Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
1979. április 20. / TOLNA \ _ TÍÉPÜJSAG3 Előre a XL kongresszus határozatainak végrehajtásáértI Tudósítóink írják fi muri Ica versenyről MEGHATÁROZÓ A SZOCIALISTA BRIGÁDOK MUNKÁJA Nyolc évvel ezelőtt, a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének beindulása után, már az első hónapokban alakultak szocialista címért küzdő brigádok, és nem egy közülük ma is az élvonalba tartozik. Például a Láng műszaki, vagy a Petőfi szocialista brigád, s azóta is óriási fejlődés történt ezen a téren. Erről tájékoztatott Cseh Magdolna, a gyáregység versenyfelelőse: — A tavalyi évben, a 28 szocialista brigádban a gyáregység dolgozóinak 78 százaléka tevékenykedett, és így jelentős szerepet vállaltak az éves terv túlteljesítésében, mert szorgalmas munkájuk mellett jelentős hatással vannak egymásra és a brigádon kívüliekre a szocialista kollektívák. A munkakörön kívüli, a közösségért tett tevékenységet igazolja az, hogy tavaly 7440 óra társadalmi munkát végeztek a két kommunista műszakon kívül. A szocialista közösségek munkáját dicsérte az a sok segítség, amit az iskoláknak, óvodáknak, bölcsődéknek nyújtottak a brigádtagok. Az elmúlt év során valamennyi kollektíva becsülettel végezte munkáját, de közülük is kiemelkedően magas színvonalon dolgozott az Alkotmány, a Rákóczi, a Béke, a Láng műszaki, a Kilián, a Petőfi, a Szinkron, a Lenin., az Elektron, a Kossuth, a Csokonai, a November 7. és az Allende szocialista brigád. A kollektívák ez évre is maguk határozzák mes vállalásaikat. de ez nem jelenti azt. hogy nem kapnak irányelveket, útmutatást tevékenységükhöz. A gazdasági feladatok a tervteljesítésen túl a hatékonyságra, a minőség fokozására és a takarékosságra összpontosítanak. A társadalmi munkák során pedig a most folyó beruházás és a sportkombinát építéséhez nyújtanak segítséget a brigádok. A tanulás, a szakmai és politikai továbbképzés, a munkásművelődés továbbra is a fontos feladatok között szerepel. Ebben az évben eddig 9 brigád kötött együttműködé- si-patronálási szerződést különböző helyi gyermekintézményekkel. Ezenkívül egy nagyszabású patronálási akcióban vesznek részt a szocialista brigádok. A fóti gyermekváros felhívására a bakócai Szamuely Tibor nevelőotthont támogatják a szocialista közösségek. Szabadtéri játékokkal, sportszerekkel segítik a nevelőotthon kis lakóit, az intézmény sportpálya-kerítésének elkészítését, és a központi fűtés szerelését is vállalták a gyáregység szocialista brigádjai. A gyáregység életét egyre inkább meghatározza a szocialista brigádok közössége, mely állandóan szélesedik, fejlődik. Nemrég alakult meg az igazgatási osztály dolgozóiból huszonkilencedik- ként az Április 4. brigád és ez azt jelenti, hogy 80 százalékra nőtt a szocialista brigádokban dolgozók száma. Oszlánczi János A TÁRSADALMI MUNKAÓRÁK SZÁMA 2744 VOLT A SIMOVILL Ipari Szövetkezetben már túl vannak a múlt év eredményeinek elemzésén, de azért pár szóban megemlítjük hogyan dolgoztak brigádjaink az 1978- as évben. A szövetkezet 14 brigádjának 166 dolgozója vett részt a munkaversenyben. A tár- sadalmimunka-órák száma 7244 volt. Ennek 80 százalékát saját üzemünk területén végeztük el. A terveket 5—10 százalékkal