Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
A NÉPÚJSÁG 1979. április 19. Onedin „civilben ÉS Az Onedin házaspár i Ü©1]^É0)©[LJ^ Heteken keresztül követhetik szárazon és vízen Onedin kapitány kalandjait a tévénézők. A tapasztalt „tengeri medve” egyaránt állta a viharokat — kinn az óceán hullámain, s odahaza, érzelmi életében. Ennyi epizód után, — még ha nem is a teljes, hetven epizódból álló filmet láthatjuk — a közönség alaposan megismerhette nemcsak a kapitányt, hanem megszemélyesítőjét, Peter Gilmore-t is, aki nemrég egy külföldi lapnak nyilatkozott pályafutásáról, s kiderült, hogy a látszat csal, — bizony még sok mindent nem tudunk róla. Peter Gilmore ugyanis nemcsak a tengerészkarrierre, de mégcsak a színészi pályára sem gondolt soha. Egyik nagyapja halászattal kereste kenyerét, de az unoka a film forgatásának megkezdéséig tulajdonképpen soha sem szállt tengerre, de mégcsak az oly népszerű vitorlássportnak sem hódolt... Katonai szolgálatának teljesítése után kezdett megélhetés után nézni. Kémikus vagy éppen mezőgazdász szeretett volna lenni, de sajnos, az életben nem mindig azt csinálhatja az ember, amit szeretne, bele kellett nyugodnia, hogy egyetemi tanulmányok nélkül — álma sohasem teljesedhet, erre-pedig nem volt pénze. így kötött aztán ki a színészetnél, ugyanis Angliában ehhez nem szükséges semmiféle diploma, bárki felcsaphat színésznek. Az ötvenöt londoni, a háromszáz repertoárszínház és a kétszáz amatőr társulat között rendszerint akad egy, ahol ilyenolyan szerepre keresnek jelentkezőt. Természetesen, mint pályakezdő, ő is főleg a zenés színpadokon próbálta ki tehetségét, énekelt, táncolt, míg aztán, megérkezett címére a meghívás az első prózai együttestől, kis epizód szerepre. Újabb és újabb színházak következtek Peter Gilmore életében, olyannyira, hogy olyan esztendő is volt, amikor csaknem félszáz darabban kellett játszania. Nagyon rövid idő alatt — hatalmas tapasztalatot szerzett de másokkal ellentétben, Gilmore azt tartja, hogy nem a gyakorlat, a túl nagy gyakorlat teszi a mestert. Amikor szerződése lejárt, más színházak címére írt, új ajánlatra várva. Aztán minden elölről kezdődött. De hamarosan arra a felfedezésre jutott, hogy ez kevés a dicsőséghez. így próbálkozott meg a filmmel, a rádióval, a tévével... Húsz év telt el megfeszített munkával, hogy aztán a hetvenes évek elején bekopogtasson a siker, Onedin kapitány szerepében. Minden egyes epizód felvétele tíz napot vett igénybe, ezt két napnyi utószinkron követte. A közreműködő művészek a hajó személyzetével együtt keltek útra, a matrózok mutatták meg nekik, mikor mit kell csinálniuk. így aztán az egész együttest beavatták a szakma titkaiba. Ezzel vált átélhetővé, érthetővé Gilmore és kollégái számára egy addig alig-alig ismert világ, így született meg a BBC produkciójának talán egyik legfőbb erőssége, a kitűnő színészi játék. A főhősről — Gilmore elmondta, hogy kezdetben alig hasonlított hozzá, csak akkor szólhatott bele kollégáival a mese irányításába, az epizódok megírásába, amikor a forgatókönyvírók kezdtek kifáradni, egyre kevesebb ötletük volt és kénytelenek voltak „ráfanyalodni” a színészek véleményére, javaslataira. így történhetett meg, hogy Onedin és társai egyszerre mind jobban kezdtek megszemélyesítőikhez „hasonlítani”. „— Nem hinném hogy a színészet intellektuális foglalkozás — vallja Gilmore. Kegyetlen munka, amihez sok erőfeszítésre, koncentrálásra és sok gyakorlatra van szükség. Számomra mindig vonzó volt a szerepek megkövetelte fizikai követelmény, főleg Onedin megformálásakor.” Arra a kérdésre, miért közkedveltek az angol tévésorozatok — a népszerű színész azt válaszolta, hogy hazájában a filmipar a második világháború után szinte teljesen megszűnt a beözönlő, nagyszámú amerikai film konkurrenciája következtében. Csak a nagy hagyományokkal rendelkező tévé biztosított lehetőséget a valóban művészi igényű munkára. Akárhogy is nézzük — ez a művész véleménye — a televízió kevesebbet hazudik, mint a mozi. Persze ez nem azt jelenti, hogy a háború utáni időszakban nem született néhány olyan méltán klasszikus erejű filmalkotás, mint a III. Richard, az V. Henrik vagy az Egy ember az örökkévalóságnak... Lényegében most ezt a tradíciót folytatja Keith Michel VIII. Henrik című, hatrészes történelmi sorozata is. Terveiről szólva, Gilmore elmesélte, hogy a legújabb, a gyerekek