Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

2 Képújság 1979. április 20. Támogatjuk a hős vietnami nép igazságos harcát! Moszkva Befejezte munkáját a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Moszkvában ülésezett a márciusban megválasztott Leg­felsőbb Tanács ülésszaka. Képünkön: az ország vezetői a tanács elnökének és a Minisztertanács elnökének ki­nevezéséről döntő szavazás során. (Képtávírónkon érkezett). A Legfelsőbb Tanács két házának csütörtök délelőtti együttes ülésén részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsny evvel. Az ülést Vital!j Ruben, a nemzetiségi tanács elnöke nyitotta meg. Külön üdvözöl­te az amerikai kongresszu­si küldöttség tagjait, akik John Brademas képviselő ve­zetésével vendégként voltak jelen a tanácskozáson. A Legfelsőbb Tanács mű­ködési rendjéről és a tanács állandó bizottságai jogállásá­nak módosításáról szóló tör­vénytervezetet Vaszilij Kuz- nyecov, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének első he­lyettese terjesztette be. . Vaszilij Kuznyecov beszé­dében kiemelte, hogy állan­dóan nő a Legfelsőbb Tanács szerepe az SZKP politikájá­nak megvalósításában, bővül hatásköre a társadalmi élet különböző területein. Részle­tesen ismertette a parlament új ügyrendi szabályzatának tervezetét. Ezután a képvise­lők elé terjesztette a parla­menti állandó bizottságok jogállását módosító törvény- tervezetet. Vaszilij Kuznyecov előadói beszédét követően, többen felszólaltak és valamennyien elfogadásra ajánlották mind­két tó/vénytervezetet. A vi­ta befejeztével a szövetségi tanács és a nemzetiségi ta­nács tagjai szavazással, egy­hangúlag elfogadták mindkét tervezetet, amelyek ezzel tör­vényerőre léptek. A délelőtti ülés második napirendi pontjaként Mihail Georgadze, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének titkára terjesztette jóváhagyásra a képviselők elé azokat a tör­vényerejű rendeleteket, ame­lyeket az elnökség a legutób­bi ülésszak óta alkotott. A két ház tagjai valamennyi törvényerejű rendeletet meg­erősítették. A csütörtök délutáni ülé­sén Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke terjesztette a parlament két házának tagjai elé a megalakítandó kor­mány tagjainak névsorát. A szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács tagjai együttes szavazáson egyhan­gúlag jóváhagyták a kor­mányfő által előterjesztett javaslatot. A szovjet kor­mány összetételében személyi változás nem történt. Ezt követően Alekszej Ko­szigin vázolta az új szovjet kormány előtt álló feladato­kat. Alekszej Koszigin nagy tapssal fogadott beszédét kö­vetően a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztották a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának tag­jait és a Szovjetunió leg­főbb ügyészét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának alakuló ülés­szaka ezzel befejezte mun­káját. (MTI). Súlyos károkat okozott a jugoszláviai földrengés Belgrád, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A crnagorai földrengésről és következményeinek felszá­molásáról tárgyalt Belgrád- ban, Branko Mikulics elnök­letével megtartott együttes ülésén a jugoszláv párt- és államelnökség. Az ülés résztvevői egyper­ces. néma felállással adóz­tak a földrengés áldozatai emlékének, majd meghallgat­ták Vojo Szrentics, a JKSZ KB elnökségi tagja, a Crna Gora-i Kommunista Szövetség KB elnökének beszámolóját. A katasztrofális természeti csapásnak száznál több ha­lálos áldozata, ezernél több sebesültje van, óriási anyagi károk keletkeztek — állapí­totta meg a beszámoló. Meg­semmisült több ezer lakóház, nagyszámú gazdasági és ide­genforgalmi létesítmény, is­kola, kórház, közmű, út- és vasútvonal és egyéb objek­tum. A földrengéssújtotta la­kosság rendkívül nehéz hely­zetben van. Ezúttal is meggyőzően kife­jezésre jutott az ország min­den nemzetének és nemzeti­ségének, egész lakosságának segítőkészsége, szolidaritása. A földrengés következmé­nyeinek elhárításában rend­kívül odaadó munkát végez­tek a néphadsereg alakulatai. A két elnökség köszönetét fejezte ki mind a bel-, mind A Magyar Vöröskereszt ápriilis 19-én takarókkal, sátrak­ból és víztisztító tablettákból álló segélyküldeményt indí­tott útnak a jugoszláviai földrengés károsultjainak. (Kép­távírónkon érkezett) pedig a külföldön megnyil­vánuló szolidaritásért, se­gélynyújtásért, anyagi és egyéb támogatásért. * Vojo Szrentics a károkról adott nyilatkozatában kije­lentette: — A tengermelléket ért földrengés tíz várost és kör­zetet sújtott. Ezek közül hat­ban, Ulcinjban, Barban, Bud- vában, Rotorban, Tivatban és Niksicsban katasztrofális volt a rombolás, de Cetinjében, Titogradiban és Kolasinben is jelentős károk keletkeztek. A földmozgás vasárnap óta tart. A műszerek eddig mint­egy 400 rengést jeleztek. Az anyagi károk felmérése egyelőre lehetetlen. Alapvető gazdasági létesítmények sem­misültek meg. A Montenegro- turist szállodáiban például 5500 férőhely megsemmisült, összedőlt több ulcinji, bari, budvai, kotori és hercegnovi szálló, sok pedig annyira megrongálódott, hogy rend­behozása fiosszabb időt igé­nyel. — Súlyosan megrongálódott a bari kikötő. Rotorban üzemképtelen a „Rivijera” gyár és a csapágygyár. A bi- jelai hajógyár teljesen meg­semmisült. Több kikötő, mű­hely és egyéb létesítmény a tengerbe süllyedt. Erre a sorsra jutott a zelenikai ki­kötő is. Nagy károkat szen­vedett az út- és vasúthálózat, a villany- és telefonvezeté­kek. Az Adria-parti főút több helyen a tengerbe szakadt. Óriási a rombolás a falusi úthálózatban. Sok falu még mindig megközelíthetetlen, mert a földcsuszamlások el­zárták az utakat. Megrongá­lódott a tivati repülőtér is — mondta végül Szrentics. Hatvanéves évforduló A JKSZ KB ünnepi ülése Dél-libanoni provokáció Megtámadták az ENSZ-erőket A Szaad Haddad vezette, izraeli támogatást élvező dél­libanoni jobboldali milíciák szerda este tüzérségi táma­dást intéztek az országrész­ben állomásozó ENSZ-erők (UNIFIL) nakurai főhadiszál­lása ellen. Az ENSZ szék­helyén adott tájékoztatás sze­rint az akciónak legalább hét sebesültje és egy vagy két ha­lálos áldozata volt a norvég katonák között. ENSZ-illetékesek rendkívül aggasztónak nevezték a hely­zetet, megállapítva, hogy az UNIFIL megbízatásának kez­dete óta ez volt a legsúlyo­sabb támadás, melyet elszen­vedtek. Az ENSZ-katonák ar­ra kaptak parancsot, hogy ne viszonozzák a tüzet. A dezertált libanoni őr­nagy, Szaad Haddad katonái nem sokkal azután hajtották végre fegyveres provokáció­jukat, hogy vezetőjük az iz­raeli Metullában „szabad Libanon” néven kikiáltotta az átlagban 10 kilométer széles­ségű határsáv függetlenségét, válaszul arra, hogy a libano­ni kormány egy zászlóalj dél­re küldésével kívánta jelez­ni fennhatóságát az ország­rész fölött. Eliasz Szárkisz, libanoni el­nök élesen elítélte a „füg­getlenség” kikiáltását. A jobboldali falangista párt vezetője, Pierre Gema- jel is elítélte Haddad akció­ját és támogatásáról biztosí­totta a törvényes hatóságo­kat. Az Izrael támogatta li­banoni jobboldali keresztény milíciák csütörtökön általá­nos támadást indítottak az ENSZ békefenntartó erők dél-libanoni főhadiszállása ellen. A több mint félórás akcióban rakétákat, nehéz­tüzérséget és gyorstüzelő fegyvereket vetettek be — jelentette be az ENSZ-erők szóvivője. Eliasz Szárkisz libanoni el­nök csütörtökön rendkívüli kormányülést hívott