túlteljesítettük, így szövetkezetünk éves tervét 120 százalékra teljesítette. Nemcsak a munka területén jó és eredményes a munkaverseny, hanem a társadalmi tevékenység is jónak mondható. Iskolák, szociális otthonok patronálása, „a szép tiszta Simontornyá- ért” akcióban való részvétel, a közösségi élet megfelelő kialakításai szerepeltek még a munkaverseny-mozgalom- ban. Az 1979. év főbb célkitűzései: a termelés emelkedése összhangban kell, hogy legyen a népgazdaság követelményeivel. A célkitűzések között szerepelnek a fokozott minőségi munka javítását szolgáló vállalások. Baum Ferenc IDÉN KÉT IFJÚSÁGI BRIGÁD ALAKUL A KIPSZER gyönki üzeme 1978. évi jó eredményének sok összetevője közül jelentősek azok, melyek a szocialista munkaverseny szülöttei, így például: anyagmegtakarítás, hulladékanyagok fel- használása, a munkaidő jobb kihasználása, célgépek készítése részfeladatok ellátására, önmeózás, selejtcsökkentés, a brigádok egymást segítése. A gyáregység éves termelési tervét 135,8 százalékra teljesítette. Az elmúlt években egy forintra az alábbi termelési érték jutott (anyagok nélkül): 1976-ban 2,26 forint, 1977- ben 3,59 forint, 1978-ban 5,36 forint. A brigádvállalásokban 5.40 forint elérését tűzték ki célul és 5,66-ra teljesítették. Az ez évi, lényegesen nagyobb feladatok elvégzésében két ifjúsági brigád megalakulása is segít. A dolgozók, a brigádok helytállásán múlik. hogy terveikből valóság legyen. Az elmúlt évek eredményei alapján bizonyosan sikeresen oldják meg feladataikat. Lönhárd Ferenc FÉLMIILLIÓ FORINT MEGTAKARÍTÁS A Volán 11. sz. Vállalatának dombóvári üzemegysége dolgozóinak kétharmad része brigádtag. Az elmúlt évben négy brigád nyerte ei a szocialista címet, összesen 8 brigád kapott zöld-, bronzilletve aranykoszorús minősítést. A gazdasági egységek közti munkaversenyben a dombóvári üzemegység a második helyen végzett. Az üzemi szinten előirányzott 1 százalékos megtakarítás túlteljesítése közel félmillió forintot jelentett. A legjobb eredményt a fajlagos gumifelhasználásban a Dombó Pál brigád érte el, az üzemanyagfogyasztási norma szinten tartását 8 brigád teljesítette. Közülük a legjobb eredményt az Ikarus brigád tagjai mondhatják magukénak. A vállalat brigádjai idén is bekapcsolódtak a munkaver- seny-mozgalomba és megtették vállalásaikat. Az energiatakarékosság terén legfontosabb feladat az üzemanyagfogyasztás csökkentése. Az anyagtakarékosságra a gumifelhasználásban, a baleset- mentes közlekedésben, a járművek műszaki-esztétikai állagának javításában vannak lehetőségek. A költségtakarékosságra vonatkozóan is történtek vállalások. Jő munkaszervezéssel csökkentik az egy vagonra eső állásköltséget, fokozzák a gépjárművek termelékenységét a pótfuvarok darabszámának emelésével, az üresjáratok csökkentésével. Mindent elkövetnek az öt megyére kiterjedő pb-gázpalack-szállí- tással kapcsolatos lakossági panaszok megszüntetésére. Az üzem vezetősége a brigádok munkaverseny-vállalá- sainak teljesítésére alapozva bízik üzemi szintű célkitűzéseinek, ez évi terveinek megvalósításában. Bérdi Ágnes Beszélgettünk egy légi permetezővel Már régen készültem a találkozóra egy pilótával. Mindegy, hogy milyen gépet vezet, csak olyan ember legyen, aki földünk porát elhagyva keresi a kenyerét. Különleges embereknek képzeltem el őket. Hogy a képzeletvilágomban megalkotott képet összehasonlítsam a valósággal: kerestem egy ilyen embert. A növényvédő helikopter vezetőjének a neve Kovács András, Bonyhádon lakik családjával. * A szakályi Agrokémiai Központban érdeklődtünk hollétéről. Azt mondták, nehéz lesz megtalálni, mert mindig más és más helyen dolgoznak. Amint megszórnak egy táblát, szedik a sátorfájukat, s máris mennek a következőre. Azért megpróbáltuk megtalálni, a Hőgyészi Állami Gazdaság juhéi kerületének Rudolf-majori részén. A poros gödrös, úton zöty- kölődve, a gépkocsiból már messziről megpillantottuk a szélzsákkal jelölt le- és felszállóhelyet. Éppen emelkedett egy fordulóra a sárga, szitakötőre emlékeztető repülő. — Beszélhetnénk a pilótával? — kérdeztem a földön tartózkodóktól. — Az nehéz lesz! Épp most tankoltunk üzemanyagot, s ilyenkor jó ideig nincs megállás. Csak éppenhogy megtöltjük műtrágyával a gépet és máris emelkedhet újra. Bandi ki sem száll közben. Valóban ördöngős gyorsasággal megtöltötte a futószalag a hat mázsa befogadású tartályt, s már indult is a gép újra útjára. Mértem az időt: öt perc egy forduló, a kiszórást és a feltöltést is beleértve. Csodáltam a munkatempót. Alig fordult egyet- kettőt a gép, máris kanyarodott vissza, ereszkedett le mellénk, hogy újra feltöltsék. Pontosan nem számoltam, de úgy tizenöt-húsz forduld biztosan lehetett, amikor egy leereszkedés után Kovács András repülőgép-vezető kiszállt a gépből. — Pihen egy kicsit talán? — kérdeztem. — Kényszerből. A szerelők most töltik fel ismét üzemanyaggal a gépet. Ilyenkor van tíz-tizenöt perc pihenőm. — Mennyibe kerül egy ilyen gép? — Tizenkétmillió forintba. — Milyen területet tud kiszolgálni? — Ez változó. Nekem hozzávetőlegesen harminc kilométer átmérőjű kör a területem. Hektárban kifejezve ez negyvenezer hektár. — Ez óriási! — Az embernek mindenképp meg kell csinálni a rábízott területet. Már látjuk, hogy nem sokára következhet az újabb felszállás, azért gyorsítjuk a kérdéseket. — Hogyan lett repülő? — Gimista koromban akadtam össze egy iskolatársammal, aki már akkoriban repült. Ö mesélt a felszállás és a levegőben tartózkodás szépségéről. Ekkor határoztam el, hogy ezt a pályát választom. — A szülők nem ellenezték? •— Dehogynem! Először hallani sem akartak róla. de később mégis beleegyeztek. Amikor megkérdeztük, hogy elégedett-e azzal amit csinál, a fiatal repülőgépvezető határozott igennel válaszolt. — Kell-e érteni egy mező- gazdasági pilótának a növények tulajdonságaihoz? — Különösebben nem. A főiskolán nem is tanították ezt*velünk, csak műszaki kiképzést kaptunk. Azonban, amennyire szükségünk van, a gyakorlati életben megszerezzük. Egyébként pontos térképünk van a területekről, melyen dolgozunk. — Van-e kedvenc munka- területe? — Van. A környéken például Zomba, Felsőnána, Tamási területei, melyek nagyobbak. összefüggőbbek. Lehet felettük haladni. — Mennyit dolgozik naponta?