számára készülő kalózfilmben ismét tengerre száll, és szerepet kapott — a változatosság kedvéért — a Titanic katasztrófájáról forgatott szuperprodukcióban is. NEMLAHA GYÖRGY Somogyi Néplap A fásítási hónap egyik eseményeként ankétot rendeztek szerdán Balatonszárszón. A tanácskozáson a somogyi fásítás eddigi eredményeiről és a feladatokról esett szó. A feladatokról, méghozzá a zöldterületek gondozásáról és a fásításról tárgyalt egyebek között a megyeszékhely, Kaposvár városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A zöldterület fejlesztése, a fásítás mellett a parkok, növények védelme is több figyelmet érdemelne a lakóktól éppen úgy, mint a városgazdálkodási vállalattól. Joggal teszik szóvá, hogy a parkok aranyesőbokrait megtépázták a város lakói. De a lakók is jogosan háborognak például a, Színház park köztisztaságán, vagy a Németh István fasor megcsonkításán. Előbbre lépni csak közös erővel lehet. Akkor, ha a városgazdálkodási vállalat olyan állapotot teremt, amely tiszteletet, fegyelmet parancsol a parkokban, a lakótelepeken is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megyeszékhelyek között az országban másodikként Székesfehérváron került sor a jelenleg forgalomban lévő poszterek jó részének vásárlással egybekötött bemutatására. A Képzőművészeti Alap és a Fejér megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat által szervezett akcióra a Domus áruházban került sor. Hét nap alatt sokan tekintették meg a látványos bemutatót és a legtöbben vásároltak is. A lakásdíszül alkalmas, mutatós gigant- poszterből háromfélét láthattak és vásárolhattak, s noha nem olcsó, mégis alig győzték az utánpótlást. A bemutatott 54-féle poszterből leginkább Paál László és Munkácsy Mihály képeit keresték. A kétnapos vásár során mintegy 1500 kép talált gazdára. A munkaügyi döntő bizottságok működéséről szól az Egészségügyi Minisztériumnak az Egészségügyi Közlöny idei 7. számában megjelent 60. 147/1979. számú közleménye, amely — utalva a munkaügyi döntő- bizottságok eljárásában gyakrabban előforduló hibákra és hiányosságokra — felhívja az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben fokozottabban ügyeljenek a munkaügyi viták eldöntéséről szóló jogszabály alapján rájuk háruló kötelezettségek teljesítésére, ennek során a munkaügyi döntőbizottságok megszervezésére, működési feltételeik biztosítására, előírás- szerű működésük elősegítésére. Kiemelendőnek tartjuk — és ezt a közlemény is rögzíti — miszerint a munkaügyi viták helyes megítéléséhez, illetve elbírálásához szükséges, hogy a döntőbizottság a Munka Törvénykönyvén kívül rendelkezzen a „Munkaügyi Szemlé”-vel, a „Munkaügyi Közlöny”-nyel és természetesen az irányító minisztérium hivatalos lapjával. Szükségesnek tartjuk szó szerint idézni a közlemény alábbi rendelkezését: „.... az intézet és a szakszervezeti szerve a döntőbizottság elnökét köteles meghívni mindazokra az értekezletekre, tanácskozásokra, ahol valamilyen, a dőlDunántúlt napló 162 600 000 forint!. Minden eddigit meghaladó nagyságú összeggel rendelkezik 1979-ben Pécs, a soron következő, pincékkel kapcsolatos teendők elvégzésére. 23 millióval több ez a tavalyinál — ennyivel nagyobb a lehetőség is arra, hogy még közelebb kerüljünk a problémák végleges megoldásához. Pincék, közművek, utak — mint évek óta, most is — ezek az akciók fő irányai, s míg néhány éve az alvilág támadott, most az ember támadja tervszerű céltudatossággal, a korszerű technika felvonultatásával az alvilágot. A nemzetközi gyermekév alkalmából már eddig is számos ajándékkal lepték meg testvérmegyénk felnőttjei, a gyermekeket. A Freie Presse egyik legutóbbi számából gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. A „csináld magad” mozgalom résztvevői Fried- richsgrün-ben több mint 24 ezer órás társadalmi munkával járultak hozzá a helyi iskola bővítéséhez. Munkájuk nyomán két tanteremmel, egy aulával, egy házmesterlakással, és több más épületrésszel bővült az intézet. Augustusburgban 108 gyerek számára óvodát építettek. Kétszázezer márka gyűlt össze a muldai iskola éttermének és konyhájának rekonstrukciójához. Uj tornaterem építéséhez kezdtek Dörnthalban. Az első munkafolyamatokat a község lakói, az üzemek és a szövetkezet dolgozói' — ezer munkaórával — kezdték. Az iskolai tanulók számára új étterem épült Oederanban. Az építés anyagi terheit a község üzemei vállalták. Az új étteremben 970 tanuló, 350 vendég és 120 nyugdíjas étkezését tudják biztosítani. gozók jogaira és kötelezettségeire kiható intézkedések, illetőleg munkaügyi vitákat is eredményezhető szabályzatok (így különösen az intézeti munkaügyi szabályzat) kerülnek megállapításra vagy elemző megvitatásra.” Ugyanakkor a közlemény helyesnek tartja, ha az intézeti vezetés 1—2 évenként megfelelő szintű megbeszélésen áttekinti, értékeli a munkaügyi viták alakulását és elintézésük eredményét. A tej- és tejtermék-értékesítés további növelésével kapcsolatos feladatok tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő idei 7. számában, amely külön-külön jelöli meg a bolti kereskedelem, a vendéglátóipar és a tejipar idevonatkozó teendőit, s csupán példálózva említjük meg, hogy a közleményben írtak szerint gondoskodni kell arról, hogy valamennyi tejet és tejterméket árusító kiskereskedelmi egység nyitástól zárásig teljes választékkal rendelkezzék, különös tekintettel kell lenni a jelentős részt az ifjúság ellátását szolgáló egységekre, az iskolabüfékre, laktanyai kantinok- ra. „Az 1979. évtől a tejipar már minden igényt ki tud elégíteni különböző tejporokból. tartós tejből és több olyan sajtféléből, amely korábban a hiánycikkek közé számított. Ezek értékesítésének növelése a községekben PETŐFI NÉPE Pénteken este happeninget rendeztek Kecskemét főterén. Hogy mi az a happening? Egy modern művészeti forma; spontán szervezettségű cselekmény-, illetve történéssorozat, amelyben a közönség is részt vesz, avagy maguk a nézők válnak az akciók létrehozóivá. Nem egyszerű dolog happeninget szervezni, ám ez a pénteki rendezvény a maga nemében tökéletes volt. Ezért is adom közre receptjét örömest. „A Garabonciások, a megyei művelődési központ hagyományápoló csoportja, meghívja a Magyar Passió cínű misztériumjáték bemutatójára, amelyet 18 órakor, Kecskemét főterén rendeznek meg.” így szólt az értesítés. amelyen febuzdulva, a jelzett időben a helyszínre ballagtam. A főtér maga sem kicsi, a húsvéti hagyomány- ápoló játék sok helyütt megrendezhető. A kutatóséta közben számos ismerősre leltem. Fotós kollégámra, aki fényképezőgépekkel megrakott táskát cipelt a vállán, színházi rendezőre, tanárra, gyerekkel, feleséggel és sok másra, akikkel már rég nem találkoztam. — Te is a passiójátékot keresed?... Szinte jelszó lett a kérdés, amelyet újabbak követtek; hogy vagy, mit csinálsz, milyen régen akartam már veled találkozni, és így tovább. Beszélgető csoportok alakultak-bomlottak, találkozások jöttek létre, ismeretségek elevenedtek fel a misztériumjáték ürügyén. Aki nem tudta miről van szó, észre sem vehette; valami történik Kecskemét főterén. Nem látványos, hangos, színes rendezvény, de csöndes, valóságos, bensőséges cselekménysorozat. Sok kicsiny emberi kapcsolat rendeződik, éled újra. is indokolt” — mondja ki a közlemény. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a tervezett áremelés előzetes bejelentési kötelezettsé- . ge alá vont termékekről szóló 122/1978. ÁT. 48.) ÁH számú közleményére, amely szerint valamennyi szabad áras ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának, továbbá a kereskedelmi árrés mértékének tervezett emelését be kell jelenteni, ha az 1979. I. 1—i. központi termelői ár- intézkedéssel, az adók, illeté-* kék emelésével, adókedvezmények vagy támogatások csökkentésével, illetve megszüntetésével függ össze. Kivételt képez az az eset, ha ezeknek az árakban történő továbbhárításához az illetékes árhatóság hozzájárult. (Megjelent az OKISZ Értesítő f. évi 6. számában.) A Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban történő végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a Magyar Közlöny idei 14. számában megjelent 6/1979. (III. 21.) ÉVM számú rendelete, amelyből itt csupán annyit idézünk, hogy: „Az év végi termelési szünet időtartamára jutó munkaidőt szeptember hó 1—december hó 23. közötti időszakban előre meghatározott szabadnapokon kell ledolgozni; ennek feltételeit és módját a kollektív szerződésben kell meghatározni.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Dér István festőművész műtermében Dér István Szegeden élő festőművész, aki alkotásainak zömében alföldi tájakat, embereket ábrázol, legutóbbi — tavaly ősszel — Győrben rendezett önálló kiállítása után most újabb tárlatra készül. (MTI-fotó — Tóth Béla felvétele — KS).