össze, hogy megvitassák: milyen megtorló intézkedésekeKhoz- zanak a szakadár dél-libano­ni jobboldali erők ellen. Bej­rúti bírósági források közöl­ték, hogy a libanoni katonai hatóságok csütörtökön haza­árulás és az ellenséggel való együttműködés címén bűn­vádi eljárást indítottak Szaad Haddad őrnagy, a dél­libanoni jobboldali milicisták parancsnoka ellen. Belgrád, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Joszip Broz Tito elnökleté­vel Belgrádban csütörtökön ünnepi ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága a Jugo­szláv Kommunista Párt, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és a forradalmi szakszer­vezetek megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vettek a Szak- szervezeti Szövetség Közpon­ti Tanácsa, az Ifjúsági Szövet­ség Országos Választmánya és a Nőszövetség elnökségé­nek tagjai is. Az ünnepi plénumot Bran­ko Mikulics, a JKSZ KB El­nökség ügyvezető elnöklője nyitotta meg, majd a részt­vevők egyperces néma fel­állással adóztak a jugoszláv kommunista és munkásmoz­galom hat évtizedes harca hő- ^i halottainak emlékére. Ezt követően Tito elnök lépett a szónoki emelvényre, s mon­dott beszédet. Joszip Broz Tito referá­tumában ismertette a párt megalakulásának körülmé­nyeit, aláhúzta, hogy a fel- szabadulás után, a Jugoszláv Kommunista Szövetség né­ven a párt irányította a szo­cialista országépítést. Részletesen szólott a szo­cialista építés három évtize­des eredményeiről. Hangoz­tatta, hogy az ország arcula­ta ezalatt alapvetően megvál­tozott. Jugoszlávia kontinen­sünk egyik legelmaradottabb államából közepes fejlettségű ipari-agrár országgá vált. Jellemző, hogy ipari terme­lése 1947—1977 között 15- szörösére növekedett. Nemzetközi kérdéseket érintve Tito elnök hangoztat­ta, hogy a JKSZ és Jugoszlá­via következetesen folytatja el nem kötelezett külpoliti­káját, s az államközi kapcso­latokban az együttműködés erősítésén munkálkodik. Tito végül hangsúlyozta, hogy a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség becsülettel teljesítette a munkásosztály- lyal, a dolgozó tömegekkel és az egész néppel szembeni tör­ténelmi kötelezettségeit, s meggyőződését fejezte ki, hogy sikerrel megoldja a jö­vőben rá váró feladatokat is. Az ünnepi ülés végén Bran­ko Mikulics méltatta Joszip Broz Titónak a jugoszláv munkás- és kommunista mozgalomban kifejtett hat évtizedes munkásságát. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Jugoszláv Szocialista (Kommunista) Munkáspárt megalakulásának 60. évfordu­lója alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Jo­szip Broz Titónak. a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge elnökének. Irán Megegyezett a két vezető ajatollah Taleghani ajatollah csütör­tökön ismét megnyitotta iro­dáit, miután előző nap Qum- ban találkozott Khomeinivel — adta hírül a teheráni rá­dió. A széles körű támoga­tást élvező teheráni ajatollah szerdán rejtekhelyéről a síi­ták szent városába utazott és megvitatta nézeteltéréseit Khomeinivel. Taleghani qumi megbeszé­léseivel egyidőben a mudzsa- hidok nevű fegyveres szerve­zet képviselői, akik az elmúlt napokban feltétlen támogatá­sukat nyilvánították a tehe­ráni főpapnak, azt indítvá­nyozták, hogy a forradalmi bizottságokat rendeljék Ta­leghani irányítása alá, s a Bazargan-kormány jogköré­nek bővítését sürgették. Csütörtökön hajnalban újabb nyolc személyt végez­tek ki Iránban. Közülük hat a sah egykori elit gárdájá­nak tagja volt, két személy pedig a monarchiát aktívan támogató papság soraihoz tartozott. Mint az ítéletek hangoztatják, emberek halá­láért és megkínzásáért, köz­pénzek eltulajdonításáért ke­rültek a foradalmi bíróságok ítélőszéke