- Hat repülőórát vagy hatvan felszállást. Ez természetesem csak a levegőben töltött idő. Ahhoz viszont, hogy ezeket a felszállásokat meg tudjam csinálni, tíz-ti- zenkét órás munkaidőre van szükség. Nagy a felelősség. A gépre is nagyon kell vigyázni, s a tanulópilótát is oktatni kell, ha itt van. A repülőórák értéke eltörpül ezek mellett. — Mire kell vigyázni leginkább repülés közben? — A fákra, a villanyvezetékekre, a dombokra, s a különböző irányú légáramlatokra. — Nincs vágya, hogy utas- szállító gépet vezessen? — De van! Az ilyet minden pilóta szeretné. Bennünk van, hogy minden gépen repülni szeretnénk. Azonban én úgy érzem, hogy sok-sok gyakorlatot kell még szereznem az utasszállító gépek vezetéséig. Még fiatal vagyok, négy éve, 1975-ben végeztem a főiskolát. Természetesen a lehetőség megvan rá, két év újabb tanulóidő után. — Meddig repülhet egy pilóta? — Ameddig az orvos alkalmasnak tartja. A főpilótánk például ötvennégy éves és még mindig repül. Ha viszont az egészségünk megromlik. ott van tartalékban a gépész-üzemmérnöki diplománk. Természetesen, erre egyikünk se gondol szívesen! — Volt-e meleg pillanata a levegőben ? — Volt. Tavaly, április 5- én leállt az egyik motorom negyven méter magasban, főtengelytörés miatt, de sikerült lehozni a gépet. Csak azt kívánom magamnak, hogy mindig csak ennyi és ilyen szerencsés végű hibáim legyenek, mint eddig voltak. Kezet ráztunk, s szaladt a géphez. Füleket bántó ropogással indultak a hajtóművek. Egyre jobban pörögtek a rotorok, majd megbillent a helikopter, mintha sántítana, és bömbölve elrugaszkodott a földtől. Csak annyi időnk maradt, hoev sapkánkat elkapjuk, nehogy elvigye az óriási erejű légáramlás, és valami ilyesmit motyogtunk. — Szerencsés leszállást Bandi! BEKE LÁSZLÓ Jó ütemben épül A terveknek megfelelő ütemben halad a szekszárdi szennyvíztelep bővítése. így a második félévben fokozatosan kezdődik a próbaüzemelés. Kaposvári szakemberek készítik a fogadóaknát Fotó: Komáromi Tizenkét kilós pulykakakasok Csikóstőttősön egyre kevesebb a csikó. A faluban ösz- szesen nyolc ló van, ezekkel a ház körüli kertekben, a háztáji gazdaságokban adódó munkákat végzik. Mint falun általában a régebbi építésű házaknál szinte mindenütt, de az új házak jó részénél is a főépület mellett a gazdálkodáshoz szükséges melléképületek is vannak. Istállók, ólak, pajta a takarmánynak és a szerszámoknak, fészer, nagy udvar — esetleg több részre osztva — és persze kert. Ez utóbbiban szinte általános, hogy fóliasátrak vannak, így a legkorábbi zöldségfélékből is a háztartások nagy része önellátó. Sok a gyümölcsfa és jól érzi magát ezen a területen a szőlő is. A háromszáznegyven ház szinte mindegyikénél tartanak baromfit, van aki hízót nevel és félszáz szarvasmarha is áll az istállókban. Jó né- hányan foglalkoznak kisállat- tenyésztéssel, főként nyúllal, hiszen a hazai nyúltenyésztés egyik központja, a Bikali Állami Gazdaság közel van. Az utóbbi években mintha a nyúltenyésztési kedv alábbhagyna — csökken a gazdaságossága és a kisgazdaságok az ilyen változásokra gyorsan reagálnak. A nyúl helyett egyre többen vállalkoznak pulykanevelésre. A tenyészanyagot a mágo- csi téesztől kapják és a felnevelt egyedeket is a szövetkezetben értékesítik. A pulykakakasokat általában tizenkét kilós súllyal adják át a felvásárlóknak. (Csikóstőttősről készült magazint lapunk holnapi számában közöljük). A vízgépészeti vállalat szakemberei a biológiai levegőztető medencén dolgoznak.
