meg­csináltuk volna, de nem le­hetett eddig sárgaport kapni és azért halasztódott. Még a nyárikonyhát se tudtuk rend­be tenni, de azért belemen­tünk, mert ilyen jó időben már kikívánkozik az ember — mondja Tüdő Jánosné. aki a gyermekotthonban dol­gozik. Az udvaron három asz- szonyt látok. Tulajdonképpen ki a háziasszony? — A nagynéném — mutat Tüdőné a kedves mosolygós nénire, aki a nyárikonyha előtt ülve kis zománcos tál­ban valamit kevergetve hall­gatja a beszélgetésünket. Ki­rály Juliannának hívják. 73 éves. — Én a hétköznapi házi­asszony vagyok — mondja nevetve. — Hétközben én főzök, de vasárnap, meg ün­nepnap a sógorasszony főz. A sógorasszony Tüdőné édesanyja, Király Józsefné. a mosással van elfoglalva. — Mikor ilyen jó idő van. akkor az udvaron mosunk. Igen én főzök vasárnap. Én vagyok az ünneplős szakács­nő. Különben elosztozunk a munkán. Ha meg úgy kell, akkor összefogunk és együtt csináljuk. A mosást is, a me­szelést is. Ahogy jön. — Elégedettek a falu ellá­tásával? — Hát mit mondjak. Zöld­ség, gyümölcs megterem a kertünkben. Ilyesmit nem kell boltból hozni. A hús. Az talán a legnagyob gond. Van baromfi bőven az udvaron, de néha megkívánjuk a friss disznóhúst is. Itt sort kell állni érte, de nem biztos, hogy jut. * A verőfényes utcán fiatal- asszony álldogál. Megszólí­tom. — Vendégeket várok. Né­metországból jönnek. — Akkor lesz elég dolga, kiszolgálni őket. Be tudnak a faluban mindent szerezni, ami kell? — Nem. Az uram felül a motorra és elmegy Paksra vagy Sárbogárdra. Úgy van. hogyha valamit nem kap itt, elmegy érte vidékre, de akkor már mást is ott vesz meg. — Milyennek ítéli a falu ellátását? — Falusiasnak. Éppenség­gel van sok minden? de ki­Ellentmondanak egymás­nak a dolgok. „Mi is háziasz- szonyok vagyunk és úgy igyekszünk az áru összetéte­lét, a választékot kialakítani, hogy az megfeleljen az ide járók igényeinek.” Bejön egy fiúcska a boltba. Hosszasan keresgél a polcokon. Kömény­magot venne. Kiderül, hogy nincs. Ma nem lesz rántott le­ves. ,,Azért éppen lehet, mert valamelyik boltban csak kap. Ilyen előfordul, hogy bizo­nyos áruféleség átmenetileg hiányzik. Késik a túra, ame­lyik az árut hozza. Aztán időnként egyik vagy másik áru iránt megnő a kereslet és a szokott mennyiségnél jóval több fogy és kimerül a készletünk. De az is előfor­dul, hogy a központi raktá­rakban sincs ez vagy az. Ak­kor nem tudnak nekünk se hozni. így volt például a ha­lászlékocka. Hetekig nem lehetett kapni.” — szólt a szakszerű magyarázat. „A késztésztából nagyon gyenge a választék” — hallom az egyik asszonytól. „Nagyon széles skálán mo­zog -az áruválasztékunk. Az alapvető élelmiszerekből so­ha nincs hiány. Három éve van hűtőpultunk, azóta van mirelit árunk is és árulunk fagyasztott baromfit is. Még száznyolcvan forintos whiskynk is van.” „Nagyon gyenge a hús­ellátás. Órákig kell sorba áll­ni, de van, hogy nem jut. Az uram Simontornyán dolgozik, onnan hoz húst. Ott köny- nyebben kapni.” „Aztán Pálfáról jót írjon ám. mert nincs itt semmi hi­ba”, — kapom a kedves uta­sítást. A községben 2 önkiszolgá­ló bolt van. egy vegyes. 1 zöldség, 1 tejbolt és 1 hús­bolt. Ezek mellett még egy iparcikkbolt áll a lakosság szolgálatában. Az egyik önkiszolgáló bolt, a 21-es fél 8-tól 3-ig tart nyitva. A többiek délidőben bezárnak, majd délután nyitnak és estig működnek, így tulajdonképpen reggeltől estig van nyitva élelmiszer üzlet, ami nagyon jó a házi­asszonyok szempontjából. Pálfán járva az ő szemoont- jaikból vizsgálom az ellátás helyzetét és az ő segítségük­kel. Találomra benyitok egy­két házba, bemegyek a nyit­va tartó üzletekbe. Tóth Tiborné 16 éve eladó. — Én minden este főzök. A férjemnek meg a két gye­reknek. Délben szárazát eszünk. Nem gond a főzés. Mindenhez hozzá lehet jutni. Úgy igyekszünk a boltban, hogy minden árut beszerez­zünk, ami a háztartáshoz kell. Mi is háziasszonyok va­gyunk. tudjuk mi kell a konyhára. Nem mondom, vannak néha Júsebb-nagyobb fennakadások az ellátásban, de az csak azoknak okoz gondot, akik egyik napról a másikra élnek. Mindenből kell otthon kis tartaléknak lenni és akkor nem lehet baj. Középkorú asszony két edényben vizet visz az utcai kútról. — Nagymosást csinálunk. Lehetőleg az igények szerint állítjuk össze az áruválasztékot Tejfölös krumplileves lesz ebédre, meg palacsinta A nyári konyha előtt üldögélve Ha jó idő van, akkor az ud­varon mosunk

Next

/
Thumbnails
Contents