elé. Az Iráni Néppárt önálló je­löltekkel kíván indulni az el­jövendő parlamenti választá­sokon — jelentette be Nured- din Kianuri, az Iráni Nép­párt (Tudeh) Központi Bizott­ságának első titkára. Kianuri közlése azon a teheráni sajtóértekezleten hangzott el, amelyet az AFP francia hír- ügynökség ismertet a Nép­párt napilapjának, a Mar- domnak a beszámolójára hi­vatkozva. Szovjet-francia kapcsolatok Kereskedelem az enyhülés szolgálatában Kevés ország akad Nyuga­ton, amelynek Moszkvához fűződő kapcsolatait olyan hosszú ideje az enyhülésre és a béke erősítésére való tö­rekvés jellemezné, mint Fran­ciaországé. Ezt bizonyította a két ország vezetőinek szá­mos magas szintű tárgyalása, és erre érdemes emlékeztet­ni most, amikor ismét küszö­bön áll a francia államfő hi­vatalos moszkvai látogatása. Nagy szerepet játszik eb­ben áz a de Gaulle által meghirdetett francia nemzeti érdekvédelmi politika, amely az enyhülés szempontjából jóval kedvezőbbnek bizo-' nyúlt, mint más nyugati ha­talmak ezzel kapcsolatos ál­láspontja. Az is rendkívül fontos, hogy a szovjet és a francia fél kezdettől fogva nagyra értékelte a gazdasági kapcsolatok jelentőségét: a két ország kereskedelmi for­galma alig tíz év alatt tizen­háromszorosára növekedett! Az 1971-ben elfogadott tíz­éves program után, nemso­kára elkészül egy másik, ha­sonló megállapodás, amely még jobban elmélyíti majd a gazdasági, ipari, tudományos és műszaki kooperációt. Megfigyelők érdekesnek tartják a francia külügymi­niszter kijelentését, miszerint Giscard elnök moszkvai láto­gatása mind gazdasági, mind pedig politikai szempontból rendkívül fontos lesz. A fran­cia sajtó, a francia politiku­sok és államférfiak, ipari és üzleti körök képviselői szám­talanszor kijelentették: érde­keltek a kölcsönös üzleti kap­csolatok továbbfejlesztésében. Ez érthető, hiszen a Szovjet­unióval való kereskedelem egyre fontosabbá válik Fran­ciaország számára. Mind nyilvánvalóbb a szov­jet piac stabilizáló szerepe, főleg a jelenlegi ingatag gaz­dasági helyzet körülményei között. A Matin című párizsi lap a minap beismerte, hogy a francia szerszámgépgyár­tást a kelet-európai megren­delések mentették meg, e megrendelések többsége pe­dig szovjet volt. Ezek melles­leg jótékonyan hatottak a francia foglalkoztatottságra is, biztosítva minden tizedik francia gépgyári munkás munkalehetőségét! Január végén, február elején két francia lap, a Nouveau Jour­nal és a Figaro is azt írta: a Szovjetunióval kötött új szer­ződések hozzájárultak a mun­kanélküliség csökkentéséhez. S még egy lényeges dolog: a francia ipar nagyon érdekelt a szovjet földgáz, kőszén, az­beszt és más ásványi kincsek szállításában. Természetesen, a szovjet fél is kellő jelentőséget tu­lajdonít a Franciaországgal való együttműködésnek a ködösen végzett tudományos és műszaki munkának. A Szovjetunió értékeli a fran­cia kormány azon elhatáro­zását is, hogy az fejleszti gazdasági kapcsolatait a szo­cialista világgal. Emlékez­zünk csak vissza, hogy a múlt év nyarán Washington pusz­tán politikai meggondolások­ból a Szovjetunióval való ke­reskedelem korlátozására sze­rette volna rábírni a nyugat­európai államokat. Francia^ ország ekkor egyértelműen kijelentette, hogy gazdasági döntéseit nem akarja politi­kai feltételekhez kötni. A Szovjetunió — akárcsak Franciaország — a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat az euróoai egyensúly és stabili­tás fontos tényezőjének tart­ja, s mindent megtesz azok javításáért. Remélhető, hogy a most sorra kerülő francia államfői látogatás is hozzá fog járulni e tervek valóra- váltásához. VALERIJ BEGISEV (APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents