Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

XXIX. évfolyam, 93. szám

ARA: 1,60 Ft

1979. április 22., vasárnap

HÁZIASSZONYOK PÄLFÄN (3. old.)

TUDÓSÍTÓINKTÓL (3. old.)

KÖKÉNY ISTVÁN SZERENCSÉJE (4. old.)

AMATÖRFILMESEK DOMBÓVÁRON (7. old.)

ÉLETSZÍNVONAL ’79 (8. old.)

KATOWICE

HOLNAPJA

(8. old.)

MAGÄNÄLLATKERT

SZEKSZÄRDON

(4. old.)

HŰZD KI MAGAD! (5. old.)

„GŐZKAZÁN” A FÖLD MÉHÉBEN (8. old.)

TURBINA

MELEGHÄZI

HASZNÁLATRA

(9. old.)

VASÁRNAPI

BESZÉLGETÉS

(6. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

GOTT W ALDO V „KONYHAKERTJE” (9. old.)

DAUMIER ÉVSZÁZADA (11. old.)

AZ ÖNÉLETÍRÁSRÓL (11. old.) VARÁZSSZEM (12. old.)

Gondolkodásmód

Az értekezlet olyan volt, mint általában az értekezletek. Volt vitaindító, a hozzászólók, se hiányoztak — ment minden a maga útján. A zárszó, az összefoglalás adta az újat. Az előadó, természetesen miután hasznosnak minősítette a vitát, vázolta a feladatokat. A legfőbb tennivaló — érvelt —, hogy változtassunk a szemléleten. Meg kell győznünk az embereket, hogy ők, megszívlelve a jó szót, másképpen cselekedjenek, mint eddig. Magyarán: a gondolkodásmódnak kell megváltoznia, hogy rendben menjenek a dolgok.

Tulajdonképpen igaza volt. Jócskán akad olyan szférája életünknek, ahol elkelne a szemlélet hozzáigazítása a feladatokhoz. Legyen elegendő itt a munkafegyelemre, a mindennapi szorgoskodás intenzitására vagy éppen a többiekkel való együttélésre utalni. A gondolkodásmód tehát megváltoztatandó, csakhát a váltás korántsem azon múlik, hogy deklaráljuk-e szükségességét.

Mostanság ugyanis megszámolhatatlanul sok nyilatkozat, interjú zárul a gondolkodásmód megváltoztatásáról szóló szép szavakkal. A megkérdezett kimondja a kulcsszót — szemléletformálás — és úgy érzi nem érheti szó a ház elejét. Rajta nem múlt semmi se, tudja és elmondta mi a teendő, a többi már korántsem az ő dolga.

A dologban csak az a bökkenő, hogy esetünkben a szép szavakon múlik a legkevesebb. Vegyünk egy példát, mondjuk a munkafegyelemét. Adott egy műhely, ahol az ott dolgozók csak tessék-lássék. végzik el feladatukat, jelen vannak, a kezükben ott a szerszám, csak éppen a teljesítmény nem akarja elérni a kívánt szintet. A vezetők megbízzák a művezetőt, hogy győzze meg beosztottjait az intenzív munka hasznosságáról. A megbízott, mit tehet mást, összehívja az embereit. Ég. beszél. A gyárról, az érdekekről, a becsületről. Szavai lehetnek a legszebbek, nem valószínű, hogy célt érnek önmagukban. Kell hozzá még valami, a tulajdonképpeni lényeg, ami nélkül csupán hiú ábránd a szemlélet formálódása. És ez a valami az érdekeltség. A dolgozóknak érdekeltnek kell lenniük benne, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásával elérni szándékozott vágy valóság legyen. Ha mondjuk a zsebük bánja a langyos munkatempót, feltehetően inkább tüsténtkednek majd naponta nyolc órán át, mint érdekeltség nélkül.

Példa természetesen akad erre is. Több üzemben jó néhányan nem kaptak nyereségrészesedést vagy kevesebb jutott nekik ez idén, mint máskor, mert rendre elkéstek. Feltehetően a munkahelyeken is sok szó esett előzőleg a pontosság fontosságáról, a késés hátrányairól csakhát a szép mondatok nem vezettek eredményre. Ezért határozták hát el a döntésre illetékesek, hogy a nyereségrészesedés megvonásával jelzik: a pontosságnak jelentősége van.

Az említett eset végleges, hiszen nem minden, a gondolkodásmód megváltozására érett területen lehetséges anyagi eszközökkel kivívni a változást. Végleges, de alighanem szemléletes a minta. És követésre méltó. Még akkor is, ha ellene vethető r nem a gondolkodásmód változott, változik meg a nyereség elvonásával, hanem legfeljebb a munka fegyelme. És ez így igaz. Ez az állapot azonban korántsem káros a lényeg szempontjából. Előzőleg ugyanis azért vélték szükségesnek a szemlélet formálását, hogy a dolgozók időben beérkezzenek munkahelyükre. A szavak nem használtak, a pénz elvonása feltehetően inkább. A cél szentesíti az eszközt.

A lényeg tehát megvalósult. És az ügyben ez a legfontosabb. A példaként említett munkahelyeken dolgozók feltehetően a jövőben valamennyien megérkeznek a kezdésre. És az idő múltával a pontosság természetes lesz nekik. Megszokják. A megszokás pedig nagy úr. A többi között utalhat a megváltozott gondolkodásmódra is. Mert pontosan definiálni az egyes ember szemléletét, gondolatait szinte lehetetlen. Ám a megkövetelt, s elvárt gyakorlat léte utalhat rá: a fejekben is megmozdult valami. MALONYAI PÉTER

Ötezer méternyi iratot őriz a Tolna megyei Levéltár Szekszárdon. A XVII. század végétől minden fontos, a megyében történt ügy megtalálható itt. Közigazgatási iratok és jegyzőkönyvek, bírósági anyagok tömkelegé ad értékes segédletet a múlt kutatóinak. Ez a felvétel egy világtérkép-gyűjteményről készült, melyet 1741-ben adtak ki. (Képriportunk az 5. oldalon).

Budapest

Megkoszorúzták Lenin szobrát

Vlagyimir Iljics Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzási ünnepség volt a szovjet állam megalapítójának, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségének budapesti szobránál, a Felvonulási téren.

A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után az MSZMP Központi Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság nevében Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója és Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Központi Bizottság tagja koszorúztak. A Minisztertanács koszorúját Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési. valamint Markója Imre igazságügyminiszter helyezte el.

A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében

Feliksz Petrovics Bogdanov

ideiglenes ügyvivő és Viktor Vasziljevics követségi tanácsos koszorúzott. A SZOT, a KISZ KB, az MSZBT Országos Elnöksége és Budapest Főváros Tanácsa nevében ugyancsak elhelyezték a kegyelet koszorúit.

A hála és a megemlékezés virágaival borították a szobor . talapzatát a fővárosi dolgozók, fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget.

Az évforduló alkalmából szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak több vidéki városban is. Koszorút helyeztek el a Lenin-szobrok- nál a pártbizottságok, a tanácsok. a tömegszervezetek, az üzemek, a vállalatok, az intézmények vezetői, képviselői. Számos MSZBT-tageso- port ezen a napon ünnepi megemlékezést is tartott.

(MTI)

Ahol a megye történetét őrzik