Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! p AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból SZAPORlTÓANYAG- ELUAtAS (3. old.) XXIX. évfolyam, 88. szám. ARA: 1,60 Ft 1979. április 15., vasárnap Szabad-e a szabad idő? Első hallásra talán szónokinak tűnik a kérdés, ám ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor bizony csakugyan támadhatnak kétségeink. Hiszen fájront után, műszak végeztével legtöbbünknél távolról sem veszi kezdetét ama bizonyos kikapcsolódás. A nőknek rendületlenül ott a második műszak: bevásárlás, főzés, meg ami éppen akad a ház körül. A férfiak — tisztelet a kivételnek — keveset vállalnak magukra, legfeljebb a gyerekért hajlandók — „elveik fenntartásával” — elmenni olykor-olykor. „Tartózkodásuk” oka nem feltétlenül a hagyományos férfigőg, a családfőnek kijáró elő1- jog, hanem javarészt valós elfoglaltság: túlóra, fusizás, s egyéb, „a család érdekében” végzett foglalatoskodás. Az indokolatlanul sokat hajrázó munkahelyek is biztosítják ehhez a lehetőséget. A vállalatok igyekeznek a túlórák révén nagylelkűen többletjövedelemhez juttatni dolgozóikat. Akik a vastagabb borítékkal azonban fáradtságukat is hazaviszik a családjukhoz. Nem foglalkoznak annyit a gyerekkel, mint kellene, vagy ha igen, akkor ingerülten. Nem jut idő beszélgetésre, emberi kapcsolatokra, egyszóval az életre... A tényleges szabad idő hétköznap úgy a tv- híradó táján kezdődik. Vitathatatlan, hogy a televízión számos információ érkezik még a legkimerül tebb ember tudatának'küszöbére is, amelyek véleményalkotásra késztethetik befogadójukat, mégis azt kell mondani: az esti televíziózás ma már állandó elfoglaltságaink kategóriájába tartozik, s mint ilyen, nem sorolható az annyit emlegetett szabad idő fogalmába! Akkor hát mi sorolható oda? Nyilván a hét vége, no meg a rendkívüli alkalmak, események: valamilyen vállalati rendezvény, esetleg kiállítás, mozi, színház. Hangsúlyozni kell azonban ezek esetlegességét, hozzátéve, hogy jó lenne, ha ebből mindenki rendszert csinálna. Ha nem tudnánk gátat szabni, kikapcsolódni vágyakozásunknak. Ha sok helyütt nem lenne olyan erős a kötődés a múlt rossz hagyományaihoz, az „apám, nagyapám is így élt” kezdetű konok adomákhoz. Ha nem gúnyolnák ki azt a munkást, aki a dugipénzén könyvet vásárol, mint azt az egyik vállalatnál a múltkoriban megdöbbenve tapasztaltam, hanem éppen ellenkezőleg: követnék példáját, legfeljebb naponta egy korsóval kevesebbre futná a zsebpénzből... Mindez persze nem jelenti azt, hogy nincs több szabad időnk, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt: sokkal több van. Jobban is gazdálkodunk vele, elég ennek igazolására a számokra támaszkodni — gondoljunk csak az üzemekben eladott színházbérietekre, a könyvtárak látogatottságára. Évente csaknem húszmilliószor fordulunk meg múzeumban, holott fele ennyien vagyunk. Van olyan ember, aki havonta 200 forintot költ könyvre, műhelyszomszédja meg tíz éve volt utoljára színházban, s akkor is az operettben. „Lakásra gyűjt, vagy építkezik, jól megnézi minden fillér helyét.” Csakhogy a folyamat nem ér véget a ház felépítésével, de még a gyerek kitaníttatásával sem. A szellemi igénytelenség, az elődök sorsának ilyetén vállalása feledésbe száműz egykor nyugtalanító kíváncsiságokat. A szabad időt a tevékeny ember éppen a munkájával érdemli ki, nap nap után. Ha nem él vele, nem hasznosítja, saját magának okoz jóvátehetetlen kárt! KERTÉSZ PÉTER Moszkva A KGST külkereskedelmi állandó bizottságának ülésé A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága április 11- től 13-ig Moszkvában tartotta 54. ülését. Az ülésen áttekintették és jóváhagyták az állandó bizottság 1978. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A KGST-tagországok együttműködésének elmélyítése és tökéletesítése kölcsönös kereskedelmük stabil fejlődésében jutott kifejezésre. A KGST-országok közötti árucsere 1978-ban 12 százalékkal nőtt és értéke 103 milliárd rubel volt, míg az 1976 —1980-as ötéves tervidőszak első három évében a tagországok közötti árucsere több mint 42 százalékkal emelkedett, túlszárnyalva a hosszú távú kereskedelmi megállapodásokban előirányzott szintet. A kínai kormányküldöttség Hanoiba érkezett A VSZK kormányának meghívására Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes vezetésével szombaton kínai kormányküldöttség érkezett Hanoiba. A delegációt Phan Hien a VSZK külügyminiszter-helyettese fogadta a hanoi repülőtéren. A repülőtéren kézfogással üdvözölte kínai kollégáját és bemutatta a VSZK tárgyaló küldöttségének tagjait. Han Nien-lung kínai küldöttségvezető a repülőtéren rövid nyilatkozatot tett, melyben „fegyveres konfliktusnak” minősítette a VSZK ellen februárban elkövetett kínai agressziót, s azt állította, hogy Kína azoknak a súlyos ellentéteknek a megoldására törekszik, amelyek az elmúlt - években a két ország viszonyában keletkeztek. Hivatkozott kormányának arra az állítólagos szándékára. hogy helyreállítsa a megromlott kapcsolatokat és a két nép közötti hagyományos barátságot. A KULTÜRHÄZTOL A MŰVELŐDÉSI HÁZIG (3. old.) HATVAN ÉVE TÖRTÉNT (3. old.) ÜJ GÉPEK A FAIPARI SZÖVETKEZETBEN (7. old.) A LENGYEL IPAR NÉVJEGYE — A GÉPEK * (8. old.) MEZÖGÉPGYARTASI EGYÜTTMŰKÖDÉS (8. old.) TAVASZ AZ ELBÁNÁL (4. old.) A HELY SZELLEME (5. old.^ MÚLTUNKBÓL (6. old.) JELKÉPPÉ VALÓ ÉPÜLET (8. old.) MAGYARÓRA A HUMBOLDTON (9. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) ÜRGEVÄRI MALACOK (7. old.) A NYOLCVANHAT ÉVES TŰZOLTÓ (7. old.) BULGARIA VÄRJA A TURISTÁKAT (9. old.) SZÉCHENYI ÉRTEKEZLETEI (10. old.) DERKOVITS GYULA EMLÉKEZETE (11. old.) A Mecsek csúcsai Baranyában vannak, jutott a hegységből Somogynak is, s a mi megyénkben már csak egy pici. De ez a kis rész, a váraljai völgy, csodálatos. Am ez nem csak a természet ajándéka, hanem széppé teszik az emberek is. A kis patak vizét öt tóba gyűjtik, s a hi-dák, vízesések megbújnak a háborítatlan természetben. Odébb a domboldalban a diákoknak épül kis táborváros, nyári paradicsom. A tavak mentén ma még földgépek dübörögnek, de néhány hónap múlva kész lesz az út. Szepesi László képei az ötödik oldalon a váraljai parkerdőt mutatják be. nmmiH mocz ifnnni mn vMr.VbrimIPÍBpPPíHEH*.. •.
