Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

r Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 91. szám ARA: 1,20 Ft 1979. április 20., péntek Mai számunkból A MUNKA­VERSENYRŐL (3. old.) CSALAD — OTTHON (4. old.) ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ! (5. old.) ATLÉTÁK edzőtábora SZEKSZÄRDON (6. old.) Jó hírek élelmiszer-gazdaságból Annak ellenére, hogy tegnap hajnalban szokatlanul hideg köszöntött ránk, s fagyot is jelentettek a Biztosí­tónak, az élelmiszer-gazdaságról ezekben a napokban egyre több jót lehet hallani, írni, mondani. Több oka van ennek, egyrészt az, hogy nincs arra mindig idő, s hely, hogy az új hírek eljussanak hozzánk, másrészt pe­dig a gazdaságok sem tartják fontosnak, hogy „dicse­kedjenek” eredményeikkel, hiszen azokat természetes a munkatempóból következőnek tartják. Miről van szó? Arról, hogy manapság nem járják a mezőgazdasági üzemeket a járási és községi, meg a me­gyei tanácsok és pártbizottságok előadói, nem buzdítják úgy, mint régen, hogy vessetek, minél előbb vessetek — nem kell ilyent mondani a mai szakembereknek, aki­nek úgyis az jár a fejében örökké, hogy mielőbb túl lenni egy-egy szezonális munkán. Nemrég képriportban számoltunk be arról, hogy a tol­nai meg a mözsi szövetkezet, és a Szekszárdi Állami Gazdaság is a zöldségek vetésével, művelésével jól áll. Elvetették a krumplit is, amely olyan ellentmondásos növényünk, hogy évről évre meg kell küzdeni létjogo­sultságáért, azért, hogy ne csökkenjen vetésterülete. S most még azért is szurkolhatunk, hogy a csírában lévő, illetőleg a homokos részeken már kikelt növényt ne ér­je fagy. Mert akkor nem lesz korai krumpli, a lakosság ellátásában zavarok keletkezhetnek. És így vagyunk a többi zöldséggel is. Kaptuk a hírt, hogy a Paksi Kon­zervgyár szerződéses területeit ellátó palántabankok, azaz a több gazdaságnak paprika-, és paradicsompalán­tát nevelő gazdaságokban szép, egészséges, jó a nö­vény! S csak a jó időt várják, hogy indíthassák az ül­tetőgépeket, amelyek ugyancsak erre várnak, hiszen valamennyit felkészítették még a télen a tavaszi mun­kára. A paprika manapság az üzletekben nem olcsó, a fe­hér, alig tizenhárom centiméter hosszú nyolc forintba kerül! Ebből nem lehet még lecsót csinálni, mondjuk az ilyen primőr árukba. De érdemes elmenni és meg­nézni néhány mezőgazdasági üzem fóliavárosát, amely ugyan kicsit később ontja majd a paprikát, meg a- uborkát — takarékoskodnak a fűtőanyaggal — de az üzletekbe kerül, rövidesen olcsóbban vásárolhatjuk, mint a már ötvenforintos uborkát, nyolcvanas paradi­csomot és nyolcforintos paprikát. No, de a termelésre felkészülni egyben azt is jelenti, hogy miként alakul majd az ár. Ha a múlt évben használt eszközök egy ré­sze még használható állapotban van. tehát gondosan kezelték tavaly, akkor nem kell költeni — méregdrága kis traktorra például vagy pedig fóliasátorrúdra. Amint a termelési eszközök használódnak, úgy természetesen a növények is felváltásra szorulnak, ezért is, például paradicsomból idén két új fajta is köztermesztésbe ke­rül, amelyek jól mutatnak palánta állapotban is, de bíz­tató a kísérlet: lehet géppel betakarítani, gazdaságosan, gyorsan. Érési ideje jó, a növényen lévő összes gyü­mölcse szinte egy nap érik be. Amint a zöldségtermesztés jó híreit vizsgáljuk, hal­lunk persze olyan jelzéseket — legutóbb Kocsoláról — hogy viták voltak a gyár és a szövetkezet között, s így a szerződések aláírása kissé elhúzódott. Ezekre a jelen­ségekre is kell figyelni. Vegyék tudomásul a termelte­tők, hogy a közös gazdaságok nem fejős tehenek, nem lehet diktálni a szerződéspontokat, hanem a két szerző­dő fél közös érdekeit, a népgazdaság érdekét kell min­dig figyelemben tartani... És a hét elején jött a hír a