Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 92. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. április 21., szombat Mai számunkból A NÉPI ELLENŐRZÉS ÉLETÉBŐL (3. old.) FOGLALKOZÁSA: APAÄLLATGONDOZO (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT A SZEKSZÁRDI SKALA EGY HÓNAPPAL A NYITÁS ELŐTT (3. old.) Ki kereshet többet? A kérdésre — többet kereshet-e aki jobban dolgozik? — elvileg igenlő a válasz. A hazai bér- r | rendszer egyik sajátossága, hogy úgynevezett fix — vagyis minden körülmények között kifizetendő — részből és a különböző feltételek teljesítése esetén fizetendő mozgórészből áll. E feltételek között a leggyakoribb a selejt csökkentése, illetve a hibátlan, jó minőségű munkavégzés. A külön jutalmak és prémiumok megállapításánál is gyakori szempont a minőség; a szocialista munkaversenyben pedig a legfontosabb feltételek egyike a selejt nélküli munka. Visszatérve a bevezető gondolatsorhoz: elképzelhető, hogy aki jobban dolgozik, az többet is keres. Kérdés, hogy minden esetben többet keres-e, s ha igen, akkor mennyivel? Statisztikai adatok idéz- getése nélkül, csupán tapasztalati tények alapján is kijelenthető, hogy nem sokkal... Mert ha ez esetben valóban hatékony anyagi ösztönzés működne, akkor nincs helye a további meditációnak; akkor a termékek minőségével sem lenne annyi gondunk, mint amennyivel mostanság — és már jó ideje — bajlódunk. A következtetés látszólag roppant egyszerű: tessék jobban, a jelenleginél sokkal jobban fizetni a jó munkát, tessék az átlagbérek többszörösét adni azoknak, akik csak és kizárólag kifogástalan munkát adnak ki a kezük közül. Ha ez ilyen egyszerű lenne! Mellesleg kipróbálták, nevezetesen éppen az építőiparban. Néhány kisebb vállalatnál bevezették az úgynevezett egyösszegű bérutalványozást. A módszer lényegéről — a részletek mellőzésével —, csak annyi, hogy az anyagi ösztönzésnek ez a formája kinek-kinek a legszemélyesebb érdekévé teszi, hogy csakis kifogástalan munkát végezzen. S ezzel a kifogástalan munkával lényegesen többet kereshettek azok, akik vállalták és teljesítették a feltételeket. De mert rettegünk a jelentősebb béraránytalanságoktól, a módszer maradt egyelőre kísérlet. Igaz: nem is alkalmazható mindenütt, ám feltételezhető, hogy ahol az egyösszegű bérutalványozásnak nincsenek meg a feltételei, ott kispekulálható valami más, jobb munkára, nagyobb teljesítményre ösztönző, bérezési szisztéma. De a jelek szerint éppen ez nem megy. Mármint a gondolkodás, a kitalálás. Való igaz: a bérezési formák kidolgozói nincsenek könnyű helyzetben. Itt van például a teljesítménybérezés. Ha nem kombinálják minőségi tényezőkkel, akkor kizárólag csak a mennyiségi munkára ösztönöz. Ha pedig túl magas a minőségtől függő mozgóbér aránya, akkor bajok lesznek a termelékenységgel. Eltalálni a kedvező arányt — nem könnyű, és éppen ezért nagy szakértelmet kívánó feladat. Mely szakértelemnek a vállalatok bér- és normaügyi apparátusai, helyenként, sajnos híján vannak. A legegyszerűbb a jelenlegi gyakorlat. Szokványos, évtizedek óta megmerevedett bérformák kombinálása valamicske — hatásában gyakorlatilag észrevétlen — minőségi prémiummal; rég elavult —, s csak rutinszerű „karbantartott” munkanormák alapján, illetve a legtöbb munkakörben említésre sem méltó teljesítménykövetelményekkel. S ha valaki netán úgy döntene, hogy nem a második gazdaságban — közkeletűbb kifejezéssel élve: nem „maszekban” — akar több pénzhez, magasabb keresethez jutni, hanem első számú munkaadójánál, főhivatású állásában, annak a mennyiséget kell fokoznia, mégpedig a lehető legnagyobb mértékben. No, nem a hivatalos munkaidőn belül, mert az a kényelemszerető kollégák rosszallását, no meg a rutinszerű normák megállapítóinak gyanakvását váltaná ki. Marad tehát a túlmunka, a vasárnapi műszak, aminek lehetőségei szinte korlátlanok. Ez sok munkát jelent és sok pénzt. S ahol hajrá van, ott a minőség gyakran tizedrangú szempont. S ez nem a munkavállaló hibája; ő csak a körülményekhez, a feltételekhez, a lehetőségekhez igazodik. E körülmények és feltételek pedig csak szolidan, szerényen szolgálják a minőség és a valóságos teljesítés annyira óhajtott javítását. VÉRTES CSABA Lenin születésének évfordulóján Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából pénteken az MSZMP Központi Bizottságának székházában kitüntetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen részt vettek a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, a központi pártintézmények vezetői — Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Benke Valéria, a Politikai Bziottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet, majd átadta az állami kitüntetéseket és a Központi Bizottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozatát ketten, ezüstöt tizennyolcán bronz fokozatot pedig négyen kaptak. Budapesten vette át kitüntetését Dósa Imre, a duna- földvári kendergyár dolgozója is. Százhuszonhárom propagandistát jutalmaztak Lenin- emlékplakettel, köztük Horváth Kálmánt — Dombóvár, Gabonaforgalmi Vállalat, Lovak Andrást — Mórágy, községi tanács, Bajor Antalt — Tolna, általános iskola, Hegyi Andrásnét — Gyönk, tsz és Hadi Lászlót — Dombóvár, MÁV. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Tegnap délután két órakor, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán is bensőséges ünnepségre került sor, ahol megemlékezték Lenin születésének évfordulójáról és pártpropagandistákat tüntettek ki. Az ünnepi beszédet dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára mondta. — Nem véletlen — kezdte beszédét — hogy éppen Lenin születésének a napját választották a propagandisták napjául. Lenin amellett, hogy korunk legkiválóbb gondolkodója, filozófusa, mindmáig a legnagyobb érdemeket szerezte a marxizmus továbbfejlesztésében és egyben kiváló propagandistája is volt a forradalmi eszméknekLenin munkásságának méltatása után arról beszélt dr. Király Ernő, hogy a megyei pártbizottság megállapítása szerint a pártpropaganda következetesen járóit hozzá a párt politikájának a megértéséhez. elfogadtatásához és cselekvő végrehajtásához. Előbbre léptünk a marxizmus -leni ni zmus eszméinek terjesztésében, a közgondolkozás fejlesztésében. A propaganda színvonalának emelkedése, mind eredményesebbé válása a propagandisták áldozatos tevékenysége — akik munkájuk mellett másik hivatásul ezt választották — kedvező hatást váltott ki a pártonkívü- liek körében is. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok, akik azt a felelősségteljes, szép munkát vállalták — fejezte be ünnepi beszédét a megyei párt- bizottság titkára, megköszönve a propagandistáknak eddigi munkájukat, majd hozzátette, hogy a jövőben is számítanak további sikeres tevékenységükre. Ezt követően kitüntetést adott át a legkiválóbbaknak. Kiváló Munkáért kitüntetésben Orbán Imre, a szekszárdi városgazdálkodási vállalat, a Szocialista Kultúráért kitüntetésben pedig Járándi József, a teveli termelőszövetkezet dolgozója részesült. Huszonöt éves propagandista-munkáért emlékplakettet öten, 20 éves tevékenységükért 19-en, 15 évesért hárman, 10 éves propaganda- munkájukért pedig ketten vettek át. A járási és városi pártbizottságokon is ezekben a napokban köszöntik a propagandistákat, az ünnepségeken a 15 éves munkáért plakettet húszán a 10 évesért 36-an kapnak. Dombóvár árnyékában A városhoz közel eső kisebb községek életét meghatározza maga a tény, hogy egy nagyobb település közelében vannak. így van ez Csikóstőttős esetében is. Sokan járnak a közeli városba dolgozni, bevásárolni, esetenként szórakozni, kulturálódni is. Ez egyben hatással van a falu lakosainak életére, a községfejlesztés lehetőségeire. A közlekedés jó, átmegy a falun a vasút és a Szászvár, illetve Dombóvár felé tartó útvonal. A falu valamennyi útja járható, portalanított a leghosszabb, a képen látható Szabadság utca. (Csikóstőttősi magazinunk lapunk negyedik oldalán olvasható.) Kádár János fogadta Kurt Hagert A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 17— 20. között látogatást tett hazánkban Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta Kurt Hagert. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Kurt Hagerrel, aki találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, miniszterelnök-helyettessel, Kornidesz Mihállyal, a KB osztályvezetőjével és Pozsgay Imre kulturális miniszterrel. Kurt Hager ellátogatott Baranya megyébe, ahol Nagy József, a KB tagja, a megyei pb első titkára tájékoztatta a megye életéről. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást az országaikban folyó • szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről, a kulturális és ideológiai munka napirenden levő feladatairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az NSZEP kulturális és ideológiai területen folytatott széles, gyümölcsöző együttműködése hasznosan járul hozzá pártjainknak a marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus jegyében fejlődő kapcsolotaihoz, erősíti a két ország népeinek testvéri barátságát. Kurt Hager pénteken elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. KISZ mb-ülés Beszámolt a szakmunkásképző Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei KlSZ-bizott- ság. Két igen fontos napirendet tárgyaltak meg. A szekszárdi 505-ös Szakmunkás- képző Intézet KlSZ-bizottsá- ga számolt be munkájáról. Mint ismeretes, az iskola mozgalmi életét az utóbbi években többször átszervezték. Megvitatta ezenkívül a testület az idei forradalmi ifjúsági napok megyei tapasztalatait. Dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet
