Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

A NÉPÚJSÁG 1979. április 20. Öltözködés fi gyümölcsléitek jelentősege Felnőtt lett a gyerek A nagykorúságra is mód­szeresen fel kell készíteni a gyereket: az önálló döntésre, a felelősségteljes életvitelre, a helyes arányok felismeré­sére. Az eset szélsőséges, s talán ezért sokatmondó. A fiatal­ember érettségi után munká­ba állt. Az első héten min­dennap a hajnal vetette haza a szórakozóhelyekről. Az eredmény: ha csak egy pilla­natra is leült a munkahelyén, menten elaludt, minduntalan ébresztgetni kellett. Az előzményt a szülők „szi­gorú” nevelésében kell keres­ni: sokkal kevesebbet enged­tek meg neki, mint általában a hasonló korú fiúknak. Még az iskolai bálról is haza kel­lett mennie tíz órára, pedig a többiek tanári felügyelet­tel éjfélig szórakozhattak. Minduntalan azt hallotta ott­hon: „majd ha leérettségizel, akkor azt csinálsz, amit akarsz. Amíg diák vagy, mi szabjuk meg, hogy hova me­hetsz és meddig.” Ez nem is lenne helytelen, ha arányban állna a hasonló korú fiataloknak adott ön­állósággal, engedményekkel. Ez a fiatalember nem az élet­korának megfelelő módon, s nem fokozatosan lett bevezet­ve a felnőttéletbe, hisz az utolsó percig kisfiúként kér­ték számon minden útját és idejét. Nem is csoda, hogy csődöt mondott az első al­kalommal. Aki sohase gaz­dálkodhatott néhány forint­tal, bizonyos, hogy az első fizetését haszontalanságokra szórja el. Védettséget ad a nagykorúság felé tartó fiata­loknak a fokozatos enged­mény, a tervszerű felkészítés. Felnőnek a gyerekek, ön­álló keresők lesznek. Ekkor már nem tarthatjuk fent ve­lük a régebbi szülő—gyermek kapcsolatot. Viszonyunk a felnőtt emberek egyenjogú­ságán alapulhat csak. Mel­lettük kell állnunk, segíte­nünk kell, ha tanácsunkat kérik, de semmiképpen nem szabhatjuk meg -életvitelü­ket. Nem irányíthatjuk őket, nem szólhatunk bele dolgaik­ba. úgv mint gyermek- vagy serdülőkorukban. Ezzel csak eltávolítanánk magunktól fel­nőtt gyermekeinket. ők igyekeznek függetleníteni magukat, s ezért mé<? csak nem is haragudhatunk rájuk, hiszen joguk van a saját éle­tüket. élni. Ha szemrehányá­sokkal illetjük őket. számon- kérjük cselekedeteiket, való­színűleg visszautasításban lesz részünk. Ezen megsér­tődünk. s felborul harmo­nikus kapcsolatunk a gye­rekkel. Nem azt mondom, hogy ne szóljunk azért, amit helyte­lenítünk, de vigyázzunk a módjára. Gyerekünk inkább baráti tanácsnak érezze, amit tetszése szerint vagy megfogad, vagy nem, mint szülői szigornak. Egyébként is hiú remény, hogy cseme­ténk életútját, felfogását lé­nyegesen befolyásolhatjuk 18—25 éves korában, ha már a képlékenyebb években ez nem sikerült mélyrehatóan. Köztudott, hogy a serdülők kritikusan szemlélik a vilá­got, szüleiket, tanáraikat, a felnőtteket. S mégis! Közép- iskolásokkal beszélgetve az derül ki, hogy mindezek el­lenére a legtöbben szüleiket tartják első számú példaké­püknek. Miért félünk hát, hogy önállóan kiteljesítsék a tőlünk látott példát? A kompié nemcsak egész­séges (mert könnyebben le­vegőzik benne testünk), de praktikus öltözék is a két- három darabból álló együttes, amely a legkülönbözőbb va­riálásra ad lehetőséget. Más előnye még, hogy szinte va­lamennyi korosztály viselhe­ti, ha egyéniségének megfe­lelően állítja össze. Lássunk néhányat! 1. Grafitszürke rakott szoknyás ruha, fehér piké gallérral és kézelővel, szé­les, divatos nyakkendővel. Kiegészítője a piros-zöld Hozzávalók 4 személynek: 60 dkg sertéslapocka, 2 fej vöröshagyma, fél kg burgo­nya, 1 evőkanál olaj, só, bors, 5 dl húsleves (húsleves­kockából), 3 evőkanál tejföl, ételízesítő, petrezselyem, fél kg sárgarépa. A húst feldaraboljuk. A hagymát és a burgonyát megtisztítjuk és kockákra vágjuk. A sárgarépát kari­kákra vágjuk. A húst forró olajban megsütjük. Hagy­mát teszünk hozzá és együtt pároljuk. Sózzuk, borsozzuk. A burgonyát és sárgarépát is hozzáadjuk, majd leönt­jük húslével és fél óráig le­A kitörött ablaküveg min­dig nagy bosszúságot jelent, főleg ott, ahol nem kötöttek háztartási biztosítást, sőt üve­ges sincs a közelben. Ilyen­kor bizony a károsultnak magának kell a törött üve­get pótolnia, amit egy kis ügyességgel el is lehet vé­gezni. Első dolog kitisztítani a ke­retet : kiszedni a törött üveg­cserép-darabokat, kihúzni a bádogszögeket, kivésni, kifa­ragni a keményre száradt gittet. Azaz a keret párká­nyát teljesen simára kell tisztítani körös-körül. Enél- kül az odaszáradt gittmarad­ványok miatt a betett üveg­lap nem fekszik fel és a to­vábbiak során elrepedhet. A régi gitt eltávolításához a legjobb szerszám egy törött pengéjú konyhakés. (A—B ábra). Ha a keret tiszta, pontosan lemérjük, s annál széliében és hosszában is 3—3 mm-rel kisebb üveglapot vágatunk, mert ha az üveg nagyon pon­tosan vagy szorosan illeszke­dik a keretbe, beszögeléskor könnyen elpattanhat. Ha megfelelő nagyságú üveglapunk és valamilyen fajta üvegvágónk is van (C kockás rövid ujjú, hétnyolca- dos, elöl végig gombolt, nagy zsebes tunika. 2. Elöl testhez álló, hátul kissé lezser a kétzsebes rö­vid boleró. Ujja könyökig érő, tölcsérszabású. A szok­nya elöl végig gombolt, ezt is, mint a bolerót, keskeny paszpól díszíti. 3. A rozsdabarna kasmír ruhát érdekes, ranglánsza- bású, mohazöld kabátka egé­szíti ki, amely derékig gom­bolt, övvel ellátott. 4. A pöttyös selyemruhá­hoz jól illik az elöl gombo­Főzőcske fedve pároljuk. Tejfelt és ételízesítőt összekeverünk és behabarjuk. Végül apróra vágott petrezselymet szó­runk a tetejére. SERTÉSKARAJ SPÁRGÁVAL Hozzávalók 4 személy ré­szére: 4 szelet sertéskaraj (2 cm vastag), 2 evőkanál vaj, só, bors, 2 kg spárga, 1 evőkanál só, fél kávéskanál cukor, 2,5 evőkanál vaj. A spárgát megmossuk és ábra: acélkeretes üvegvágó), a keretbe való üveget ma­gunk is kiszabhatjuk. A z üveglapot az asztalra tett posztóterítőre fektetjük, a vágás helyén petróleumba mártott ujjal az üveg felü­letét megtisztítjuk. Azután vonalzó mellett a vágóval végigkarcoljuk az üveget a kívánt helyen, majd a vonal­zó szélét az üveg másik fe­lén, a karcolás alá illesztve, az üveget