kukoricafrontról is. A KSZE a szekszárdi növénytermesztési rendszer taggaz­daságaiban elkezdték a kukoricát vetni 135 000 hektáron A kukorica nagyon kényes a talaj minőségére, „béltar­talmára”, a hőmérsékletre — szinte mindenre nagyon sok figyelmet kíván a vetés idejének kiválasztása. És az is, hogy az összes vetést lehetőleg minél rövidebb idő alatt elvégezzék. Amint jönnek a jó hírek, hogy el­hagyják a nagy FAO számú kukoricákat — például a hatszázon felüliből idén a KSZE semmit nem vet — úgy örülhetünk annak, hogy a háromszázas, négyszázas számúak adják a vetésállomány döntő részét, amely­ből az következik, hogy ősszel a betakarításkor keve­sebb gondunk lesz. Kevesebb fűtőanyag szükséges a mag szárításához, s bízhatunk abban, hogy a sáros, rossz idő előtt a magtárakba kerülhet a termés. A ku­korica helyzete stabil, a rendszergazda olyan gyakor­lati-elméleti szolgáltatást nyújt taggazdaságainak, amely nemcsak magas színvonalú, de mindig a leg­frissebb tudományos eredményeken alapszik. Szólni kell egy ilyen tavaszi öszegezésfélében arról is, hogy a tél sok kárt okozott. A Tolna megyei őszi ga­bonavetések mintegy tíz százaléka kifagyott, új tava­szi növényekkel szükséges pótolni a búzát. S a hatezer hektárnyi kifagyott vetés ma már jószerint csak sta­tisztikai szám,, mert a valóságban legtöbb gazdaságban pótolták a veszteségeket: felülvetés, utánvetés vagy új növényre készítették elő a talajt. A sióagárdi termelő- szövetkezetben például kétszázhetven hektár vetés fa­gyott ki, helyette 130 hektáron napraforgót, ' kilencen borsót vetettek, s a többi területre takarmánynövény kerül. Szóval úgy állunk 1979-ben a magyar élelmiszer-gaz­daságban, hogy nem kell biztatni az ott dolgozókat, hogy emberek, itt a tavasz, vessetek! Jószerint csak a jó híreket kell tudomásul vennünk. PALKOVÁCS JENŐ Energia és takarmány Felülvizsgálják az abrakfelhasználást • • Ülést tartott a Minisztertanács Mit kell tennünk azért, hogy a nagy genetikai ké­pességű, jó tej- és hústerme­lő állatfajtáktól a lehető leg­magasabb hozamokat nyer­jük? Elsősorban a takar­mánygazdálkodást kell kor­szerűsíteni, megállapítani az bioszanyagok helyes arányát. A szarvasmarha-takarmá­nyozás hatékonyságának nö­velése volt a témája annak a szakülésnek, melyet teg­nap tartottak Szekszárdon. a Babits Mihály művelődési központ kamaratermében. A szarvasmarha-ágazat abrak- felhasználásának csökkenté­séről, a tömegtakarmányo­zás hatékonyságának javítá­sáról dr. Barócsai György, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatóhelyettese szólt elő­adásában. Részletesen ismer­tette a legjobb hazai és kül­földi kutatások eredményeit, kitért a takarmánykészítés és az energiahelyzet összefüggé­seire, szólt arról, hogy a kor­szerű betakarítógépek és tá­rolóterek hiánya miatt igen tetemes mennyiségű táp­anyag vész kárba. Póczik Zol­tán, a Tolna megyei felügye­lőség igazgatója a megye állattenyésztésének helyzetét ismertette a jelen lévő szak­emberekkel. Tolna megyében az utóbbi időben elsősorban a. sertéstenyésztés fejlődött, a szarvasmarha-ágazat méretei­ben nem nőtt, ellenben inten­zitásában annál inkább. A szarvasmarha takarmánya: az abrak, valamint a tömeg- és a szálastakarmány. A me­gyében készített szilázs 66 százalékát vizsgálták labora­tóriumban, — ennek 12 szá­zaléka 25 százaléknál keve­sebb szárazanyagot tartalma­zott —, az optimális érték ennél magasabb. Sajnos a 68 szövetkezet közül mindössze 18 rendelkezik szilárd burko­latú silóval. Sajátos helyzet: a mezőgazdasági szövetkeze­tek szarvasmarha-állománya háromszor annyi, mint az ál­lami gazdaságoké, ugyanak­kor csupán kétszer annyi szi- lázst tárolnak mint a gazda­ságok. Az utóbbi időben nőtt a gyepterület, nagyobb lett a szénatermés. Megyénkben is csakúgy mint másutt, komoly gondot okoz, hogy kevés a takarmánybetakarító gép. Igen nagy szóródást mutat­nak az üzemek a termékegy­ségre jutó abrakfelhasználás­ban: a dopibóvári Alkotmány Tsz-ben 6317 liter az egy te­hénre jutó éves fejési átlag, s egy liter tej előállításához 50 dkTg abrakot használnak fel. A 3062 liter tejet termelő há­tai téeszben viszont 73 deka­gramm az abrakfelhasználás. A múlt évi abrakfelhasználás értékei alapján megyénkben 54 szövetkezetben folytatnak felülvizsgálatot a közeljövő­ben: 34 esetben a tej, 20 eset­ben pedig a marhahizlalás abrakfelhasználását nézik meg. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Alekszej Koszigin­nel, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökével Moszkvá­ban folytatott megbeszélé­seiről. A kormány a tájékoz­tatót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A pénzügy- és igazságügy­miniszter előterjesztése alap­ján a Minisztertanács meg­Szekszárdon, a Nagyvilág művészmoziban a béke- és barátsági hónap előkészítése jegyében, a társadalmi és tö­megszervezetek részvételével, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága békeaktí- va-ülést tartott, amelyen részt vettek a IX. magyar béke­kongresszus Tolna megyei küldöttei is. Az aktívaülésen Czank Jó­zsef, a megyei béke-, barát­tárgyalta az állami pénz­ügyekről szóló törvény terve­zetét, amelyet az országgyű­lés elé terjeszt. A Bács-Kiskun megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága beszámolt tevékenységéről, különös tekintettel a mező- gazdasági termelés és az élel­miszeripar helyzetére és fej­lesztésének feladataira. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. sági és szolidaritási bizottság elnöke tájékoztatta a megje­lenteket a nemzetközi és a magyar békemozgalom idő­szerű feladatairól. Tájékoz­tatójában részletesen ismer­tette a megyei béke- és ba­rátsági hónap programját. Bejelentette: megyénkben a béke- és barátsági hónapot május 9 és június 9 közötti időben rendezik meg. d­Losonczi Pál Bonyhádi munkáslakások (MTI) Május 9.-június 9. Megyei béke- és barátsági hónap Nógrádban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke csütörtökön Nógrád megyébe látogatott. Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában Géczi János első titkár fo­gadta és tájékoztatta az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tása során elért eredmények­ről, s azokról az intézkedé­sekről, amelyeket a gazdái kodás hatékonyságának javí­tására tettek a megyében. Az Elnöki Tanács elnöke ezután felkereste a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket, megtekin­tette a vállalat korszerű huzalművét, hideghengermű­vét és új kovácsológyárát. A következetesen megvaló­sított vállalati gyártmány- szerkezet-váltás lényegében e három gváregységben ment végbe, s ennek eredménye­ként a gyár veszteséges ter­mékeinek korábbi huszonöt­százalékos aránya négy-öt százalékra csökkent. Délután a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezetben folytatódott az El­nöki Tanács elnökének Nóg­rád megyei látogatása. Losonczi Pál ezt követően felkereste a szécsényi Kubi- nyi Ferenc helytörténeti mú­zeumot, ahol megtekintette az állandó vadászati kiállí­tást és a múzeum más tár­latait. Bővül a Fáy lakótelep Bonyhádon az építőipari szövetkezet jóvoltából idén százhetvennyolccal gyarapodik a lakások száma. Ezeknek az otthonoknak jelentős része korszerű, no fines technoló­giával, a Fáy lakótelepen épül. Itt adják át hamarosan a város első húsz munkás­lakását, melyet még az idén újabb húsz követ. Képünkön, a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet dolgozói a település igazán városias lakónegyedében egy új lakóépület alapozását végzik. Fotó: Szepesi

Next

/
Thumbnails
Contents