Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
1979. április 19. Képújság 3 » .............. I írni 11 n ni rr iriBi msimiii ri¥ i if n in r- v-'in-iifi-iiiifiiiiii^iiimMim TTr~TllilT«riliniMIKailM^ Él jünk, dolgozzunk, tanuljunk szocialista módon! Atomerőmű-építkezés A hatalmas erőművön belül, illetve közvetlenül az mellett, még a főépület tartozékaként építenek egy másik, jóval kisebb erőművet, áramtermelő üzemet: ez lesz a dizelgépház. Rendeltetését nem könnyű pontosan meghatározni kívülállóként, egyszerű szavakkal, ezért most, kivételesen inkább a műszaki leírásból idézünk egy rövid szakaszt : „A dizelgenerátor-állo- más az atomerőmű létesítménycsoportjához tartozik, a biztonsági villamos betáplálás forrása és az atomerőmű létfontosságú háziüzemi fogyasztóit tápláló elosztó sínszakaszok teljes feszültségkimaradása esetén lép üzembe...” Az áram termelése tehát hagyományos módon történik itt és biztonsági tartaléknak számít. Hat dízelgenerátort szerelnek be a gépházba, külön cellákban. A generátorok önálló technológiai rendszerrel rendelkeznek. Az építkezés még a kezdetnél tart, csak az épület váza kész, és jelenleg a generátoralapok zsaluzása, vasszerelése folyik, az előkészítés az éjjel-nappal történő betonozáshoz. Az építészeti munkákat a 26- os Állami Építőipari Vállalat végzi, ennek 51-es építésvezetősége. Munkájuk alig egy esztendeig tart még: a jövő év első negyedében kell átadni a gépKészítik a zsalukat a generátoralapokhoz házat a technológiai szereléshez. G. J.—G. K. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna megyei szervezetének szervezési szakosztálya 1978-ban pályázatot írt ki a megye szervezési kultúrájának fellendítésére. Aktuálissá tették a pályázat kiírását a gazdasági helyzetünkben bekövetkezett változások is, amik igénylik, hogy a gyakorlatban is bevált szervezési módszerek szélesebb körű ismertetésével is, azok a hatékonyabb gazdálkodást szolgálják. Nyolc pályamunka érkezett be a megye különböző gazdasági területein tevékenykedő szervezőktől. A pályamunkák értékelésekor megállapítható volt, hogy a pályázók a szervezési szakosztály által kitűzött célokat magukévá tették, és dolgozataikban a hatékonyabb gazdálkodást, a szervezettebb termelésirányítást kívánták segíteni a szervezés eszközeivel. A dolgozatok értékelése után a következő eredmény született. 1. díjat kapott: Sós Csaba, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója, „Közgazdasági szervezési módszerek műszaki fejlesztés tervezésében. Döntési segédletek a gyártmányszerkezet korszerűsítéséhez” című pályamunkájával. II. díjat kapott: Solymár Imre, a megyei tsz-szövetség lolgozója. „Főágazatok relatív elmaradása és az ágazatfejlesztés koncepciójának vizsgálata a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben” című pályamunkájával. III. díjat kapott: Szarka János, a tolnai GÉM dolgozója, „Gyártáselőkészítés középgépekkel, gyártás operatív irányítása a középgépek segítségével.” című pályamunkájával. Dicséretben részesítette a bíráló bizottság a beérkezett többi pályázatokat is, melyek sorrendben a következők: „Alakos címkék stancolásá- nak szervezése 3 M módszerrel” Sütő Árpád a Szekszárdi Nyomda dolgozójának munkája. „A heterogén szövőgépparkkal rendelkező szövődéinek maximális ellátása lánchengerrel és vetülékkel, különös tekintettel a korszerű programozásra” — ifj. Schalli Ádám, a Tolnai Textilgyár dolgozójának munkája. „Munkaelosztás heterogén gépcsoportra” — Cseszák Imre, a Szekszárdi Nyomda dolgozójának munkája. „Nyomdai szolgáltatás szűk keresztmetszetének feloldása korszerű technológiákkal” — Dala Lajosné, a T. m. Szolgáltató Szövetkezet dolgozójának munkája. „Információs rendszer jelentősége és szerepe egy vállalat vagy szövetkezet termelésirányításában” — Kiss János munkája. A díjnyertes pályamunkák díjait 1979. IV. 11-én adta át a nyerteseknek dr. Kovács János, az SZVT Tolna megyei szervezetének titkára, méltatva a gyakorlati szervező munka jelentőségét. Az SZVT szervezési szakosztálya reméli, hogy kezdeményezésével sikerült mind a most nem pályázó szervezők, mind a gazdasági vezetők figyelmét fokozottabban a gyakorlati szervezői munkára irányítani, és a jelen pályamunkák e fórumon való megjelentetésével a hatékonyabb gazdasági munkát szolgálni. A dolgozatok részletesebb tanulmányozására is biztosított lehetőséget a szakosztály. A pályamunkák az MTESZ T. m. szervezetének székházában (Szekszárd, Dózsa Gy. u. 3.) mindenkor megtekinthetők. NÁDOR IVÁN SZVT szervezési szakosztály titkára Szigorúbb feltételek A gazdálkodási fegyelemről azdasági fejlődésünket napjainkban, de a jövőben még inkább a korábbiaktól lényegesen eltérő új vonások és feltételek jellemzik. Egyfelől az extenzív szakaszról mindinkább át kell térni az intenzív fejlődési szakaszra: másfelől tudomásul kell venni, hogy a külgazdasági feltételek egyre kedvezőtlenebbek. E két tényező külön-külön is bonyolult és nagy feladat elé állítaná a gazdasági munkát és az irányítást, de egyidejű jelentkezésük különösen előtérbe helyezi a fejlődés új követelményeit. Az intenzív fejlődés a hatékonyságot, a minőséget, összességében tehát a fegyelmezett gazdálkodást állította a középpontba, a külgazdasági feltételek pedig ezek mielőbbi érvényre jutását sürgetik és a gazdasági egyensúly helyreállítása vált központi feladattá. Az 1979. évi népgazdasági terv az V. ötéves terv alapvető céljainak érvényre jutását . tűzte ki feladatul, és várhatóan a gazdálkodás feltételeinek a tervben megfogalmazott szigorítása az elkövetkezendő években sem fog enyhülni, hiszen a szigorítás az intenzív fejlődés szigorúbb feltételeiből adódik. Mindenekelőtt a szigorúbb' feltételeket és a — tömegkommunikációs fórumokon is sokat emlegetett — nehéz helyzetet kell értelmezni. Tény, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára a helyzet valóban nehezebb lesz; gazdaságpolitikai értelemben azonban ezt úgy kell felfogni, hogy a szabályozás szigorítása a gazdálkodók számára a népgazdaság lehetőségeivel, a végzett munkával és a teljesítménnyel összhangban nem álló korábbi helyzet megváltoztatását szolgálja. Ezért helyesebb az a fogalmazás, hogy a cél: a túlzottan kedvező helyzet felszámolása. Pénzügyminisztérium Vjl Bevételi Főigazgatósá- ga országos szervezete ~ láltal végzett pénzügyigazdasági ellenőrzések tapasztalatai szerint is az feltételezhető, hogy a gazdálkodók egy része továbbra is dinamikusan fog fejlődni; döntő többségük mérsékeltebb ütemű, de törésmentes fejlődést tervez, és csak kisebb hányaduknál jelentkezhetnek komolyabb gazdálkodási problémák. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzésnek nagy felelőssége van abban, hogy az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására meghozott intézkedések szabályszerű és hatékony érvényesülését vizsgálja, és egy olyan jelzőrendszer szerepét is vállalja, amelynek információi segíthetik a VI. ötéves tervet előkészítő pénzügyi döntések megalapozottságát. Szó sincs arról, hogy a humoristák által is sokat emlegetett „közgazdasági imamalmot” tovább kell forgatni, vagy „vészharangokat kell kongatni”, bár ellenőrzéseinknek vannak negatív tapasztalatai is. Évenként mintegy 3000— 3500 vállalatnál és szövetkezetnél elvégzett pénzügyi- gazdasági ellenőrzés megálla- DÍtásai alapján elmondható, hogy fokozatosan csökkent azoknak a revízióknak a száTegnapi ülésén Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a tavalyi költségvetési revízió tapasztalatait. Ezek után az évek óta kis számban érkező G ma, ahol az ellenőrzések elmarasztaló megállapítást nem tesznek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a gazdálkodó egységek pénzügyigazdasági fegyelme nem javul. Nem csökken azoknak a megállapításoknak a száma és összege sem, amelyek az államot megillető befizetések hibáira, az eredményelszámolások helytelenségére, az alapképzések korrekciójára vonatkoznak. A vállalatok és szövetkezetek jelentős részének számviteli rendje és bizonylati fegyelme nem felel meg az előírásoknak. A nyilvántartások rendezettsége, vagy hibái tükörképe a gazdálkodásnak, és ugye mindenki egyetért azzal. hogy alapvető pénzügyi és számviteli rendezetlenség mellett nehéz lehet fegyelmezett gazdálkodást folytatni ! émavizsgálataink is jeleztek néhány kritikus jelenséget: a gazdálkodó egységek többsége — nem mindig valós indokkal — „foggal-körömmel” harcol a juttatásokért, így nem csoda, ha az állami támogatások, preferenciák, dotációk összege évről évre növekedik; Úgy tűnik, hogy a gazdálkodó egységek többségét nem érdekli a termelési költségek alakulása. Ez eredményezi, hogy a gazdálkodó egységek költséggazdálkodása nem javult számottevően; A gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a gazdaságos termelés és export részarányának fokozása igen lassan és alig észrevehetően halad előre; A szerződéses fegyelem terén is sok még a tennivaló, ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a vállalatok és szövetkezetek eredményes, vagy éppen gazdaságtalan működése sokszor az egymás iránt tanúsított fegyelmezett szállításon múlik; A bérgazdálkodás vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók egy része nagyobb mértékben akar részesülni a megtermelt javakból, mint amennyi számára az elosztás során járna. Vannak olyan jelenségek is, hogy a „jó bázis” megteremtésén munkálkodnak és előfordul, hogy indokolatlan bérpreferenciák igénybevételére törekednek. A bérgazdálkodás vizsgálata során tapasztaltuk, hogy két termelőszövetkezet szabálytalan létszám-számítással — valós létszámadatok átja- vításával — akarta a jövedelem színvonalát az adókötelezettség megkerülésével növelni. A szabálytalanság következtében a tengelici „Petőfi” Mgtsz 758 ezer forinttal, a madocsai „Igazság” Mgtsz 1498 ezer forinttal fizetett kevesebb jövedelem- növekmény-adót. Ä Bonyhádi Vasipari Szövetkezet helytelen statisztikai adatközléssel jutott 81 ezer forint többletbér preferenciához, ugyanis a második műszak arányát a valóságostól eltérően, kedvezőbben tüntette fel jelentésében. Ennek következtében a műszakpótlék többlet- költségének ellensúlyozására adott bérpreferencia egy része valójában a műszakpótlékon kívüli bérnövelést szolgálta. Ezzel az eljárással a szövetkezet 344 ezer forint bérfeilesztési befizetési kötelezettségtől mentesült. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések során — a negatív jelenségek mellett — nap mint nap tapasztaljuk, hogy gazdálkodó egységeink szocialista típusú vállalatok és szövetkezetek; azokat korrekt, színvonalas gazdasági és politikai felkészültséggel rendelkező vezetők irányítják, zért minden lehetőség adott ahhoz, hogy fegyelmezett, a népgazdasági érdekeket a csoportérdekekkel szemben előnyben részesítő gazdálkodás folyjék, és egyre kevesebb legyen a „kiskapukat” keresők száma. A Pénzügyminisztérium ellenőrző szervezete eddig is mindent megtett azért, hogy a revíziók hibakereső szemlélete oldódjék, és a hibák megelőzésére fordította és fordítja a fő hangsúlyt. Törekvésünk volt az is, hogy ellenőrzési tapasztalatainkat a felügyeleti és a gazdálkodó szervezetek mind szélesebb körben tudják hasznosítani. Az ellenőrzöttekkel kialakított kapcsolataink szervezésében már eddig is abból indultunk ki, hogy egyenlő rangú, közös érdekű, de egyes esetekben eltérő nézőpontú partnerekről van szó. A vizsgált egységek képviselői számára ezért lehetővé tesszük a vizsgálati témák és a vizsgálati tapasztalatok teljes körű megismerését. Tovább mélyítjük a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szocialista vonásait, nyíltságát. A revízió segítő jellegét kívánjuk fokozni számos eszközzel, például a gazdálkodó egységeket kellő időben tájékoztatjuk a jogszabályokról, közérdekű állásfoglalásokról, készek vagyunk bármikor tanácsot adni problémáikban, a jogszabályok alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben. Rendszeresen megtartjuk a gazdasági vezetők tájékoztató értekezleteit, és a különböző társadalmi szervezetek szakosztályainak rendezvényeit is felhasználjuk arra, hogy a pénzügyi, számviteli területen dolgozók kérdéseire válaszoljunk. Tájékoztató munkánkhoz nagy segítséget kaptunk a tömegkommunikációs fórumoktól. Tudatában vagyunk annak, hogy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésnek magatartást formáló és központi akaratközvetítő szerepe van. A konkrét szabálytalanságok, megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő vállalati, szövetkezeti intézkedések feltárásával. a megszüntetésükre irányuló javaslatainkkal, a kedvező ellenőrzési tapasztalatok széles körű ismertetésével kívánjuk segíteni a hibák kijavítását, a színvonalas. fegyelmezett gazdálkodást. ontos feladatunknak tartjuk a közvélemény lájékoztatását is az ellenőrzések tapasztalatairól, hiszen a törvénysértést, a szocialista erkölcs normáit sértő magatartást elítélő köztudat létezését semmilyen ellenőrzés nem nélkülözheti. A követendő példák ismertetése pedig nemcsak dicséret egy-egy vállalat vagy szövetkezet fegyelmezett gazdálkodása miatt, hanem valamennyi vezető számára tanulság is. PM Bevételi Főigazgatóság Tolna megyei Hivatala T 8 F Városi vb-ülés Szekszárdon közérdekű bejelentések intézésével foglalkoztak. Az ilyen bejelentések száma 1976-ban 42„ 1977-ben 47, tavaly ugyancsak 42 volt. A város közterületeinek sok kívánnivalót maga után hagyó rendjéről és tisztaságáról Gallai Ferenc főmérnök adott számot. A város 130 utcáját és 3550 lakóépületét érinti az intézményes hulladékgyűjtés. N Az épület vázszerkezete már áll