gyönge nyomással leválasztjuk. A beillesztett üveglapot néhány helyen háromoldalú bádogszöggel (D ábra) berög­zítjük a keretbe. A bádog­szöget ráfektetjük az üvegre, a csavarhúzót odaillesztjük a bádogszöghöz, s úgy ütünk rá egy kis kalapáccsal (F áb­ra). Fontos, hogy a bádog­szög az üveg felületével egy síkban haladjon a keret fá­jába. Hegyikrétaport, lenolaj- kencét összegyúrunk (de ne legyen híg), s ha már sima és jól formázható, a gittből hurkát gyúrunk, az üveg szé­lére nyomkodjuk, s kerek végű, asztali késsel (G ábra) a keretléc magasságáig, fer­dén elsimítjuk a tömítést. B. K. lós, öves, férfifazonú jersey- kabát úgynevezett szárny- ujjakkal. 5. Tweedből vagy csomós bükiéből készült nadrág­kosztüm. A rövid ujjú mel­lény tűzéssel díszített. A hosszú, V alakú kivágás, az enyhén karcsúsított szabás­vonal különösen teltebb alakra előnyös. 6. Enyhén bővülő szoknya, kabátkával. A felsőrészt megkötött öv fogja össze. A rátűzött zsebet és a lefelé bővülő ujjakat függőleges gombsor díszíti. BK vékonyan meghámozzuk, a kemény végét levágjuk. A hulladékokat 2 liter vízben 10 percig főzzük, majd szi­tán átszűrjük és egy fazék­ba öntjük. Sót, cukrot és fél evőkanál vajat adunk hozzá, majd a spárgadarabokat óvatosan belerakjuk. El kell, hogy fedje a folyadék a spárgát. Körülbelül fél órát pároljuk gyenge lángon, fe­dő alatt. Majd a folyadékból kivéve jól lecsöpögtetjük és forró vajjal leöntjük. A ka­rajhoz serpenyőben vajat ol­vasztunk, majd beletesszük a karajt (csonttal együtt) és többször forgatva megsütjük. Ha megsült, sózzuk és bor­sozzuk. A gyümöHcslevek, ame­lyeket egyes országokban fo­lyékony gyümölcsöknek nevez­nek, megfelelő elkészítési mód mellett kellemes ízű, szomjúságot oltó és bioló­giailag értékes élelmiszerek. A gyümölcslevek gyártása során a natúr lé hígítása cu- korsziruppal történik. Ennek következtében a gyümölcs- levekben lévő tápanyagok közül a cukornak lesz döntő szerepe. A gyümölcslében lé­vő cukrok közül legna­gyobb a szaharóz mennyiség. A szaharóz vagy répacukor a kellemes ízhatáson kívül jelentős energiaforrással rendelkezik. Ebből követke­zik, hogy fogyókúrázók na­gyobb mennyiségű gyümölcs­levet nem fogyaszthatnak (egy üveg = 2,5 dl gyü­mölcslé energiaértéke kb 150 kai.). A gyümölcslevekben a sza­haróz mellett még jelentős mennyiségű szőlőcukor (glu­kóz) is előfordul, melynek biológiai hatása nagymérték-' ben hasonló a szaharózéhoz. Az előbb ismertetett cu­korféléken kívül még a gyü­mölcscukor (fruktóz) is sze­repet játszik a gyümölcslé fogyasztásánál. A fruktóz vi­szonylag kis mértékben ter­heli meg a szervezetben lé­vő inzulint, igaz, hogy ener­giaértéke, tehát az elhízást elősegítő hatása nem kisebb a már ismertetett cukorfaj­tákénál. Ezért az olyan gyü- mölcsleveket, amelyekben a természetes gyümölcstar­talomból adódóan főleg fruk­tóz fordul elő, már enyhe cu­korbetegségben szenvedő egyének is fogyaszthatják. Viszonylag nagy fruktóztar- talommal rendelkezik az al­mából, körtéből, birsalmából, szamócából és málnából ké­szült gyümölcslé, feltéve, ha a sziruppal való hígítást el­kerülik. Ezen feltételnek leg­inkább az „Oázis” nevű al­maié felel meg, amelyben hozzáadott répacukor nincs, az üdítő hatást pedig fokozza a széndioxiddal történő te­lítés. A gyümölcslevek egy ré­szében cellulózt tartalmazó nyersrostot találunk. Ilyenek pl. a rostos meggylé, őszi­baracklé, birslé, stb. A nyers­rost értékes élettani tulaj­donságokkal rendelkezik: fo­kozza a bélmozgásokat, az az emésztést és elősegíti bi­zonyos tápanyagok felszívó­dását. A nyersrosthoz kap­csolódik a gyümölcsök egyik értékes elővitaminja, a karo- tin. A gyümölcslevekben szá­mos védő tápanyag fordul elő, elsőként soroljuk fel a már említett karotint. Sárga-, őszibarack és banánlében van jelentős mennyiségben. A vízben oldódó vitaminok kö­zül a C-vitamin fordul elő nagy mennyiségben a gyü­mölcsökben, és kíméletes gyár­tási technológia esetén a gyü­mölcslevekben is csak részben bomlik el. A C-vitamin sze­repe elsősorban a szervezet jó kondíciójának fenntartásá­ban van. Fertőző megbetege­dések esetén a szervezet C- vitaminszükséglete megnö­vekszik. A C-vitamin ezen­kívül védelmet nyújthat az érrendszernek, különösen a gyümölcslevekben ugyancsak előforduló P-vitaminnal együtt. A gyümölcsfajták, így a belőlük készíthető gyü­mölcslevek C-vitaminszintje jelentősen eltér egymástól. Jó vitaminforrásnak tekint­hető a feketeribiszke, szamó­ca, sárgadinnye, málna, pi­rosribiszke, erdei szeder. A gyümölcsök és gyü­mölcslevek védő tápanyagai közül kiemelkednek az ásvá­nyi anyagok. Elsősorban fi­gyelemre méltó a gyümölcs­levek alacsony nátriumtar­talma, amely kedvező diétás tulajdonsággal bír: érrend­szeri és vesekárosodásban szenvedők igen előnyösen fogyaszthatják ezeket az élel­miszereket. A gyümölcsle­vekben jelentős mennyiségű kálium és magnézium van, mégpedig szerves savakhoz kötve. Nagyanyám konyhája Nagyanyám konyhája helyén ma ben­zinkút áll. Ha ott járok, mindig elsétálok arra. Terjeszkedik a város. A konyha volt a tanya központja. A házimunkák egész sorának adott helyet. De ez volt az előszoba is, meg a fürdő, itt vetették le és tisztították meg a sáros csizmákat, itt tárolták részben a tüzelőt, s a vizet. Innen fűtötték búbos kemencével az egyetlen szobát, amely dehogyis volt „tiszta szoba” a szó néprajzi értelmében. Ez volt a szoba. Ahol munka után össze­jöttek, pihentek — éltek, születtek és meg­haltak. Nagyanyám korán reggel befűtött ku­koricacsutkával a tapasztott tűzhelybe, té­len begyújtotta a búbos kemencét is. A tűzhely lapjának vaskarikái úgy működ­tek, mint ma a villany- vagy gáztűzhe­lyek szabályozói; ha a karikákat leszed­ték, a láng érte a lábost, ez völt a legfor­róbb fokozat. De a tűzhely langyos szélén is melegen maradt az étel. Többféle ülő­alkalmatosság volt a konyhában, minde­nekelőtt egy sámli, amelyről a tüzelés is kényelmessé vált, hiszen nem kellett mé­lyen lehajolni. Közel a földhöz, sámlin tisztította nagyanyám a zöldséget, krump­lit, tehát az étel előkészítésének nagy ré­szét is. Az asztal — mellette két hokedli­vel — a gyors konyhai étkezések és a hús­előkészítés, gyúrás helye volt, a konyha- kredencben álltak az edények és a fűsze­rek, a kis mennyiségű főzési alapanyagok (a többi a szomszédos, hideg kamrában). Sok helyet foglalt el az ivóvizes kannák, folyóvizes (kútvizes) vödrök sora. Az ivó­vizet messziről kellett hordani, a kút vize nem volt iható. A szennyes víz további vödrökbe került. A napi szennyest a nagy zománcos edény gyűjtötte össze, hiszen a mosogatás külön munkafázis volt, éppen a víz hiánya miatt. Azt hiszem, a maga nemében, a maga lehetőségei között ez a konyha funkciójá­nak megfelelően működött. A közel negy­ven év azonban olyan társadalmi méretű változásokat hozott, amelyek hatása még egy tanyai konyhára is kihatott. Ha ma kellene segítenem nagyanyámnak beren­dezni. újjászervezni a régi konyhát, sok­féle új dolgot, nem konyhaméretű dolgot kellene figyelembe vennem. A vízszolgáltatás, a csatornahálózat ma már vidéki városainkban is jelentősen ki­bővült. Előfordul ugyan, hogy egyik he­lyen már kész a vízvezeték, de a szenny­víz elvezetése húzódik vagy fordítva. Ez a tény a konyha szemszögéből új lehető­ségeket teremt. Egyetlen csap pótolja nemcsak a kannák garmadáját, hanem azt a fáradságot is, amit a több kilométeres cipekedés vagy a kútból való felhúzás je­lentett. Ahogyan több vidéki konyhában láttam: ehhez a lehetőséghez már érdemes a mosogatót beszerelhetni. Jóllehet a le­folyó még egy vödörbe torkollik, de az ivóvíz már korlátlanul jön a csapból. Az élelmiszerekből ma már nem kell tízkiló­kat tárolni, kapható a boltban; a tisztított zöldség, a hámozott burgonya, mélyhűtött ételek ugyancsak könnyebbé teszik a házi­munkát. A legtöbb helyen a villannyal villanytűzhely vagy palackos gáztűzhely is került a konyhába, s a konyhakredenc is átadta helyét könnyed, falra akasztható szekrénykéknek. Egyre többször jelennek meg a falusi, kisvárosi konyhákban is az úgynevezett házgyári, elemes konyhabúto­rok, amelyek viszonylag olcsón kaphatók, fehér, narancs, sárga, fatapétás kivitel­ben, s nagy. előnyük, hogy alkalmazkodni tudnak minden nagyságú, minden komfort- fokozatú konyha igényéhez. Van olyan elem közöttük, amelyben a frizsidert is el lehet helyezni. A jövő útja pedig nem a boltban, hanem a mélyhűtőben tárolt, s ezáltal akár egy évig is frissen maradó ételeké lesz. Ez lesz a jövő „kamrája”, csakhogy nem az - alapanyagok, hanem az elkészült ételek kapnak itt helyet, éppúgy lehet majd vágni a szeletkét, bárddal ter­mészetesen, a mélyhűtött krumplinudliból, mint nagymama remek tavalyi csirkepör- költjéből, s fogyaszthatunk hozzá február­ban is saját termésű, friss földiepret. A központi vagy helyi melegvíz-szolgáltatás már nemcsak megmelegített, de a kívánt hőfokra szabályozott vizet ad a csapból. A mai nagymamák konyhája alig ha­sonlít a régiekéhez, s talán nem telik el egy évtized, hogy a maihoz sem fog ha­sonlítani. TORDAY ALIZ zöldséges SERTÉSRAGU Ha nincs üveges... V ÁTÁNYI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents